Petőfi Népe, 1969. május (24. évfolyam, 98-123. szám)
1969-05-09 / 104. szám
1 otflal 1969. május 9. péntek Á munkaerő helyzete a termelőszövetkezetekben /. Szerkezeti változások a tagság összetételében A MUNKAERŐ felhasználása vizsgálatának nagy jelentősége van a népgazdaság valamennyi ágazatában. De különösen nagy a jelentősége a mezőgazdaságban, ahol a természeti tényezők nagy hatással vannak a termelés folyamatára, következésképpen a munkaerő felhasználásának mértékére, egyenetlenségére. (Ez természetesen összefügg a mezőgazdasági termelési technikai-műszaki fejlettségének színvonalával is.) Ha a munkaerő felhasználásának mértékét vizsgáljuk a mezőgazdaságban, akkor az állami és a szövetkezeti szektor közül az utóbbiban fontosabb, hiszen a mezőgazdaságban összesen foglalkoztatottak 76 százalékát a termelőszövetkezetek aktív keresői adják. A kérdés vizsgálata annál is inkább elsőrendű, mert — mint minden más népgazdasági ágban — a mezőgazdaságban is a termelés valamennyi tényezőjét megelőző az ember munkaereje, munkaképessége és annak a gazdasági célkitűzések érdekében való intenzív felhasználása. A mezőgazdasági termelés — az ipartól eltérő — sajátosságai ugyan meghatározzák, vagy befolyásolják a felhasználás mértékét, de egy pillanatra sem téveszthető szem elől a munkaerő felhasználatlanságából adódó károk legkisebb mértékre való leszorítása. Hiszen köztudott, hogy ez befolyásolja a mezőgazdasági össztermék mennyiségét, a termelékenység alakulását, a foglalkoztatottak jövedelmének növekedését, vagy stagnálását és végső fokon a nemzeti jövedelem nagyobbodását. ISMERT TÉNY, hogy a felszabadulás utáni több mint két évtizedben nagyarányú társadalmi, foglalkozási átrétegződés ment végbe. Egyrészt évről évre növekedett a keresők száma és aránya, másrészt — és ez az átrétegződés fő jellemvonása: csökkent a mezőgazdasági keresők aránya a többi népgazdasági ágban dolgozók javára. Ez a világméretekben megmutatkozó tendencia hazánkban a századfordulótól kezdve sajátos módon érvényesül. 1900—1950-ig az iparosítás elégtelensége és a mezőgazdaság elmaradottsága miatt a viszonylagos csökkenés mellett nem mutatott számszerű csökkenést a mezőgazdasági keresők létszáma. Később a szocialista iparosítással, majd a mezőgazdaság szocialista átszervezésével, a gépi technika fokozott alkalmazásával vette kezdetét a mezőgazdasági keresők létszámának abszolút csökkenése. Ezzel a folyamattal a továbbiakban is számolni kell, összhangban a gépesítés fejlődésével és más, a termelést befolyásoló tényezők az emberi munkát helyettesítő szerepével. A mezőgazdaságban dolgozó aktív keresők aránya 1949-ben országosan 55,2 százaléka, az átszervezés befejezésének évében 1961- ben 38.2 százalék, 1967-ben 30,9 százalék. Bács-Kiskun megyében természetesen a mezőgazdaságban az aktív keresők számának csökkenése nem követhette — sőt meg sem közelíthette az országos átlagot, hiszen a megye sajátos termelési szerkezete (a munkaigényes, alig gépesített kertészeti kultúrák), az iparban foglalkoztatottaknak az országos átlagtól való jelentős elmaradása, a megye lakosságának csaknem egyharmadát felölelő tanyavilág, ennek meghatározó tényezője volt. A megye foglalkozási szerkezetében 1949-ig lényeges változás nem történt. 