Petőfi Népe, 1969. május (24. évfolyam, 98-123. szám)
1969-05-23 / 116. szám
« «. ana* DH». ms.Tu* W». Segítjük az élelmiszergazdaság! Rövidül a menetidő gépesítését A Kecskeméti Gépjavító Vállalat — mint hírül adtuk — számos gyártmánynyal vesz részt a Budapesti NerCzetközi Vásáron és itthon is rendez egy kiállítást az új termékekből. Dr. Csatári Lajos igazgatótól megkérdeztük, hogy melyek azok a berendezések, amelyek iránt legnagyobb az érdeklődés a mezőgazdasági üzemek részéről. Kétezer veiőgép — Mindenekelőtt megjegyzem, hogy az idén először veszünk részt a Budapesti Nemzetközi Vásáron és első ízben rendezünk megyei kiállítást. Fő célunk a mezőgazdaság, helyesebben az élelmiszergazdaság kiszolgálása. Közismert, hogy a gépjavítás iránt a termelőszövetkezetek részéről egyre inkább csökken az dő mezőgazdasági nagyüzemeknek. Egyik feladatnak tartjuk, hogy olyan munkagépeket gyártsunk, amelyeket az ipar egyelőre nem készít. Egyes ilyen berendezések gyártása az ipari üzemeknek nem kifizetődő, hiszen aránylag nem kell sok belőlük. A mezőgazdasági gépgyárak gyorsan ki tudják elégíteni az igényeket, emiatt a gyártáshoz szükséges beruházás nem térülne meg. Ilyen igen keresett berendezés a pneumatikus kukoricavetőgép, amelyet a bajai üzemünk gyárt. Eddig nagyrészt külföldről hoztuk be. Évi 2 ezer darab gyártását tervezzük. Takarmánytároló Sikere van takarmánytárolóinknak, a kecskeméti „rakétáknak”. amelyekről — Igen nagy sikere volt a Hosszúhegyi Állami Gazdaságban tartott gépbemutatón a pneumatikus szőlőnyitó berendezésnek. Az állami gazdaság szakembereivel együttműködve rövidesen megkezdjük a gyártását. Jövő tavaszra már számos mezőgazdasági nagyüzemben könnyíti meg a szőlőben végzett munkát — mondja a vállalat igazgatója. igény, hiszen vagy saját javítóműhelyt hoznak létre, vagy tsz-közi alapon oldják meg ez irányú gondjaikat. Mi is keressük a lehetőséget, hogyan tudnánk más jellegű segítséget adni az egyre gyorsabban fejlőmár többször adott hírt a megyei lap. Többféle nagyságban gyártjuk. A Fornádi Állami Gazdaságban egyszerre nyolc ilyen toronytároló épül, amelyek mintegy 250 vagon terményt képesek befogadni. Szövetkezeti ellenőrzés Ma tartja ülését Kecskeméten a Kecskemét—Kiskunfélegyháza Mezőgazdasági Termelőszövetkezetek és Termelőszövetkezeti Csoportok Területi Szövetségének Elnöksége. Az elnöki ülés megvitatja a szövetkezeti ellenőrzés kérdéseit. Az 196'í évi zárszámadások és az időközben végrehajtott vizsgálatok sok tapasztalattal szolgáltak a gazdaságokban folyó ellenőrzésre vonatkozóan. A vizsgált szövetkezetek egy részében elmaradott a számviteli munka: laza a bizonylati fegyelem, nincs naprakész könyvelés. a nyilvántartások pontatlanok. Ez részint szakismeretek hiánvából. részint felületességből adódik. A kettő együttes következménye. hogy pontatlan és hiányos az adatszolgáltatás, ami megakadályozza a vezetők tisztánlátását. Általános jelenség továbbá, hogy a személyekre lebontott munkaköri leírások hiányoznak. A szövetkezeti gazdálkodás ellenőrzésének megjavítására a területi szövetség elnöksége szükségesnek tartja a számviteli munka szakszerűbbé tételét, a közgazdasági szemlélet fejlesztését. Javasolja, hogy a szövetség szervezze meg a főkönyvelők és számviteli dolgozók továbbképzését. A vezetőség és az ellenőrző bizottság együttes ülésén vitassa meg. hogy az ellenőrző bizottság jelenlegi