Petőfi Népe, 1969. június (24. évfolyam, 124-148. szám)
1969-06-20 / 140. szám
ülést tartott az MSZMP Bács-Kiskun megyei Bizottsága (Folytatás a 3. oldalról) szesen 5164 munkás vett részt. Nagy szerepe van a műveltség terjesztésében és a világnézet alakításában a könyvtáraknak. Az üzemi könyvtárhálózat 120 munkahelyen 45 ezer dolgozó számára teszi hozzáférhetővé a könyvet. Egyre népszerűbbé válnak a munkásfiatalok körében az ifjúsági klubok, megnőtt az igény a műszaki, technikai szakkörök, tanfolyamok iránt. Ugyanakkor egyes népművelési forma — énekkari, színjátszó és zeA továbbiakban a jelentés a feladatokkal foglalkozik. Mint hangsúlyozza, az elmúlt évtized során elért eredmények alapján megvan a lehetősége és feltétele. hogy az elkövetkező években a munkásosztály vezető szerepének érvényesítésével továbbfejlesszük gazdasági, társadalmi és kulturális életünket, s azzal összhangban a gyorsan növekvő igényeket mind jobban kielégítsük. A kitűzött célok megvalósítása a megye munkásosztályának érdekét szolgálja. A célok elérése csak a munkásosztály támogatásával, aktív társadalmi és termelési tevékenységével biztosítható. A megyei pártbizottság felhívja a figyelmet, hogy az üzemekben folyó politikai munka során a pártszervek rendszeresen tanulmányozzák, elemezzék a munkások életével, munkájával, nevelésével összefüggő feladatokat. A politikai munka tartalma mindenekelőtt arra irányuljon, hogy erősödjön megyénk munkásosztályának öntudata, felelősségérzete a szocialista társadalom felnekari mozgalom — teljesen elsorvadt. A munkásszállások helyzete a művelődési igények szempontjából kifogásolható. A munkásszállók lakói többségének sem művelődési, sem a szórakozási igényei nincsenek megoldva. Mint a jelentés megállapítja — a fejlődés ellenére — a munkások általános, politikai és szakmai műveltségének növelése terén még elmaradás van az igények mögött. A hiányosságok megszüntetése érdekében az eddiginél több és konkrétabb intézkedésre van szükség. építésében. A társadalmi és tömegszervezetek sajátos eszközeikkel segítsék a munkásrétegek eszmei, politikai nevelését. Tovább kell erősíteni az őszinte, bátor légkört az üzemekben. melynek alapvető feltétele a munkahelyi vezetők és az általuk irányított munkások közötti jó kapcsolat, mely egyben az üzemi demokrácia fejlesztésének is fontos területe. A pártbizottság által kitűzött feladatok között fontos hangsúlyt kapott a munkások jövedelmi viszonyainak, életkörülményeinek további fejlesztése. Ennek érdekében szükséges, hogy nagyobb figyelmet fordítsanak a termelékenység alakulására, a versenymozgalmak hatékonyabbá tételére, a szocialista brigádmozgalomra. A pártszervezeteknek, a KlSZ-szerveze- teknek, a szakszervezetekben dolgozó kommunistáknak fontos feladata elősegíteni, ellenőrizni, hogy a munkások keresete, jövedelme a vállalati, népgazdasági tervekben előírtaknak megfelelően alakuljon. Fordítsanak megkülönböztetett figyelmet arra, hogy a munkások keresete a központi előírásoknak, a kollektív szerződés szabályozásainak megfelelően évenként és tervszerűen növekedjen, illetve a helyi bérpolitika továbbfejlesztésében a munkások érdekeinek igazságérzetének legjobban megfelelő bérezési rendszer alakuljon ki. Érvényesíteni kell azt az elvet, hogy a bérek és a jövedelmek a munka társadalmi hasznosságától, az egyén teljesítményétől, s a kollektíva eredményeitől függjenek. Ügyelni kell az egyes munkáskategóriák keresetarányainak megfelelő, differenciált kialakítására. Meg kell szüntetni a munkásnőkkel, s az ifjúmunkásokkal szemben helyenként alkalmazott bérezési hátrányokat. Felhívja