Petőfi Népe, 1969. május (24. évfolyam, 98-123. szám)
1969-05-01 / 98. szám
IX». május 1, csütörtök S. oldal Vörös május •Rerfcilencszázt i zeríkilenc április végén, május eléjén a Magyar Tanácsköztársaság katasztrofális helyzetbe került, történetének egyik legkritikusabb időszakát élte át. Az április 16-án sokszoros túlerővel megindított külső intervenció, a Tanácsköztársaság katonai felkészületlensége és a székely hadosztály tisztjeinek árulása miatt jelentős sikereket ért el. Az ország déli részét francia és szerb csapatok szállták meg, a román földesúri és burzsoá csapatok elfoglalták az egész Tiszántúlt, elérték Szolnokot, s megnyílt előttük az út Budapest felé. Ugyanakkor a cseh burzsoázia csapatai északról szorongatták a proletárhatalmat, elfoglalták Miskolcot és támadták Salgótarjánt. Az intervenciósok katonai sikered felbátorították a belső ellenforradalmi erőket, megingatták a pártban és a kormányban levő centrista vezetőket; a jobboldali szociáldemokraták már nyíltan követelték a Forradalmi Kormányzótanács lemondását, az antant előtti kapitulációt. Ilyen körülmények közt érkezett el a proletariátus nemzetközi ünnepe, virradt fel az első szabad május elsejének napja. A magyar proletáriátus, az ország dolgozóinak milliói hitet tettek e napon a Tanácsköztársaság, a proletárhaza. a munkáshatalom védelmének ügye mellett. A budapesti munkásság hatalmas demonstrációjához mérhető seregszemlét nem látott még az ország. A vörös zászlók alatt felvonuló, a forradalom jelképeit hordó százezrek tüntetésükkel kiálltak a szocializmus mellett. A budapesti proletárok örömét fokozta az a tudat, hogy nincsenek egyedül. Üdvözletét köldte a Kommunista Internationale Végrehajtó Bizottsága, amely a Magyar és a Bajor Tanácsköztársaság védelmére szólította fel a világ munkásait. Az orosz szovjetkormány nevében pedig Csicserin külügyi népbiztos üzent a magyar népnek, amely „előőrsi harcot folytat a dolgozók nemzetközi testvériesüléséért folytatott küzdelemben és a munka felszabadításáért folyó nagy világháborúban”. Forró hangulatú május kell a gyerekeknek . is. elsejei gyűléseket tartottak Kecskemét szervezett dolaz ország minden szabad gozói április 30-án délután részén. A meg nem szállt szakcsoportgyűléseken bevárosok és falvak a világ- szólták meg a másnapi ün??n?t^omka’ a szocialista népségeken való részvételüjövőbe vetett hittel, lelke- két. A város vezetői a sajsen ünnepelték a szabad tón keresztül felhívták májust. Kecskemét lakosságát, különösen a Szabadság tér, a Hősi elszántsággal Kossuth tér, a Rákóczi út és a Lenin (Nagykőrösi) A mai Bács-Kiskun me- utca lakóit, hogy „házaigye városaiban és falvaiban kát, ablakaikat díszítsék is aggodalommal tele, de fel virággal, szőnyegekkel, hősi elszántsággal készül- lehetőleg vörös színben”. tek a munka ünnepére. A Ezen az útvonalon tartotfokozott aggodalom értbe- ták ugyanis az ünnepi feltő, hiszen a megye déli ré- vonulást. Ugyanakkor a vá- A korabeli sajtó nagy te- májusi dallal, forradalmi, onnan néhány kilométersze francia—szerb megszál- rosi Intéző Bizottság ren- rét szentelt a munkások tűzzel a szívükben vonul- nyíre kirendelt szerb csalás alatt állott, s keleten is deletet adott ki, amelyben ünnepének. A Magyar Al- tak fel a gyárak, műhelyek patok közül sok szerb elva demarkációs vonal jelen- kötelezte a gazdákat, hogy föld május 1-i számában és irodák munkásai, s kö- társunk együtt ünnepelt tette a megye határát — a a náluk dolgozó orosz hadi- Tóth László „Proletárok zöttük ott ujjongott, lelke- jánoshalmi elvtársainkkal. sedett, s csodálkozott a jö- Szerb és magyar elvtár'iTBirr*W'v'-vt vendö mnnkássága: az if- saink kéz a kézben, testvére ' J|OT|| júság.’’ H >s proletáregyüttérzés/*»*'• v'v!, % M m r í A Fé1e£rvházJ Proletár sei énekelték az Intemacio-IPf' 'S? • , SjZ r »álét, biztató jeléül annak, 11IfclMWim ? La ■ m ~~ MÉL ~~ é Kis^nfelegyhazan h’az :,uk mtn.-- 'ifpnjFrt; fjf húszezer ember vonult fel, ,/Lv Mmm*, » den erőfeszítése hiabava-Az 1919. május 1-i kecskeméti nagy népgyűlés vezérszónoka Takács György párttitkár volt. akinek arcvonásait harcostársai között őrzi ez a régi fénykép. Zó, a világforradalom vulkánja kitörőben van!” Megyénk dolgozói azonban nem mindenütt ünnepelhettek szabadon. Baján és környékén a megszálló szerb és francia hatóságok megtiltották a proletárok ünnepének Miénk az erő, a hatalom — hirdette a transzparens ma 50 éve a kecskeméti Cifrapalota előtt. támadás folytatása minden foglyokat május 1-én küld- ünnepnapján” címmel a s hallgatta meg a ligetben az ünnepi szónokokat, Iványi Sándort, Héderi Antalt és a többieket. Beszámolt a lap a jászszentlászlói ünnepségről is. A Halasi Vörös Újság szerint tizennyolcezer helybeli dolgozó vonult fel azok nemzetközi** alatt a vörös zászlók alatt, megtartását, amelyeket 1897-ben koboz- ° tak el a munkát követelő Az első szabad proletárföldmunkásoktól. tavasz ünnepi lelkesedé, . .......... , sét a munkáshatalomért A kiskőrösi ünnepségre folytatott elkeseredett küzígy emlékezik Viczian delem, véres harc időszaka, Lajos veterán: „Hosszú, majd kegyetlen megtorlás kígyózó menet vonult a és huszonöt esztendős rémvásárterról a községbe, lel- uralom követte. Az embekesíton zengett a munkás— életbe a felszabadu— induló. Éljen a forradalom! Ssba.asz^ializmusbave- Éljen Szovjet-Oroszország! azonban, amelyet Éljen a Tanácsköztársaság! \ g;9 májusa ébresztett a Ezekkel a szavakkal vonul- magyar dolgozókban, nem tunic fel.” Lajosimizsén már lehetett elfojtani. Joggal előző este megkezdődött az ivta 1919. május 1-én a pillanatban várható volt. jék a városháza előtti tér- következőket írta: „...Nem ünneplés, a fiatalok fák- Magyar Alföld hitre volt mértéke és határa az lyás felvonulást rendeztek, szuronnyal hasztalan tör-Nagyon jól jellemezte a re. helyzetet, hogy a Magyar Alföld című kecskeméti lap április 29-i száma egymás mellett közölte a román csapatok előrenyomulásáról, s a magyar csapatok . . visszavonulásáról szóló hí- yi Nem közönséges tavaszi ünnep Kiskunfélegyházán a hepártszervezetek már emberi erő kizsákmányolásának ... Örömtelen, szürke napokat élt a proletár, s csak májusnak elsején ébredt és erősödött hite: a jövendő az övé!” Ugyanakkor cikkében a nehézségek-Kéz a kézben nek, igazságot karddal léfejezni nem lehet, fejlődésnek útját züllött hadakkal A Vörös Újság „Szerb és elállni nem lehet.” magyar proletárkatonák testvéri májusa” címmel a következőkről ad hírt: „Mátékét, valamint a május k®zePen megkezdték nej^ az intervenció elleni jus elsején egy kis Bács elsejei ünnepségek sorrend- aJUs _ elseje meito meg- jlarc szükségességének is megyei községben, Jánosiét lüuJuP a*!.11 hangot adott: „Nélkülözé- halmán, Balázs Antal és létéit. Az ünnepély