Petőfi Népe, 1969. június (24. évfolyam, 124-148. szám)
1969-06-19 / 139. szám
„Jelzőtüzek" az anyagban HIÁBA BÜJIK EL EGY IDEGEN ATOM AKÁR SZÁZMILLIÁRD EGYFORMA ATOM KÖZÖTT, A LEGKORSZERŰBB VIZSGÁLATI MÓDSZERREL, AZ AKTIVÁLÁSOS ANALÍZISSEL MÉG E LEHETETLENNEK LÁTSZÓ FELDERÍTŐ FELADAT IS MEGOLDHATÓ. NEUTRONOK „BOMBAZÁPORÁVAL” RADIOAKTÍV SUGÁRZÁSRA KÉSZTETIK A REJTŐZŐ IDEGEN ATOMOKAT, MAJD ELEKTRONIKUS SZÁMÍTÓGÉPEKKEL ELVÉGZIK A VIZSGÁLT ANYAG SZENNYEZETTSÉGI ÖSSZETÉTELÉNEK ELEMZÉSÉT, MA MÁR HAZÁNKBAN IS EGYRE TÖBB HASZONNAL ALKALMAZZÁK AZ ANALITIKAI KÉMIA E GYORS, HATÁSOS MÓDSZERÉT. A modern analitkai kémia napjainkban úgyszólván a nyomelemek kémiája. A félvezető-technika, az elektronika, az atom- és a lézertechnika egyaránt olyan rendkívüli tisztaságú anyagokat követel, amelyekben csak a legfinomabb módszerekkel mutathatók ki a szennyező anyagok. Az atomreaktorokban használt urán, tórium vagy berillium szennyezettsége például nem lehet nagyobb tízezred-millio- mod százaléknál, a félvezetők szennvezettségi küszöbértéke pedig egyes esetekben ezermilliomod százalék. Ez utóbbi azt jelenti, hogy százmilliárd atom között csak egyetlen Idegen atom lehet, ha be akarják tartani az előírt tisztaságot. Az analitikai kémia, az anyagok összetételével foglalkozó tudományág éppen erre a reménytelennek tűnő feladatra vállalkozik, hogy felderítse az elenyészően kis mennyiségű idegen atomok személyazonosságát. Sok analitikai módszert ismer már a tudomány, de közülük az aktiválásos analitika kínálja a legkedvezőbb lehetőségeket, amelynek alapelve: ha egy elem stabil izotópjaiból neutronbesugárzás hatására sugárzó izotópok keletkeznek, az általuk kibocsátott sugárzás fajtája, energiája és felezési ideje jellemző a kibocsátó elemre, a sugárzás intenzitása pedig az elem mennyiségére. Neutrongenerátor Az aktiválásos analitikai vizsgálatok zöméhez atomreaktort használnak sugárforrásként, mert így állítható elő a legsűrűbb neutronsugárzás. amely az analízis érzékenységének legfőbb feltétele. A világ legnagyobb aktiválásos analitikai laboratóriumai az Oak Ridge-i (USA), a taskenti (SZU), a harwelli (Anglia), a saclay-i és a grenoble-i (Franciaország) izotóptermelő reaktorok körül alakultak ki. Az anyagmintákat az izotóptermelésre használt reaktorcsatornákban sugározzák be. Az aktiválásos analízishez más úton is előállítható neutronsugárzás. Erre a célra szolgálnak a neutrongenerátorok. Az aktiválásos elemzés történetének érdekessége, hogy első ízben Hevesy György alkalmazta 1936- ban. Azóta eredményesen használják a legkülönbözőbb területeken: félvezető anyagok nyomszeny- nyezőinek, tiszta fémek nyomelem-tartalmának, kőzetek és ércek fő ösz- szetevőinek meghatározására; vegyiipari termékek, műanyagok elemzésére, mezőgazdasági termékek és élelmiszerek nyomelem-tartalmának vizsgálatára, a vérben, a hajban, a bőrben levő nehézfémek meghatározására. Bűnügynél is A bűnügyi nyomozásban is hasznos segítséget nyújt ez a módszer. Minthogy a lőfegyverek töltényeinek gyújtószerkezete a többi között antimont és báriumot is tartalmaz, e két elem parányi meny- nyisége és elosztása a tettes ruháján vagy testrészein, felvilágosításokat adhat arról, hogy hányszor, milyen testhelyzetből és milyen fajtájú fegyverrel tüzelt. Hasonló módon — az áldozaton talált nyomelemek alapján — megállapítható. milyen messziről lőttek rá. A lövedékkel együtt ugyanis ezeknek az elemeknek egy része is kirepül a fegyver csövéből, és tölcsérszerűen tágulva, egyre nagyobb felületen oszlik el. Holland kutatóknak régi festmények korát is sikerült megállapítani az ólomfehér festék nyomelemeinek meghatározásával. B hidrogén! nem A Magyar Tudományos Akadémia Központi Fizikai Kutató Intézetének aktiválásos analitikai laboratóriumában jelentős megtakarítást eredményező módszereket dolgoztak ki az Egyesült Izzó