Petőfi Népe, 1969. június (24. évfolyam, 124-148. szám)
1969-06-20 / 140. szám
Vflág proletárjai, egyesüljetek! A MAGYAR S?OCTa LISTA MUNKÁSPÁRT BÁCS'-KISKU^ MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXIV. évf. 140. szám 1969. június 20. PÉNTEK Ara: 90 fillér Az elmúlt évtized alatt számbelileg jelentősen gyarapodott, társadalmi és politikai súlyában is tovább erősödött "~’mK Ülést tartott az MSZMP Bács-Kiskun megyei Bizottsága Erdős! József, s megyei pártbizottság első titkára megnyitja az ülést. Június 19-én, csütörtökön, Kecskeméten, a megyei tanács kultúrtermében kibővített ülést tartott az MSZMP Bács-Kiskun megyei Bizottsága. Az ülést Erdőst József, a megyei pártbizottság első titkára nyitotta meg, üdvözölte a megjelenteket és előterjesztést tett a napirendre vonatkozóan. Ennek megfelelően a tanácskozás napirendjén szerepelt a Központi Bizottság és a megyei pártbizottság 1958. évi határozatainak végrehajtásáról: a munkásosztály politikai, gazdasági, kulturális helyzetéről, vezető szerepének érvényesítéséről szóló jelentés, melyet írásos anyag formájában is megkaptak a pártbizottság tagjai és a meghívottak. A napirend előadója dr. Horváth István, a megyei pártbizottság titkára volt, aki szóbeli megjegyzéseket fűzött az előterjesztéshez. Az alábbiakban az írásos jelentés rövidített szövegét és az előadói beszédet ismertetjük. A munkásosztály helyzete megyénkben A megye munkásosztályának számbeli növekedése, politikai fejlődése, anyagi és kulturális helyzetének, életkörülményeinek javulása egyértelműen tanúsítja hogy az elmúlt évtizedben az elhatározott célokat megvalósítottuk, számos területen túlhaladtuk azt. Tíz évvel ezelőtt megyénk iparilag még a legelmaradottabb területek közé tartozott. A mezőgazdaságban a kisparaszti gazdálkodás volt túlsúlyban, a lakosság kommunális, egészségügyi ellátottsága alacsony szinten mozgott. Súlyos társadalmi és politikai problémát okozott a foglalkoztatás hiánya, melynek következtében több tízezer ember költözött el, illetve keresett munkát az ország más részein. Érthető, hogy ebben az 'időszakban fő célkitű- sünk volt megyénk társadalmi, gazdasági elmaradottságának csökkentése, a foglalkoztatási gondok megoldása, s ezzel együtt a lakosság életkörülményeinek javítása. A megyei párt- bizottság — adottságaink figyelembevételével — kiemelten foglalkozott a párt vidéki iparosítási politikájának megvalósításával. Megyénkben az iparosítás elsősorban az öt városban valósult meg leginkább, de egyidejűleg a nagyközségekben is létrejött az ipari fejlődés bázisa. Űj üzemek létesítésével párhuzamosan nagyarányú rekonstrukció ment végbe, amely a régi, korszerűtlen munkahelyeket is megváltoztatta. Nagyarányú beruházások eredményeképpen átalakult a megye iparának szerkezete is. A hagyományos iparágak — mint az élelmiszeripar — mellett olyan iparágak fejlődtek ki, mint a vas- és fémtömegcikkipar, a műanyagfeldolgozás, a vegyipar és az elektromos szerkezetek gyártása stb. Az említett számszerű és mennyiségi előrehaladással együtt változás ment végbe megyénk társadalmi viszonyaiban is. Jelentős előrehaladás történt a munkásosztály helyzetét illetően, annak összetételében, politikai fejlődésében. Számottevően javultak munka- és életkörülményeik, megnövekedett műveltségi színvonaluk. A végbement gazdasági, társadalmi. politikai fejlődésben a pártszervek és szervezetek betöltötték helyi irányító, vezető szerepüket. Szervező, nevelő, tudatformáló és ellenőrző tevékenységükkel segítették az 1958- as határozatok megvalósítását. Irányításukkal az állami, gazdasági és társadalmi^ szervek eredményes erőfeszítéseket tettek a megszabott célok teljesítése érdekében. Jelentős társadalmi tényezővé vált Az elmúlt évtizedben bekövetkezett gazdasági változás és politikai előrehaladás, különösen a párt vidéki iparosítási politikájának eredményeként a társadalmi rétegződés is megváltozott. Jelentős mértékben csökkent a mezőgazdaságban foglalkoztatottak száma, ugyanakkor megnövekedett — 11,9 százalékról 20,4 százalékra — az iparban foglalkoztatottak aránya. A szocialista iparban dolgozók száma 30 ezer fővel, ezen belül a munkásoké 24 ezer fővel emelkedett. Ez a növekedés elsősorban a városokban ment végbe, de elmondhatjuk, hogy a nagyközségekben is lényegében kialakult a munkásosztály. (Bácsalmás, Jánoshalma, Kunszentmiklós, Tiszakécske, Kiskunmajsa, Kiskőrös stb.) A megye munkásosztálya nemcsak létszámban növekedett, hanem javult belső összetétele, politikai, szakmai fel- készültsége is. Nyolc év alatt 15 ezer ipari tanuló szerzett szakmunkás-bizonyítványt, s a minisztériumi iparban megnövekedett a szakmunkások és betanított munkások, csökkent a segédmunkások aránya. Elmondhatjuk, hogy a megye iparának fejlődésével a munkásosztály jelentős társadalmi tényezővé vált. Érthető azonban, hogy a gyors növekedés következtében az országos helyzettől sok tekintetben eltérő, sajátos összetételű megyénkben a munkásosztály. Nyilvánvaló, hogy