prog sek érán, s ádáz ellenségek Fürst élvtársak lelkes mun- mas • - rímmt olnlroebirn hi7ATTtací .. " .. ... _ . , . _____ Ennek igazságát mi sem bizonyíthatja jobban, mint a most már visszavonhatatlanul győztes magyar proletariátus mai diadal-A dolgozó tömegek lel- ramját előkészítő bizottság Zlenvéd^kkeU^új kajának eredményeként, az késén készülték az első sza- dolgozta ki, amelynek For- rßnd m{ megdőlnek a l^d május 1-re. A Magyar sang Peter Kepes Lajos, hi^mAn,,nlA^ hástuái s Alföld arról is tudósit, Martonffy Ernő es Korhogy a tanárok és tanítók möczi József voltak a tag-BOGNÄR LAJOS kizsákmányolás bástyái, s túlnan is felkél a szocializértekezletén megbeszélték a jaá. A Munkástanács ápri- ^nk^sötH óráin' if úgy tanú ok részvételét a fel- lis 30-i rendkívüli ülésén érezzük: győzni íogunkr vonuláson, s határoztak ar- Ivanyi Sándor a többi közt Május elsejét méltató ró! is, hogy április 30-án, ezt mondta: „Május 1. nem dkkeket teláiunk a Félegyszerdan, az utolso tanita- közönséges tavaszi ünnep, ... , ,, ,, . . , , . házi Proletár, a Halasi si oran, a proletárok nem- május 1. jelenti a munkás- Vörös Újság a Kalocsai zetközi ünnepéről beszélni ság jövőjének tavaszát is.” Néplap, a Kiskőrös és Járása című lapokban is. Színpompás keretek közt Maga az ünnep mindenütt színpompás keretek között zajlott le. A városokban és a nagyobb falvakban a lakosságot zenés ébresztővel köszöntötték a zenekarok. Színes, vidám felvonulásokat rendeztek. Az izzó hangulatú népgyűléseken az ünneplő tömeg hitet tett a proletárhatalom mellett is. Joggal írta a korabeli tudósító, hogy az erőnek és elszántságnak nyilvánítása is volt ez a nagyszerű ünnep. A Magyar Alföld a kecskeméti ünnepségről így számolt be: „Májusi ünnepünk tízezrek szívét dobogtatta A legszebb napok Jól emlékszem gyermek- közül melyik volt a legemkorom legszebb napjára, a lékezetesebb? Természete- 30-as évek közepe táján sen az első! megtartott egyik május el- Az éjszaka csillagos volt, sejére. a fiatalok egész éjjel a vá-Édesapámtól hallottam, rost díszítették. Két hatalismét készülünk május el- mas diadalkaput készítetsejére. Ez a nap a nem- tek virágokból, és mire virzetközi munkásosztály ün- radt, Baján virágba borulneoe — mondotta. tak a felvonulás utcái. A bajai gyárak közül a Özönlöttek a város dol„Bajay és Delv-féle Ce- gozói énekszóval, zenével mentárygyár” munkásai er- KiscsávolybőL Szentistvánre a napra mindig beszün- ról, Felvégről, Alvégről tették a munkát. Szüleim- végtelen sorokban, mel és sok ismerőssel éne- Ezen az ünnepségen egy kelve mentünk a bajai Duna-híd felett elterülő „Békavár”-i részre. Egész nap égtek a tábortüzek és azok mellett zaj- Lott a beszélgetés, éneklés. Itt hallottam először a „Hej te bunkócska, te drátalpalatnyi hely sem maradt szabadon a mai Béke téren. A felvonulást azok az elvtársak szervezték, akik a felsaabadulás előtt erdei tábortüzek mellett szőtték vágyaikat. Nagyon szép és emléke-Az ünneplő kecskemétiek sokezres tömege az 1919-es május elsejei felvonuláson. meg. Vörös zászlók alatt, jus elsejéket. És hogy ezek ga”, és a szép szomorú zetes mindkét május elseje, orosz dalt: ..Valahol a Vol- fülembe cseng még ma is ga mentén”. apáink éneke, amit mi Az idő igazolta a munká- megfogadtunk: ..Lépj te a sok reményét: — szabad helyébe, szítsad a lángot”, hazában ünnepeljük a má- Csanyik László Baja