öszszetételben mennyire alkalmas a gazdálkodás évenkénti általános felülvizsgálására. s ha szükséges, a bizottság létszámát bővítsék ki. Nagy az érdeklődés az általunk épített sertéstelepek iránt. A Hosszúhegyi Állami Gazdaságban már eléggé előrehaladott az építkezés. Mi szereljük fel a belső berendezéseket is. Beszélgetés közben körülnézünk a vállalat központi telepén, ahol szintén számos újdonságot mutatnak be a nemrég megnyílt megyei kiállítás keretében. Egyéb újdonságok A szakembereknek különösen tetszik az új, korszerű kultivátor-család, a lengőborona, amelynek 10 óra alatti teljesítménye 28—32 katasztrális hold, az áramfejlesztő berendezés, amely sokoldalúan hasznosítható a villany nélküli tanyákon. — Vállalatunk jelenleg 39-féle fontosabb berendezést készít. Igyekszünk az élelmiszergazdaságot erőnkhöz mérten ellátni az új igényeknek megfelelő gépi berendezésekkel — búcsú- ________ m______ zik a Kecskeméti Gépjavító I csaknem minden külföldi Vállalat igazgatója. vasútvonalon bevezették és K. S. I jól bevált. Reprezentatív gyorsvonatpár Szeged—Budapest között Mint arról hírt adtunk, szerdán a MÁV Szegedi Igazgatóságának vezetője — Kiss Károly — sajtótájékoztatón adott számot a megyénket érintő menetrendi változás'okról. Kiss elvtárs többek között elmondta, hogy a nagy közkedveltségnek örvendő Szeged Expressz az új menetrend szerint Budapestről 7 óra 15 perckor indul Szegedre, onnan vissza Budapestre pedig 18 óra 51 perckor. Az expresszvonaton megszüntették a fakultatív helybiztosítást, s helyette a kötelező helybiztosítást vezették be. Ily, módon ezen a vonaton minden utas kényelmesen utazhat. A helyjegyeket és a menetjegyeket. az utazás előtt akár egy hónappal is meg lehet váltani a vasútállomásokon, illetve utazási irodákban. Ezt a módszert egyébként már Gondol a MÁV azokra is, akik csökkentett munkaidőben dolgoznak és a hétvégén szeretnének kirándulni. Ezért nyári fürdőidényben (július 6. és 20., valamint augusztus 3. és 17. között) négy ízben Szegedről Siófokra közvetlen gyorsvonatot indít. A vonat Szegedről 5 óra 50_ preckor, Kiskunfélegyházáról 6 óra 40 perckor, Kecskemétről 7 óra 20 perckor, Nagykőrösről 7 óra 18 perckor indul. Viszszafelé Nagykőrösre 22 óra- 20 perckor, Kecskemétre 22 óra 33 perckor, Kiskunfélegyházára 22 óra 54 perckor érkezik. Ezeken a fürdővonatokon is kötelező ülőhelybiztosítással lehet jegyet váltani. Étkezőkocsi is lesz, s az utazók már a vonatjeggyel együtt megválthatják reggeli-, ebéd- és vacsorajegyüket. A kényelmes utazást garantálja a siófoki gyorson, hogy csak annyi utas válthat je-Nagy hírt szerzett ## városának" Hankovszky Zsigmond 1884-1949 A múlt század nyolcvanas éveiben fejcsóválva álltak meg egy pillanatra a szomszédok, mezőre igyekvők Hankovszky Zsigmond kertjénél. Lám, milyen messze esett az alma a fájától! Az öreg Lajos bácsi, tímármester létére nagyszerű gazda volt. Fia? Az ördög tudja, mire tanították Érdiószegen, a vincellérképző iskolában. Hazatérve Kecskemétre azzal kezdte, hogy az öreg szőlőből minden második sort kivágatott, átoltatott. Most meg az új hajtásokat a törzshöz kötözi. Ki hallott ilyet? Van-e nagyobb büszkeség a gazda számára a gyorsan terebélyesedő, magasra nyújtózó fáknál. A rosszalók száma évről-évre csökkent. A törpegyümölcsösben bő termést adtak az újmódi mű paraszt” volt és édesapja 48-as demokrata. Használt, segített, ahol csak