Petőfi Népe, 1969. május (24. évfolyam, 98-123. szám)
1969-05-01 / 98. szám
*. «Mal f»6». mitm 1, csflfHrtjnt fl Szocialista munka gyára TRAKTOROSOK A Fémmunkás Vállalat kecskeméti gyárának kapuján belül kettőt sem kell lépni, máris a példás rendben sorakozó vas- és acélszerkezetek impozáns látványa tárul a látogató elé. A belső üzemi utakon fürge villamos targoncák futkároznak terheikkel. távolabb hatalmas toronydaru magasodik. A műhelyekből áradó ütemes zaj a munka egyenletes ritmusát jelzi. A Szocialista munka gyárában vagyunk. A megtisztelő jelzőt és az Élüzem címet most kapta 19,68. évi termelési eredményeiért a kecskeméti gyár, amely nagymértékben hozzájárult — a kiskunhalasi testvérgyárral együtt — ahhoz is, hogy a Fémmunkás Vállalat elnyerje a Minisztertanács és a SZOT vándorzászlóját és a Kiváló vállalat címet A kecskeméti üzem az elmúlt 20 év alatt nagy „karriert” futott be. 1948 novemberében Általános Lakásépítő Nemzeti Vállalat néven kezdte meg működését. A jócskán eltúlzott. kissé nagyképű cégér alatt egy kis üzemeoske húzódott meg. alig 50—60 munkással. Inkább javításokkal foglalkoztak, hiszen szerszámuk is alig volt. — Tíz munkásra jutott egy nagykalapács, és sorba álltunk, hogy használhassuk, amikor egyengettük a vasat — emlékezik Bakos Péter, aki most üzemi párttitkár. Ma már hatalmas kiterjedésű a gyár, s most hidraulikus egyengető gépekkel sokkal nagyobb munkadarabokat egyenesítenek, hegesztő automatákkal dolgoznak. daruk és különféle gének könnyítik a munkát. .......... ■>"’ forint értékű énületlakatosipari terméket gyártottak. 6,5 százalékkal többet, mint 1967-ben. A Fémmunkás Vállalat kecskeméti gyárának nagy szerepe van az országos lakásépítési program végrehaitásában. Vasszerkezeteket. több kilométernyi darupályákat szállított, többek között a szolnoki, a budapesti házgyárak építéséhez. Fém ajtót, ablakokat készített a salgótarjáni, székesfehérvári. debreceni és a kecskeméti széchenyiváro6i lakásépítkezésekhez. Az országos nagy beruházások közül még a Debreceni Konzervgyár, a Gyöngyösi Gagarin Hőerőmű építői adtak nagyobb megrendeléseket. Köszönőlevelek tucatjai igazolják az idejében leszállított termékeket. A kecskeméti gyár eredményességi tervét 10. értékesítési tervét 5 százalékkal teljesítette túL Az eredmények elérésében nagy szerepe van a szocialista munkaversenynek. amelynek már hagyományai. mély gyökerei vannak az üzemben. A kecskeméti °vár fennállása óta most hatodszor lett Élüzem. Először 1953-ban nyerte el a megtisztelő címet. Tavaly 36 szocialista brigád tett vállalásokat. * a műhelyek is versenyre keltek a Szocialista műhely cím megszerzéséért Nagyszerű eredményeket értek el az ifjúsági brigádok, amelyek megyei szinten és a nagyvállalaton belüli versenyben is első. második és harmadik helyezéseiket értek el. A Szocialista munka gyára cím elnyerésekor az üzemben csaknem százan kapták meg a Kiváló dol-A gyermekkor május él- R—35-ös volt, ezek a trak- Május elsején már nem sej élből a kis falusi gép- torok még a Hoff erek előtt vonulunk fel, én is inállomás