Petőfi Népe, 1969. május (24. évfolyam, 98-123. szám)
1969-05-11 / 106. szám
1 oldal 19159. május 11, vasárnap Eredmények és megoldásra váré gondok a megye állami gazdaságaiban Húszévesek az álla- í mi gazdaságok Évről év- | re sokat fejlődtek, és, szinte meghatározói vol- ? tak a mezőgazdasági termelés előrehaladásának. Nagyobb részük igazi mintagazdaság lett, és nemcsak hazánkban, hanem külföldön is ismertté vált kiváló termelési eredményei, termékei révén. Felkerestük Miklós Jánost, az Állami Gazdaságok Országos Központja megyei területi igazgatóját és tájékoztatást kértünk az utóbbi években elért eredményekről és a további elképzelésekről. Melyek a főbb célkitűzések az állami gazdaságok további fejlődésének elősegítése érdekében a harmadik ötéves terv időszakában? — A tervtörvény szerint a mezőgazdaság termelését az előző ótéves terv időszakához képest 13—15 százalékkal kell emelni. Ezen belül az állami gazdaságok alapvető feladata, hogy növeljék az árutermelést, fokozzák a gazdálkodás általános színvonalát és jövedelmezőségét. Mi azzal számoltunk, hogy az állami gazdaságok termelése, az országosnál gyorsabban növekszik. A megye gazdaságai 1970-ig 1965-höz kénest 30 százalékos hozamérték-növelést terveznek. Néhány fontosabb célkitűzést felsorolok. A kenyérgabona-termesztésben az átlagtermés jelentős emelését határozták el. A takarmányellátás megoldását szintén elsőrendű kérdésnek tartjuk. Szorgalmazzuk a nagyhozamú, jó termést adó növényfajták elterjesztését. A szántóföldi növénytermesztésben a tápanyagellátás javítását nagy adagú műtrágyákkal akarjuk megoldani. Fontos a betakarításnál alkalmazandó gépek szaporítása, különösen a kukorica gépi szedésének megvalósítása. Hasonló célkitűzéseink vannak a szőlő- és gyümölcstermesztésben. A tervidőszak végére 422 ezer mázsa teljesítményű szőlőfeldolgozó telepeket. 470 ezer hektoliter bor elhelyezésére alkalmas bortárolókat és 800—900 vagon termést befogadó hűtőtárolók megépítését tervezzük. Az eddigi eredmények elképzeléseink megvalósulásával biztatnak. Az állattenyésztésben a szarvasmarha-létszám szerény emelése mellett a tejtermelés jelentős növelését, a sertéstartás további javítását és a juhászat jövedelmezőségének fokozásét határoztuk el. A megyei tanács végrehajtó bizottsága nemrég tárgyalta a gazdaságok helyzetét. A tanácskozáson szó volt arról: miképp valósitották meg az imént felsorolt elképzeléseket. Kaphatnánk erről is néhány információt? — Állami gazdaságaink a bruttó termelési értéket Beszélgetés Miklós János területi igazgatóval évente 7—10 százalékkal vonni a termelésből és növelték. Az egy katasztrá- esetleg erdőt telepíteni rajlis hold mezőgazdasagi te- tűk, vagy gyepesítéssel ér rületre iutó hozamérték az demes hasznosítani. 1965. évi 6460 forintról, 1968-ban már 8850 forintra A takarmány termesztés emelkedett, vagyis csaknem és az állatlétszám összelérte az 1970-re tervezett hangját hosszú évek erőszintet. Egyenletesen nőtt a feszítései után csak tavaly gazdaságok vállalati nyere- tudtuk megteremteni. A sége is. 1968-as árszinten megye állami gazdaságai a számolva 1966-ban 5 millió tömegtakarmány-szükségle- 989 ezer. 1967-ben 28 millió ten kívül az abrakot is 790 ezer. tavaly pedig 73 maguk termelték meg. Anmillió 504 ezer forint nye- nak ellenére, hogy sokat reséget értek el gazdasá- áldoztak az állattartó teleik- Az árutermelést évi k épüieteinek felújításá- 15—16 százalékkal novel- korszerűsítésére rend-SST s^ralékkal maS bthoz“ "As^ terméseredményeket értek létesítésére, még mindig el holdanként az első há- sok a tennivaló. ®Y. átlagában, mint az Különös figyelmet fordíelozo öteves terv időszaka tunk az idei a követ_ alatt Kukoricából mar k - - , kedvezőtlen 1968-ban meghaladták a jö- Kezo evDen a kedvezőtlen vőre tervezett termésátlagot. adottságú állami gazdaságaink gondjainak megoldására is. Ezekben az üze- Az elmúlt három év alatt mekben nagyrészt már kigyakorlatilag befejeződött dolgozták azokat az intézgazdaságainkban a korsze- kedéseket, amelyek végrerűtlen gépek kicserélése, hajtása lehetővé teszi, hogy Tavaly mar megvalósult a fokozatosan előbbre lépjebuzatermeles lehetőség sze- nek és a következő évekrinti teljes gépesítése. Tért hódított