1949 után az aktív keresők számának növekedésével változott a foglalkoztatottak ágazatonkénti megoszlása. A mezőgazdasági foglalkoztatottak, ha számszerűleg nem is, de arányaiban_____csökkentek. A JELENTŐS csökkenés ellenére a mezőgazdasági aktív keresők aránya a foglalkoztatottakból több mint 50 százalék. A későbbiekben a megyében is további csökkenéssel kell számolni, hiszen ez a tendencia tartósan nyomja rá bélyegét a mezőgazdaságra. De összefügg ezzel a munkaerőforrás csökkenése is. 1949. január 1-ig tízévenként átlagosan 9,2 százalékkal emelkedett a megye lélekszáma, később azonban különösen 1960 elejétől nagymértékben csökkent. A megyében az 1966. január 1-i népesség az 1949. évinek csak 96 százalékát teszi ki. Tehát a foglalkoztatás szempontjából számba jöhető népesség csökkenő tendenciát mutat. Ennek oka egyrészt az elvándorlás, a tanulók számának az 1949. évéhez viszonyítva több mint megkétszereződése (a megye munkaképeskorú népességének 8,4 százaléka — országosan 9,5 százalék), és nem kevésbé a nyugdíjasok csoportjába tartozók több mint másfélszeres emelkedése. A mezőgazdasági termelés, a modern technika alkalmazása szempontjából fontos szemügyre venni az aktív keresők munkakapacitásának alakulását. Ebből a szempontból csökkentő tényező — elsősorban a termelőszövetkezetekben — a kor szerinti összetétel változása. Általában a mezőgazdasági keresőnépességen belül kisebb a 15—39 évesek aránya, mint a nem mezőgazdaságban foglalkoztatottaknál. Viszont az 50— 60 éves keresők aránya nagyobb a mezőgazdaságban, mint más népgazdasági ágakban. A MEGYEBEN a 15—39 évesek aránya a termelőszövetkezetekben az 1962. évi 26 százalékról 22 százalékra csökkent, a 60 éven felüliek aránya pedig az | 1962. évi 37 százalékról 1967-ben 40 százalékra növekedett. Ennek a jelenségnek konkrét oka (bár szerte a világon a mezőgazdaság elöregedésével találkozunk) az, hogy országosan négy és félszer nagyobb a nyugdíjasok száma, mint volt hat évvel korábban és természetesen az is, hogy a mezőgazdaság a fiatalság köréből nem kapta meg kellő mértékben az utánpótlást. Ennek következménye, hogy a termelőszövetkezeti tagok átlag életkora az 1960. évi 50,1 évről 1966-ban 54,2 évre növekedett. A MEZŐGAZDASÁGI lakosságon, s méginkább a kereső lakosságon belül megnövekedett a női munkaerő aránya. Megyénkben a termelőszövetkezetek aktív keresőinek a nők 1967-ben valamivel több mint 35 százalékát adták. Bár számuk 1960-hoz képest csökkent, de arányuk a férfi foglalkoztatottak erőteljesebb csökkenése miatt növekedett. Az 1967- es adatok szerint kedvezőtlen jelenségnek kell megítélni, hogy a megye termelőszövetkezeteiben a nőtagok nagy része idős. Amíg a 60 éven felüli férfi tagok aránya az azonos nemű foglalkoztatottakhoz képest 37 százalék, addig a 60 éven felüli nők aránya 52 százalék. De a nőknél a 40 éves korig kategóriában is kedvezőtlenebb a helyzet. Ugyanis a férfiaknál ez az arány 23 százalék, a nőknél viszont 18 százalék. A munkaerő kapacitását csökkentő tényezőkkel ellentétesen hat a visszavándorlás és a mezőgazdaságban dolgozók szakképzettségének állandó növekedése. A visszavándorlással kapcsolatosan megjegyzendő, hogy a szövetkezetekbe visszatérők javarésze szakképzett, nagyüzemi tapasztalatokkal rendelkezik és a termelőszövetkezetek melléküzemági tevékenységét segítik elsősorban. A viszszaáramlás méreteire még nincsenek átfogó statisztikai adatok, de egyes részadatokból megállapítható, hogy Bács-Kiskun megyében az elmúlt év első kilenc hónapjában a termelőszövetkezetekbe belépők 70 százaléka 40 év alatti. Kecskeméti város szövetkezeteiben ez az arány 74 százalék. KÖZISMERT, hogy a mezőgazdasági termelés egyre modernebb feltételei közepette milyen nagy jelentősége van (és egyre