lehetett. Előadásaival, az újságokban, folyóiratokban közzétett cikkeivel hozzájárult a korszerű termelési módszerek meghonosításához. Valamennyi magyar szaklap iixcibb öv a ccirv cxzj ujhil/ua iau- | _ ^ _----velőssel gondozott körték, I gőzölte írásait. A gazdák 1 borpincejenek kialakitasabirsek, almák. Pompás gyümölcsök csüngtek az ágakon. Az alacsony korona megkönnyítette a faápolást, a gyümölcsszedést. Kiállításokon, többek között Hamburgban első díjjal jutalmazták szakértelmét. ,A fajoknak homok iránti viselkedéséről' Szőlőjében valóságos csodákat művelt. Már fiatal korában nagyobb telepítések megszervezésével bízták meg szerte az országban. Nagy tapasztalatait saját birtokán hasznosította. 1885-ben kezdett borszőlővel, 1893-ban csemegeszőlővel tudatosan kísérletezni. Kedvvel végezte munkáját. A millenniumot követő esztendőben vaskos árjegyzéket bocsátott ki. A bevezetőben így vallott céljairól: „mindinkább ösztönözve érzem magamat egyaránt szép és hasznos foglalkozásomban azon cél hoz, hogy nagyobb területen számtalan újabb fajoknak művelés alá vételével tanulmányozzam a | fajoknak homok iránti viselkedését.” A borszőlőknél 50—60 hektoliteres holdankénti átlagot ért el, ami akkoriban kiemelkedő eredménynek számított. Bende László életrajzírója a gondos műtrágyázásnak és a váltócsapos metszési rendszernek tulajdonítja sikereit. Nagy érdeme, hogy felfigvelt a szőlő- és gyümölcstermesztés közgazdasági vonatkozásaira. A termelésnek a szükséglethez kell igazodnia — hangoztatta újra meg újra. Az önköltségcsökkentést állandó feladatnak tartotta. Nagyszerű szerszámokat, gépeket konstruált. Újfajta csákánybaltája, a metszéshez kialakított gömbölvű kana 1913-ban bemutatott fogatos szőlőpermetezőgépéről felsőfokban beszéltek. Azt is jól tudta, hogy a terméket el is kell adni, s lehetőleg minél jobb áron. Nagy gondot fordított a ra és egyéb közös akciókra vonatkozó javaslatait elgáncsolták. Keserűen panaszkodott: „azon kultúrának, amelyek egyenesen az előkelőségek érdekeit szolgálják mennyi szószólója akad, de annál a kultúránál, amely a kisemberek érdekeit van hivatva szolgálni, még írás sem szól, vagy csak nagy ritkán.” Nem csodálkozhatunk azon, hogy az ellenforradalmi korszakban többször támadták, gúnyolták, kicsinyítették. A fáradhatatlan és me gyümölcsszedésre, váloga- ■ iegSzívű Hankovszky az eltasra külön valogato- sg világháborút megelőzőasztalt szerkesztett — es tárolására. Gyümölcstárolóját messze vidéken csodálták. A kisemberek barátja ő maga polgári jólétben en a Daróczi közben levő 10 holdas kertjét felajánlotta munkásüdülő céljaira. Elhátározását így indókolta: „vagyonom munkásaim segítségével szereztem és most egy részét visszaszolgáltatom.” A világháború, majd a Horthyélt, de sohasem felejtette, ! korszak akadályozta mega hogy valamikor „lenézett1 terv kivitelezését. Kocsis Pál — Zsiga bácsiról Nagyszerű szakemberek nőttek ki keze alól. Neves szőlészünk Kocsis Pál is mesterének vallotta. Néhány esztendeje hosszú és értékes előadásban méltatta Hankovszky múlhatatlan érdemeit és az ifjúság elé példaképül állította. Részletesen ismertetté módszereit: „Egy-egy életerős t fába 30—50 féle fajtát is I rávitt. Így született meg az a gondolata, hogy keresztezéssel régi évszázados fajtákból állítson elő új, homokon élő fajtákat”. Kocsis Pál szerint Hankovszky gyümölcstároló termei egy kiállítás látványosságával felértek. Dicsérte óriási szőlőgyű.iteményét, művelési reformjait. Kortársai is nagyrahe la gyorsan elterjedt. Az [ csülték. 