Petőfi Népe, 1969. május (24. évfolyam, 98-123. szám)

1969-05-01 / 98. szám

*. «Mal f»6». mitm 1, csflfHrtjnt fl Szocialista munka gyára TRAKTOROSOK A Fémmunkás Vállalat kecskeméti gyárának kapu­ján belül kettőt sem kell lépni, máris a példás rend­ben sorakozó vas- és acél­­szerkezetek impozáns látvá­nya tárul a látogató elé. A belső üzemi utakon fürge villamos targoncák futká­­roznak terheikkel. távolabb hatalmas toronydaru maga­sodik. A műhelyekből ára­dó ütemes zaj a munka egyenletes ritmusát jelzi. A Szocialista munka gyárá­ban vagyunk. A megtiszte­lő jelzőt és az Élüzem címet most kapta 19,68. évi terme­lési eredményeiért a kecs­keméti gyár, amely nagy­mértékben hozzájárult — a kiskunhalasi testvérgyárral együtt — ahhoz is, hogy a Fémmunkás Vállalat el­nyerje a Minisztertanács és a SZOT vándorzászlóját és a Kiváló vállalat címet A kecskeméti üzem az elmúlt 20 év alatt nagy „karriert” futott be. 1948 novemberében Általános Lakásépítő Nemzeti Válla­lat néven kezdte meg mű­ködését. A jócskán eltúl­zott. kissé nagyképű cégér alatt egy kis üzemeoske hú­zódott meg. alig 50—60 munkással. Inkább javítá­sokkal foglalkoztak, hiszen szerszámuk is alig volt. — Tíz munkásra jutott egy nagykalapács, és sorba álltunk, hogy használhas­suk, amikor egyengettük a vasat — emlékezik Bakos Péter, aki most üzemi párt­­titkár. Ma már hatalmas kiter­jedésű a gyár, s most hid­raulikus egyengető gépek­kel sokkal nagyobb mun­kadarabokat egyenesítenek, hegesztő automatákkal dol­goznak. daruk és különféle gének könnyítik a munkát. .......... ■>"’ forint ér­tékű énületlakatosipari ter­méket gyártottak. 6,5 szá­zalékkal többet, mint 1967-ben. A Fémmunkás Vállalat kecskeméti gyárának nagy szerepe van az országos la­kásépítési program végre­­haitásában. Vasszerkezete­ket. több kilométernyi da­rupályákat szállított, töb­bek között a szolnoki, a budapesti házgyárak építé­séhez. Fém ajtót, ablakokat készített a salgótarjáni, szé­kesfehérvári. debreceni és a kecskeméti széchenyivá­­ro6i lakásépítkezésekhez. Az országos nagy beruházások közül még a Debreceni Konzervgyár, a Gyöngyösi Gagarin Hőerőmű építői adtak nagyobb megrende­léseket. Köszönőlevelek tu­catjai igazolják az idejé­ben leszállított termékeket. A kecskeméti gyár eredmé­nyességi tervét 10. értéke­sítési tervét 5 százalékkal teljesítette túL Az eredmények elérésé­ben nagy szerepe van a szocialista munkaverseny­nek. amelynek már hagyo­mányai. mély gyökerei van­nak az üzemben. A kecske­méti °vár fennállása óta most hatodszor lett Élüzem. Először 1953-ban nyerte el a megtisztelő címet. Tavaly 36 szocialista brigád tett vállalásokat. * a műhelyek is versenyre keltek a Szo­cialista műhely cím meg­szerzéséért Nagyszerű ered­ményeket értek el az ifjú­sági brigádok, amelyek me­gyei szinten és a nagyvál­lalaton belüli versenyben is első. második és harmadik helyezéseiket értek el. A Szocialista munka gyá­ra cím elnyerésekor az üzemben csaknem százan kapták meg a Kiváló dol-A gyermekkor május él- R—35-ös volt, ezek a trak- Május elsején már nem sej élből a kis falusi gép- torok még a Hoff erek előtt vonulunk fel, én is in­­állomás