Petőfi Népe, 1969. május (24. évfolyam, 98-123. szám)

1969-05-11 / 106. szám

1 oldal 19159. május 11, vasárnap Eredmények és megoldásra váré gondok a megye állami gazdaságaiban Húszévesek az álla- í mi gazdaságok Évről év- | re sokat fejlődtek, és, szinte meghatározói vol- ? tak a mezőgazdasági ter­melés előrehaladásának. Nagyobb részük igazi mintagazdaság lett, és nemcsak hazánkban, ha­nem külföldön is ismert­té vált kiváló termelési eredményei, termékei ré­vén. Felkerestük Miklós Já­nost, az Állami Gazdasá­gok Országos Központja megyei területi igazga­tóját és tájékoztatást kértünk az utóbbi évek­ben elért eredményekről és a további elképzelé­sekről. Melyek a főbb cél­kitűzések az állami gazdaságok további fejlődésének elősegí­tése érdekében a har­madik ötéves terv időszakában? — A tervtörvény szerint a mezőgazdaság termelé­sét az előző ótéves terv időszakához képest 13—15 százalékkal kell emelni. Ezen belül az állami gaz­daságok alapvető feladata, hogy növeljék az áruterme­lést, fokozzák a gazdálko­dás általános színvonalát és jövedelmezőségét. Mi az­zal számoltunk, hogy az állami gazdaságok terme­lése, az országosnál gyor­sabban növekszik. A megye gazdaságai 1970-ig 1965-höz kénest 30 százalékos hozamérték-növelést ter­veznek. Néhány fontosabb célki­tűzést felsorolok. A ke­nyérgabona-termesztésben az átlagtermés jelentős emelését határozták el. A takarmányellátás megoldá­sát szintén elsőrendű kér­désnek tartjuk. Szorgal­mazzuk a nagyhozamú, jó termést adó növényfajták elterjesztését. A szántóföl­di növénytermesztésben a tápanyagellátás javítását nagy adagú műtrágyákkal akarjuk megoldani. Fontos a betakarításnál alkalma­zandó gépek szaporítása, különösen a kukorica gépi szedésének megvalósítása. Hasonló célkitűzéseink vannak a szőlő- és gyü­mölcstermesztésben. A terv­időszak végére 422 ezer mázsa teljesítményű szőlő­­feldolgozó telepeket. 470 ezer hektoliter bor elhelye­zésére alkalmas bortároló­kat és 800—900 vagon ter­mést befogadó hűtőtárolók megépítését tervezzük. Az eddigi eredmények elképze­léseink megvalósulásával biztatnak. Az állattenyésztésben a szarvasmarha-létszám sze­rény emelése mellett a tej­termelés jelentős növelését, a sertéstartás további javí­tását és a juhászat jövedel­mezőségének fokozásét ha­tároztuk el. A megyei tanács vég­rehajtó bizottsága nemrég tárgyalta a gazdaságok helyzetét. A tanácskozáson szó volt arról: miképp valósitották meg az imént felsorolt el­képzeléseket. Kaphat­nánk erről is néhány információt? — Állami gazdaságaink a bruttó termelési értéket Beszélgetés Miklós János területi igazgatóval évente 7—10 százalékkal vonni a termelésből és növelték. Az egy katasztrá- esetleg erdőt telepíteni raj­­lis hold mezőgazdasagi te- tűk, vagy gyepesítéssel ér rületre iutó hozamérték az demes hasznosítani. 