Petőfi Népe, 1969. június (24. évfolyam, 124-148. szám)
1969-06-20 / 140. szám
Ülést tartott az MSZMP Bács-Kiskun megyei Bizottsága (Folytatás az 1. oldalról) politikai, eszmei öntudattal és magatartással. E rétegnél a legnagyobb a fluktuáció, gyakori a munkahelyváltoztatás. Kevesebben vesznek részt politikai oktatásban, szakmai továbbképzésben. A munkások soraiban számottevő — mintegy 13 ezer fő — a bejárók száma, akiknek többsége 5—20 kilométert utazik munkahelyére, s naponta másfélkét órát tölt utazással. Bár az utazási körülmények az elmúlt években sokat javultak, de e téren még nagyon sok a kívánni való. A bejáró munkások közül mintegy 3200 fő lakik munkás- szálláson. A bejárók sajátos helyzetéből következik, hogy a pártszervezetek, szakszervezetek, a KISZ és a gazdasági vezetők velük tudnak a legkevesebbet foglalkozni. Ideológiai, politikai, műveltségük általában alacsonyabb, mint a városban lakó munkásoké. Kevés közöttük a párttag, a társadalmi életben aránylag kevesen vállalnak szerepet. Tény azonban, hogy többségük megbízható, jó munkaerő, sokan váltak szakmunkássá, betanított munkássá és ragaszkodnak munkahelyükhöz. Az iparfejlesztési! célkitűzéseink megvalósításával kedvezőbb feltételek teremtődték a nők nagyobb számú foglalkoztatásához. Az üzemi dolgozók 24;4 százaléka a nők közül tevődik ki. A női dolgozók a munkában jól megállják helyüket, bár beilleszkedésük a termelő munkába, körülményeik folytán sok nehézséggel is járt. Többségük betanított és segédmunkásként dolgozik, s emiatt kereseti színvonaluk alacsonyabb az átlaÉrvényesült a A munkások tevékenyen részt vesznek a különböző társadalmi szervek munkájában, s aktívan tevékenykednek a közéletben. Az üzemi párttitkárok 30 százaléka, a vezetőségi tagok 36. a vállalati üzemi szakszervezeti tanácstagok 49,6, az üzemi KISZ alapszervezeti vezetőségi tagok közel 50 százaléka fizikai munkás. Ez egyrészt lehetővé teszi, hogy e szervek tevékenységében érvényesüljön a munkásosztály leghaladóbb képviselőinek szava, másrészt jelentős nevelő iskola is több ezer munkás számára. A munkásosztály vezető szerepének érvényesítésében, a párt politikájának helyi megvalósításában betöltötték szerepüket az üzemi pártalapszervezetek. Hozzáértéssel irányítják vállalatuk politikai életét. Pártunk helyes politikájának eredményeként fejlődött befolyásuk a munkások között. Az elmúlt évtized alatt közel 3000 munkás lépett be a pártba, s ■ szocialista iparban dolgozó párttagok 58,3 százaléka munkás. Jellemző az is, hogy évről évre nő a szocialista munkaversenyben résztvevők száma. Az elmúlt év végével a dolgozók 75—80 százaléka vett részt a munkaverseny valagosnál. Az alacsonyabb keresetek oka részben az élelmiszer-, szövő-, ruházati és műanyagfeldolgozó ipar bérszínvonalában, vagy az elért teljesítmények és minőség különbözőségében keresendő. Néhány helyen azonban a nők anyagi megbecsülését, kereseti színvonalát az egyenjogúság értelmezésében ma is meglévő szemléletbeli problémák is hátrányosan befolyásolják. Az ipari foglalkoztatottság bővülése folytán jelentősen megnövekedett a munkásifjúság száma is, amely a munkásosztályon belül jelenleg eléri a 25— 30 százalékot. Ez azt is jelenti, hogy a munkásifjúság a többi ifjúsági réteghez viszonyítva létszámát tekintve is a legnagyobb. E fiatalok zöme (7280 fő) tagja a