Petőfi Népe, 1969. május (24. évfolyam, 98-123. szám)

1969-05-06 / 101. szám

tM9. május 6. kedd 1 oldal Ünnepség a termelőszövetkezetben Közöltük, hogy az 1963. évi gazdálkodási eredmé­nyei alapján, az Országos Termelőszövetkezeti Ta­nács javaslatára, a fajszi Kék Duna Mezőgazdasági Termelőszövet kezet az idén másodszor nyerte el a Ki­váló termelőszövetkezet cí­met, a Minisztertanács ván­dorzászlaját és a vele járó százezer forintos pénzjutal­mat. Tavaly ugyanebben az időben Fehér Lajos, az MSZMP Politikai Bizott­ságának tagja, a Miniszter­­tanács elnökhelyettese nyújtotta át első ízben a vörös vándorzásziót és a kitüntető címet, a pénzju­talommal együtt. Ünnepi beszédében azt kívánta ak­kor a kormány elnökhelyet­tese: dolgozzanak úgy, hogy jövőre ismételten elnyer­hessék a vándorzászlót. És a Kék Duna Tsz tag- értókesítésre saga úgy, dolgozott. Szombaton ismét össze­gyűltek a község kultúr-Kérdezőbiztosok a vidéki értelmiségiek között POZSGAY IMRE NYILATKOZATA a Társadalomtudományi Intézet szociológiai felméréséről Gál elvtárs és kísérete az üzemlátogatás során szívélyesen elbeszélgetett a tsz dolgozóival. hatott Az ünnepi serkentőleg termesztés 31 milliót ered­ményezett. közgyűlést A Kék Duna Tsz 1966. házában az ünneplőbe öl- megelőzőn dr. Gál Tiva- Äf öltözött parasztemberek, dar, dr. Glied Károlynak, gy^yf^^k egyesS-hogy átvegyék a megérde- a megyei tanacs vb-elnok- jg.? ?? 1 tasm iutó iö­melt kitüntetést és jutái- helyettesének, dr. Matos 00h . esy_ 3 mat Az ünnepi beszédet Lászlónak, a megyei párt dr. Gál Tivadar első mi- bizottság niszterhelyettes, a Minisz- osztályvezetőjének és dr. vedelem az első évben mezőgazdasági JT384 ^"^^ « 1967- s ben mar 25 852 forintot ősz­tottak, 1968-ban pedig 25 977 Ft volt egy-egy tag átlagjövedelme. Dr, Gál Tivadar ünnepi beszédében azt kívánta a fajsziaknak, hogy jövőre is nyerjék el a vándorzászlót A tagság lelkesedéssel fo­gadta a jókívánságot és minden bizonnyal úgy fog­nak dolgozni, hogy 1970- bem immár véglegesen Faj­­$zon maradjon a vörös se­lyemzászló. Néhány nappal ezelőtt érdekes fel­mérés kezdődött a megyében a Tár­sadalomtudományi Intézet szervezésé­ben. E felmérés céljáról, módszereiről beszélgettünk Pozsgay Imrével, a me­gyei pártbizottság titkárával, aki az alábbi nyilatkozatot adta lapunk szá­mára:- Az MSZMP KB Társadalomtudo­mányi Intézete ezúttal a gazdasági, po­litikai, tudományos és kulturális dol­gozók helyzetét tanulmányozza. A fel­mérés nyomán készülő összegzésnek há­rom fő célkitűzése van: egyrészt be­mutatni, hogy a vidéken élő értelmiség hogyan tudja realizálni a gyakorlatban korábban megszerzett ismereteit és van-e módja továbbbépezni önmagát, megújitani tudását. Másrészt hogyan tudnak az értelmiségiek olyan intellek­tuális életformát kialakítani, amely szá­mukra kívánatos, de ugyanakkor arra is lehetőséget teremt, hogy szerves kapcsolatban maradjanak a társadalom­mal és a környezettel. A harmadik cél­kitűzés annak vizsgálata, hogy az ér­telmiségiek, mint állampolgárok, mi-> ként tudják realizálni önmagukat, vagyis képesek-e, van-e lehetőségük a közélet­ben való részvételre. E kérdésekre a válaszokat az intézet a szociológia módszerével kívánja fel­tárni. Három megyében: Bács-Kiskun­­ban, Borsodban és Csongrádiján mint­egy 500—600 értelmiségit keresnek fel. A megkérdezettek kiválasztása a sta­tisztika és a szociológia együttes mód­szerével történik, úgynevezett véletlen mintavétel útján. Ezzel teremthető meg a vizsgálódás maximális objektivitása, s így mód van arra is, hogy a legkülön­bözőbb értelmiségi csoportok képviselői — akik közül megyénkben mintegy két­százat keresnek fel a kérdezőbiztosok — reprezentálják az egész értelmiség helyzetét. A felmérés alapját a különböző tu­dományos intézetek közreműködésével nagyon alaposan kidolgozott kérdőív képezi. Ezt a Társadalomtudományi In­tézet a marxista szociológia elveire épülő elméleti modellel támasztja alá, amely az értékelés elkészítéséhez