1965. évi 6460 forintról, 1968-ban már 8850 forintra A takarmány termesztés emelkedett, vagyis csaknem és az állatlétszám össz­­elérte az 1970-re tervezett hangját hosszú évek erő­szintet. Egyenletesen nőtt a feszítései után csak tavaly gazdaságok vállalati nyere- tudtuk megteremteni. A sége is. 1968-as árszinten megye állami gazdaságai a számolva 1966-ban 5 millió tömegtakarmány-szükségle- 989 ezer. 1967-ben 28 millió ten kívül az abrakot is 790 ezer. tavaly pedig 73 maguk termelték meg. An­­millió 504 ezer forint nye- nak ellenére, hogy sokat reséget értek el gazdasá- áldoztak az állattartó tele­ik- Az árutermelést évi k épüieteinek felújításá- 15—16 százalékkal novel- korszerűsítésére rend-SST s^ralékkal maS bthoz“ "As^ terméseredményeket értek létesítésére, még mindig el holdanként az első há- sok a tennivaló. ®Y. átlagában, mint az Különös figyelmet fordí­­elozo öteves terv időszaka tunk az idei a követ_ alatt Kukoricából mar k - - , kedvezőtlen 1968-ban meghaladták a jö- Kezo evDen a kedvezőtlen vőre tervezett termésátla­got. adottságú állami gazdasá­gaink gondjainak megol­dására is. Ezekben az üze- Az elmúlt három év alatt mekben nagyrészt már ki­­gyakorlatilag befejeződött dolgozták azokat az intéz­­gazdaságainkban a korsze- kedéseket, amelyek végre­­rűtlen gépek kicserélése, hajtása lehetővé teszi, hogy Tavaly mar megvalósult a fokozatosan előbbre lépje­­buzatermeles lehetőség sze- nek és a következő évek­rinti teljes gépesítése. Tért hódított a szalma- és a lu­ben nyereségesen gazdál­cemabe\^karüásla bálázásos kf^a£ak:. Gondolok itt módszere. A jelentősebb többek kozott a legnagyobb kukoricatermesztő gazdasá* okozo Helvéciái Á1T gok a betakarítást teljeseit*'**®1® Gazdaságra is. géppel végezték. A mór zsolva betakarított kukori ca szárítását korszerű be rendezésekkel oldották meg. Gazdaságaink megtették az első lépéseket a modem ta­lajművelő géprendszerek alkalmazására. Ezzel lényegében rá­tértünk a soron kő­vetkező feladatokra is. Milyen tennivaló­kat tart még ezenkí­vül fontosnak? Mindennapi helytállás — Csak néhányat raga-Tavaly szőlőből holdan- dók ki a sok közül. Gaz­ként 30 mázsán felüli tér- daságaink vezetői csak úgy méseredménvt értek el gaz- felelnek meg az egyre nö­­daságaink a kedvezőtlen vekvő követelményeknek, időjárás ellenére is. Az el- ha igyekeznek elsajátítani öregedett szőlők kiselejte- a legkorszerűbb irányítási zésével és gépi művelésre és szervezési módszereket, való átalakításával 3500 ka- Ezért minden igazgatónak, tasztrális holddal csökken- mjnt első számú felelős ve­tettük a korszerűtlen szőlő- zetőnek, meg kell valósi­­ültetvényeket.^ Az ötéves (anj az adottságoknak leg­­terv hátralevő időszakában j0^han megfelelő, olyan még mintegy 4000 hold szó- üzemi szervezet kiaiakíta­­l°t kell korszerűsítem. ^ amely el6segíti az ön_ Dicsérendő eredményt ér- állóság, a jogkör és a fe­­tek el gazdaságaink a bor- lelősség helyes érvényesü­­kezelés technológiájában, lését. fejlesztésében is. A palac- Kiemelkedő feladatnak kozott borok mennyisége az farfjuk a szőlő- és gyü­­utóbbi három év alatt meg- rnölcsültetvények további tízszereződött. korszerűsítését. \f ékony, negyvenes fér­­* fi ritka nyugalom és valamiféle sajátos derű sugárzik róla. Mun­kahelye, a Kalocsai Állami Gazdaság múltjáról beszél­getünk. Azok közé tarto­zik, akik a legrégebben dolgoznak itt. — Valójában idősebb munkás vagyok ezen a he­lyen, mint maga az állami gazdaság. Apám 38 évig volt kőműves az érseki birtokon, én is itt kezdtem a felszabadulás után, bár más szakmában. Bodó László ugyanis esz­tergályos. Érdekesen mesél azokról az időkről, amikor a volt érseki birtok