Petőfi Népe, 1969. május (24. évfolyam, 98-123. szám)

1969-05-21 / 114. szám

19<f9. májas 81. szerda

5. aMaf

REFLEKTORFÉNYBEN

j filmesztétikai oktatás

agyarországon először I Fábri: Húsz óra!), vagy került a középiskolai újabb alkotásokkal foglaltantervbe és az isko- kozzanak. (PL Sára: Feldolai órák rendszerébe a filmesztétikai oktatás, s ezzel pedagógiai-esztétikai tekintetben szinte forradalmi változás következett be. Erről írt Nemeskürty István, s ezt fejtegette a Budapesten tartott filmesztétikai oktatásról szóló tanácskozáson is.

Reflektorfénybe került a filmesztétikai oktatás: 1969. március 26-án és 27-én a filmoktatásról tanácskoztak filmrendezők, kritikusok és tanárok. Hónapok óta vita folyik a Filmvilág c. folyóiratban erről a témáról. E két tény (és az azóta megjelet cikkek a napilapokban, pl. Zay Lászlóé a Magyar Nemzetben!) érzékelteti a felelősséget, mindnyájunk felelősségét, s a társadalom igényét és érdeklődését is.

A vita nem vonja kétségbe a filmesztétikai oktatás szükségességét, de megkérdőjelezi a módszert, a filmválasztást, az iskolák technikai apparátusát (pL filmvetítő!), a szűk órakeretet stb. Egymás mellett fut, ha nem is „versenyben” két filmesztétikai oktatás. Az egyik négy év óta folyik a középiskolák négy osztályában: tankönyvek segítségével, kötelező filmek elemzésére épülve. A színvonalas filmesztétikai tankönyveket az oktatás egyik „apostola”, a Kecskemétről évekkel ezelőtt elkerült Bölcs István írta. A másik filmesztétikai oktatás az Iskolatelevízió keretében folyik, Bíró Yvette vezeti. Bár kezdeti stádiumban van még az Iskolatelevízió filmesztétikái oktatása, csak az első osztály- ■ nak tart még órákat, mindenesetre szakmai körökben is bírálat érte az órák számos apró filmrészletre épülő módszerét.

I ézzük meg, milyen problémák merülnek fel a gyakorlatban a filmesztétikai oktatásban? i Az egyik legfontosabb kér- ; dés a tanárok képzése. Jelenleg a bölcsészkarokon nincs filmesztétikai oktatás. A pesti tanácskozás — Ranódy László elnökletével — az ezen való változtatás sürgősségét húzta alá. A második a fiímellátás kérdése. Régebbi filmeket ele- j mezzenek-e a tanulók (pl.:!

bott kő.) Hogyan oldható meg az új filmek elemzése? Adhat-e segítséget ehhez a közoktatás? — A harmadik kérdéscsoport a módszerrel van kapcsolatban. A márciusi budapesti tanácskozáson két órát láthattak a részvevők: Bölcs István Wajda: Hamu és gyémánt című filmjét elemeztette a tanulókkal; Sz. Gyürei Vera tanulói a Húsz órát vizsgálták. Az első módszerével érthettünk egyet, melynek középpontjában a filmelemzés volt. A másik érdekes módszert a Magyartanítás c. folyóirat egyik számában ismertette egyik kollégánk, ki — - Bölcs István elképzelésének megfelelően — a művészetek merev határainak letörését célozta, s az órán az irodalmi vonatkozások mellett képzőművészeti és zenei példák is felmerültek.

A A Kecskeméti Katona József Gimnáziumban ötödik éve folyik (kísérletképpen és tantervi követelményeknek megfelelően) filmesztétikai

R

oktatás. Két felmérést készítettem, melyben a filmesztétikai oktatás és fogalmazástanítás kapcsolatát vizsgáltam, a másikban pedig azt, hogy miként formálja, teszi szemléletessé a tanulók stílusát a filmoktatás. Mindkét felmérés pozitív eredménnyel zárult.

ajk András írta a Népszavában, hogy menynyire előreléptünk a filmoktatás tekintetében — mi már „hagyományosnak” nevezzük az egyik módszert! Igen, a pedagógiában is új és új kísérletek, tárgyak, témakörök feszítik a régi iskolai kereteket. A magyartanítás is gazdagodott a filmmel, hisz a széppróza stílusát is csak a film segítségével tudjuk néha megmagyarázni. (Pl. Cseres Tibor: Hideg napok!) Természetesen minden oktatás, minden egyes iskolai óra többek között kettőn múlik: a diákon és a tanáron. Legyünk azon mindnyájan, hogy hatékonyabb, eredményesebb legyen a világszerte nagy elismerést kiváltott magyar filmesztétikai oktatás.