nagyobb lesz), a szakmai felkészültségnek. A munkaerő és ezzel együtt a műszaki-technikai eszközök hatékony felhasználásának ez a legfontosabb kelléke. A munkaerő nagyméretű szakképzése új elem a mezőgazdasági termelésben. A régebben egységesnek hitt „paraszti szakma’ olyan munkakörökre bomlik, amelyek speciális szakmai képesítést igényelnek. A mezőgazdasági tanuló szakoktatás a szakmunkások képzésének fontos módszere. A tanulók száma az utóbbi években emelkedett, de a 30—40 százalékos lemorzsolódás miatt évente alig három és fél ezer fiatal szakmunkás végzi el a szakmunkásiskolát, de ezek egy jelentős része sem a tanult szakmájában helyezkedik el. Éppen ezért nagymértékben képeznek ki felnőtt szakmunkásokat is. Ezeknek száma évente eléri a 10 ezret. Bács-Kiskun megyében az 1966-os adatok szerint az ezer hold termőterületre jutó mezőgazdasági szakmunkás a tsz-ekben 2,4 fő (ÁGI: 5,2), ipari szakmunkás: 0,2 fő (ÁGI: 1,3), traktorvezető: 5,9 fő, ÁGI: 6,5). A becslések szerint a megyében még jelentős a szakmunkáshiány, arról nem is szólva, hogy a továbbiakban az ilyen irányú igények állandó növekedésével kell számolni. A munkaerő adottságaiból következő kedvező és kedvezőtlen tendenciákat eredményesen segítette kiegyenlíteni a mezőgazdasági termelés műszaki-technikai ellátottságának javulása. Az egy traktoregységre jutó szántóterület a Bács-Kiskun megyei termelőszövetkezetekben az 1964. évi 108 kh-ról, 1967- ben 89 kh-ra csökkent. 1960. és 1965. között csaknem megháromszorozódott a műtrágya-felhasználás, hasonlóképpen a mezőgazdasági beruházás is. VÉGSŐ SORON' valamennyi tényező abba az irányba hatott, hogy javultak a munkatermelékenységi mutatók. 1964-ben az előző évvel szemben az egy dolgozóra jutó halmozatlan termelési érték a termelőszövetkezetekben 115 százalékra, az egy teljesített munkanapra jutó ugyancsak halmozatlan termelési érték 130,4 százalékra és 100 forint részesedésre és munkabérre jutó halmozatlan termelési érték pedig 112 százalékra növekedett. Kísérletek hallhatatlan hangokkal o Az ultrahangok segítségével végzett kutatások világszerte az érdeklődés kökisméretű ultrahang-koncentrátort, melynek fókuszában négyzetcentimétezéppontjában állnak. A fizikai és kémiai reakciók az ultrahangtérben a szokásostól eltérően zajlanak le, a szilárd testek érdekes változásokat szenvednek, a halmazállapot-változások meglepő eltéréseket mutatnak. E kísérletekhez az ultrahang-energia nagyfokú összpontosítására, koncentrálására van szükség. Szovjet tudósak fejlesztették ki a képen látható renként 20—80 kilowattos teljesítményt lehet létrehozni. A kutatók tapasztalatai gyorsan közikinccsé válnak, részben ennek köszönhető, hogy pl. a távközlés, a finommechanika, a metallurgia, a vegyipar területén egyre újabb technológiai tökéletesítéseket hajtanak végre a szakemberek az ultrahangok . alkalmazásával. Egy szakma kihalóban (?) Valahányszor elmegyek a Kecskeméti Háziipari Ktsz Jókai utcai szíjgyártó részlege előtt, eszembe jut gyermekkorom. Amikor is nagyapámmal nyári nagyvásár idején elsétáltunk a szíjgyártók sátrai előtt. Mindig megcsodáltam a különféle díszítésű lószerszámokat. Különösen a kantárfejek voltak csodálatosan kicicomázva. De az is nagyon tetszett nekem, hogy megfoghattam a nyikorgó, vadonatúj szügylapokat. Ezzúttal azonban nem a cifraveretű szerszámok „mágnesessége” vonzott a szíjgyártó műhelyébe. Arra voltam kíváncsi, hogyan érvényesül ez a szakma a gépek korszakában. — Bizony, új hámot nem csináltat már senki — mondja Nyilas Imre, a Jókai utcai részleg dolgozója. — A gépesítés kiszorította a lovakat. Ma már csak Megjelent a Nemzetközi Szemle májusi száma A napokban emlékezünk meg a Kommunista mternacionálé megalapításának 50. évfordulójáról. Ez alkalomból a Nemzetközi Szemle a Pravda alapján közli M. A. Szuszlov beszédét. Végigtekint a Kommunista mternacionálé megalakulásától eltelt Időn, méltatja érdemeit, törekvéseit. A XX. század csaknem egynegyedén át működő Kommunista Internacionálé következetesen folytatta Marx és Engels, az I. mternacionálé és a Párizsi Kommiin ügyét, történelmi szerepet játszott a világ forradalmi folyamatában, a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom fellendülésében. Kongresszusain foglalkozott a nemzeti felszabadító harc problémáival. segítséget nyújtott a gyarmati és függő országok kommunista pártjainak, harcot vívott a jobboldali és a „baloldali” opportunizmus ellen. 1943 májusában a kommunista pártok elhatározták a Kommunista mternacionálé feloszlatását — „ez a szervezeti forma túlhaladottá vált”. A mai viszonyok között a kommunista pártok nemzetközi kapcsolatainak más formák felelnek meg. De a kommunista mozgalom egységének megszilárdítása, a mozgalomban felmerült ! nehézségek leküzdése — mint erre a Kommunista Interna- i cionálé tapasztalatai is tanítanak — csakis a marxizmus— 1 len.nizmus, a proletár internaj cionalizmus megingathatatlan j talaján lehetséges. További cikkek a Nemzetközi Szemléből: Vo Nitan Tri: ! A V.etnami Demokratikus Köztársaság gazdasága a háború viszonyai között (Mezsduna- 1 rodnaja Zsizny), D. Volszkij: j Pekingi kalandorok (Novoje Vremja), A. Klimov és V. Lapvyev: Az el nem köteiezeitseg politikájának néhány kérdéséről (Mezsdunarotlnaja Zsizny), 1 Walter Bartel: A Németorszá- 1 gi Nemzeti Demokrata Párt I külpoliaikai céljai (Deutsche j Aussenpolitík), Brigitte Friang: I Szélsőséges breton nacionaiis( iák között (Le Monde Diplomatique), A. Melnyikov: Az I amerikai munkásosztály struktúrájának változása (Mirovaja Ekonomika i Mezsdunarodnaja I Otnosenyija), Usami Kobajasi: 1 A virágzás keserű gyümölcse (Za Rubezsom), Fennkölt ajkak (Az Observatora Romanój ról) (Der Spiegel), M. B. Mityin: Brzezinski úr téves szá- I mításai (Novoje Vremja) Eseménynek nyomában... toldozunk-foldozunk. Munka sem nagyon van, ami akad, azon meg eldolgozgat az ember ... Természetesen a kereset is a teljesítmény arányában alakul. Az idén, februárban például csak 900 forintot kerestem. Persze — remélem — ez azért nem jelenti azt, hogy ezután minden hónap ilyen „gyenge” lesz. Sokat már nem várok ettől a mesterségtől — 43 éve űzöm —, de azért remélem, hogy nyugdíjig lesz még egy kis javítanivaló. Szél György, a vállalat főkönyvelője sem derűlátó a szíjgyártó szakmát illetően. — Kecskeméten két műhelyben dolgoznak. Utánpótlás nincs, de nem is hiányzik. A szíjgyártó szakj ma napjai meg vannak j számlálva. Javulás nem | várható. A tsz-ek — ahon| nan a legtöbb megrende] lést kaptuk — kiselejtezték a lovakat. Nincs szükség lószerszámra. A műhelyeket azonban ennek ellenére sem számoljuk fel. j Igyekszünk a továbbiakban j is foglalkoztatni alkalmazottainkat. Előreláthatólag könnyű kis bőrszatyrokkal, táskákkal és egyéb áru- I cikkekkel próbálunk ma! gunknak helyet csinálni a piacon. Haldoklik egy szakma — élnek a mesterek. Hogy mennyire életképesek, azt majd az új áruval tudják igazolni, nemcsak az üzletfeleknek, a vásárlóközönségnek, hanem a maguk megnyugtatására is. Bancik István