is ki­induló alapot szolgáltat. A kérdező­­biztosi teendők ellátásával főiskolai hallgatókat bíztak meg, akiket az inté­zet munkatársai készítettek elő felada­tukra. Ez azért is fontos, mert az ösz­­szesen 91 kérdést tartalmazó kérdőívet — amely az életkörülményekre, társa­dalmi érdeklődésre és szerepre, élet­­útra, munkásságra, személyes vonatko­zású kérdésekre kér választ — a hely­színen töltik ki. A Társadalomtudományi Intézet mun­katársai ezenkívül különböző értelmi­ségi ankétok szervezésével és az ott el­hangzó tapasztalatok összegezésével, egyes személyekről készített esettanul­mányokkal gazdagítják majd az anya­got, teszik lehetővé a téma több oldalú megvilágítását. Interjú formájában sor kerül neves közéleti személyiségek meg­szólaltatására is. — A felmérést mi is örömmel üdvö­zöljük, mert a nyomában készülő érté­kelő tanulmányt az intézet rendelke­zésünkre bocsátja, s a benne összegyűj­tött tapasztalatok minden bizonnyal sok segítséget adnak majd az értelmiség sözött végzett munkánkhoz. Éppen ezért arra kérjük a párt-, állami, társadalmi szervek vezetőit, munkatársait és ter­mészetesen az adatokat szolgáltató ér­telmiségieket, hogy nyújtsanak maxi­mális segítséget és támogatást ebben az ügyben — fejezte be nyilatkozatát Pozsgay Imre. A vendégek megtekintik a palántahaj tatokat. tertanács tik társágának ve­zetője mondta. — Megítélésem szerint sikereik egyik alapja a termelőszövetkezet tagsá­gának fegyelme, lelkesedé­se, munkaszeretete és szak­szerűsége — hangoztatta bevezetőjében. — A jó ered­ményeket előidéző körül­mények közé sorolnám azt a példás gondoskodást, amellyel az önök termelő­­szövetkezete az idős, és munkából már kivált tag­jait körülveszi. A későbbiekben így foly­tatta: — Államunk jelentős tá­mogatást ad a termelőszö­vetkezeteknek. Az idei esz­tendőre az országgyűlés ál­tal jóváhagyott állami költ­ségvetés a termelőszövetke­zetek számára 5,2 milliárd forint előirányzatot tartal­maz, amelyből 2,7 milliárd a termelőszövetkezeti be­ruházásokhoz nyújtott ál­lami támogatás, 2,5 mil­liárd pedig üzemgazdasági célokat szolgál. A szónok rámutatott, hogy a termelőszövetkeze­tek az új gazdasági mecha­nizmus első évében sokat fejlődtek, önállóságuk fo­kozódott, szélesedett a szö­vetkezeti demokrácia, nőtt a tagok és a vezetők hatás­köre, felelőssége. A gazda­ságvezetés reformja, mind a termelésre, mind az áru-Némethy Lászlónak, a TOT osztályvezetőjének, valamint a termelőszövet­kezet vezetőinek társasá­gában megtekintette a gaz­daságot. Hosszan időztek a paíántahajtató házaknál és megszemlélték a gazda­ság szántóföldi vetemé­­nyeit. Berta Jenő, a tsz el­nöke tájékoztatott arról, hogy a Kék Duna Tsz 4564 kh. hold szántóterületen gazdálkodik. ebből 2679 hold tartozik a kalocsai ön­tözőfürthöz. A tavalyi 61 millió forintnyi bruttó ter­melési értékből a növény-ŰJ ÜZEM KESZTHELYEN A Reanal Finomvegy­szergyár soron kívüli be­ruházással új üzem alap­köveit rakta le Keszthe­lyen. Az új létesítmény dr. Végh György, egyetemi do­cens, a Keszthelyi Agrár­­tudományi Főiskola rek­torhelyettese, és dr. Csucs­­ka Elek a Veszprém—Zala megyei állami gazdaságok főállatorvosa nagyjelentő­ségű szabadalmának meg­valósítását szolgálja. A két neves szakember hosszas kísérletek után új takar­mánykiegészítőt állított elő, amely 18 mezőgazda­­sági üzemben végzett kí­sérletek szerint a brucel­lózis ellenszere. Az új ta­karmánykiegészítő alap­anyaga természetes vegyü­­let; tőzegkivonat, azaz hu­­minsav. A tervek szerint az új keszthelyi üzemben napi öt-hat tonnás kapa­citással júniusban kezdik a termelést. HA zai TÁRi at ŰJ P ARADI CSOMF A JTA Beérett az új keszthelyi paradicsomfajta az agrár­­tudományi főiskola üveg­házában. Az új hibridet egy éve ismerte el a me­zőgazdasági minősítő ta­nács, s a keszthelyi szak­emberek megkezdték el­­szaporítását. A „keszthelyi hajtatási” .elnevezésű új paradicsomfajtát dr. Ko­vács János, a kertészeti tanszék munkatársa 400 különböző