Petőfi Népe, 1969. május (24. évfolyam, 98-123. szám)

1969-05-06 / 101. szám

1 oldal « 19P9. május <1, kedd Bukósisakok és galvanizáló Sikeres erőpróba Építkezik Mintegy 7 millió forint­nyi nyereséget ért el tava­lyi munkáiéval a Kiskőrösi Vegyes Kisipari Termelő­­szövetkezet. Megalapozta tehát a beruházási terveit, amelyek között egy gépko­­csi.iavító szerviz létesítése illetve központi szolgáltató­ház építése szerepel. A jö­vedelem nagyobb része áru­termelő tevékenységükből származott, s az ily módon képződött fejlesztési alap­jukból fedezik a lakossági szolgáltató ágazatok korsze­rűsítésének költségeit is. A rendelkezésükre álló össze­gekből felkészülnek, hogy kielégítsék a megrendelők további igényeit. Munká­jukból villant fel néhány mozzanatot képriportunk. Egy hét óta zuhog ránk a meleg, egy hét alatt zöldbe, virágba borult a határ. A mandulafák után a barack, a meggy, a cse­resznye, sőt már a korai almafák is kibontották vi­rágaikat, a fák közül — utolsóként — a „szigorú” akácokon is megjelentek a levelek. A legutóbbi há­rom napon pedig a szőlő­vesszőkön is kibomlottak a rügyek. A tavasz húsznapos késé­sét a meleg hatására meg­gyorsult vegetáció csökken­teni tudja, legalább két héttel. A többi, sajnos, ké­sés is marad. A zöldségfé­lék, és az újburgonya leg­feljebb júniusban jelenhet meg a piacokon. De — is­mételjük — mindez leg­feljebb a természet szám­lájára írható, mivel a me­zőgazdaságban dolgozók mindent megtettek ami Felső képen: A „házi” é'ütőbrigád tagjai felhúzzák a falakat a kialakuló új te­lephelyen, ahol összevon­ják az eddigi szétszórt, ap­ró műhelyeket. A terület nagysága tekintélyes: 10 és fél hold. Az építkezés elő­munkálatait megnehezítet­te, hogy korábban ezen a helyen agyagot „bányász­tak ki” a helybeliek, s akadt olyan rész, ahol két­méteres gödrök tátongtak. A talajszintet körülbelül egy méterrel mindenütt emelni kellett. Az elképze­lések szerint itt már olyan sorrendben helyezik el az egyes műhelyeket, hogy az megfeleljen a termelés technológiai folyamatainak. Flőregyártott elemekből új szerelőcsarnokot alakítanak ki, s két és fél millió fo­rintos költséggel horganyzó üzemet is létesítenek. Baloldalt: A pusztító kor­rózió ellen nemcsak cink­­bevonattal — horganyzás­sal — védik a fémeket, ha­nem elektrolízisen alapuló eljárással is. Ez utóbbit a galvanizáló üzemükben végzik, ami nemrég meg­kezdte a folyamatos terme­lést. Létesítése mindenkép­pen szerencsésnek mond­ható. hiszen a kereslet ezen a területen jóval meghalad­ja a kínálatot. A kereskedelem megrendelésére újra gyártja a kisipari szövetkezet a bu­kósisakot. Áprilisban és májusban 15—15 ezret készítenek. Halász — Pásztor Békeest három községben Felülvizsgálják a Legfelsőbb Bíróság elvi iránymutatásait A Legfelsőbb Bíróság legutóbbi teljes ülésén a polgári kollégium beszá­molt múlt évi munkájá­ról. Ezzel kapcsolatban dr. Szakács Ödön, a Legfel­sőbb Bíróság elnöke nyi­latkozott: — Ismeretes, hogy a gaz­daságirányítás módszerei­nek tökéletesítése, az új gazdasági mechanizmus be­vezetése folytán gazdasági és társadalmi viszonyaink­ban jelentős változások következtek be. Sok jog­szabály hatályát vesztette, s újak léptek hatályba, amelyek közelről érintet­ték a polgári ügyekben el­járó bíróságok munkáját is. Ennek következtében — fejlődésünk jelenlegi sza­kaszában a Legfelsőbb Bí­róságnak különösen a pol­gári ítélkezés elvi irányí­tásával kapcsolatos felada­tai növekedtek. Ezért szük­séges, hogy felülvizsgál­juk az elvi iránymutatá­sokat abból a szempont­ból: az új jogszabályokra tekintettel továbbra is fenntarthatók-e, illetőleg nem szorulnak-e módosí­tásra. — Nagy jelentőséget tu­lajdonítunk annak, hogy az ítélkezési munka országos szinten hatékonyan segítse elő a különféle jogintéz­mények társadalmi rendel­tetésének betöltését, s hogy a bíróságok működése a törvényesség feltétlen ér­vényesülésének szilárd biz­tosítéka legyen. ■ — Az elvi iránymutatá­sok általános felülvizsgá­lata befejezéshez közele­dik. A nyomdai munka miatt előreláthatólag még pár hónapba telik, amíg az átvizsgált és hatályban tar­tott elvi iránymutatások gyűjteménye a jogalkal­mazók kezébe kerülhet. A Legfelsőbb Bíróság ugyan­is az átvizsgált és — a szükséghez képest megfe­lelő módosítással — ha­tályban tartott elvi állás­­foglalásokat jogágak sze­rint csoportosítva és új számozással külön kiad­ványban teszi közzé. Ez bizonyára