Szekér Endre

Gazdag nyári kulturális programmal

várja vendégeit Gyula

Gyula a Körösök vidékének kisvárosa, az elmúlt években az Alföld egyik kulturális és idegenforgalmi központjává vált A gyulaiak méltán büszkék, amikor városukat Agrigentó, Dubrovnik, Szeged mellett mint fesztiválvárost emlegetik.

A környezet szánté kínálja a lehetőségeket olyan program számára, amely a helyi lakosság igényeinek kielégítésén túl az idegenforgalom szolgálatában is álL

Az Erkel-diákürmepek rendezvénysorozata nyitja meg a sort (május 22— 25-én). Négy napon keresztül a Duna—Tisza köze és a Dél-Tiszántúl középiskolásait és ipari tanulóit látja vendégül a város. Ok veszik birtokukba a város színpadait és 11 művészeti ágban mérik össze tudásukat, színvonalas produkcióikkal gyönyörködtetik a nézőket

Ä fesztiválok közül ezen

BALATON

a nyáron is kiemelkedik a Várszínház programja. Műsortervében hű maradt a korábbi elképzelésekhez: történelmi játékok bemutatóhelyévé kíván válni. A kísérlet köDe most bővül azzal, hogy ma élő szerző művét viszik színpadra: Jékely Zoltán: „Fejedelmi

vendég” című történelmi játékát, melynek bemutatójára július 4-én kerül sor. Ezt követően még 7 alkalommal (július 5, 6, 7, 11, 12, 13 és 14-én) kerül színre a darab. Miszlay István Jászai-díjas rendezésében. A következő bemutatóra július 19-én kerül sor: Lope de Vega: „Furfangos menyasszony” című klasszikus vígjátékát Giricz Mátyás rendezésében láthatja a közönség (További előadások; július 20, 21, 22, 25, 26, 27 és 28-án.) Július 8- án egy népi hangszereket bemutató érdekes hangverseny színesíti a Várszínház programját

Hetedik alkalommal kerül megrendezésre július

6—13. között az Eszperantó Nyári Egyetem. Ez idén a rendezvénysorozat helyet kapott a TIT nyári egyetemei sorában. Valóban nemzetközi rangra emeli az előadássorozatot, hogy eddig 12 országból érkeztek jelentkezések. LengyeL osztrák, olasz és magyar előadók szerepelnek a programban.

Gyulát választotta színhelyéül a Népművelési Intézet központi fototanfolyama is.

Az időszaki kiállítások is rangosnak ígérkeznek. Ezek közül is kiemelkedik a

nagy érdeklődésre való tekintettel újra bemutatásra kerülő Kohán György-emlékkiállítás.

A várban reprezentatív állandó kiállításon láthatja a közönség „Gyula gazdasága és társadalomtörténete a XVIII—XX. században” című történeti dokumentációit.

Jelentős esemény lesz augusztus 16-án a Gyulán működő Magyarországi Románok Demokratikus Szövetsége megalakulásának 20. évfordulója tiszteletére rendezendő emlékest.

Egy másik évfordulóhoz is jelentős események kötődnek: 100 éve alakult meg az első gyulai sportegyesület. Sporttörténeti kiállításon mutatják be a sportmozgalom 100 évét. Az évforduló kapcsán számos sportesemény, élvonalbeli sportolók, olimpikonok szereplése teszi színessé a programot.

A fentieken tűi számos

kiegészítő program várja a Gyulára látogatókat. A 2000 személyt befogadó Szabadtéri Színpad az Országos Rendező Iroda produkcióinak, több színházi előadásnak, a helyi öntevékeny művészeti együtteseknek ad helyet. Ugyancsak a kiegészítő programok között szerepelnek a tér- és toronyzenék, a zenés hanglemezestek. szabadtéri vetítésele, stb. Érdekes színfoltja lesz a programnak a Várfürdőben megrendezésre kerülő nagyszabású Ilona-báL

Mindez bizonyíték arra, hogy a népművelésben nyáron sincs „holt szezon”.

N

N Y E LV Ő R

Játsszunk tehát együtt!

(MTI-foto — Horling Róbert felvétele.)

