Petőfi Népe, 1969. június (24. évfolyam, 124-148. szám)

1969-06-03 / 125. szám

1969. jtuihu S. kedd Több termelés Lépésről lépésre... titkárával, akinek szemé­lyében jól tájékozott és lel­kes informátorra találtunk. — Hatvanhárom tagú alapszervezetünk hatóköré­hez mintegy hatszáz dol­gozó tartozik, akiknek te­kintélyes hányada, hozzá­vetőleg 70 százaléka nő. Fi­gyelmünk nem véletlenül összpontosul a többgyerme­kes családokra. Elgondol­ható, mennyi minden nehe­zedik e kis közösségekben a munkás édesanyákra, s mi mindent kellett szem előtt tartani helyzetük ta­nulmányozásakor. Például helyzetük a családban, ke­resetük alakulása, lakáskö­rülményeik és így tovább — vázolta fel a tájékozó­dás széles körét Baloghné. Utána egy-kettőre a tapasz­talatok sűrűjénél időztünk. diónál jóval több a tv-ké- szülék. Ahol még nincs, sok helyen elhangzott: „Most a tévére gyűjtünk...” — Hadd utaljak itt visz- sza az előbb elmondottak­ra, csupán két család hely­zetének összehasonlításával — jegyezte meg Balogh Imréné. Az egyik külterü­leti négygyerekes család­ban ötezer forint a havi jö­vedelem, s a lakás- és élet- körülményeik mégis rosz- szak, elszomorítóak. Egy másik, hasonló nagyságú, de kevesebb jövedelmű, Akácfa utcában lakó csa­ládhoz viszont öröm volt belépni. Pedig az édesanya éppen kórházban volt. Az előbbi helyen iszákos a férj, az utóbbin pedig de­rék, messzemenően a csa­ládjával törődő ember. Emelővillás targonca visz! szárítóberendezésekbe a máglyázott anyagot. Az előtérben munkásnő máglyázza a parkettát. Ennek előzményeiről, a felmérés helyi tapasztala­tairól beszélgettünk Balogh ImrénéveL, a pártszervezet Munkában a Pattantyús brigád. Több mint két hónappal rövidebb idő alatt vállalták a görgősoros anyagmozgató berendezés elkészítését. zakhoz készít parkettát és 28 fajta nyílásszaró szerke­zetet. A gyár termelési tervét az idén 6 százalékkal ímelték. Ennek reális alap­ja az, hogy termékei iránt nagy a kereslet. Ám ah- ioz, hogy a termeléseme- ést valóban végre tudják tiajtani, növelni kell az izem kapacitását is — még sédig úgy, hogy a csökken- ett munkaidő bevezetését s figyelembe kell venni. A gondok sokszor adnak itletet is. A 44 órás mun­kahétre való átállás miatt szorult helyzetben volt a O'ár vezetősége. Sokat ta- íakodtak, hogyan lehetne a nunkaerővel takarékoskod­ik Így született az az itlet, hogy ne ömlesztve árolják a már leszabott )arkettaanyagot, hanem náglyábá rakva. Szárad­on már rakodólapon a zabadban, emelővillás tar­goncán vihetik így a szá­rítóberendezésekbe, onnan i műhelyekbe. Ezzel több- zörös átrakást takarítanak neg. i Az anyagmozgatás más erületén is jelentős mun- :aerő-megtakaritási lehetős­égeket rejtett magában. sTagykálózi László tmk- nűvezető felsőpályás gör- ; borsós szállítóberendezés érvéit készítette el, amely nár a megvalósulás útján íalad. Az eredeti határ- dőt lerövidítve, október 30 lelyett, augusztus 20-ra 'állatta elkészítését a Pattantyús” szocialista la- :atos brigád. Ha kész lesz a 'örgőorsós szállítópálya, nár nem kézzel hordják najd az elkészült ajtókat, ablakokat a szerelőműhely- 301 a raktárba. A görgősor sözben keresztülmegy a festőfülkén is, ahol fes- rékszóró készülékek auto­matikusan végzik el rajtuk az