lombokkal, virá- jöttek be. Aztán kaptam kább a forgalmat szoktam gokkal díszített traktorai- meg az első G—35-öst, az- irányítani. De utána, a rónak felvonulására emlék- zal évekig jártam. Azzal gi traktorosokkal mindig szem leginkább. A Rádió szántottam, csépeltem nya- összejövünk beszélgetni, nóakkortájt sokszor használ- ranként, szerencsére volt tázni. iszogatni egy kicsit, ta ezt a szót: „munkásosz- mit Akkoriban mikor ősz- szóval azért együtt maratály”, és mivel a faluban szel befejeztük a munkát dunk,.. nem volt semmiféle üzem elindultunk agitálni a gazezt szemünkben a trakto- dóhoz, hogy jövőre is a ■ ■ ■ ■ rosok képviselték. Noha gépállomás traktoraival vévalamennyiüket jól ismer- geztesse a szántást meg az — Én többször vonultam tűk, így együtt mindig meg- egyéb munkákat A gazda föl traktorokkal május elbámultuk őket, míg el nem azt mondta: csak abban az sején, igaz, először csak az tűntek az utcasarok mö- esetben, ha újra az jön ki öreg Lukács bácsi mel'ett gött pufogó, csikorgó ma- hozzá dolgozni aki az ősz- ülve, aztán később egyedül sináikon. Kicsit talán hő- szel, vagy tavaly, vagy az- is. Belőlem az öreg csisöknek tartottuk őket Még előtt nála jó munkát vég- nált traktorost. Nem száma is úgy hiszem, nem zet’t. szóval... nem volt gyellem bevallani elszökegészen méltatlanul. panasz a munkájára. Én döstem az iskolából és kiszerencsére mindig végig- jártam vele szántani, táréi ■ ■ ü dolgoztam az évet, már per- csázni, fogasolni. Ö vitt be sze amíg lehetett dolgozni a gépállomás igazgatójához, „A felszabadulás óta Ma- s kérem, gyarországon egyetlen trakföl is vettek engem traktorosnak. Hét évet töltöttoros ran nwnt nyugdíjtern a HoV^oTaZ£n a ba. Tizenöt, húsz évnyi rn núiS nagy ünnep volt, ■dt’-tv* v#»rííifp<m Ä\hn n DT-re kerültem. Soha nem Képünkön Tóth László szocialista brigádvezető, akit a termelésben elért eredményeiért és az üzemben végzett társadalmi tevékenységéért a Munka Érdemrend bronz fokozatával tüntették ki — munka közben. gozó jelvényt, és az ezzel járó kétheti fizetést. Az üzem vezetői, műszaki dolgozói gyártmányfejlesztéssel. munkásai pedig munkaverseny-vállalásokkal készülnek fel arra, hogy idei munkájuk eredményeivel megvédjék, illetve ismét elnyerjék a Szocialista munka gyára címet nó* Nagy Ottó traktorozás után még a legsoía, nem vezettóTM bántam meg a választást, egészségesebb, erős szerve- 1 a traktor - nem szésyelzetben is tapasztalhatók . ,,a lem kimondani — olyan kóros elváltozások, többmeg hadd Ja- mint a szerelem. Ezt nem nyíre gyomorsüllyedés. lehet itthagyni. Az évek Ilyenkor aztán áthelyezik „3 „- -V. meg úgy elrohannak. így őket valami könnyebb talán nem is nagy érdem munkára, de az is általá- . , J,®TM* i£c v ez a két évtized. Most nos tapasztalat, hogy ezek %k °mSk kozd TMár kissé nehezeb* a többi közt, szóval senki « a tegesen is igen ]o műnk-- erő— „ . j • _/i,__i„ u ■ rom nehd fáj. A száraz nek bizonyulnak...” (Rész- . . . . gy_ kosztot nem birom annyira let egy 1969-es rádióriport- Vektorosok vágunk mint régen, amikor még éjból.) büszkék vag^nk er^ Art & "apPal a Faktoren .... kérdez? Ä?