lombokkal, virá- jöttek be. Aztán kaptam kább a forgalmat szoktam gokkal díszített traktorai- meg az első G—35-öst, az- irányítani. De utána, a ró­nak felvonulására emlék- zal évekig jártam. Azzal gi traktorosokkal mindig szem leginkább. A Rádió szántottam, csépeltem nya- összejövünk beszélgetni, nó­­akkortájt sokszor használ- ranként, szerencsére volt tázni. iszogatni egy kicsit, ta ezt a szót: „munkásosz- mit Akkoriban mikor ősz- szóval azért együtt mara­­tály”, és mivel a faluban szel befejeztük a munkát dunk,.. nem volt semmiféle üzem elindultunk agitálni a gaz­­ezt szemünkben a trakto- dóhoz, hogy jövőre is a ■ ■ ■ ■ rosok képviselték. Noha gépállomás traktoraival vé­valamennyiüket jól ismer- geztesse a szántást meg az — Én többször vonultam tűk, így együtt mindig meg- egyéb munkákat A gazda föl traktorokkal május el­bámultuk őket, míg el nem azt mondta: csak abban az sején, igaz, először csak az tűntek az utcasarok mö- esetben, ha újra az jön ki öreg Lukács bácsi mel'ett gött pufogó, csikorgó ma- hozzá dolgozni aki az ősz- ülve, aztán később egyedül sináikon. Kicsit talán hő- szel, vagy tavaly, vagy az- is. Belőlem az öreg csi­­söknek tartottuk őket Még előtt nála jó munkát vég- nált traktorost. Nem szá­ma is úgy hiszem, nem zet’t. szóval... nem volt gyellem bevallani elszök­­egészen méltatlanul. panasz a munkájára. Én döstem az iskolából és ki­szerencsére mindig végig- jártam vele szántani, tár­éi ■ ■ ü dolgoztam az évet, már per- csázni, fogasolni. Ö vitt be sze amíg lehetett dolgozni a gépállomás igazgatójához, „A felszabadulás óta Ma- s kérem, gyarországon egyetlen trak­föl is vettek engem trak­torosnak. Hét évet töltöt­toros ran nwnt nyugdíj­­tern a HoV^oTaZ£n a ba. Tizenöt, húsz évnyi rn núiS nagy ünnep volt, ■dt’-tv* v#»rííifp<m Ä\hn n DT-re kerültem. Soha nem Képünkön Tóth László szo­cialista brigádvezető, akit a termelésben elért ered­ményeiért és az üzemben végzett társadalmi tevé­kenységéért a Munka Ér­demrend bronz fokozatával tüntették ki — munka közben. gozó jelvényt, és az ezzel járó kétheti fizetést. Az üzem vezetői, műsza­ki dolgozói gyártmányfej­lesztéssel. munkásai pe­dig munkaverseny-vállalá­sokkal készülnek fel arra, hogy idei munkájuk ered­ményeivel megvédjék, il­letve ismét elnyerjék a Szocialista munka gyára címet nó* Nagy Ottó traktorozás után még a leg­­soía, nem vezettóTM bántam meg a választást, egészségesebb, erős szerve- 1 a traktor - nem szésyel­zetben is tapasztalhatók . ,,a lem kimondani — olyan kóros elváltozások, több­­meg hadd Ja- mint a szerelem. Ezt nem nyíre gyomorsüllyedés. lehet itthagyni. Az évek Ilyenkor aztán áthelyezik „3 „- -V. meg úgy elrohannak. így őket valami könnyebb talán nem is nagy érdem munkára, de az is általá- . , J,®TM* i£c v ez a két évtized. Most nos tapasztalat, hogy ezek %k °mSk kozd TMár kissé nehezeb* a többi közt, szóval senki « a tegesen is igen ]o műnk-- erő— „ . j • _/i,__i„ u ■ rom nehd fáj. A száraz nek bizonyulnak...” (Rész- . . . . gy_ kosztot nem birom annyira let egy 1969-es rádióriport- Vektorosok vágunk mint régen, amikor még éj­ból.) büszkék vag^nk er^ Art & "apPal a Faktoren .... kérdez? Ä?