KISZ-nek, politikailag aktív, érdeklődést tanúsít a társadalmi, a politikai és a nemzetközi élet kérdései iránt. Biztató képet adnak az ifjúsági szocialista munkabrigádokban elért eredményeik is. Az előbbi vázlatos felsorolásból is kitűnik, hogy megyénkben is a munkás- osztály képezi a társadalom fő erejét. Az elmúlt évtizedben végbement nagyarányú gazdasági, társadalmi átalakulás és fejlődés, a lakosság életkörülményeinek javulása is tanúsítja, hogy megyénkben megvalósult a párt általános és gazdaságpolitikája, s ezzel együtt érvényesült a munkásosztály vezető sze- j repe, s növekedett társadalmi súlya. Erősítette a vezető szerep érvényesülését, hogy a különböző rétegek elfogadják, magukénak vallják és támogatják a munkásosztály, s vele az egész dolgozó nép érdekeit célzó politikát. vezeföszerep mely formájában. Tíz év alatt a szocialista brigádok száma kétezerrel, tagjainak létszáma pedig 22 ezer fővel nőtt. A munkások aktivitására, alkotó tevékenységük kibontakozására ugyancsak jellemző az újítómozgalomban való részvételük is. 1962—68 között a beadott több mint 20 ezer újítás 50 százalékát munkások hozták létre. A bevezetett újítások értéke csupán az elmúlt esztendőben megközelítette a 27 millió forintot. A szocialista munkaverseny, az újítómozgalom stb. jelentősen hatott a megye gazdasági feladatainak megvalósítására, a munkások életkörülményeinek alakulására. Mindezek azt igazolják, hogy a munkásokat alapvetően a párt politikájának támogatása, a végrehajtásra irányuló aktív cselekvőkészség jellemzi. Felelősségteljesen vesznek részt minden politikai akcióban. Szilárdan képviselik a párt politikáját. A különböző fórumokon bátran és következetesen vetik fel a problémákat, tesznek kritikai megjegyzéseket a rendellenességekkel, a fejlődést akadályozó jelenségekkel szemben. Növekvő érdeklődést tanúsítanak a belpolitikai és nemzetközi élet eseményei iránt. Az üzemi demokrácia fejlesztésén munkálkodtak A megye gazdasági, társadalmi életében végbement változással együtt jelentős fejlődés ment végbe az üzemek belső életében is. Megnövekedett a szakszervezetek szerepe, nőtt a munkások aktivitása, javultak az üzemi viszonyok, kedvezően fejlődött a belső üzemi légkör. A párt-, szakszervezet és KlSZ-szer- vezetek eredményesen munkálkodtak az üzemi demokrácia fejlesztésén. Általános tapasztalatok szerint az [ új gazdasági mechanizmus I bevezetésével megnőtt az I üzemi demokrácia fejlesztésének igénye és lehetősége. A munkások elvárják, hogy az üzem vezetői rendszeresen tájékoztassák őket munkahelyük, gyáruk fő célkitűzéseiről, a feladatokról és azok megvalósulásának menetéről, az eredményekről és gondokról, munkájukkal, jövedelmükkel összefüggő kérdésekről. Igénylik, hogy jobban beleszólhassanak munkahelyük ügyeibe. Joggal várják, hogy kérdéseikre, javaslataikra választ kapjanak, azokat figyelembe vegyék és szükség esetén intézkedjenek. A felsorolt eredmények mellett e vonatkozásban még sok a tennivaló. Egyes üzemekben, üzemrészekben nem érvényesül a munkások beleszólása a tervek, a célok kialakításába. Számos munkahelyen rossz a viszony a közvetlen munkahelyi vezetők és a munkások között. Ez a magatartás rontja az üzemi légkört, a munkások hangulatát. Az üzemi demokrácia fejlesztésének alapvető feltétele a munlcahelyi vezetők és az általuk irányított munkások