a figyelmet, hogy a párt-, állami, társadalmi szervek tekintsék a munkások lakásellátását fontos politikai és társadalmi ügynek. Hassanak oda, hogy a vállalatok a gazdasági roformból eredő lehetőségek alapján nagyobb gondot és anyagi erőt fordítsanak a munkások lakáshelyzetének enyhítésére. A továbbiakban a szak- szervezetek, a KISZ, a tanácsi és tömegszervezetek, illetve az ott dolgozó kommunisták feladataival foglalkozik a jelentés. Aláhúzza azt a feladatot, hogy a harmadik ötéves terv hátralevő időszakára előirányzott, a munkások élet- és munkakörülményei alakulása szempontjából fontos beruházások, fejlesztések megvalósítására kiemelt gondot fordítsanak. Végezetül a megyei párt- bizottság által megtárgyalt írásos jelentés a munkás- osztály műveltségi, kulturális színvonala növelésének tennivalóit összegezte. A munkások életével összefüggő feladatok A változást és fejlődést akartuk érzékeltetni Dr. Horváth István előadói beszéde Dr. Horváth István, a megyei pártbizottság titkára a vitát megelőző szóbeli beszámolójában a jelentéshez kapcsolódó néhány előzetes megjegyzést tett mindenekelőtt a jelentés elkészítéséről és ennek menetéről, a munkás- osztály fogalmának élelmezéséről és végül a téma bemutatására vonatkozó módszerekről. Mint mondotta: Ez év elejétől széles körűen tanulmányoztuk megyénk munkásosztálya politikai, gazdasági és kulturális helyzetét, a korábbi párthatározatok végrehajtásának tapasztalatait. Három megyei brigád közvetlen vizsgálatokat folytatott, két városi és három üzemi pártbizottság, egy üzemi csúcsvezetőség, három üzemi alapszervezet tanulmányozta a maga területén a határozatok végrehajtását, Tapasztalataikat testületi üléseiken, taggyűléseiken megvitatták és erről jelentést adtak. A megyei brigádok tagjai a munka során 56 üzemben tartottak vizsgálatot és mintegy 800 munkással folytattak személyes eszmecserét. Ezt a találkozást a munkások kedvezően fogadták és nagyon pozitívan értékelték. A vizsgálatok összegezése után elkészült jelentéstervezetet a megyei pártbizottság pártépítési bizottsága megvitatta és az elhangzott észrevételek figyelembevételével került az anyag a végrehajtó bizottság elé. A VB mostani jelentése tehát valóban széles körű munka eredménye. Ami a munkásosztály fogalmának értelmezését illeti — mondotta a továbbiakban — ezt azárt tartom szükségesnek itt felvetni, mert a marxista tár- I sadalomtudomány lényegében feltárta a szocialista ‘ úton járó társadalom osztályszerkezetének átalakulását és helyesen összegezte az osztályok helyzetének legfőbb jellemző vonásait, de az egyes osztályok belső mozgási folyamatai körül vita folyik. Ez a vita sok figyelemreméltó, több általánosan elfogadott és nem egy változatlanul továbbra is vitatott új megállapításhoz vezetett. A munkásosztály fogalmának meghatározása, értelmezése mind az elméletben, mind a gyakorlati politikában és a közvéleményben évek óta vitatott a szocialista országokban és az egész nemzetközi kommunista mozgalomban. Terjed az a vélemény, hogy szocialista viszonyok között az ipar, építőipar, a mezőgazdaság, a közlekedés és hírközlés, a kereskedelem és szolgáltatások foglalkozási ágaiban nem helyes csak a fizikai dolgozókat munkásnak tekinteni, hogy tehát a munkás- osztály fogalmát korábban is és ma méginkább helytelen volna csak az iparra és ott is csak a fizikai dolgozókra leszűkíteni. Nekünk persze nem lehetett az a feladatunk és erre nem is vállalkozhattunk, hogy a társadalomtudomány, illetve a politika ilyen exponált kérdésében perdöntő szerepet töltsünk be. Ennek — és ezt szeretném hangsúlyozni — nem elméleti