«t. geIiztem meg ”TMjtam. ■ ■ ■ ■ rádióriportot? Hallgattam, A Lukácsot nem láttám irhSÍJb^r^TI,mmnv^t1Sí« doíköztamf kiértem r, is- költözött Innét öreg volt utasokra. Valamennyit így - . között nvúgdf- niar, levettek a traktorról, Tlno^Ur bt. vaS 1^ mondván há”h?ti a műhelybe került söprő^.vS,nÍ-51ATÓte esakS ^t védték, de nem találtam getni. De ki-kijárt hozzám traktoros. Azóta csak ezt traktorosként fe- a földekre, most már o kéa munkát végzem folyamaa Ä ? redzkedett fel hozzám a — Az első génem eer Talán majd én leszek az! traktorra. Aztán megszűnt — Az első gepem egy a gépállomás, az öreg el_ _ _ _ kallódott valamerre. Mondom vele már nemigen be— Én is G—35-ösön szélhet. elkerült innét, de kezdtem a munkát, és hu- az is lehet, hogy meghalt szadik éve ülök traktoron, azóta... Később én kaptam az el- Sándor István nem mond ső K 25-öst Kiskunhala- többet elköszön és elindul son. Nagy szó volt az, több- egy úiabb „fogásra” a re tartottak akkor egy ze- <jiszktillerrel. Gépét feketetorost mint egy gépkocsi- ^gpenves variak kísérik vévezetot. Azon a traktoron gjg a 'Kiskunhalasi Állami Mák Ferenc és Kasza Lajos fém ablaktokokat köszörűk már volt hidraulika, korszerű gép volt. Utána meg jött a kis Dutra, és aztán kaptam ezt az ötven lóerős Zetort. Az irodán, ha új gépet kell bejáratni Gazdaság tábláin. — Az én nevem fölösleges megírni, írták annak-ÄL* idején eleget az újságok. tudják, hogy Papp Máté nem szokta elrontani a gé Meg aztán nem is vagyok már traktoros, sem élmunpét. Egv traktort tönkre- , , 1 , ’ ■ , u .. K,5n kas, csak itt az ócskavastelepen dolgozgatok. Majd Kettős ünnep a Szabóhegyen CT esze Irénke vékony ujjai ügyesen táncolnak a tangóharmonika billentyűin. Halkan énekli a szöveget: Villanylámpát szereltek a falunkba, Rávilágít esténként a kapunkra, Édes rózsám jaj de nem jól csinálták, Ha megölelsz a szomszédok meglátják. A kedves kis dal nagyon időszerű itt Szabóhegyen, a kiskunfélegyházi tanyavilágban. Május elsején ugyanis 55 családi házban kigyullad a villanyfény, amely egyúttal a kultúrát is elhozza az itt lakó több mint kétszáz embernek. Kettős ünnepet ülnek tehát a Petőfi Termelőszövetkezet szorgos tagjai. Van is öröm akármerre járunk, a május elsejei készülődés az idén együtt jár a televízió, mosógép, porszívó beszerzésével. Talán a legboldogabb Fricska Nagy János, a termelőszövetkezet elnöke. — Sok-sok szervezés, tanácskozás előzte meg a villany beszerelését — mondja. — Először meg kellett beszélnünk, hogy minden háztól befizetnek csaknem hétezer forintot a külső vezetékek szerelésének költségeire, ehhez jönnek a belső munkák. Házanként 10—11 ezer forintba belekerül. Tehát nemcsak szervezés, hanem pénz is kellett. A szabóhegyi termelőszövetkezeti tagok most már eljutottak odáig, hogy enynyi pénzt elő tudnak teremteni. Ceres József, a gazda^ ság pénztárosa, a körzet tanácstagja így emlékezik: — Huszonhat éve várok erre a pillanatra. Ennyi ideje lakok ugyanis a családommal ebben a tanyavilágban. Már számos kísérlet, javaslat történt a villamosításra, de