Petőfi Népe, 1969. május (24. évfolyam, 98-123. szám)
1969-05-29 / 121. szám
I „mslÄrmek“ Az EKA kalocsai gyáregysége a BNV-n nagy sikert aratott úitípusú fénycsőarmatúráival, amelyeket az anyáváilalat tervező gárdája konstruált. Szovjet szakemberek négy fénycsőarmatúra gyártó üzem felszerelésének megrendeléséről tárgyalnak jelenleg Magyarországon. Az ajánlat kidolgozásába és a lámpatestek konstrukciójának kialakításába az EKA gyárat is bevonták. A szovjet szakembereknek nagyon tetszettek az EKA tervezői által konstruált lámpatestek. Felmerül a kérdés: vajon mi haszna van a gyárnak abból, hogy szakemberei más vállalatnak lámpatesteket terveznek. Kettős haszonról is szó van. A szellemi termék eladása is üzlet, de „melléktermékként” a tervezgetések, kísérletek alatt még korszerűbb lámpatestcsalád kontúrjai is kibontakoztak már. PETŐFI NÉPE MELLÉKLETE Összeállította: Nagy Ottó Küzdelem a munkaerőhiánnyal A városok határában gazdálkodó termelőszövetkezetek általános gondja, hogy az egyre fejlődő ipar vonzza a munkaerők Emiatt ezekben a mezőgazdasági üzemekben évről évre növekvő munkaerőhiánnyal kell számolni. A fiatalok nagyobb része szívesebben megy az iparba, ahol kulturáltabb, korszerűbb munkakörülményeket talál. Mit tudnak tenni az egyre fogyó munkaerővel küzdő termelőszövetkezeti gazdaságok? Egyrészt növelik a gépesítést, vagyis főként olyan terményeket iktatnak be a vetésszerkezetbe, amelyek művelése gépesíthető, másrészt igyekeznek úgy gazdálkodni, hogy a tagság életszínvonala elérje, illetve minél jobban megközelítse az ipari dolgozókét. Számos gazdaság lakásépítési akciót indított a tagok számára, ennek során kedvezményeket nyújt, viszont azt kén az érintett gazdáktól, hogy meghatározott ideig maradjanak a termelőszövetkezetben. Otvenen elmentek Több ilyen akcióról már adtunk hírt Igen szép eredményeket ért el a lakásépítésben a kecskeméti Magyar—Szovjet Barátság, a Törekvés Termelőszövetkezet. A napokban meglátogattunk egy közös gazdaságot, amely különösen nehéz helyzetbe került városi volta miatt A kalocsai IsZkra Termelőszövetkezet vezetőségének ugyancsak fő a feje, hogy mit tegyen. A város egyre nagyobb ütemben iparosodik és kommunális tekintetben is fejlődik. Az utóbbi egy év alatt több mint ötven tag, illetve alkalmazott hagyta ott a szövetkezetei és ment más munkaterületre. Ez bizony érzékenyen érintette a gazdaságot és számos intézkedés meghozatalára késztette Ezekről beszélgettünk Romaics Sándor elnökkel. — Elég tűrhető nálunk a kereset. Tavaly az egy dolgozó tagra jutó jövedelem 18 700 forint volt, majdnem 1400 forinttal több mint az előző esztendőben. Ehhez jön még a háztáji. Ennek ellenére nem tudunk megküzdeni a város vonzásával. Az idei tervet tehát már úgy állítottuk össze, hogy főként olyan növényeket termeljünk, amelyek teljesen gépesíthetek. A munkaigényes zöldségfélék termőterületét 150 holddal csökkentettük. A fontosabb, keresettebb termények közül is csak azokat vetettük, amelyek géppel betakaríthatok. Ilyenék: a borsó, a lencse, a koriánder, továbbá 100 holdon termesztjük az ősi, hagyományos növényt, a fűszerpaprikát. Városellátás — Ha nő az ipari lakosság aránya, egyúttal több ellátatlan fogyasztó jelentkezik a piacon. Ennek ellenére a termelőszövetkezet csökkenti a város ellátására tett erőfeszítéseit, hiszen kevesebb zöldséget termel. Helyes ez? — Én nem így fogalmaznám. A város ellátását továbbra is szorgalmazzuk, hiszen három zöldségboltunkban állandóan árusítunk. Máris jelentős mennyiségű primőrt; salátát, hónapos retket hoztunk a piacra. Az igaz, hogy a MÉK- kel nem szerződtünk zöldségfélékre, mert nincs lehetőségünk. A várost azonban friss, jó minőségű zöldségfélével el fogjuk látni. — Végső soron tehát az ország ellátására kevesebb zöldségféle jut az Iszkrából. Mit tesz még a vezetőség a munkaerő-csökkenés ellensúlyozására? — Az