alapmázolást. Természetesen mindez még nem oldja meg a több­lettermelést, ehhez a hala­si üzemben építkezni is kell. Ezért építették fel ; hasító és szabászműhely' ahol korszerű gépi előtolá­sé kétszalagos fűrészgépet i Üzembővítéssel és ésszerűsítéssel megnövekedett építési feladatok végrehajtásában nagy szerepük van az épü­letasztalos-ipari üzemeknek. Az ajtók és az ablakok ugyanis elengedhetetlen kellékei az építkezéseknek. Az épületasztalos-ipari Vál­lalat kiskunhalasi gyára elsősorban a családi há­állítanak munkába. Kétsze­resére bővítik az asztalos­műhelyt is. A beruházások közül igen sokat valósí­tanak meg, az elmúlt évi nyereségből képezett fej­lesztési alapból. Ám az üzem további fejlesztésé­vel maga az Épületaszta­losipari Vállalat is foglal­kozott. Az idén a halasi gyárra vonatkozóan 1,2 ti­zed millió forintos beru­házási tervet hagytak jó­vá. Az üzem fejlesztéséből a dolgozók jó kedvvel, tár­sadalmi munkát is vállal­va veszik ki a részüket N. O. A közelmúltban egész megyét átfogó tájékozódás zajlott le a munkásosztály helyzetéről — az MSZMP Központi Bizottságának vo­natkozó határozata tükré­ben. A téma jelentőségé­hez illő lelkiismeretességgel foglalkozott e feladattal a Kecskeméti Konzervgyár pártbizottsága, illetve a gyár pártalapszervezete is. A dolgozók körében igen To visszhangja volt például a IV. alapszervezet tevé­kenységének, amely — sok­rétű vizsgálódás után — a taggyűlés plénumán is meg­tárgyalta a többgyermekes családok helyzetét Nem elég, ha csak az édesanya... A tapasztalatgyűjtés mód­szerei között nagyon hasz­nosnak bizonyultak az asz- szony okkal folytatott cso­portos beszélgetések, me­lyek vezetését a konzerv­gyár II-es telepén a két alapszervezet titkára vál­lalta magára. — Rendkívül tanulságo­sak voltak ezek az eszme­cserék. Egyrészt jó néven vették az asszonyok a párt érdeklődését, és amire nem is mertünk számítani: egy­más előtt elmondták a leg­súlyosabb gondjaikat is. Ez pedig arra utal, hogy erős hátvédnek tekintik, biza­lommal vannak a munka­helyi közösség iránt — kö­vetkeztetett Balogh imréné, aztán példákkal hozakodott elő. A csoportos beszélgetése­ken többen a lakásgondju­kat említették. Ez pedig gyakran párosul egy másik, nem kevésbé súlyos prob­lémával. Nevezetesen: álta­lában azok a családok küsz­ködnek lakásgonddal, ahol a férj — ahogyan a párt- titkár-asszony fogalmazott — „más irányba húzza a szekeret”, italra költi kere­sete jelentős részét. Már­pedig nem elég, ha csak az édesanya keres, illetve pró­bál takarékoskodni, a má­sik leghivatottabb fél pedig a torkán engedi le a beosz­tó életmód mellett esetleg félrerakosgatható forinto­kat — Természetesen számos pozitív példát is említhet­nék, amelyekkel a család- látogatások alkalmával ta­lálkoztunk. Ez volt ugyanis a tapasztalatgyűjtésünk másik módja — folytatta a párttitkár-asszony, majd egy feljegyzést vett elő, mintegy emlékeztetőül. Igényesség, javuló életkörülmények A meglátogatott családok jelentős része a város pe­remén, vagy a környező te­lepüléseken él. Kevés kivé­teltől eltekintve, mindenütt megvan az igényesség, tö­rekvés a jobb, kényelme­sebb életre. Sok helyen megtoldották ugyanis a la­kást egy-egy szobával, für­dőszobával, vagy éppen üveges