«t. geIiztem meg ”TMjtam. ■ ■ ■ ■ rádióriportot? Hallgattam, A Lukácsot nem láttám irhSÍJb^r^TI,mmnv^t1Sí« doíköztamf kiértem r, is- költözött Innét öreg volt utasokra. Valamennyit így - . között nvúgdf- niar, levettek a traktorról, Tlno^Ur bt. vaS 1^ mondván há”h?ti a műhelybe került söprő­­^.vS,nÍ-51ATÓte esakS ^t védték, de nem találtam getni. De ki-kijárt hozzám traktoros. Azóta csak ezt traktorosként fe- a földekre, most már o ké­a munkát végzem folyama­­a Ä ? redzkedett fel hozzám a — Az első génem eer Talán majd én leszek az! traktorra. Aztán megszűnt — Az első gepem egy a gépállomás, az öreg el­_ _ _ _ kallódott valamerre. Mon­dom vele már nemigen be­­— Én is G—35-ösön szélhet. elkerült innét, de kezdtem a munkát, és hu- az is lehet, hogy meghalt szadik éve ülök traktoron, azóta... Később én kaptam az el- Sándor István nem mond ső K 25-öst Kiskunhala- többet elköszön és elindul son. Nagy szó volt az, több- egy úiabb „fogásra” a re tartottak akkor egy ze- <jiszktillerrel. Gépét fekete­torost mint egy gépkocsi- ^gpenves variak kísérik vé­­vezetot. Azon a traktoron gjg a 'Kiskunhalasi Állami Mák Ferenc és Kasza Lajos fém ablaktokokat köszörűk már volt hidraulika, kor­szerű gép volt. Utána meg jött a kis Dutra, és aztán kaptam ezt az ötven ló­erős Zetort. Az irodán, ha új gépet kell bejáratni Gazdaság tábláin. — Az én nevem fölösle­ges megírni, írták annak-ÄL* idején eleget az újságok. tudják, hogy Papp Máté nem szokta elrontani a gé Meg aztán nem is vagyok már traktoros, sem élmun­pét. Egv traktort tönkre- , , 1 , ’ ■ , u .. K,5n kas, csak itt az ócskavas­telepen dolgozgatok. Majd Kettős ünnep a Szabóhegyen CT esze Irénke vékony ujjai ügyesen tán­colnak a tangóharmonika billentyűin. Halkan énekli a szöveget: Villanylámpát szereltek a falunkba, Rávilágít esténként a kapunkra, Édes rózsám jaj de nem jól csinálták, Ha megölelsz a szomszédok meglátják. A kedves kis dal nagyon időszerű itt Szabóhegyen, a kiskunfélegyházi tanya­világban. Május elsején ugyanis 55 családi házban kigyullad a villanyfény, amely egyúttal a kultúrát is elhozza az itt lakó több mint kétszáz embernek. Kettős ünnepet ülnek te­hát a Petőfi Termelőszö­vetkezet szorgos tagjai. Van is öröm akármerre járunk, a május elsejei készülődés az idén együtt jár a televízió, mosógép, porszívó beszerzésével. Ta­lán a legboldogabb Fricska Nagy János, a termelőszö­vetkezet elnöke. — Sok-sok szervezés, ta­nácskozás előzte meg a villany beszerelését — mondja. — Először meg kellett beszélnünk, hogy minden háztól befizetnek csaknem hétezer forintot a külső vezetékek szerelé­sének költségeire, ehhez jönnek a belső munkák. Házanként 10—11 ezer fo­rintba belekerül. Tehát nemcsak szerve­zés, hanem pénz is kellett. A szabóhegyi termelőszö­vetkezeti tagok most már eljutottak odáig, hogy eny­­nyi pénzt elő tudnak te­remteni. Ceres József, a gazda­­^ ság pénztárosa, a körzet tanácstagja így em­lékezik: — Huszonhat éve várok erre a pillanatra. Ennyi ideje lakok ugyanis a csa­ládommal ebben a tanya­világban. Már számos kí­sérlet, javaslat történt a villamosításra, de vagy pénz, vagy