a szalma- és a luben nyereségesen gazdálcemabe\^karüásla bálázásos kf^a£ak:. Gondolok itt módszere. A jelentősebb többek kozott a legnagyobb kukoricatermesztő gazdasá* okozo Helvéciái Á1T gok a betakarítást teljeseit*'**®1® Gazdaságra is. géppel végezték. A mór zsolva betakarított kukori ca szárítását korszerű be rendezésekkel oldották meg. Gazdaságaink megtették az első lépéseket a modem talajművelő géprendszerek alkalmazására. Ezzel lényegében rátértünk a soron kővetkező feladatokra is. Milyen tennivalókat tart még ezenkívül fontosnak? Mindennapi helytállás — Csak néhányat raga-Tavaly szőlőből holdan- dók ki a sok közül. Gazként 30 mázsán felüli tér- daságaink vezetői csak úgy méseredménvt értek el gaz- felelnek meg az egyre nödaságaink a kedvezőtlen vekvő követelményeknek, időjárás ellenére is. Az el- ha igyekeznek elsajátítani öregedett szőlők kiselejte- a legkorszerűbb irányítási zésével és gépi művelésre és szervezési módszereket, való átalakításával 3500 ka- Ezért minden igazgatónak, tasztrális holddal csökken- mjnt első számú felelős vetettük a korszerűtlen szőlő- zetőnek, meg kell valósiültetvényeket.^ Az ötéves (anj az adottságoknak legterv hátralevő időszakában j0^han megfelelő, olyan még mintegy 4000 hold szó- üzemi szervezet kiaiakítal°t kell korszerűsítem. ^ amely el6segíti az ön_ Dicsérendő eredményt ér- állóság, a jogkör és a fetek el gazdaságaink a bor- lelősség helyes érvényesükezelés technológiájában, lését. fejlesztésében is. A palac- Kiemelkedő feladatnak kozott borok mennyisége az farfjuk a szőlő- és gyüutóbbi három év alatt meg- rnölcsültetvények további tízszereződött. korszerűsítését. \f ékony, negyvenes fér* fi ritka nyugalom és valamiféle sajátos derű sugárzik róla. Munkahelye, a Kalocsai Állami Gazdaság múltjáról beszélgetünk. Azok közé tartozik, akik a legrégebben dolgoznak itt. — Valójában idősebb munkás vagyok ezen a helyen, mint maga az állami gazdaság. Apám 38 évig volt kőműves az érseki birtokon, én is itt kezdtem a felszabadulás után, bár más szakmában. Bodó László ugyanis esztergályos. Érdekesen mesél azokról az időkről, amikor a volt érseki birtok központját a földművesszövetkezet vette át. Aki akkor látta, rá sem ismerne a mostani képre, a parkokra, a gazdasági épület helyén létesített ebédlőre és klubra, s a háttérben emelkedő hatalmas kukoricaszárító toronyra. No, meg az egykori műhelyre. Modem gépek, nagyablakos, jól fűthető szerelőcsarnok, szervizállomás és garázssor áll most azon a helyen. odó elvtárs követte a régi vállalatát, amikor az elköltözött innen, de 1953-ban visszajött és azóta az állami gazdaság dolgozója. 1964-ben, 5 éve vették fel a pártba. Először arról kérdezgetem, hogyan nem lett előbb párttag, hiszen régi munkás. Látom, nehéz erre felelni. Fiatal volt, s az embert fiatalon sok minden érdekli, 'ami leköti azide* jét. Leginkább azonban, ahogy a szavaiból kiveszem. nem akart „tolakodni”. Most már ő is mosolyog ezen. Annyi azonban bizonyos, hogy megvárta, amíg a pártszervezet titkára szólt, hogy szívesen látnák őt a gazdaság kommunistái között: eszes és megfontolt ember, társai hallgatnak a szavára. B — Milyen pártfeladatot kapott a tagjelölt ideje alatt? — kérdezem. — Tulajdonképpen nem kaptam semmilyet. Azt folytattam, amit eddig is csináltam. Szakszervezeti bizalmi vagyok. C ddig csendes szemléTM lője volt a beszélgetésünknek András Ferenc, a gazdaság pártszervezetének titkára. Most szólal meg először: — Érdekes, hogy menynyire él még bennünk az a régi gyakorlat, amikor pártmunkának csak a nagy, látványos akciókat tartottuk. A falujárást, szervezett agitációt, felvonulásokat. Még a dekorálást is többre néztük, mint a személyes agitációt, vagy a tömegszervezetekben végzett munkát. A párttitkár megjegyzése körül élénk vita kerekedik háromunk között. Hiszen itt van Bodó elvtárs esete is. — Megvallom, eleinte csakugyan úgy éreztem, hogy voltaképpen nem végzek semmiféle pártmunkát. Pedig hát valójában mint szakszervezeti bizalminak rendszeresen elvégzendő feladataim is vannak, s azonkívül az ember jóformán minden nap találkozik apróbb-nagyobb teendőkkel. C lmond egy esetet. Ki^ hirdették, hogy a gazdaság malacokat ad el a dolgozóinak, lehet jelentkezni. Aztán