köz­pontját a földművesszövet­kezet vette át. Aki akkor látta, rá sem ismerne a mostani képre, a parkok­ra, a gazdasági épület he­lyén létesített ebédlőre és klubra, s a háttérben emel­kedő hatalmas kukorica­szárító toronyra. No, meg az egykori mű­helyre. Modem gépek, nagyablakos, jól fűthető szerelőcsarnok, szervizállo­más és garázssor áll most azon a helyen. odó elvtárs követte a régi vállalatát, amikor az elköltözött in­nen, de 1953-ban vissza­jött és azóta az állami gaz­daság dolgozója. 1964-ben, 5 éve vették fel a pártba. Először arról kérdezge­tem, hogyan nem lett előbb párttag, hiszen régi munkás. Látom, nehéz er­re felelni. Fiatal volt, s az embert fiatalon sok minden érdekli, 'ami leköti azide* jét. Leginkább azonban, ahogy a szavaiból kive­szem. nem akart „tola­kodni”. Most már ő is mosolyog ezen. Annyi azonban bi­zonyos, hogy megvárta, amíg a pártszervezet tit­kára szólt, hogy szívesen látnák őt a gazdaság kom­munistái között: eszes és megfontolt ember, társai hallgatnak a szavára. B — Milyen pártfeladatot kapott a tagjelölt ideje alatt? — kérdezem. — Tulajdonképpen nem kaptam semmilyet. Azt folytattam, amit eddig is csináltam. Szakszervezeti bizalmi vagyok. C ddig csendes szemlé­­TM lője volt a beszél­getésünknek András Fe­renc, a gazdaság párt­­szervezetének titkára. Most szólal meg először: — Érdekes, hogy meny­nyire él még bennünk az a régi gyakorlat, amikor pártmunkának csak a nagy, látványos akciókat tartottuk. A falujárást, szervezett agitációt, felvo­nulásokat. Még a dekorá­lást is többre néztük, mint a személyes agitációt, vagy a tömegszervezetekben végzett munkát. A párttitkár megjegyzé­se körül élénk vita kere­kedik háromunk között. Hiszen itt van Bodó elv­társ esete is. — Megvallom, eleinte csakugyan úgy éreztem, hogy voltaképpen nem végzek semmiféle párt­munkát. Pedig hát valójá­ban mint szakszervezeti bizalminak rendszeresen el­végzendő feladataim is vannak, s azonkívül az ember jóformán minden nap találkozik apróbb-na­­gyobb teendőkkel. C lmond egy esetet. Ki­­^ hirdették, hogy a gazdaság malacokat ad el a dolgozóinak, lehet jelent­kezni. Aztán annyian je­lentkeztek, hogy nem jut­hatott mindenkinek. A ve­zetők úgy, döntöttek, hogy a sertéstenyésztésben dol­gozókat részesítik előny­ben. Logikusan. Ne hur­colják be a gazdaság gon­dosan őrzött állatállomá­nyába a betegségeket, eset­leg veszélyeztetett vidék­ről vásárolt malacokkal. Aki nem kapott, persze elégedetlenkedett. A mű­helyben levők is. Bodó László, úgy is mint szak­­szervezeti bizalmi, s úgy is mint párttag, nem saj­nálta a fáradságot, hogy akár mindenkinek külön újra elmagyarázza, miért nem jutott nekik az ol­csó malacból. Számtalan ilyen aprósá­got tudna elmesélni. Vala­ki azt mondja: Mi az, az idén nem megyünk az ipa­ri vásárra? Ügy ám— mondják a többiek —mert senki se törődik vele. De­hogynem. Bodó elvtárs szól a párttitkámak, megbeszé­lik a gazdaság vezetőivel és megszervezik a pesti utat. P ártmunka ez? Hogy­■ ne, természetesen. A párttagoknak nagyon fon­tos kötelességük, hogy ér­zékenyen reagáljanak min­den megnyilvánulásra, dol­gozó társaik véleményére. Megmagyarázzák az intéz­kedéseket és közvetítsék a munkások véleményét, ja­vaslatait a vezetőségnek. Az ilyen