helyzetének vizsgálatánál ezeket a körülményeket sem lehet figyelmen kívül hagyni. Ami a munkásság összetételének főbb jellemzőit illeti, üzemeink többségében már kialakult a törzsgárda. A munkások jelentős része — mintegy 19—20 ezer fő — most már 5—10, vagy ennél is több éve dolgozik az üzemekben. Ez a réteg politikailag a legkiegyensúlyozottabb és közöttük a legerősebb a párt befolyása. Közülük kerül ki a párttagok többsége, a szak- szervezeti és társadalmi szervek, a szocialista brigádok vezetőinek munkájában e rétegre támaszkodnak elsősorban. Nagyobb arányú azoknak a munkásoknak a száma, akik az elmúlt évtized ipar- fejlesztése során kerültek az üzemekbe. Jelentős részük nem rendelkezik még a munkásosztályra jellemző (Folytatás a 3. oldalon) A Minisztertanács ülése A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: A Minisztertanács csütörtökön ülést tartott. A kormány egyetértett azzal, hogy a Magyar Nép- köztársaság nagyköveti szinten létesítsen diplomáciai kapcsolatot a Dél-vietnami Köztársaság ideiglenes forradalmi kormányával. A közúti járműgyártás fejlesztését központi fejlesztési programmá nyilvánító, 1968-ban hozott kormányhatározat előírta, hogy a fejlesztés helyzetéről évente jelentést kell tenni a Minisztertanácsnak. Ennek megfelelően a kohó- és gépipari miniszter, mint a köiúti járműipari tárcaközi bizottság elnöke, beszámolt az elmúlt időszak tapasztalatairól. Megállapította: az eddigi eredmények bizonyítják, hogy a közúti járműgyártás fejlesztése a tervezettnek megfelelő ütemben halad. A Minisztertanács a jelentést megvitatta és jóváhagyólag tudomásul vette. Az építésügyi és város- fejlesztési miniszter beszámolt a szociális követelményeknek meg nem felelő telepek felszámolásával kapcsolatos korábbi kormányhatározat eddigi végrehajtásáról és a további feladatokról a negyedik ötéves terv időszakában. A Minisztertanács a beszámolót tudomásul vette és ha- tározatotkat hozott. Felhívta az illetékes állami és társadalmi szerveket, hogy nyújtsanak továbbra is segítséget a tanácsoknak és az érintett családoknak a célkitűzések mielőbbi megvalósításához. A Központi Statisztikai Hivatal elnöke és az igazságügy-miniszter előterjesztése alapján a kormány megtárgyalta az 1970. évi népszámlálásról szóló törvényerejű rendelet tervezetét és úgy határozott, hogy azt a Népköztársaság Elnöki Tanácsa elé terjeszti. A mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter két jelentést terjesztett a kormány elé. A mezőgazdasági termelőszövetkezetek 1968. évi zárszámadásáról, s a kedvezőtlen természeti adottságú tsz-ek helyzetéről szóló beszmolójában megállapította, hogy a közös gazdaságok teljesítették legfontosabb termelési és szövekezet-politikai feladataikat. A mechanizmus reformja során bevezetett gazdasági-pénzügyi szabályozók a termelés és az értékesítés fejlesztésére össz- tönöztek. A termelőszövetkezetek többsége jól hasznosította a megnővekedett önállóság adta lehetőségeket, az anyagi érdekeltség elvének érvényre juttatása biztosította a közponi célkitűzések megvalósítását. A közös gazdaságok ennek megfelelően, dolgozóiknak az előző éveknél folyamatosabb foglalkoztatottságot és nagyobb jövedelmet biztosítottak. A Minisztertanács a jelentést elfogadta. A nyári mezőgazdasági munkákra való felkészülésről és a felvásárlás várható alakulásáról előterjesztett jelentés megállapítja, hogy a mezőgazdasági nagyüzemek az idén is jó munkát végeztek. A Minisztertanács megelégedéssel vette tudomásul, hogy a nagyüzemek dolgozói lelkiismeretesen végezték el a tavaszi munkákat és készültek fel a nyári teendőkre. A várható termés megnövekedett feladatok elé állítja a mezőgazdaság és a felvásárló szervek illetékeseit: a betakarítás, a felvásárlás és a tárolás a megelőző évieknél jelentősebb erőfeszítést igényel. A Minisztertanács felhívja az érdekelt minisztereket és országos hatáskörű szervek vezetőit, felkéri a mezőgazdasági üzemek, felvásárló szervek és feldolgozó vállalatok dolgozóit, hogy előrelátó intézkedésekkel, magas fokú szervezettséggel, jó munkával biztosítsák a termelés betakarítását, felvásárlását, feldolgozását Kéri a társadalmi szerveket. hogy ehhez a kiemelkedően fontos munkához minden szükséges segítséget. támogatást adjanak meg. A Minisztertanács ezután egyéb ügyeket tárgyalt. (MTI) Az Országos Tervhivatal képviselőinek látogatása Tegnap megyénkben járt Hont János, az Országos Tervhivatal elnökhelyettese és Köböl József, az OT főosztályvezetője. Kecskeméten, a megyei tanácsnál dr. Varga Jenő vb-el- nök, dr. Kőrös Gáspár vb- elnökhelyettes és dr. Brun- csák András tervosztályvezető fogadta a vendégeket, akik a hamadik ötéves terv megyei feladatainak végrehajtásáról, valamint a negyedik ötéves terv előkészületeiről tájékozódtak. Hasonló céllal látogatást tettek a délelőtt folyamán a kecskeméti, délután pedig a Bajai Városi Tanácsnál is ahol Reile Géza, illetve Farkas László vb-elnöktől kaptak tájékoztatást.