nagy segítséget ad majd a jogalkalmazók munkájához. Végül meg­említem, hogy rövidesen sor kerül a büntetőjogi tartalmú elvi iránymuta­tások felülvizsgálatára is. Kunszabó Ferenc: A Magyarországi Német Dolgozók Demokratikus Szövetsége szombaton este Garán, a művelődési ott­honban békeestet rende­zett. A község német anya­nyelvű lakóinak képvisele­tében megjelent mintegy 300 részvevőt dr. Kiss Gá­­borné, a szövetség kultu­rális ügyeinek előadója kö­szöntötte. Zorn Antal, a helybeli német tannyelvű iskola igazgatója ismertet­te a szövetség III. kong­resszusának határozatát, majd a pilisvörösvári tánc­csoport és énekkar műsort adott. Tegnap este Bácsboko­­don, ma este pedig Nemes­nádudvaron volt, illetve lesz hasonló rendezvény. Érsekcsanád II. Előttem a kapcsos bib­lia 1893-as kiadása. Fordí­tója Károli Gáspár, a ne­ves erdélyi prédikátor. A felütött oldalon több re­ménykedő nemzedék tétova ujjának érintése emeli ki a mondatot: — Mert sokan vannak a hivatalosak, de kevesen a választottak. A néni orreimpája re­meg, szeme hirtelen feliz­­zik, de nem szól: arcára a bizonytalanság, bizakodás és bizalmatlanság mélyára­mai vetülnek föl... Más­fél órája ülünk egymással szemben, másfél órája ke­rülgetjük egymás monda­tait. Pedig mindketten ma­gyarul beszélünk, azon a nyelven, melynek zengze­­tes erejét Károli Gáspár már évszázadokkal ezelőtt bizonyította. De nem ugyan­azt olvassuk ugyanabból a szövegből: én az idézett mondat tömörségét, dra­­matikus erejét csodálom, szemben a latin vagy az ógörög megfogalmazással — ö a szavak mögül ki­hangzó misztikus ígéretet neszezi. S így távolabb vagyunk egymástól, mintha egyikőnk a Tűzföldön, másikónk pe­dig Grönlandon élne.. Vé­­gülis én engedek: erejükből telik, sőt sok­szor még azon felül is dol­goztak. Kizárólag ennek az erőfeszítésnek köszönhető, hogy a munkákban jelenleg nincs komolyabb lemara­dás, a kukorica május első napjaira mindenütt a föld­be került. A mezőgazda­­sági dolgozók négy hét sza­kadatlan erőfeszítésed után most jutnak először néhány napra nyugodtabb munká­hoz. Az irányítás gondjai azonban továbbra is na­gyok. Alig ért véget a nagy mezei munkaszervezési kampány, a szakmai és az adminisztrációs vezetésnek újabb gondokkal kell szem­benéznie. A munkaerő új­­racsoportosítása a megvál­tozott helyzetihez, némely esetben újabb és újabb munkafolyamatok összevo­nása ismét nagy feladatot ad. Csakúgy mint a pénz­­gazdálkodás, hiszen ebben az esztendőben sok terme­lőszövetkezetben — főleg ahol a kertészet nagyobb volumenű — késik és még késni fog az első bevétel, amelyet a növénytermesz­tésnek kellene adnia. A fó­liasátrak csak most kezd­ték ontani a primőröket. Az igazi nagy munkák még hátra vannak, a nö­vényápolás és a betakarí­tás csak ezután következik. Ez a négy hét az idei első próbatétel volt. Jól vizs­gáztak a kétkezi munká­sok, és az irányítók is. Né­hány szocialista nagyüze­münkben pedig — amit oly sokszor hiányolunk — példamutató munkaszerve­zést láttunk. És nemcsak olyan jó termelőszövetke­zetekben. mint a kalocsai Is7kra. vagy a szabadszál­lási Lenin, hanem olyan, eddig gyengébb eredményt fölmutató gazdaságokban is, mint a kunadacsi Kos­suth. és a Petőfi is talál­koztunk újszerű munka­­szervezéssel. A nagyobb termelési tapasztalatokkal rendelkező állami gazda­ságokban pedig sehol sem volt még kisebb fennaka­dás sem. a munkák torló­dása miatt. Abban, hogy ez az erő­­oróba sikerrel zárult, vitat­hatatlan érdeme van min­den mezőgazdasági dolgo­zónak. A munkában pótol­ták a szigorú tavasz okoz­ta lemaradást, a határ elő­készítve várja az aranyat érő májusi esőt. Baranyí Pál — Mindenki hivatalos? — Mindenki! Ez az első kedvére való mondat, mióta betolakod­tam a szűk szobácskába: most nem törte a fejét, hogy mi lehet a kérdésem mögött, s nem kellett töp­rengenie, hogy miféle nya­­katekert választ adjon. — Tessék nekem elhin­ni, mindenki!... — Kicsit visszaláppad: — Vagyis, ne nekem tessék elhinni, ha­nem az Írásnak. Kezét megnyugodva kul­csolja össze, s már egyene­sen a szemembe néz. — És ki választ? — hala­dok tovább. — Az Űr! — És honnan lehessen azt tudni, hogy valakire azt mondja az Űr: ná, én téged kiválasztottalak?! Már mosolyog. Mint a Lényeg Tudója az oktondi laikuson: — Azt megérzi az em­berfia! Megérzi, hogy no, engem szólít az Űr, ne­kem már abba kell hagyni az evilági hívságokat! — A táncot, a tévét —

Next

/
Thumbnails
Contents