verandával. Másutt most építkezik a család. Ugyancsak gyakori a régi bútorok újjal való felváltá­sa, a legtöbb helyen nem hiányzik a háztartásból a mosógép és például a rá­Hosszan időztünk ezeknél j a figyelemre méltó tapasz­talatoknál, amelyek között természetesen akadtak nem általánosíthatók is. Mert jártak olyan háromgyerme­kes családnál, ahol bár­mennyire iparkodnak a szü­lők, a kis albérleti szobáért fizetett 600 forint miatt ne­hezen boldogulnak. — Általánosítva mégis leszűrhető — vélekedett Baloghné —, hogy a vi­szonylag kis jövedelmű munkáscsaládok saját erő­ből is sokat tehetnek és tesznek is a lakásgondjuk megoldásáért. A gyár dol­gozói közül jelenleg pél­dául huszonnégyen kapcso­lódtak be a műkertvárosi, úgynevezett félkész akció­ba, amit természetesen tá­mogat az üzem is, Egyéb­ként 1961 óta 63 konzerv­gyári család jutott lakás­hoz, s ez bizony széji .ered­mény. II kommunisták fóruma előtt A felmérő nagyon sok tapasztalata szóba került még. Termé­szetesen az is, hogy az utób­bi években mit tett az üzem a dolgozó anyák hely­zetének könnyítésére. (Pél­dául egy-egy óvoda és egy- egy bölcsőde működik mindkét telepen, a mű­szakbeosztásnál figyelembe veszik az anyák kívánságát és így tovább.) Végezetül külön is emlí­tést érdemel az összegezett tapasztalatokat tárgyaló taggyűlés, amely nemcsak fontos közügy rangjára emelte a többgyerekes csa­ládok helyzetét, hanem kedvező megállapítások, — hasznos észrevételek és ja­vaslatok fóruma is volt. Az alapszervezet tagjai leszűr­hették ugyanis, hogy akár az öt évvel korábbihoz ké­pest is lényegesen, lépésről lépésre javult a munkás- osztály helyzete. Az üzemi vezetők közelebb állnak a dolgozókhoz, messzemenő tájékozódás [emberséggel törődnek gond­jaikkal. Nem maradtak el viszont az olyan észrevételek sem, hogy még mindig akadnak, akiknek autóra telik, de a lakást az államtól, a ta­nácstól várják. Elhangzot­tak a lakással manipuláló- kat súlyosan elítélő véle­mények. Többen a ruházati cikkek, s főként a gyetek- holmik magas árát kifogá­solták, nem is szólva pél­dául a gyerekcipők minő­ségéről. S a javaslatok kö­zött rögzíthették, hogy pél­dául az egyedülálló, egy­gyermekes anya is kapja meg a családi pótlékot az esetben is, ha középiskolás gyermeke történetesen kol­légiumi elhelyezésben ré­szesül. Szó, ami szó, a megyei felmérés részét képező kon­zervgyári tájékozódás min­denképpen hasznos hozzá­járulás volt az összkép ki­alakulásához. Perny Irén Bővíti az asztalosnhíhclyl a gyár építőbrigádja, KRESZ-verseny Kunszálláson Szombaton este 8 órakor került sor Kunszálláson, a kisvendéglőben a régóta várt zenés KRESZ-verseny le­bonyolítására. A megyei rendőr-főkapitányság közleke­désrendészeti osztálya, a megyei közúti balesetelhárítási tanács, a Magyar Autóklub megyei szervezete és a helyi propagandabizerttság szervezése alaposnak bizonyult, hi­szen több mint 150-en szorongtak a vendéglő nagyter­mében. A verseny díjairól ebben az esetben a kunszál­lási Alkotmány Termelőszövetkezet gondoskodott. Az izgalmas vetélkedőn végül is az első helyezést Csáki János gépkocsivezető, az Alkotmány Tsz tagja szerezte meg Szabó Lajos és Szabó Gyuláné előtt, akinek még nincs gépjárművezetői igazolványuk.

Next

/
Thumbnails
Contents