szakembereivel együttműködve — híradástechnikai anyagok elemzésére. Sorozatelemzéssel vizsgálják például a félvezető alapanyagok szennyezőit, és az aktiválásos analízis eredményei alapján minősítik a nagy tisztaságú szilíciumot. Áz üzem azután ennek alapján választja ki azokat a cégeket, amelyek a legjobb alapanyagot szállítják. A periódusos rendszer 92 eleme közül már csak a hidrogén az egyetlen olyan stabil elem. amely nem határozható meg aktiválásos analitikai módszerrel. Elek István Simonka György: Bodócs Istvánról Az 1969-es esztendő Eötvös Loránd-évnek számít a természet tudományban, a legnagyobb magyar fizikus halála félcentená- riumának idején. Ezelőtt tíz évvel a negyvenedik évfordulón. Kecskemét szülötte és neveltje, Bodócs István professzor Budapesten, egy megkapó szabadegyetemi előadáson ismertette előttünk Eötvös Loránd világra szóló tudományos érdemeit, most pedig róla — négy évvel elhunyta után — egy kiváló tanártársától tanultuk meg, hogy valójában ki volt ő, akit szülővárosában alig ismernek. — Bodócs István nevét a Fizikai Szemle, a régi Természettudományi Közlöny és sok más hazai, külföldi folyóirat cikkeiből, tankönyveiből ismerik a fizika iránt érdeklődök. Neve a geometriai fénytan hiperbolatételével vált ismeretessé. A Köd- fénylámpa, a Kisdina- mók, a Középiskolai Fizika és a monumentális Elektrofizika a fontosabb művei. Újszerű gátszivárgási elméletét a hid- rológusok osztatlan elismeréssel fogadták és használták fel. Mert szívesen kirándult más tudományok területére is. Helynevekről szóló tanulmányai, közöttük Kecskemét város nevéről írt munkája, elsőrendű a maga nemében. Még a színes árnyékokról is publikált feltűnést keltő tanulmányt. Egyike volt az elsőknek, aki Magyarországon katódsugaras oszcillográffal kísérletezett. Majd az ógyallai Konkoly-obszervatóriumba került, ahol kitűnő környezetben dolgozott, de csillagászati megfigyelései során szeme megromlott, s Győrben vállalt középiskolai tanári állást. Itt működött 1944-ben történt nyugdíjba vonulásáig. — Példás ügyszeretettel, magas színvonalon tanított, tartotta előadásait a természeti jelenségekről — sorolja az érdemeit informátorunk. — Lakása pincéjében laboratóriumot rendezett be, s kidolgozta a ködfénylámpá- val kapcsolatos meglepő hatású kísérleteit. Vezette a győri meteorológiai állomást, s negyven év tapasztalatait nagy munkában rögzítette. A felszabadulás óta, bár nyugdíjas volt, lelkes buzgalommal szolgálta a fizikatanítás ügyét a Matematikai Lapok fizikai rovatában megjelent cikkeivel és a tanárok számára tartott előadásaival. Az Eötvös Lóránd Fizikai Társulat nagyra értékelte érdemeit, s 1962-ben a Mikola-dijjaí tüntette ki. Kecskemét kiváló szülöttei és neveltjei sorában bizonyára jeles hely illeti meg őt is. PETŐFI NÉPE MELLÉKLETE Összeállította: Halász Ferenc Pillantás a A méhészet számára legfontosabb takarmányt az akácosok adják. Területi kiterjedésükről pontos adataink vannak, de a méheltartó képességük mértékét eddig nem vizsgálták. Ez okozza, hogy egyes akácosokat túl sok méhész felkeres, mások pedig kihasználatlanul maradnak. Az akácvirágzás rövid ideig tart, nektárhozamát számos időjárási körülmény befolyásolja. A méztermelés biztonsága azért alacsony fokú. A nehézségeken kíván segíteni az Erdészeti Tudományos Intézet kutatóiból alakult munkacsoport, amely egyéb munkája mellett — az Országos Méhészeti Szövetkezeti Központ megbízásából — a méhészeti takarmánybázis felmérését és kibővítésének lehetőségeit vizsgálja. A munka az intézet igazgatója, dr. Keresztesi Béla, a neves akácszakember irányításával folyik. Az idén megszámoltuk a virágokat az ország déli és északi határai között kijelölt helyeken. Kitűnt, hogy az erdő szélén álló fákon átlagosan 150—250 ezer virág van, míg az erdő belsejében levő fákon ennek csak a felét találtuk. Tehát