bizonytalanság, vagy politikai bátortalanság az oka, hanem az, hogv a kérdés sokkal nagyobb jelentőségű annál, hogv eddig kialakult nézeteinket teljesnek és véglegesnek tekinthetnénk. Mégis a fogalom értelmezését som elvi, sem gyakorlati politikai szempontok miatt nem akartuk és nem is tudtuk megkerülni. A munkásosztály vizsgálatánál elkerülhetetlenül választ kellett adnunk arra a csak látszólag egyszerű kérdésre, hogy milyen foglalkozási ágak dolgozóit és a dolgozók milyen köreit kell figyelembe vennünk. Vizsgálatunk érintette a korábban már említett foglalkozási ágak dolgozóit, a fizikai dolgozókat, valamint a termelési folyamatokhoz közvetlenül kapcsolódó műszaki és irodai dolgozókat is. Mi a munka folyamán a fő figyelmet a munkásosztály gerincét kitevő ipari munkásságra és a fizikai dolgozókra fordítottuk. A munkásosztály helyzete bemutatásánál arra törekedtünk, hogy ne egy statikus, mozdulatlan képet vázoljunk fel. hanem érzékeltessük azt a valóságos dinamizmust, változást és fejlődést, ami megyénk társadalmi mobilitását is jellemzi. Tehát nem egyszerűen egy állapotot kívántunk megrajzolni, hanem folyamatot, amelynek egy bizonyos pontján vagyunk. Ez abból a teljesen nyilvánvaló tényből fakad, hogy nem kész. hanem átalakulóban levő társadalom vagyunk. Ebből a szempontból különösen indokolt a jelenlegi helyzet átmeneti jellegét hangsúlyozni. De a szocializmus alapjainak lerakásával kialakult osztályviszonyaink — bár nem maradnak merevek, vagy mozdulatlanok — most viszonylag hosszabb időszakra. a szocializmus teljes felépítésének idejére szólnak. Másfelől azt említeném meg módszerünkről, hogv a jelentés nem eredményezhetett valamiféle probléma- mentes képet. A jelentés hangsúlyozza, azt a valóban nagyszerűnek is nevezhető fejlődést, mely a megye általános fejlődésére épülve a munkásosztály társadalmi, gazdasági, politikai helyzetében és szerepében is kibontakozott. De nem kevesebb figyelmet kellett fordítanunk az ezen a talajon jelentkező új ellentmondásokra és problémákra is. Hogy ezt érzékeltessem, hadd hivatkozzam pl. ipari üzemeink jelentős korszerűsödésére: külső és belső megjelenésükben, felszerelésükben és ellátottságukban dicsekvésre méltók, ahol valóban öröm a munka; a rekonstrukciókra, új iparágak meghonosodására; — mindezek mellett viszont még mindig jelentős a korszerűtlen üzemek száma, alacsony műszaki színvonaluk sok problémát szül, a munkások nagyrészt rövid ideje dolgoznak még az iparban stb. Ezek együttesen olyan tényezők, amelyek maguk is ellentmondásosan hatnak ki a munkásosztály szervezettségére, anyagi, kulturális helyzetére, politikai, erkölcsi és emberi magatartására. A célunk az volt. hogy a valóságosnak megfelelő, sok színt tartalmazó helyzetképet mutassunk be. Tisztelt elvtársak! Ilyen előzetes megjegyzések előrebocsátása után — folytatta felszólalását dr. Horváth István — azt gondolom, napirendünk megtárgyalásánál abból kell kiindulnunk — és ezt mozgalmunk eddigi története bizonyítja —, hogy pártunk erősödése, tömegbefolyásának növekedése és egész néphatalmunk tömegbázisának kiszélesítése elválaszthatatlanul összefügg a párt hélyes osztály- és szövetségi politikájával. A Magyar Szocialista Munkáspárt jelentős alkotó munkát végzett a hazai osztályviszonyaink feltárásában, elemzésében és az egyes osztályokhoz, rétegekhez való helyes viszony kialakításában. A dolgozók között; differenciált tömegmunkát, a munkásosztály körében végzett pártpolitikai munkát nagy mértékben elősegítette és fellendítette a Közponi Bizottság 1958-as a munkásosztály helyzetéről szóló határozata. Ez teljesebbé