előbbieken kívül a szakosításra törekszünk. Véleményünk szerint az állattenyésztést kell továbbra is fejleszteni. Tavaly is ebből volt a legmagasabb bevételünk és az idén is úgy számítjuk, hogy ez hozza a legtöbb jövedelmet. Elsősorban a szarvasmarha-állományt növeljük 70 darabbal, élve az állami támogatással. Korszerű tehénistállót építünk, ahol a belső gépesítés is megvalósul. Németöves sertésállományunk van. Erről a fajtáról most nagy vita folyik, de nálunk — mint hízóanyag — jól bevált és a háztájiban is kedvelik. Építünk kocaszállást, fűthető fiaztatót, hogy a téh dletést is megoldjuk. Az állatállománynak a takarmányt természetesen mi termeljük. Az állattenyésztés gépesítése, korszerűsítése egyik fontos célunk. Állandó feladat — Számolunk azzal, hogy a következő években tovább csökken a munkaerő, hiszen a tagok között egyre több lesz a nyugdíjas is. Figyelembe véve speciális helyzetünkéi, a jövőben is hasonló intézkedésekkel próbáljuk ellensúlyozni gondjainkat — hangoztatja az elnök. Szakosítás, gépesítés, a korszerű technika alkalmazása. Ezek a legfontosabb feladatok, amelyek most a mezőgazdaság előtt állnak. A városok határában gazdálkodó termelőszövetkezeteket az objektív körülmények kissé jobban sürgetik az előre lépésre. K. S. MIÉRT ÁLLNAK A GÉPEK Az utóbbi időben feltűnően magas a havi telefonszámlája a jánoshalmi konfekcióüzemnek: A telepvezető ugyanis gyakran kénytelen érintkezésbe lépni a vállalat központjával: miért késik az ígért alapanyag? Senki sem jön a készáruért — mondja rendszerint. S ha a jelzések eredménytelenek, akkor megáll a negyven varrógép a műhelyben. Az 1. számú szalagon például márciusban összesen 286 órán keresztül pihentek kényszerűen és fölöslegesen a masinák, miközben az érintett, két műszakban dolgozó harminc munkásnő nem tudott mit csinálni a „gyárkapun belül”. Ez az idő kiesett a termelésből. Miért állnak a gépek? önmagában nem magyarázza meg a lehetetlen helyzetet, hogy a jánoshalmi üzem telephely, a Bács-Kiskun megyei Kézműipari Vállalat egysége, s a kiskunfélegyházi központtól több mint 70 kilométer távolság választja eh • Szervezetlenségről annál inkább beszélhetünk. Késik a programban megjelölt szállítmány ... Következésképp időnként nincs munka. A telepen a sokrétű, önállóvá vált vállalati tevékenységből jóformán csak azt érzékelik, hogy megérkezik-e a szükséges szövettel, gomb-, csat- és kapocsmennyiséggel a tehergépkocsi, vagy sem. A szalagok nem szakosodhatnak egyegy cikkcsoport gyártására, mivel túlzottan kicsik a szériák. Az idén nem kevesebb, mint 21, különféle ruhamodell előállításával foglalkoztak. A választékbővítés egyébként helyes célját másképp is el lehetne érni, mint úgy, hogy rendkívül felaprózzák a sorozatgyártást. A könnyű kezeket igénylő orkánkabát után például munkaruhát készítenek, aztán női selyemruhát, majd bőr vastagságú texaspantallókat, hogy ezt követően ismét az orkánra kerüljön a sor. Az átállás időt vesz igénybe. A teljesítmény a követelményeken alul marad. A boríték laposabb. Volt olyan hónap, hogy átlagosan 750 forintot vittek haza az asszonyok. 1968 januárjától félszázan — a foglalkoztatottaknak csaknem a fele — léptek ki az üzemből. A jelentkezők betanítása két hétig tartott A termelés drágává válik. A sürgetett alapanyagszállítmány végre megérkezik. Esetleg ismét egy újabb, 100-as szériára szóló árucikk; A varrógépek ilyenkor sietve felberregnek. Bántó a hangjuk. Néha mintha üresjáratban mennének. 