Petőfi Népe, 1969. május (24. évfolyam, 98-123. szám)
1969-05-23 / 116. szám
& afft«í ÜM». SiSJes SSL 4 negyedik ciklusban Azt, hogy a kiterjedt halasi határ jókora darabjával sikerült egy verőfényes, sőt tikkasztóan nyárias délelőttön megismerkednem — Nagykálozi Józsi bácsinak köszönhetem. Kísérőmmel, Tóth Ferenccel, a Hazafias Népfront járási titkárával ugyanis a Feketeföldektől a Bakikastélyig, s onnan a Harangos-telepig barangoltunk, azt nyomozva: kusadalmi munkán felül folyóméterenként 25 forintot ajánlottunk fel. Kétszáz méter vezetékre van szükség. A költségek 60 százalékát a tanács, a többit a lakosság viseli. — Gyakran felszólal a testületben? — Nem ritkán, s bizony eléggé szigorú szavakat szoktam ejteni. Méltánytalannak tartom például, hogy a közkutak vízdíját koricát vet, vagy a szőlő- j amit valaha a város vl ben tevékenykedik-e a 32.' seit, most az egyénekre sz. kiskunhalasi választó-1 akarják hárítani. Ehhez járói, gondjairól, terveiről végül is a Hattyú utcai kis lakásban sikerült vele elbeszélgetni, ahol először hiába kerestük. Delet kongattak addigra, s mi szabadkoztunk az alkalmatlan időpont miatt. Ám ha közügyekről van szó, Józsi bácsi felől bizony várhat az ebéd! H bizalom 15 én Elöljáróban és bemutatkozásul megtudjuk, hogy körzete a Hattyú és a Hunyadi utca közötti, illetve a Harangos tértől a Nyárfa utcáig terjedő háztömb. A tanácstag 66 éves, s először éppen 15 éve foglalt helyet a városi tanácstagok sorában. Választói bizalmából azóta immár a negyedik ciklusban képviseli egyfolytában érdekeiket; harcol, érvel és közbenjár sokfajta ügyeikben. Amikor afelől faggatjuk, minek köszönheti a népszerűségét, . szerény, szabadkozó mosoly siklik át ,'törökös-kunos arcán. — Nem vagyok én népszerű ... Csakhát... rámesett a választásuk, én meg igyekszem eleget tenni annak, amire vállalkoztam. A környékben minden házat ismerek, az embereket is, aprótól a nagyig. A közügyeknek pedig minél' jobban a sűrűjébe hatolok, annál jobban kiismerem magamat bennük. Egyszerű, de annál érzékletesebb szavakkal a közéleti embernek önkéntelenül is a vérévé váló rutint határozta így meg. S már sorolja is: mit akarnak tenni, milyen feladatokkal birkóznak. körzet tanácstagja. Munká-1 még a szemétdíj is hozzá-Szigora szavakkal. —. Most éppen vízvezeték létesítésén fáradozunk az utcában. A tervosztály a szeptemberig benyújtott igénylések alapján vet számot a lehetőségekkel, azután dönt. A vállalt tárjön. Van a Hunyadi utcában egy héttagú család: nekik ez a két tétel mintegy 300 forint plusz költséget jelent! Ilyesmit a választók joggal kérnek számon tőlünk. Ehhez kapcsolódó sérelme Nagykálózi Józsefnek a tervezet kacifántos megfogalmazása, minélfogva „szinte bármi belemagyarázható ...” Méltányosan, közmegelégedésre — Töröm a fejem, van-e lehetőség a rosszul, hibásan fogalmazott tanácsi határozatok megváltoztatására. Már magukat a rendelet-tervezeteket is magyarán, kevésbé félreérthetően kellene szövegezni! Legutóbb éppen az 6 felszólalása nyomán került jegyzőkönyvbe a szemétszállítással kapcsolatos kiegészítés. Azóta aki üdülés, betegség, vagy egyéb ok miatt legalább egy hónapot távol tölt otthonától, arra az időre mentesül a szemétdíj fizetése alóL — Nagy gond a járdaépítés is. Vannak a körzetben csaknem teljesen burkolat nélküli utcát. A tanács anyagot adna, de a lakosságtól a társadalmi munkán kívül készpénzhozzájárulást is kér. Ezt meg kell hányni-vetni, hiszen a városfejlesztés költségeire ez a környék is másokhoz hasonlóan áldoz. Fogadóórája nincs: választóival naponta szót ért, s panaszaikat, kívánságaikat