közti őszinte bizalmon alapuló légkör fejlesztése. Ami az életszínvonal alakulását illeti erről általában megelégedéssel vélekednek az üzemek dolgozói. Ugyanakkor számos kritikai megjegyzést is tesznek, melyek egyrésze jogos, másrésze azt mutatja, hogy politikai tömegmunkánk és a tájékoztatás nem eléggé alapos és hatékony. A munkások általában egyetértenek a differenciált bérezési rendszerrel, de joggal bírálják egyes emberek, harácsolok munka nélkül szerzett nagy jövedelmekre való törekvését. Ennek megakadályozására következetesebb intézkedést sürgetnek. Elítélik egyes vezetők funkcióval való visz- szaélését, a jogtalan anyagi előnyökre való törekvést. Ugyanakkor tapasztalható helyenként az „egyenlő” elosztás igénye is. Továbbra is erősen vitatott téma a nyereségelosztás jelenlegi rendszere. A munkások élénk figyelemmel kísérik az állami szervek, mindenekelőtt a tanácsok munkáját. Többen közülük bírálták az előforduló bürokratikus ügyintézést, amikor lélektelenül kezelik ügyeiket, problémáikat. Határozottabb fellépést várnak az esetenként érvényesülő protekcionizmus, a baráti alapon történő ügyintézés, az úgynevezett „szocialista összeköttetés” ellen. A munkás-paraszt szövetség erősítése érdekében kidolgozott és bevezetett agrárpolitikai intézkedésekkel a munkások többsége egyetért, azt helyesnek és szükségesnek tartja. A korábbi kételyek nagyrészt eloszlottak, e tekintetben is nőtt a párt iránti bizalom. Zömükben helyesen ítélik meg a párt szövetségi politikáját. Több körülmény azonban itt is zavaróan hat és időnként elégedetlenséget okoz a munkások körében. Ilyenek: a zöldség-, gyümölcs- és húsellátásban időnként jelentkező ellátási zavarok, a magas piaci árak. Sokan nem ismerik a mezőgazdaság helyzetét, az ott dolgozók tömegeinek élet- és munkakörülményeiről, élet- színvonaluk alakulásáról nincs átfogó ismeretük, gyakran egyedi tapasztalatok, hangulati elemek alapján ítélnek. Indokolt, hogy az agitá- ciós és propagandamunka hatékonyabban segítse a munkásokat ' foglalkoztató politikai, társadalmi kérdések megértését, adjon érdemleges választ a felvetett problémákra, s vitatkozzon az esetleges téves nézetekkel. összegezésképpen megállapítható, hogy a munkások többségének politikai szemlélete egészséges, társadalmi aktivitása, áldozat- vállalása, a termelő munkában tanúsított helytállása, a párt iránti bizalma, s a párt politikájának támogatása pozitívan ítélhető meg. Megyénk munkásosztálya betölti hivatását a szocializmus építésében. A munkások anyagi helyzete, életszínvonalának alakulása A továbbiakban a jelentés a munkások anyagi helyzetével, életszínvonalának alakulásával foglalkozik részletesen. Ez összefügg a foglalkoztatottság növekedésével, a megye ipari termelésének nagyarányú emelkedésével, a termelési, beruházási, kulturális és szociális létesítmények megvalósításával. A párt és a kormány bér- politikai intézedéseinek megfelelően javult a megye munkásainak jövedelmi helyzete. Tíz év alatt a munkások (alkalmazottak nélkül) átlagbérszínvonala a minisztériumi iparban 25,4, a tanácsi iparban 17,1, az építőiparban 41,3 százalékkal emelkedett. Jelentős a nyereségrészesedés, melyet a vállalatok többsége rendszeresen fizetett az értékelt időszak alatt. Az összjövedelem alakulását kedvezően befolyásolták: a szülési és gyermekgondozási segély, a családi