Petőfi Népe, 1969. május (24. évfolyam, 98-123. szám)
1969-05-23 / 116. szám
1909. májas 83. pSnteS Hatezer fiatalt Vfirrt Ír a in- sze9edi V MLi.1.Äikj.uÄ ifjúsági napokra (958. óta minden év júliusának utolsó szombatján a KISZ Szegedi Városi Bizottságának kezdeményezésére a szegedi üzemek és intézmények fiataljai vidám, jelmezes karnevált rendeznek. Az ifjúsági karnevál a városba érkező idegenek számára is vonzó látványosságot jelent. Ebben az időben tartják ugyanis a Szegedi Szabadtéri Játékokat. A szegedi ünnepi hetek eseményeire történő szervezésbe 1965-ben bekapcsolódott az Expressz Ifjúsági és Diák Utazási Iroda is és munkája nyomán évről évre több fiatal utazik ebben az időben Szegedre. ILYEN előzmények után hirdette meg a KISZ Szegedi Városi Bizottsága, valamint az Expressz 1967- ben a szegedi ifjúsági napokat. Az idén harmadízben kerül sor ennek megrendezésére — július 26— 27-én. A III. szegedi ifjúsági napok valóságos országos megmozdulás lesz. Miskolc, Eger, Salgótarján, Nyíregyháza, Debrecen, Szolnok, Győr, Tatabánya, Székesfehérvár, Budapest, Kecskemét és Békéscsaba állomásokról július 26-án a kora reggeli órákban indulnak a megyénk fiataljait szállító különvonatok, hogy öt irányvonatot alkotva a délelőtti órákban szinte egyszerre érkezzenek Szegedre. A dunántúli megyék „fővárosaiból” — Szombathelyről, Szekszárdról, Pécsről, Kaposvárról, Veszprémből és Zalaegerszegről — autóbuszon utaznak az ifjúság képviselői. A szervezés így az egész országot átfogja, mintegy 6000 fiatalt várnak ezekben a napokban Szegedre. A programot úgy állította össze a rendezőség, hogy a vendég fiatalok jól szórakozzanak és egyúttal ismerjék meg Szeged múltját és jelenét. Szakképzett idegenvezetők állnak majd rendelkezésre, akik az idő hasznos eltöltésében segítségére lesznek a vendégeknek. MÉG EGY érdekességet megemlítünk: a részvételi jegyek felmutatásával a vendégek a városi közlekedési eszközöket — villamost és autóbuszt — díjtalanul vehetik igénybe. a j. A MEDOSZ-hoz tartozó szocialista brigádok szellemi vetélkedője A MEDOSZ elnöksége, a MÉM, az Országos Vízügyi Hivatal és a KISZ KB felszabadulásunk 25. évfordulójának megünneplésére szellemi vetélkedőt hirdet az állami gazdaságok, gépjavító vállalatok, erdőgazdaságok, vízügyi és egyéb szervek szocialista brigádjai részére. A szellemi vetélkedőt három témakörben hirdették meg: irodalom és történelem, gazdaságpolitika, valamint a vállalati és üzemi termelési feladatokkal összefüggő szakmai kérdések. A vetélkedőre a kiadott nevezési lapon lehet jelentkezni. A szellemi vetélkedő első „menetére” idén szeptember 1-től december 31-ig kerül sor. Ekkor a vállalatok és az üzemek brigádjai mérik össze tudásukat, 1970. január 1-től február 1-ig tartják meg a megyei vetélkedőket, majd február 2-től március 1-ig a körzeti középdöntőket bonyolítják le. Az országos döntőre Budapesten kerül sor a jövő év áprilisában. A felszabadulási szellemi vetélkedő országos döntőjén legeredményesebben szereplő szocialista brigádok közötti jutalmakat és elismerő okleveleket osztanak ki. Az első helyezett 15 000, a második 10 000, a harmadik 7000, a negyedik 5000 és az ötödik helyezett pedig 3000 forintot kap. A vállalati, a megyei és a körzeti vetélkedők győzteseit a vállalatok jutalmazzák majd. (MTI) A szociológia és a Az utóbbi években megnövekedett a poitikai irányító szervek érdeklődése a szociológiai felmérések iránt. Sok pártszerv folytatott és folytat vizsgálatot, felhasználva az empirikus kutatási módszereket. Pártbizottsági üléseket, vb-üléseket stb. készítenek elő ily módon. Honnan ez a nagy érdeklődés a szociológiai