vagy pénz, vagy szervező nem volt. Rendszerint mind a kettő hiányzott, öt-tízholdas gazdák lakták ezt a vidéket a felszabadulás előtt. A mostoha homokon nehezen birkóztak meg a körülményekkel. A felszabadulás után jobb lett a helyzet, de ahhoz, hogy villany legyen, meg kellett valósítani a mezőgazdasági nagyüzemet. Az utóbbi években, ahogy a szövetkezet fejlődött, úgy váltunk mi is tehetősebbekké. Nálunk a háztájit támogatja a vezetőség. A legértékesebb növényünk a kiskertekben a korai retek, amelyet évről évre nagyobb mennyiségben termelnek tagjaink. Most mór sok helyen fólia alatt fejlődik és ilyenkor tavasszal például kicserélte a régi szép jövedelmet hoz. Én- ház ablakát, mondván, nek is köszönhető, hogy hogy ha villany van, ahkönnyebb volt a pénzt elő- hoz csak a nagy ablak illik, teremteni. Ezek az emberek nem A hűvös tavaszban jár- akarnak beköltözni a vájuk a tanyákat. Legna- rosba. Tamasi Józsefné úgy gyobb részt az asszonyok véli, hogy legfeljebb kévannak otthon ilyenkor, a sőbb építenek, de majd a háztáji kertekben dolgoz- gyereknek. Azért is küznak, a férfiak a termelő- döttek a villanyért, hogy szövetkezetben foglalatos- helyben teremtsék meg kodnak. Ha javul az idő, maguknak a kultúrát, több munkáskézre lesz Csaknem mindenütt már szükség, az asszonyok is gáztűzhely is van, szépen segítenek őszig a közös- berendezettek a lakások, ben. a házak takarosak. Néhá-C zabó Sándorné ezt nyan "emrég építettek mondja: otthont A villany a háztartás zi®e“e Pálné így búcsú' gépesítését is jelenti nekünk, könnyebb lesz a dolgunk, ha mosógépünk, porfjgy érzem az itteni és a városi élet szivónk lesz, többet tu- között már alig van küdunk dolgozni a szövetke- lönbség. A gáz után villazetben is. nyunk is van, veszünk te-Ugyanert mondja Tama- jf***1- A legfontosabb si Józsefné, meg Sárkány , ---S’*, • °tgy epp .TözupfnZ As Rw7p PálnA is ugy megtaláljuk boldogu Józsefné és Besze Pálné is. Az elektromosság tehát életforma-változást is jelent, ami egyúttal az emberek gondolkodására is *rák nagyobb része, hat László Ferenc lakatos Kereskedő Sándor lásunkat, nem szívesen költöznénk máshova. így vélekedik az itt lanyugdíjba megyek én is nemsokára, természetesen már nem mint traktoros. Nem mesélek én régi történeteket, csak egy egészen újat, még ha ki is nevet érte. Behoztak ide a telepre egy G—35-öst, az utolsó Hoffert amivel találkoztam. Keresgéltem rajta valami ismerős jelet, de ez nem a járásból, valahonnan más helyről került ide. Egyébként még jó traktor volt, és sokáig nem engedtem elszállítani. Sajnáltam, igen sajnáltam, hiszen már a háború előtt is ilyenen dolgoztam. a fél életem ezeken a tratorokon töltöttem. Nekiálltam és javítgattam. Néhány hónap múlva beindítottuk a fiamai, járt a Hoff er. Később mégis csak elvitték beolvasztani, pedig akkor már egy régi traktorostársamanak is megmutattam, vele akartuk teljesen megjavítani. Fölrakták egy gumikerekű pótkocsira, jobban mondva egy legény ment föl vele. Aztán fölült a vontatóra és elindult. Fiatalember volt. de nem traktoros — csak g^o^sz. Baranyi Pál