szervező nem volt. Rendszerint mind a kettő hiányzott, öt-tízholdas gazdák lakták ezt a vidé­ket a felszabadulás előtt. A mostoha homokon ne­hezen birkóztak meg a kö­rülményekkel. A felszaba­dulás után jobb lett a hely­zet, de ahhoz, hogy vil­lany legyen, meg kellett valósítani a mezőgazdasá­gi nagyüzemet. Az utóbbi években, ahogy a szövet­kezet fejlődött, úgy vál­tunk mi is tehetősebbekké. Nálunk a háztájit támo­gatja a vezetőség. A leg­értékesebb növényünk a kiskertekben a korai re­tek, amelyet évről évre nagyobb mennyiségben ter­melnek tagjaink. Most mór sok helyen fólia alatt fej­lődik és ilyenkor tavasszal például kicserélte a régi szép jövedelmet hoz. Én- ház ablakát, mondván, nek is köszönhető, hogy hogy ha villany van, ah­­könnyebb volt a pénzt elő- hoz csak a nagy ablak illik, teremteni. Ezek az emberek nem A hűvös tavaszban jár- akarnak beköltözni a vá­­juk a tanyákat. Legna- rosba. Tamasi Józsefné úgy gyobb részt az asszonyok véli, hogy legfeljebb ké­­vannak otthon ilyenkor, a sőbb építenek, de majd a háztáji kertekben dolgoz- gyereknek. Azért is küz­­nak, a férfiak a termelő- döttek a villanyért, hogy szövetkezetben foglalatos- helyben teremtsék meg kodnak. Ha javul az idő, maguknak a kultúrát, több munkáskézre lesz Csaknem mindenütt már szükség, az asszonyok is gáztűzhely is van, szépen segítenek őszig a közös- berendezettek a lakások, ben. a házak takarosak. Néhá-C zabó Sándorné ezt nyan "emrég építettek mondja: otthont A villany a háztartás zi®e“e Pálné így búcsú' gépesítését is jelenti ne­künk, könnyebb lesz a dol­gunk, ha mosógépünk, por­fjgy érzem az itteni és a városi élet szivónk lesz, többet tu- között már alig van kü­­dunk dolgozni a szövetke- lönbség. A gáz után villa­­zetben is. nyunk is van, veszünk te-Ugyanert mondja Tama- jf***1- A legfontosabb si Józsefné, meg Sárkány , ---S’*, • °tgy epp .TözupfnZ As Rw7p PálnA is ugy megtaláljuk boldogu Józsefné és Besze Pálné is. Az elektromosság tehát életforma-változást is je­lent, ami egyúttal az em­berek gondolkodására is *rák nagyobb része, hat László Ferenc lakatos Kereskedő Sándor lásunkat, nem szívesen köl­töznénk máshova. így vélekedik az itt la­nyugdíjba megyek én is nemsokára, természetesen már nem mint traktoros. Nem mesélek én régi tör­téneteket, csak egy egészen újat, még ha ki is nevet ér­te. Behoztak ide a telepre egy G—35-öst, az utolsó Hoffert amivel találkoztam. Keresgéltem rajta valami ismerős jelet, de ez nem a járásból, valahonnan más helyről került ide. Egyéb­ként még jó traktor volt, és sokáig nem engedtem el­szállítani. Sajnáltam, igen sajnáltam, hiszen már a há­ború előtt is ilyenen dol­goztam. a fél életem eze­ken a tratorokon töltöttem. Nekiálltam és javítgattam. Néhány hónap múlva bein­dítottuk a fiamai, járt a Hoff er. Később mégis csak elvit­ték beolvasztani, pedig ak­kor már egy régi traktoros­­társamanak is megmutat­tam, vele akartuk teljesen megjavítani. Fölrakták egy gumikerekű pótkocsira, job­ban mondva egy legény ment föl vele. Aztán fölült a vontatóra és elindult. Fiatalember volt. de nem traktoros — csak g^o^sz. Baranyi Pál

Next

/
Thumbnails
Contents