a teljes virágzásban levő akácosban hektáronként a törzsszám figyelembevételével a virágok száma 70—100 millió. Értékesítési nehézségek miatt számolnunk kell az akácosok bizonyos mérvű visszaszorulásával. Ennek pótlására keressük a „méh- legeltetésre” ajánlható fa- és cserjefajokat. Az intézet püspökladányi, sárvári és szombathely-ká- moni arborétumában több száz fajnak figyeljük a méhlátogatottságát; meghatározzuk a virágzások műhelybe idejét, időtartamát, a díszítő értékét. Kiválasztjuk az elszapo- rításra javasolható fa- és cserjefajokat, megjelölve telepítésük helyét, valamint módját. A szelektálás egyik szempontja az, hogy a virág- zási idő az akácéval ne essen egybe. Ily módon az esetleg kedvezőtlenül sikerült akácvirágzást másféle „méhlegelő” pótolhatja. Az említett hátrányokat kívánjuk leküzdeni azáltal is, hogy a közönséges akácétól eltérő időben és tovább virágzó akácfajtákat nemesítünk. Dr. Szodfridt István kandidátus M unkájuk ál■ ■ talános és átfogó jellege azt diktálná, hogy en- nek megfelelően Jg£ velük záruljon a Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetsége megyei szervezetének a bemutatása. Azoknak a kérdéseknek az időszerűsége viszont, amelyekkel foglalkoznak, a mielőbbi „színrelépést” sürgetik. Két éve ipargazdasági bizottság néven alakultak meg. A meghívókon zárójelben azóta is mindig ott van a gazdasági műszaki választmány, vagy pedig a közgazdasági szakosztály megnevezés. Ez arra utal, hagy a köz- gazdasági munkát végző szakembereket tömörítik. A tagság összetétele így alakul: 42-en az iparban, 28-an a mezőgazdaságban, 14-en a pénzintézeteknél dolgoznak, 38-an pedig az egyéb kategóriába sorolhatók. Tavaly a rendezvényeik témái az új mechanizmus jelenségeinek elemzéséhez kapcsolódtak. Országos visszhangot váltott ki például az a kerekasztal-kon- ferenciájuk, amelyen Értékes megfigyelő eszközökkel gyarapodott a Magyar Tudományos Akadémia Csillagvizsgáló Intézetének bajai obszervatóriuma. A berendezéseket ebben a pavilonban állítják fel, amire épp most helyezik rá az .elhúzható kupolaburkolatot tartó >asszerkezetet. bemutatkozik ipargazdasági bizottság Nyers Rezsőnek, az MSZMP KB titkárának, a Politikai Bizottság tagjának elnökletével a gazdaságirányítási reform első évének tapasztalatait vitatták meg. A résztvevők egyebek közt olyan kérdéseket vetettek fel és boncolgattak, amelyek a szabályozókon belüli ellentmondásokra mutattak rá. A költségvetési, hitel- politikai és területfejlesztési, valamint az anyagi érdekeltséggel összefüggő problémák . taglalása hozzájárult az újfajta szemléletmód kialakulásához. Kivették a részüket a műszaki és agrárértelmiség készülő új otthonának az előmunkálataiból is. A Kecskeméten felépítendő technika házához a szervező kellektíva több mint 10 millió forintot gyűjtött össze a vállalatok felajánlásaiból, s az ezzel kapcsolatos tárgyalásokon, szerződéskötéseknél ott voltak az Ipar- gazdasági bizottság képviselői is. Az Idén a megyei párt- bizottság felkérésére véleményt adtak a soron következő ötéves terv főbb fejlesztési irányelveiről. Ezt követően ,a modern vezetéstudomány tárgya került a programok előterébe. Míg az egyesületi csoportok, szakosztályok speciális, az illető gazdasági ágazatot érintő módszerekkel és elméleti ismeretekkel foglalkoznak, az ipargazdasági bizottság arra törekszik, hogy valamennyi egyesületet érdeklő kérdéseket tűzzön napirendre. Ilyen például a vállalati piackutatás az önálló gazdálkodás körülményei között, amiről június 25-én az Országos Piackutató Intézet igazgatója tart eladást Kecskeméten. Kerekasztal vitát készítenek elő a korszerű vezetés módszereiről. S bár az eseményre csak jövő tavasszal kerül sor, a szervezés már megindult: Kecskeméten rendeznek meg egy országos szintű, a vidéki ipar- fejlesztés feltételeivel foglalkozó konferenciát.