felvételek iránt? Ügy vélem, nem annyira a szociológia tudományán belül folyó elméleti viták keltették fel az érdeklődést, hanem inkább a politikai irányítás tényleges szükségletei késztették a pártbizottságokat az új módszerek alkalmazására. A politikai irányítás csak úgy lehet hatékony és színvonala csak úgy emelhető, ha megbízható módszerekkel, alapos és reprezentatív ismeretekkel rendelkezünk egy adott terület társadalmi rétegeinek véleményéről, törekvéseiről, általános és speciális helyzetéről stb. Az országos elvek és célok helyi alkalmazása s csak ilyen jellegű ismeretek rendszeres szerzése és felhasználása alapján lehetséges. Egy adott terület általános ■politikai irányítása csak megfelelő és biztos információk alapján lehet elismert és hatékony. A szociológiai felvételek hasznát és alkalmazhatóságát felismerve, a politikai vezetők tömegével igyekeznek megszervezni az ilyen vizsgálatokat Ezek között a jó szándékú, helyes célt kitűző felmérések között azonban igen sok az eredménytelen munka. A megalapozatlan, elkapkodott vizsgálatok viszont sokkal több kárral járnak, mint haszonnal. Milyen hibák tapasztalhatók a szociológiának a pártmunkában, a politikai irányításban való alkalmazásánál? Nem csodaszer Egyesek a szociológiától valami csodát várnak. Ügy vélik, hogy ha elvégeznek egy felmérést, akkor minden probléma gyökerét megismerhetik és a vizsgálat eredményeként kész megoldási receptet kapnak. Ez távolról sincs így, a szociológiai felvétel csak egyik eszköze az információszerzésnek és nem helyettesítheti a politikai irányítás régi, bevált módszereit: a jelentéseket, az ellenőrzést, a személyes tapasztalatokat, a statisztikai elemzéseket, a brigádvizsgálatokat, a vitákat, a helyi és a szakigazgatási szervek javaslatait stb. A szociológiai felvétel nem a régi (de jó) módszerek helyébe lép. hanem kiegészíti azokat. Éppen ezért nem célravezető az a sajnos létező elképzelés és gyakorlat, hogy egy-két hónappal a pártbizottsági ülés előtt a vezetőség hozzá kezd egy * 138 •A cikket a Pártélet májusi számából vettük át némileg rövidített (ormában, mivel úgy véljük, hogy közérdeklődésre tarthat számot. szociológiai felméréshez, hogy az lesz majd a beszámoló alapja. A rövid idő alatt végrehajtott, minden lényeges pontra kiterjedő szociológiai felmérés egy szűk és kis témában sem töltheti be ezt a funkciót, még kevésbé a bonyolult összefüggések elemzésénél. A felmérés szervezői sokszor úgy vélik, hogy egy kérdőív segítségével mindenre választ lehet kapni, csak kérdezni kell. Ez nem ilyen egyszerű. A kérdőív szerkesztésének, a kérdések megfogalmazásának megvannak a maga szakmai előírásai, amelyek a sok évtizedes tapasztalatok alapján gyűltek össze a szociológia tudományában. Láttam 60, 80, sőt 100 kérdésből álló felmérési lapot is (inkább kötetnek nevezhetnénk). A tudományos tapasztalatok azt mutatják, hogy 20—25 kérdésnél többet nem igen lehet feltenni, azon túl a kérdezett nem tud pontos választ adni, vagy egyáltalán semmilyen választ nem ad. A feldolgozásnál pedig töprenghetünk, miért ilyen .yo — nizmus nyomában kell elindulnunk. Utána gondolkozhatunk majd a bosszú notívumáról. — Sarapov felállt, megforgatta kezében'a jellem-8. — Aligha — ellenkezett Tyihonov. — A körülményekből ítélve a tettes még csak nem is számíthatott arra, hogy kirabolhatja áldozatát. Jól látta, hogy nincs egyedül az ösvényen. Még a retiküljét sem vette el. Sarapov bólintott: — Ez elesik. És féltékenységből? — Az már sokkal valószínűbb. Fiatal, szép hő volt. Ügy tűnik, a titok ott lappang valahol a magánéletében. Ezek a levelek is.... Sarapov félbeszakította: — Menjünk tovább. Huliganizmusról is szó lehet. A gyilkosság körülményei ezt a verziót is igazolhatják. Akszjonovát megölhették szolgálati vagy társadalmi kötelességén!? teljesítéséért is. — Tyihonov mintegy hangosan gondolkozott. — Egyelőre azonban nincsenek erre vonatkozó bizonyítékaink. — Ügy van. A gyilkosságot elkövethették bosszúból, vagy azért, hogy elleplezzenek egy másik súlyos bűncselekményt. Bizonyítékaink erre a feltételezésre sincsenek, de ezeket a motívumokat még korai lenne elvetni. — Korai — bólintott Tyihonov. — És maradt még egy lehetőség: Akszjonovát egy őrült gyilkolta meg. Vagy pedig fatális tévedés áldozata lett: összetévesztették valakivel. Sarapov szomorkásán mosolygott: — Kimerítettük az egész büntetőkódexet. És most minél maradunk? — Azt hiszem elsősorban a féltékenység és hüligá-UT ÁSÍTÁS 1966. február 16. 138. sz. ... Ellenőrizzék a rendőrőrszobákon. nincs-e a huligántevékenységért előállított egyének között olyasvalaki, akire a körözött személy ismerte tő jelei ráillenének. Mozgósítsák a közvéleményt, az önkéntes rendőröket... Tudakozódjanak az összes kórházban, nem vettek-e fel sérülteket, akiknek sebét szúrószerszám okozta. Informálják a történtekről a pszichiátriai gyógyintézetek személyzetét: nincs kizárva, hogy elmebeteg garázdálkodásáról van szó. Amennyiben hasonló bűntény előadódna, azonnal jelentést kérünk. Szanyin rendőrezredes A moszkvai főkapitányság h. vezetője. Tyihonov sajnálkozva tőlta el maga elől a Jakimov-ügy dossziéját. A hasonlatosság eleinte sokat ígérőnek tűnt: Alekszej Jakimov, akit tegnap részeg garázdálkodás miatt letartóztattak egy építőmunkásszálláson, négy évvel ezelőtt, ugyancsak részegen, minden ok nélkül rátámadt egy tökéletesen ismeretlen járókelőre saját gyártmányú, fanyelű fegyverével Nemrég szabadult és már is hírt adott magáról. Nem ő gyilkolta-e meg Akszjonovát? A fegyver és a támadás módja mindenesetre hasonló. De ezen a héten Jakimov minden este dolgozott. Azonkívül külsőleg sem olyan, mint amilyennek Latina és Jevsztignyejeva a merénylőt leírta. Minden eshetőségre készen pontosan ellenőrizni kell, hol volt Jakimov hétfő este. Megszólalt a telefon. — Tyihonov. — Halló, Tyihonov! Itt Gyemidov! — Mi újság, Iván Mihajlovics ? — Űjrá felbukkant az a politikai irányítás* „érdektelenek" az emberek? A hosszú kérdőívek másik sajátossága, hogy mindenről van benne szó, a fizetéstől kezdve — a hobbyig; üzemi demokráciától kezdve — a szomszéddal való kapcsolatig; az erkölcsi elismeréstől — a kultúr- és tudománypoltikáról szóló véleményig; mindenről. Sokszor előfordul, hogy két sorban (!?) kell válaszolni arra, hogy mi a nacionalizmus? Egyben* hogy mi újat hozott a gazdasági mechanizmus? Na és mellékesen még mi a véleménye az egyetemi felvételi rendszerről? Nem csodálkozhatunk ezek után, ha komolytalan válaszokat kapunk. Csak egy-két problémáról , Egy szociológiai felvétel csak egy-két problémára és annak részleteire korlátozódhat. Más szóval nem mindenről kell szociológiailag kérdezni. Azt az egykét problémát, amit vizsgálunk, azt kell sokoldalúan, több kérdésen keresztül megközelítenünk; De nekünk teljes áttekintést kell adni — mondják a tanácskérők. Sajnos, ez egy vizsgálattal nem megy. Ha mégis teljesebb képet akarunk nyerni és van időnk, párhuzamosan több vizsgálatot szükséges végezni. Van egy másik megoldás is, hogy ne kampányszerűen végezzünk ilyen vizsgálatokat, hanem folyamatosan. Több megyében van szociológiai csoport, amely rendszeres munkát végez egész évben. Az ilyen csoportok 2—3 éves rendszeres munka eredményeként átfogó képet kapnak egy társadalmi réteg problémáiról (helyzetéről, törekvéseiről stb.). A szociológiai kutatás akkor hasznos a politikai irányítás számára, ha jól előkészített, szakszerű és eredményes. A szociológiai vizsgálatok fontos követelménye megfelelő kiválasztása azoknak; akiket megkérdezünk, E téren a legképtelenebb elképzelésekkel találkozhatunk. Sokszor úgy gondolják, hogy a vizsgálat akkor megbízható, pontos, ha minél több embert kérdezünk meg. A nagy területeken a teljes felmérés (minden ember megkérdezése) rendkívül drága, ráadásul szinte teljesen megszervezhetetlen és a feldolgozás költségei nem állnak arányban az eredményekkel. A minta reprezentatív jellege elsősorban nem a megkérdezettek számától függ, hanem attól, hogy a vizsgált társadalmi csoport (mondjuk a munkásosztály) minden rétege képviselve van-e benne. Előfordul, hogy a megkérdezettek számát nem túlozták el, 800— 1000 főt kérdeznek meg, minden üzembe küldenek ki néhány kérdőívet, de ott a legértelmesebb, a legaktívabb embereknek osztják ki azokat, arra gondolva, hogy a válaszok ne vessenek rossz fényt az üzemre. így a helyi presztízs eltorzítja a mintát. A gyermekbetegség A következő jelenség, amit szóvá szeretnénk tenni, nem annyira hiba, inkább egyoldalúság, amely a szociológiai felmérések terjedésének kezdetén minden országban, minden területen, mint a kutatás gyermekbetegsége lép fel. Ezt a jelenséget a szociológusok úgy nevezik, hogy ankétománia. Magyarul a kérdőíves felmérés jelentőségének abszolutizálása. Egyesek a szociológiát azonosítják a kérdőíves felméréssel, a vizsgálatot csakis fiú, én vittem, ugyanazzal a járattal. Tyihonov berekedt az izgalomtól: — És most hol van? — Ki tudja? A cirkusznál szállt le. Egyébként ugyanott szállt fel, ahol a múltkor, a Bajkál Szállodánál. Egy könyvet vett elő a táskájából, egész úton olvasott. — Az ördög vigye el! Miért nem tartottad fel? — Hogyan tarthattam volna fel? Csak arra kértél, jelentkezzem, ha valami van... — Ez igaz — nyelte le a mérgét Tyihonov. — Mit mondtál, ugyanarra a járatra szállt? És ugyanannál a megállónál? — Igen. 20 óra 37-kor szállt fel a Bajkálnál. — Iván Mihalics, megkérlek valamire. Holnap ott leszek a megállónál. Ha a fiatalember felszáll, jelezz nekem. — Rendben. Kétszer dudálok. — Köszönöm, Iván Mihalics. Addig is ... (Folytatjuk) a kérdőíves formában tudják elképzelni. Valóságban a szociológiai úton történő információszerzésnek egyéb formái is léteznek. Bizonyos témáknál (pl. erkölcsi felfogás, vallásosság stb.) kitűnően alkalmazható az interjú módszer, más esetekben (pl. nacionalizmus) a csoportos vita. Legtöbbször úgy kezelik a szociológiát, mint az empirikus adatgyűjtés tudományát és ez mindenképpen helytelen. A szociológia a társadalmi tevékenység és a szociális csoportok elmélete. A politikai irányításban az elméleti ismeretek és az empirikus kutatás egyaránt szükségesek. Csak akkor lesznek megfelelő kutatási céljaink és hipotéziseink, ha megfelelő elméleti ismereteink vannak a társadalmi struktúráról, a rétegeződésről, az egyes társadalmi csoportok és intézmények szerepéről stb. A szociológiának, mint elméleti és empirikus tudománynak igen nagy szerepe van tehát a politikai irányításban, de csak akkor, ha azt szakszerűen, szervezetten és erőnkhöz mérten használjuk fel. A szociológia megfelelő’ alkalmazásához nyújt segítséget az MSZMP KB Társadalomtudományi Intézetében és a Politikai Főiskolán folyó kutató, illetve oktató munka. Jelentős segítséget nyújtanak a néhány marxizmus—leninizmus esti egyetem mellett szervezett szociológiai speciálkollégiumok is. Hasznos útmutatást adnak a közelmúltban megjelent módszertani szöveggyűjtemények. R T