és sokrétűbbé tette a munkásosztály politikai és gazdasági helyzetére vonatkozó ismereteinMost tehát egy minőségileg is új helyzetben vagyunk. A társadalom osztályszerkezetében végbement változás legfontosabb vonása, hogy a munkásosztály nemcsak politikai szerepében, hanem létszámában is a társadalmunk legjelentősebb osztálya lett. Megnőtt szervezettsége, öntudata, gyors ütemben emelkedik műszaki, kulturális színvonala. Hasonlóan döntő vonás a változásokban, hogy ma már társadalmunk a munkásosztállyal baráti osztályokra és rétegekre oszlik, s ezeknek azonos, közös érdeke, a szocializmus teljes felépítése. Ezzel a nagy osztályösszeütközések korszaka is lezárult. A társadalom alakulása folytatódik a szocializmus teljes felépítésének idősza- | kában is. de a társadalmi I mozgás fő iránya megválket. Tisztázta, hogyan érvényesül a munkásosztály vezető szerepe és intézkedések születtek ennek erősítésére. Figyelmeztetett arra bennünket, hogy fokozni kell a munkásosztály körében a nevelömunkát, különösen az új munkások, a vidékről bejárók és a segédmunkások között. Hangsúlyozta az üzemi pártszervezetek munkája megjavításának szükségességét és azt a követelményt támasztotta, hogy a munkásokat fokozottabban vonjuk be az állami életbe, és az üzemek vezetésébe. Foglalkozott a munkásosztály gazdasági helyzetének megjavításával és kulturális színvonalának növelésével. Munkánkban tehát egy rendkívül alapos és hosszú időre szóló dokumentum állt a rendelkezésünkre, amely még a szocializmus alapjai lerakásának befejezése előtti szakaszban született. Azóta megvívott, társadalomformáló harcaink során a termelési viszonyok változásának hatására tovább fejlődött és változott hazánk osztálystruktúrája. A változások legdöntőbb mozzanatai még korábbiak: a kizsákmányoló földesúri és tőkés osztályok felszámolása, valamint a munkásosztálynak társadalmunk uralkodó osztállyá szerveződése. Az 1958. évi határozataink tehát egy olyan időszakban születtek, amikor az alapvetően szocialista jellegű osztályszerkezetünk kialakításának egy történelmi mozzanata még hátra volt: a mező- gazdaság szocialista átalakítása. A szocializmus alapjainak lerakása azzal a határkővel vált befejezetté, hogy a munkásosztály a hatalom birtokában gyökeresen átalakította az ország termelési viszonyait. A népgazdaságban osztatlanul uralkodóvá váltak a szocialista termelési viszonyok. A termelőerők fejlődése és a termelési viszonyok megváltozása alapvetően átalakította osztályviszonyainkat. Minthogy termelési viszonyaink lényegében és minden elemükben szocialista jellegűek, társadalmunk osztályszerkezete alapvető vonásaiban azonossá vált a felépült szocializmus osztályszerkezetével. Ebben a helyzetben a munkásosztálynak és szövetségeseinek közvetlen feladata, szövetségük fő programja a szocializmus teljes felépítése I lett. tozik. Az ipar intenzív fejlesztése folytán lassabban fog nőni a munkásosztály létszáma és a lakosságon belüli aránya másként alakul, mint korábban. Az intenzív fejlesztéssel járó műszaki-technikai haladás következtében eltolódás megy végbe a magasabb szakképzettségű munkásrétegek, s részben a technikusok, mérnökök javára. A mezőgazdasági lakosság létszáma, aránya tovább csökken, de kisebb ütemben, mint eddig. A mező- gazdaság további fejlesztése. gépesítése növeli azoknak a mezőgazdasági dolgozóknak az arányát, akik már nem a korábbi, hagyományos „mindenes” univerzális paraszti munkát végzik, hanem állandó jelleggel speciális szakmunkásokká válnak a szövetkezeti szektorban és az álla- (Folytatás az 5. oldalon) Minőségileg is új helyzetben vagyunk