légkör, ez a faj­ta nyilvánosság a demok­ratizmus szüntelen szélesí­tésének legmegfelelőbb for­mája. öt év után talán külö­nösen hangzik ha meg­kérdezem: milyen- érzés a párthoz tartozni, változott-e gondolkodásmódja a ko­rábbihoz képest? — Röviden: úgy hiszem több bennem a felelősség­érzet. önkéntelenül is' jio­­litizálők, még munka köz­ben is. Mester László A fejlődés ellenére számos gond is van. Egyes állami gazda­ságokban küzdenek a kedvezőtlen termőhe­lyi adottságokkal, másutt korszerűsíteni kellene az állattartó telepeket. Milyen el­képzelések vannak az említett problémák megszüntetésére? — A gazdaságokban levő több tízezer hold homoki szántót — hasznosítási szempontból — differenci­áltan kell kezelni. A te­rületek egyrészén továbbra is lehet szántóföldi növény­­termesztést folytatni, ugyan­akkor számításba kell ven­ni azokat a homoktáblákat, ahol szőlőt, gyümölcsöst és nyárfát telepítenek a kö­vetkező években. Kétségte­len, hogy a homok egyrésze csak ráfizetéssel művelhető. Az ilyen területeket véle­ményünk szerint ki kell A növénytermesztésben a termésátlagok és a gépesí­tés további növelése a cél Főként a lucernatelepítés arányát szeretnénk emelni és megoldani a 30 mázsán felüli szénatermés bizton­ságos elérését. Az előrehaladás érdeké­ben tovább szorgalmazzuk a gazdaságok egymás kö­zötti, valamint a termelő­­szövetkezetekkel és más üzemekkel történő össze­fogásait. Az első lépés már megtörtént. A BÁCSAG­­ROT-ról már többször írt a megyei lap is. Igen fon­tosnak tartjuk a kooperáció további kiszélesítését, újabb vállalkozások létrehozását, amelyek elősegítik az élel­miszergazdaságon belül a termelés, felvásárlás és fel­dolgozás összhangjának megteremtését — hangoz­tatta végezetül Miklós Já­nos elvtárs. Kereskedő Sándor Cjabb két utcába jut el a víz A nagy tanyavilágú Ba­­lotaszállás faluközpontjá­nak egyre nagyobb a von­zása. Évről évre szaporod­nak a tanyáról beköltözők igényességéről tanúskodó többszobás, fürdőszobás csi­nos családi házak. S hogy a fürdőszoba üzem­képes is legyen — az idén tovább bővül a helyi víz­hálózat. Az eddig két ut­cát ellátó, 1500 méteres vízvezeték mellé újabb két utcába jut el a hálózat. Az erre vonatkozó el­képzeléseket falugyűlésen ismertette a tanács. Esze­rint a község fejlesztési alapjából a szükséges köz­­kutak és tűzcsapok létesí­tésére futja a pénz. A ve­zetékhez azonban az érde­kelt lakosok segítségére volna szükség: családon­ként mintegy kétezer fo­rint hozzájárulásra és az árokásáshoz társadalmi munkára. A falugyűlés határozott, az érdekelt mintegy 26 család vállalta az áldoza­tot. Máris megkezdődött az ezerforintos előlegek be­fizetése. Ez a pénz pedig nemcsak a munka meg­rendelésének. hanem a víz­vezeték ez évben való el­készülésének is biztosíté­ka. Meteorológusok nyári készülődése A Központi Meteorológiai Intézet Siófoki Viharjelző Obszervatóriumában megkezdték a felkészülést a nyár­ra. Hozzálátták a technikai berendezések ellenőrző üzem­próbájához. Üzembe állították a korszerű rádióberende­zéseket, amelyek segítségével Európa bármely meteoro­lógiai hírközpontjából kaphatnak adatokat. Képünkön: Kozma Anna beállítja a napfénytartam­­mérő műszert. (MTI-foto — Bara István felv.)

Next

/
Thumbnails
Contents