annyian jelentkeztek, hogy nem juthatott mindenkinek. A vezetők úgy, döntöttek, hogy a sertéstenyésztésben dolgozókat részesítik előnyben. Logikusan. Ne hurcolják be a gazdaság gondosan őrzött állatállományába a betegségeket, esetleg veszélyeztetett vidékről vásárolt malacokkal. Aki nem kapott, persze elégedetlenkedett. A műhelyben levők is. Bodó László, úgy is mint szakszervezeti bizalmi, s úgy is mint párttag, nem sajnálta a fáradságot, hogy akár mindenkinek külön újra elmagyarázza, miért nem jutott nekik az olcsó malacból. Számtalan ilyen apróságot tudna elmesélni. Valaki azt mondja: Mi az, az idén nem megyünk az ipari vásárra? Ügy ám— mondják a többiek —mert senki se törődik vele. Dehogynem. Bodó elvtárs szól a párttitkámak, megbeszélik a gazdaság vezetőivel és megszervezik a pesti utat. P ártmunka ez? Hogy■ ne, természetesen. A párttagoknak nagyon fontos kötelességük, hogy érzékenyen reagáljanak minden megnyilvánulásra, dolgozó társaik véleményére. Megmagyarázzák az intézkedéseket és közvetítsék a munkások véleményét, javaslatait a vezetőségnek. Az ilyen légkör, ez a fajta nyilvánosság a demokratizmus szüntelen szélesítésének legmegfelelőbb formája. öt év után talán különösen hangzik ha megkérdezem: milyen- érzés a párthoz tartozni, változott-e gondolkodásmódja a korábbihoz képest? — Röviden: úgy hiszem több bennem a felelősségérzet. önkéntelenül is' jiolitizálők, még munka közben is. Mester László A fejlődés ellenére számos gond is van. Egyes állami gazdaságokban küzdenek a kedvezőtlen termőhelyi adottságokkal, másutt korszerűsíteni kellene az állattartó telepeket. Milyen elképzelések vannak az említett problémák megszüntetésére? — A gazdaságokban levő több tízezer hold homoki szántót — hasznosítási szempontból — differenciáltan kell kezelni. A területek egyrészén továbbra is lehet szántóföldi növénytermesztést folytatni, ugyanakkor számításba kell venni azokat a homoktáblákat, ahol szőlőt, gyümölcsöst és nyárfát telepítenek a következő években. Kétségtelen, hogy a homok egyrésze csak ráfizetéssel művelhető. Az ilyen területeket véleményünk szerint ki kell A növénytermesztésben a termésátlagok és a gépesítés további növelése a cél Főként a lucernatelepítés arányát szeretnénk emelni és megoldani a 30 mázsán felüli szénatermés biztonságos elérését. Az előrehaladás érdekében tovább szorgalmazzuk a gazdaságok egymás közötti, valamint a termelőszövetkezetekkel és más üzemekkel történő összefogásait. Az első lépés már megtörtént. A BÁCSAGROT-ról már többször írt a megyei lap is. Igen fontosnak tartjuk a kooperáció további kiszélesítését, újabb vállalkozások létrehozását, amelyek elősegítik az élelmiszergazdaságon belül a termelés, felvásárlás és feldolgozás összhangjának megteremtését — hangoztatta végezetül Miklós János elvtárs. Kereskedő Sándor Cjabb két utcába jut el a víz A nagy tanyavilágú Balotaszállás faluközpontjának egyre nagyobb a vonzása. Évről évre szaporodnak a tanyáról beköltözők igényességéről tanúskodó többszobás, fürdőszobás csinos családi házak. S hogy a fürdőszoba üzemképes is legyen — az idén tovább bővül a helyi vízhálózat. Az eddig két utcát ellátó, 1500 méteres vízvezeték mellé újabb két utcába jut el a hálózat. Az erre vonatkozó elképzeléseket falugyűlésen ismertette a tanács. Eszerint a község fejlesztési alapjából a szükséges közkutak és tűzcsapok létesítésére futja a pénz. A vezetékhez azonban az érdekelt lakosok segítségére volna szükség: családonként mintegy kétezer forint hozzájárulásra és az árokásáshoz társadalmi munkára. A falugyűlés határozott, az érdekelt mintegy 26 család vállalta az áldozatot. Máris megkezdődött az ezerforintos előlegek befizetése. Ez a pénz pedig nemcsak a munka megrendelésének. hanem a vízvezeték ez évben való elkészülésének is biztosítéka. Meteorológusok nyári készülődése A Központi Meteorológiai Intézet Siófoki Viharjelző Obszervatóriumában megkezdték a felkészülést a nyárra. Hozzálátták a technikai berendezések ellenőrző üzempróbájához. Üzembe állították a korszerű rádióberendezéseket, amelyek segítségével Európa bármely meteorológiai hírközpontjából kaphatnak adatokat. Képünkön: Kozma Anna beállítja a napfénytartammérő műszert. (MTI-foto — Bara István felv.)