rendszeresen, kitartóan és bátran tolmácsolja is. »megspórolt” ezrek — Mire volt a legbüszkébb a 15 év során? — Arra, hogy a jó gazda ébersége hoz is valamit a konyhára — válaszolja, s kérdő pillantásunkra így folytatja: — Jó évtizede se Ötvenkétezer tonna mélyhűtött árut tárolhatnak az ország hűtőházaiban Csütörtökön Gulyás Béla a Hűtőipari Országos Vállalat vezérigazgatója sajtótájékoztatót tartott az új győri hűtőházban. Többek között elmondotta, hogy a mélyhűtő ipar tárolókapacitása a felszabadulás óta ugrásszerűen Országjárásra, kirándulásra autóbuszigényét sürgősen jelentse be Kecskemét, 21-41 telefonon. 3803 emelkedett. Mig 1950-ben 8 ezer, az idén már 52 ezer tonna mélyhűtött árut tárolhatnák az ország hűtőházaiban. A gyorsfagyasztott „mirelité” élelmiszerek gyártása az 1950. évi 400 tonnáról az idén 31 ezer tonnára emelkedik. Az előállított termékek 60 százalékát exportálják, részben a szocialista országokba, de a magyar gyorsfagyasztott zöldségek, gyümölcsök, eljutnak Svédországba, az NSZK-ba, Angliába, Hollandiába, Finnországba, Svájcba és Ausztriába & kaptuk meg a házszámlaDiákat Sokalltam a végösszeget, hogy lehet egy kis pléhdarabért 20 forintot aérni?! A tanácsülésen kértem, vizsgálják felül a gyártó cég könyveit, hiszen ők is díjszabás alapján dolgoznak, akárcsak a suszter... S mi lett az eredmény? Azóta márviszsza is térítették a jogtalanul felszámított 14 ezer forintot Józsi bácsi látóköre nem szűkül a körzete határain belülre. Mint mondja, a város érdeke — valamenynyiőjüknek is érdeke. S közérdekű kérdések megoldásán töpreng szinte napja minden percében, még a szántóföldön, vagy a tőkék közt tüsténkedve is. — Lakásügyi is akad bőven a problémák közt — mondja. — Szerintem még hatásosabb segítséget kellene nyújtani az építeni szándékozóknak. Tervek a jövőre Képzeletében a talán nem is olyan távoli jövendő Halasának a képe is felsejlik: — Ezer lakást lehetne itt építeni, s hiszem, hogy fogunk is. Amolyan toronyházakat, mert ez az atomkorszak követelménye. Míg kikísér, a kapuban is arról beszél, hogy napirenden tartja, tovább „feszegeti” majd a vízdíjkérdést, a méltányossági szempontok — mérséklés vagy törlés — alkalmazását. Százszázalékos közéleti ember; egyszerű, természetes, de szókimondóan nyílt, őszinte, harcos „népfrontkatona”. Búcsúzóul még egyszer szóba kerül: hogyan is értékelik Nagykálozi Józsefet a választói. — Nem tudom, de úgy érzem, haragosom nincs, igencsak szeretnek. És ha annyi cikluson át „megtartottak a szolgálatban”, talán elégedettek is velem, a munkámmal... így is van, Józsi bácsi. A 32-es körzet — erre is igent mondott. Jóba TI bar Dunavecsei tudósítónktól Az igényesebb vendéglátásért A Dunavecse központjában formálódó étterem és presszó építéséről, s az új vendéglátó egységgel kapcsolatos elképzelésekről beszélgettünk Németh Károllyal, a fogyasztási szövetkezet elnökéveL — Ügy tudjuk, sok gonddal járt az építkezés. — Valóban. Sok akadályt kellett elhárítanunk az anyagellátásban, s a pénzügyi fedezet megszerzésénél, de legfőképpen az építőkapacitás folyamatos kihasználásánál. Eredetileg két és fél milliót szántunk erre a létesítményre. Tavaly azonban fel kellett emelnünk a költségvetést közel négymillió forintra. A költségekhez több szerv hozzájárult, közöttük például a helyi tanács 300 ezer forinttal. Az építkezés környékét rendbehozzuk, parkosítjuk, s így a modern vonalú étteremmel és pre«sróval méeinkább megszépül az amúgy is kedves platánsétány. — Mikor nyitják meg az éttermet? — A végleges határidő augusztus 20-a. E napon már itt pihenhet, szórakozhat