1920. február 24-1 én a Kecskeméti Gazdasági Egyesület szőlő- és gyümölcstermelési szakosztályának elnökévé választották. A tagok között Mathiász János, Kocsis Pál, Weber Aladár nevét is megtaláljuk. 1949. májusában halt meg, éppen húsz esztendeje. A Kecskeméti Lapokban így búcsúztatták: „nagy hírt szerzett városának, a magyar munkának és életével a közérdek szolgálatát példázta a magánérdek fölött.” Maga tervezte sírkövét is. Felirata: „Munka nélkül nincs eredmény, tudás nélkül nincs haladás.” Szebben mi sem foglalhatjuk össze méltatlanul feledett életművének nagy tanulságait. Heltai Nándor gyet, amennyi ülőhely rendelkezésre áll. Az igazgatóság vezetője elmondta, hogy a Szeged— Budapest között közlekedő gyorsvonatpárt is szeretnék reprezentatív jellegűvé tenni, s menettartamát a Szeged Expresszéhez hasonlóvá röviditeni. Ennek előmozdítására megszüntetik szatymazi és kisteleki megállását A MÁV arra törekszik — mint a legtöbb fejlett ország vasutain az már bevezetett —, hogy az éjszakai személyvonatokat fokozatosan meL z intesse és olyan menetrendet alakítson ki, hogy az utasok nappal érjék el úticéljukat. Első lépésként megszüntetik a Szegedről 22 óra 53 perckor induló és Budapest Nyugati pályaudvarra érkező távolsági személyvonatot. Ehelyett forgalomban tartanak egy Szeged— Cegléd közötti helyi személyvonat járatot, amely különösen a váltott műszakban dolgozók nagyobb csoportjainak nyújt kedvezőbb utazási lehetőséget. Ez a vonat Szegedről 22 óra 40-kor indul, ellenpárja pedig 4 óra 59 perckor érkezik. A megszűntetett távolsági éjszakai személyvonat helyett 5 óra 1 perckor indítanak Szegedről Budapestre személyvonatot, amelynek ellenpárja 23 óra 29 perckor érkezik Szegedre. Ennek a vonatpárnak menetideje csaknem 1 órával lesz rövidebb, A Bács-Kiskun megyét érintő legjelentősebb változás — a nemzetközi gyorsvonatok menetrendjében —, hogy a Pannónia Expressz Budapest Keleti pályaudvarról 6 óra 25 perckor indul, ellenirányban Kelebiáról pedig 18 óra 20 perckor. Ily módon 6 órás eltérés van a régi menetidőhöz viszonyítva. A Pannónia Expressz mintegy 50 perccel gyorsabban fut majd át Magyarország területén, mint eddig. A menetrendszerű közlekedés biztosítására és a zsúfoltság mérséklésére Berlin— Budapest—Belgrád között egész éven át egy harmadik .gyorsvonatpárt is közlekedtetnek. A vonat Budapestről 12 óra 5 perckor indul Kiskunhalasra 14 óra 16 perckor, Kelebiára pedig 14 óra 45 perckor érkezik. A vonat közben Fülöpszálláson és Kiskőrösön is megáll. Ellenirányban Kelebiáról 14 óra 50 perckor indul, Halasról 15 óra 15 perckor megy tovább, s megáll Kiskőrösön, Fülöpszállásoii és Szabadszálláson. / Bizonyosan örömére szolgál a kecskeméti üzemekben dolgozóknak, hogy a Kiskunfélegyháza felé utazó munkások részére 22 óra 20 perckor indítanak vonatot. Az esti műszakból hazafelé tartóknak az is előnyt jelent, hogy motorvonatot állítanak be Kecskemét—Agasegvháza között, amely 22 óra 45 perckor indul Kecskemétről. Ezenkívül még több kisebb jelentőségű menetrendi változást is végrehajtottak, amelyek közül említésre méltó az a csatlakozás, amelyet a Kecskemétről 7 óra 40-kor induló motorvonat részére Fülöpszállás állomáson, Kiskőrös, Kalocsa és Kiskunhalas felé újra visszaállítottak. v