hibrid közül vá­lasztotta ki. Legértékesebb tulajdonsága, a koraiság és a bő terméshozam. A két­­két és fél méterre is felkú­szó paradicsombokrok 15 —20 százalékkal nagyobb termésmennyiséget adnak, mint a hazánkban ismert belföldi és külföldi fajták Megkezdődött az Akadémia közgyűlése Hétfőn délelőtt a Ma­gyar Tudományos Akadé­mia dísztermében megkez­dődött az Akadémia idei — immár 129. — évi köz­gyűlése. A közgyűlés elnökségé­ben helyet foglalt dr. Ajtai Miklós, az MSZMP Politi­kai Bizottságának póttag­ja, a Minisztertanács el­nökhelyettese, Kiss Árpád, miniszter, az Országos Mű­szaki Fejlesztési Bizottság elnöke, Óvári Miklós, az MSZMP KB tudományos, közoktatási és kulturális osztályának vezetője. Erdei Ferenc, Jánossy Lajos, Li­geti Lajos, Straub F. Brúnó, az Akadémia alelnökei, Kó­nya Albert, Szabó Imre, az Akadémia főtitkárhelyet­tesei. A közgyűlésen az Akadémia rendes és leve­lező tagjain kívül nagy számban voltak jelen a tár­sadalmi és tudományos élet ismert személyiségei, egye­temi tanárok, kutatók. A közgyűlést Rusznyák István, a Magyar Tudomá­nyos Akadémia elnöke nyi­totta meg. Ezután Erdey-Grúz Ti­bor főtitkár terjesztette elő az Akadémia elnökségének beszámolóját. A beszámoló után dr. Aj­tai Miklós, a párt és a kor­mány nevében üdvözölte az Akadémia közgyűlését. Ezt követően sor került az akadémiai aranyérem és az akadémiai díjak átadá­sára. A közgyűlés nyilvános ülése Rusznyák István zár­szavával ért véget. Az el­nökség beszámolóját szer­dán zárt ülésen vitatják meg. és két héttel előbb hozzák termésüket. szentesi hévíz Szentesen az eddig fúrt hat termálkút energiakin­csének alig egyharmadát használják csak ki. A vá­rosi tanács végrehajtó bi­zottsága ezért szakembe­rekből álló csoportot ala­kított azzal a feladattal, hogy tagjai dolgozzák ki a hévíz sokoldalú hasznosítá­sának módjait. A tervek szerint a gazdaságok az elkövetkező években a je­lenleginél kétszer nagyobb területen, valóságos üveg­­házvárosokban, talajfűté­­ses fóliaalagutokban ter­melik majd a primőröket. A termálkutak vizét a köz­ponti majorok, istállók, gépműhelyek, szolgálati la­kások fűtésére is felhasz­nálják. Egyes tsz-ek pedig vízfűtésű szárítóüzemet építenek. DIÓSGYŐRI ACÉL TEVEHATON A Lenin Kohászati Mű­vek a külföldi cégek ren­deléseit még a szabvá­nyoktól eltérő méretekben is igyekszik kielégíteni. Nemrégiben az egyik af­rikai cég a különböző szögacélokból a szokásos hat méter helyett három­méteres hosszúságban kért hengerelt acélt, mert az árut Afrikában teveháton juttatják el a felhasználá­si helyére. A diósgyőriek — bár ez többletmunkát jelentett számukra — a kért méretben küldik el a rendelést afrikai vásárló­juknak. IBUSZ-BÉR AUTÓK PRÓBAÜTON Vasárnap reggel a Hősök terén szemlére állt fel az IBUSZ 30 új XX-es rend­számú bérautója. A Fiat 125-ös mintájú autók nem­régen érkeztek meg Olasz­országból és most a Buda­pest—Kecskemét—Szeged útvonalon bejárató próbára indultak. A gépkocsik „tá­maszpontja” a VIII. kerü­leti Dankó utcában van, ahol egyelőre ideiglenes garázs várja az IBUSZ Fi­atjait. Az IBUSZ új szol­gálatának egyik érdekes­sége, hogy az autókat kül­földre is elvihetik a bér­lők, sőt onnan nem is kell személyesen visszahozni -ok, elég ha a kocsit átad­ják az IBUSZ-szal együtt­működő Idegenforgalmi vállalatnak. Külföldi ven­dégek kérésére gépkocsi­­vezetővel együtt is bérel­hető autó. EZÜSTKINCS — A BEREK DŰLŐBEN Beleden, a Berek-dűlő­ben ezüstkincsre bukkant Nagy István, a helyi ter­melőszövetkezet tagja. Az ötforintosnál is jóval na­gyobb ezüst tallérokból 328 darabot szedtek össze, ame­lyeknek súlya meghaladja a két és fél kilogrammot. A tallérokkal együtt nap­világra került egy serleg is. A pénzérmék némelyikén 1682. a serlegen pedig 1680-as dátum olvasható. Az érméket és a serleget minden valószínűség sze­rint az 1683-as török átvo­nulás idején rejthették el, amikor a törökök utoljára tettek kísérletet Becs el­foglalására.

Next

/
Thumbnails
Contents