pótlék és a béren kívüli juttatások. Az alacsony keresetű munkások száma csökkent, bár az ezer forinton alul keresők aránya még ma is 7,1 százalékot tesz ki. Az életkörülmények javulásában szerepe van a csökkentett munkaidőnek is. Megyénkben jelenleg összesen 37 800 fő dolgozik 44 órás munkahéttel. Ennek bevezetése megelégedésre adott jokot a munkások körében és növelte termelési aktivitásukat. A fejlődés ellenére a munkások átlagbérszínvonalát tekintve számos gonddal találkoztunk a megyében. Megyénk adottságainak, iparunk szerkezetének velejárója, hogy a bérszínvonal alacsonyabb, mint az országos átlag, s fejlődésének üteme sem megnyugtató. Nem mindenütt érvényesül elég következetesen a bérezésben a differenciáltság, a szakképzettség, a végzett munka mennyisége és minősége szerint. 4 kereskedelmi és szolgáltatási ellátottságra vonatkozóan a jelentés taglalja a kiskereskedelmi forgalom elmúlt időszakban bekövetkezett jelentés növekedését, majd hangot ad a munkások áruellátással kapcsolatos kifogásainak, és kedvezőtlen véleményének is. Mint a munkások gyakran tapasztalják: hiányos az ellátás olcsóbb A jelentés a lakáshelyzettel is foglalkozik. Mint megállapítja: az elmúlt évtizedben a párt és a kormány számos intézkedést tett a lakosság, a munkások lakáshelyzetének javítására. Ennek tudható be, hogy megyénkben is meggyorsult a lakásépítés üteme, 1961 és 1968 között több mint 19 ezer lakás épült fel, s ennek 39,7 százaléka állami, a többi pedig magánerőből. A nagyarányú lakásnövekedés ellenére, elsősorban Kecskeméten, de a többi városban is még mindig kedvezőtlen a munkások lakás- helyzete. A városokban bejelentett és jogosnak tekinthető lakásigénylők száma évről évre nő: jelenleg 9685 igénylőt tartanak nyilván, akiknek kb 60—65 százaléka munkás. Az igényekhez képest kevés az épülő és elosztható lakások száma. Az építkezés ütemét befolyásolja a korlátozott kivitelező kapacitás, a helyenkénti anyaghiány, az érvényben levő hitelpolitikai elvek, a magas telekárak és a közművesítések hiánya. Az újonnan épült állami és szövetkezeti lakásokból — bár van némi javulás — a munkások a kormányrendeletben foglalt előírással szemben kisebb arányban részesültek. Növeli a gondot, hogy a meglevő lakások túlnyomó része elavult, kulturáltsága elmaradt az országos átlagtól. A lakáshiányból származó élelmiszerekből, gyümölcs- félékből, háztartási cikkekből, gyermekruha- és cipő- féleségekből. Egyes élelmiszereknél, hentesáruknál és ruházati cikkféleségeknél minőségi romlás is tapasztalható. A szolgáltatások — a fejlődés ellenére — lassúak, hosszú a vállalási határidő, s ezzel szemben az árak viszonylag magasak. problémák legélesebben a nagycsaládos és fiatal házasoknál jelentkeznek. Az utóbbiak részesedési aránya az állami lakáskiutalásokból alacsony. Az OTP és a KISZ által szervezett akcióknál az induló tőkét a fiatalok a szülők segítsége nélkül nem tudják előteremteni. Az új gazdasági mechanizmus hatására a vállalatok ma már behatóbban foglalkoznak a munkások lakásgondjaival. Fejlesztési alapból, a nyereségből segítik dolgozóik lakásépítését. E kezdeményezésnek azonban a munkások között még nincs megfelelő propagandája. Mememlíti a jelentés, hogy a városokban a régi munkáslakta kerületek, peremrészek fejlesztése még ma is elmaradott, helyenként falvakra jellemző állapotok