a község lakossága. A létesítmény ugyanis 220 négyzetméter alapterületű, ami azt jelenti, hogy egyegy alkalommal háromszáz vendéget is fogadhatunk. A helyiségeket új bútorral, modern világítással szereljük fel, felújítjuk a konyhai és étkező-felszereléseket is. Ügyelünk rá, hogy vendégeink kulturált körülmények között szórakozhassanak. ezért a kiszolgáló-helyiségeket úgy alakítjuk ki, hogy azok minden igényt kielégítsenek. — A jelenlegi vendéglőnek valamikor a „Sirály” nevet adták. Ez lesz az új étterem elnevezése is? — Ez esetben nem követjük a hagyományokat. Már azért sem. mert a „Sirály” nemcsak a kellemes benyomásokra emlékezteti a vendégeket. Ügy döntöttünk, hogy az új étteres® és presszó neve Platán lesz, — S az árak hogyan alakulnak maid? — Mi harmadosztályú besorolást alkalmazunk, ami biztosíték az olcsó árakra. Reméljük, hogy a vendégek — a helybeliek és az átutazók egyaránt — magasabb „besorolást” sza-i vaznak meg számunkra. Szabó Attila Falurádió Az elmúlt hét szombatján csendült fel először Harta főterén a hangszórókból a helyi „hangos újság” szignálja, mely ezentúl minden második szombaton este 6 órakor jelentkezik majd félórás műsorával. A kis stúdió életrehívói és lelkes munkatársai: Nyári László kultúrház-igazgató. Hálák Rózsa KISZ-titkár és Szőnyi Károly községi könyvtáros. A műsorterv tanúsága szerint rendszeresen beszámolnak a termelőszövetkezetek termelési híreiről, községpolitikai akciókról, valamint a kulturális és sportélet eseményeiről. A tv és a rádió műsorai közül a legérdekesebbekre külön is felhívják a figyelmet, és sor kerül egy-egy költő, író bemutatására is. Időnként pedig a mikrofon elé kérik majd a község vezetőit. Életrevaló, dicséretes kezdeményezés, mely bizonyára jól szolgálja a lakosság tájékoztatását Kendőzetlenül Az elátkozott utca Az ember legrosszabb inasban szokott előfordulni, hogy menekülni szeretne valami elől, de egy bűvös erő hatására moccanni sem tud. Dunavecsén, a Petőfi utec laköinak viszont nem kell álmodniuk ahhoz, hogy földbe gyökerezzen a lábuk. As újonnan épült út burkolata ugyanis lekvárrá olvadt a hirtelen jött nyárban, és aki rámerészkedik, az ügy jár, mint a legyek a légyfogó papíron. Súlyosbítja a helyzetet, hogy az út egyes szakaszain „felszámolták” a járdát, és akár tetszik a gyalogosoknak, akár nem: a bitnmenfolyón kell megközelíteni úticéljukat. Valami különös átok tt ezen az utcán ... Lakói évekig panaszkodtak a feneketlen sár miatt, mig végre akadt pénz és — a Bács-Kis kon megyei EPSZEB Vállalat „személyében” — kivitelező Is az út elkészítésére. Hoszszas huzavonák, kötbérviták után elkészült az ntca az ott lakók örömére. Az öröm azonban nem tartott sokáig. Sőt, a „bitumenfolyó” partján lakók visszakívánják azokat a „boldog időket”, am'kor még sárkefével, és nem benzinnel lehetett cipőt tisztítani. Könnyű lenne a felelősséget az „égiekre” hárítani. Lehetne hivatkozni hidegre, melegre, langyosra, hűvösre. Am a lényegnél maradva, arra a vétkes hanyagságra kell rámutatni, amelynek következményeként valósággá válnak a legrosszabb álmok. Mert a felelősök a földön vannak. Jogról mindenkinek Mi a becsületsértés? kai, hogy a vádlott a sérel- vonogatás ég a legyintés, mezett kifejezést feltétele- Civakodó házastársak kosén használta. Mint a zött nem becsületsértésről joggyakorlat egyik ne- van szó, ha egyikük válaszves szakértője megálla- ra sem méltatja a másik a , .... . ._ pitja: az iménti esetben kérdését Becsületsértés leaz k.a,<árt’ kü- törvényt sértett az elsőfokú hét viszont ugyanez, ha egy találkozhat vitatkozó autó- szobot, amelyen