1" sz, —c. A Péti Nitrogénművek bővítése során felépült új szintézisüzemnél • melléktermékként széndioxid keletkezik. Az ország szénsavhiányára való tekintettel a Péti Nitrogénművek műszaki kollektívája elhatározta, hogy a felesleges széndioxidot tisztítva a lakosság részére értékesíti. A gyár területén meglevő anyagokból egy szénsavtisztító berendezést és töltőállomást építenek, ahol naponta 15 tonna szénsavat tudnak palackozni. Az új özem május végétől már rendszeresen szállít szénsavat az élelmiszeripar számára. Képünkön: Kipróbálják a szénsavgyártáshoz szükséges kompresszort. Égy viszonylag käs üzemben az anyagi ösztönzés eredetinek tűnő módját vezették be. A Bács-Kiskun megyei Tanács V. B. ipari osztályának az irányítása alá tartozó Kiskőrösi Vegyesipari és Javító- Szolgáltató Vállalat mindössze háromszáz dolgozót foglalkoztat A gazdaságirányítási reform első évében több intézkedéssel mégis felhívta magára a figyelmet. Prémium — utalványon Megélénkült például tavaly a piackutató tevékenységük, s ugyancsak az új mechanizmus szellemében meghonosították az utalványos premizálási rendszert. Ezt a többi között a szállítási határidők betartása érdekében alkalmazzák, s a minőségi munkára az anyagtakarékosságra ösztönöznek vele. Néha aprónak látszó, következményeiben mégis fontos részfeladatot teljesítettek ily módon, amit egyébként nem tudtak volna időre elvégezni. Az egyik esetben például, amikor a tizenhárom lakásos építkezésüknél a felvonó villamos vezérlő berendezése váratlanul felmondta a szolgálatot, Simon József, a műszaki átadás terminusa előtt, munkaidőn túl kijavította a készüléket. Másnap száz forint jutalmat vehetett fel a vállalat pénztárában. 24 órán belül Az üzem és művezetők zsebében a bármikori felhasználás eshetőségére készen csekktömbök lapul-Ösztönzés a csekkfüzetből nak. Indokolt esetben 50, vagy száz forintos „címletekben’’ prémiumot utalnak ki, amit 24 órán belül megkapnak a dolgozók. A célfeladat, s ennek megfelelően a premizálás indoklása mindig meghatározott, konkrét: ez és ez a munka szükséges a dekádterv teljesítéséhez, ennyivel csökkent a selejt. Ezáltal hatékonyabb „apropókkal” sikerült helyettesíteni a nagyon általános „jó munkáért”, s a hasonló, nehezen megfogható fogalmakat. A munkások premizálásának utalványozásos rendszere tíz hónapja van érvényben a vállalatnál. (Az idén már a kollektív szerződésben üzemi jogszabályként is szerepel.) A csekkfüzet, az utalványok és a kiadási pénztárbizonylatok lapjai csak a járulékos formát alkotják. A lényeg a gyors intézkedésen van. A művezető aláírásától számított egy napon belüli készpénz mozgósító erő, lélektanilag hatásos eszköz. A múlt évben 37 ezer forintot fizettek ki ilyen célra. A tapasztalatok kedvezőek. A korábban vissza-visszatérő gondokkal küszködő vállalat tavaly már 1 millió 200 ezer forint nyereséget ért el. S az eredmény alakulásába belejátszott az ösztönzés újabb módjának kísérlete is. Az új mechanizmusban, amit megalapozottan nevezhetünk másfél év elteltével a népgazdaság adott irányítási rendszerének, a vállalatok igyekeztek megragadni a reformnak azokat a lehetőségeit, amelyekkel a pozícióikat erősíthették; A gazdasági szabályozók az idén következetesebbekké, szigorúbbá váltak; s előtérbe kerültek a belső tartalékok feltárására, a munkafegyelem megszilárdítására irányuló törekvések. Ezen belül az ösztönzők újabb variánsait keresik a vállalati vezetők. A tervutasításos irányítási rendszernek a mutatók teljesítéséhez kötött, legtöbbször mechanikus premizálását mindinkább felváltja az a gyakorlat, ami a nyereséghez történő hozzájárulás arányában „honorál”. Az egyenlőid! száműzése Az anyagi és erkölcsi elismerés differenciálását szolgálta már ebben az évben a részesedési alap felosztása. Kevés kivételtől eltekintve az egyes kategóriákon belül, a vállalatoknál viszont csupán az átlagos személyi jövedelem összege szerint tettek különbséget. Az évvégi részesedés néhány helyen ugyanakkor mintha elterelte volna a figyelmet a közvetlen, rögtön ható ösztönzés széles skálájáról. Az önállóvá vált gazdálkodás további finomításokra, az egyenlősdi — még olykor kategóriákon belül fellelhető — megnyilvánulásainak a végleges száműzésére kötelez. Erre mutat példát a kiskőrösi módszer is. Halász Ferenc