vannak, s a munkások zömét ez is közvetlenül és hátrányosan érinti. A továbbiakban a munkavédelem, az üzemegészségügy és szociális ellátás kérdéseit taglalja a megyei pártbizottság elé terjesztett jelentés. Megállapítja, hogy a munkavédelemben elért fejlődés eredményeként az eltelt nyolc év alatt az ezer főre jutó balesetek száma 48-ról 28-ra csökkent. Az egészséges és biztonságos munkafeltételek megteremtése azonban nem mindenütt tartott lépést a foglalkoztatottak számának növekedésével. A balesetek száma ugyan kevesebb,! Lakáshelyzet, egészségügy, szociális eilátás de azok súlyosabbak, az átlagos ápolási idő 15,6 napról 19,5 napra emelkedett. Problémát okoz több üzemben az öltözők zsúfoltsága, vagy kisebb üzemekben, ktsz-ekben azok hiánya, az üzemrészek hiányos szellőztetése, a por es zajártat lom. A munkások egészségügyi ellátása az elmúlt tíz évben fokozatosan javult és növekedett. Jelentős erőfeszítések történtek a kórházak, szakorvosi rendelőintézetek építésére, bővítésére és számos új üzemorvosi rendelő is létesült. Az üzemi orvosi ellátás azonban nem kielégítő. Kiszélesedett a kulturális tevékenység hatóköre Részletesen foglalkozik a jelentés a munkásosztály műveltségi szintjének alakulásával is. Mint megállapítja: említésre méltó változások következtek be a munkások kulturális helyzetében is. Átgondoltabb, tervszerűbb munka eredményeként kiszélesedett üzemeinkben a kulturális tevékenység hatóköre. A népművelési munkában előtérbe kerültek az alapműveltség megszerzését segítő, a nevelési célok megvalósítását szolgáló ágazatok. Az elmúlt évek során több mint 22 ezren végeztek a felnőttoktatási formában. E tekintetben a korábbi egyenletes fejlődés után bizonyos visszaesés jelentkezik az utóbbi két-három évben. Ez annál súlyosabb, mivel megyénkben közel 35 ezer olyan dolgozó van — többségük munkás —, aki nem rendelkezik nyolc általános iskolai végzettséggel. Indokolt és szükséges a kihelyezett üzemi iskolai hálózat bővítése. Értünk el eredményeket a fizikai dolgozók gyermekeinek továbbtanulása tekintetében is. Tavaly a megyéből a felsőoktatási intézményekbe jelentkezett és felvételi vizsgát tett fiatalok 56,4 százaléka volt fizikai dolgozó gyermeke. A felvételre kerülteknek 64,5 százaléka fizikai dolgozók gyermeke. Az üzemek ösztöndíjakkal segítik a munkásgyermekek továbbtanulását, de ennek arányai még elmaradnak az anyagi lehetőségek és a szakemberszükséglet igényei mögött. Nagyarányú előrelépés történt a szakmunkásképzés feltételeinek megteremtésében. A megyében 56 tanteremmel bővült a szakmunkástanulóintézetek hálózata. Javult a tanműhelyellátottság, a g.yakorlati oktatás. A tanulók általában korszerű tanműhelyekben sajátítják el szakmájukat. Egyre több érettségizett fiatal választja a szakmunkás életpályát, lassan növekszik azonban a lányok aránya. Növeli a gondokat, hogy néhány szakma iránt nincs megfelelő érdeklődés, számos üzem csak a saját tanulószükségletét tervezi meg. Ami a politikai képzettség helyzetét illeti, az oktatásban résztvevők száma évről évre növekszik. A legnagyobb érdeklődés a gazdaságpolitikai vonatkozású kérdések, a szocializmus kérdései iránt nyilvánult meg. Az új tömegoktatási formában az elmúlt oktatási évben több mint 14 ezer fő — 50 százalékuk munkás — a szervezett pártoktatásban pedig ösz(Foly tatás a 4. oldalon)