túl az er- bíróság, mert a vádlott le- értekezlet két részvevőjésokkal és gyalogosokkal. kolcsi s konvencionális alacso“yító ^ megszégye- nek előzetes vitaja az elöb~ Nem tud vigyázni, szabályok jogi kovetkezmé- tó k/fejezést hasznáu a bi jelenettel záruL Egymás-Nem látja hogy át akarok nyék nélkül nem hághatók magánvádlóvai szemben, s sál szoros baráti viszonymenni a túloldalra. Maga at... ezen a tényen semmit sem ban levő emberek között okor így az egyik gyalo- Hogy az utcai dialógusnál változta hogy a sértő nem lehet sértésnek teking0S- _ ... maradjunk: idézett jel- megjegyzés feltételes alak- teni a „te milyen hólyag — ökör a nénikéje, ma- zok használatával mind a 04- .....................— ga sem különb — tromíol gyalogos, mind az autós túlaz autós. lépte a jogszabályok vonta Érdemes ismét belelapozvagy” kifejezést. Ugyanez a nyilvános szórakozóhelyen, vagy a villamoson, ahol Noha az ilyen utcai dia- határt, tehát az ilyesmi — ni a „Becsület védelme” cf- idegenek vágiák egymás lógusok bőven kimerítik a adott esetben —jogi követ- mű könyvbe, amely pro és fejéhez töltetlenül naw becsületsértés fogalmát, kezményekkel járhat Per- kontra sorakoztat fel esesértés. ” senki sem szalad miatta a sze, ennél durvább esetek teket Mint a szerző írja: a bíróságra, egyik fél sem ér- is előfordulnak. Sokszor 7 éves gyermekkel szemben A köztudat szerint egyenzi úgy, hogy belegázolt a állnak bíróság előtt társbér- használt „kis csibész” kife- lőségjelet tesz a becsületmásik becsületébe. Dr. Kál- lök, szomszédok, akik — jezés nyilván nem becsület- sértés és a rágalmazás fomán György „A becsület felforrott dühükben — a sértés, mert nála ez a tár- galma közé. Joggyakorlavédelme” című könyvének becsmérlő kifejezések sadalmi megbecsülést, s az tunk a rágalmazást súlyoelőszavában azt írja: „A egész özönét zúdítják egy- emberi méltóságot még sabb kategóriába sorolja, becsületet sértő cselekmé- másra, néha az egész háíz, nem sérti. Ugyanez a kife- „A rágalmazó — olvashatnyek büntetőjogi szabályai vagy utca füle hallatára, jezés felnőtt emberrel szem- juk — eseményt, történeaz úgyszólván legsűrűbben Erre vonatkozóan ugyan- ben — normális körűimé- tét formál. Az eseménynek, előforduló társadalmi viszo- csak érdekes példákat ta- nyék között — feltétlenül a történetnek a hallgató nyokra, az emberek társa- lálunk a bírói gyakorlatban, becsületsértés. Ha valaki szemében mindig nagyobb dalmi érintkezésére vonat- Az egyik vádlott azt a ki- megy az utcán és megkér- a hitele, mint a szubjektív koznak. A jogrend az embe fejezést használta a magán- dezi az egyik járókelőt, értékítéletnek.” Azok, akik rek érintkezésének módját vádlóval szemben, hogy — hogy merre van ez vagy az, mást megrágalmaznak, é$ formáját nem szabályoz- idézzük -- „ha a magán- majd a válasz helyett váll- nemcsak a célbavett ember za. Ezt átengedi az erkölcs, vádló a cseresznyéjét le- vonogatással és legyintéssel társadalmi megbecsülését de különösképpen a társa- szedné, akkor ő is azt fog- fizetik ki, nem történt be- ássák alá, hanem sokszor az dalmi konvenció íratlan ja mondani rá. amit a fér- esületsértés. csak puszta egzisztenciáját, a családi normáinak. Ezek megsérté- je, hogy zsivány”. Az első- udvariatlanság. Hivatali helyzetét is. Ezért a rágajse a jog szempontjából kö- fokú bíróság a vádlottat a munkatárssal szemben — a mazás társadalmi veszélye*zömbös. A büntetőjog tiltó becsületsértés vádja alól körülményektől függően — sége is nagyobb a becsülefcnonrtáj ganebaa. aaegszaJb- ^latentemy azzal az indok- mis bacsüteteÉ séri a válj», sértésnél £