összpontosítják, ez valósé- fiatal. Még ha egy öreg gos örömünnep lesz az al- nyugdíjas dörmögne ilyesvilágnak. Ezenkívül: a ki- mit, meg lehetne érteni... vizsgálás az ügyészség fel- — Ha jól értelmezem, adata. Mi csak nyomozunk, aláírt kötelezvényt kér tő— Bizonyára helytelenül lem, amelyben garantálom fejeztem ki magam. Azt a tettes kezrekerítését. akartam mondani, hogy Hy®11 papírt azonban senennek a gyilkosságnak kitől sem kaphat. Tőlem rendkívüli ügyeimet kell sem. Mert én is ember va- 6. fiatal újságírónő. Az olva- szentelni. gyök, S biológiai értelem-Eeljakov szabályosan be- sók jól ismerték ...” _ Nem vagyok sértődé- be.n “a ^ttes is az. Ha gérontott a szobába. Kezében Sztyepanov búcsúzott: kény. Nálunk egyébként pek, követnék el a buntéfriss kefelevonatot lobogta- — Megyek. — Kezet miric{en gyilkosság rendkí- nyefcet es gepek folytatnak tott. nyújtott Tyihonovnak. — viili fiSVelemben részesül. a nyomozást, csak a meg— Jónapot, Tyihonov elv- Sok szerencsét. , • . ‘ felelő algoritmust kellene

társ Egyenesen a nyom- Beljakov levette szemüve. — Véleménye szerint si- feltalálni a nemzetközi cSból jövök gét és a fény felé tartva kerul elfogniuk a gyilkost, igazságszolgáltatás számá-Tyihonöv felállt előrelé- törölgetni kezdte. — Megöltek egy embert, ra, és a bűnözésnek máris

pett ‘ — Megdöbbentett ben- Ki kell deríteni, milyen ok örökre bealkonyulna. Mi

— Üljön csak le Nézze, nünket ez a tragikus, szőr- vezethette a tettest. Akkor azonban csak emberek vaez Tánya utolsó írása. A nyű haláleset — mondta, s arra is könnyebben rájö- gyünk. Tévedünk, melléforovnói riportja mintegy alátámasztásul hoz- vünk, ki lehetett az. Ebből gunk. De általában mégis

A sárgásfehér papíron zátette: — A főszerkesz- a célból tanulmányozzuk megtaláljuk a tettest, akkurátusán sorakoztak a tőnk kérni fogja, hogy a a gyilkosság tárgyi körül- — Minek az alapján? — szürke betűoszlopok. Itt- legjobb erőket összpontosít- menyeit, s közben a körül- Beljakov hangjában újra ott fehér négyszögek: a sák e példátlan bűnügy kö- menyekből megpróbáljuk felébredt az érdeklődés, fényképkliséknek. A cím: rülményeinek kivizsgálásé- kidolgozni a lényeget: a tét- — Minek az alapján? — „Mennyi jóság kell az em- ra. tes személyét... ismételte fáradtan Tyihobernek?” A cikk alatt — Nagyon kedves lesz Beljakovnak az arcára nov. — A mi oldalunkon gyászkeretben a szerző ne- tőle — mosolyodott el Tyi- volt írva, hogy nem hisz a áll az igazság, a közvéleve és a szerkesztőség nek- honov. — Csakhogy a „leg- nyomozóban. „Fel kellett mény.

rológja- „Amikor ez a szá- jobb erők” száma korláto- volna tűznöm a kitünteté- — Hát, ez elég meggyomunk készült, tragikus hír- zott, bűnügy pedig akad seim” — nevetett magában ző, csak túlságosan eltelenséggel elhunyt T. Sz. még éppen elég. Ha a leg- Sztasz. Leginkább az bősz- vont...

Akszjonova, a tehetséges, jobb erőket egyetlen ügyre szántotta, hogy Beljakov (Folytatjuk.)

A múlt alkalommal a „játszik” ige hibásan írt jelszólító módú és tárgyasán ragozott alakjait vizsgáltuk. Még Petőfitől is idéztem Nagy J. Béla nyelvművelő cikke nyomán, hibásan írt alakokat. Neves nyelvművelőnk így fejezte be közlését: „Hogy a költő hogyan írta mindegyiket (a hibásan írt alakokról van szó), azt csak a kézirat alapján lehetne eldönteni.” Félek, hogy ott is csak az idézett hibás alakokat találnánk. Petőfi korában még csak 1832. óta volt érvényben első helyesírási szabályzatunk, és még a század végén is találhatunk hibásan írt igealakokat.

A szó helytelen írásmódját nyilván az okozza, hogy a „játszik’’ ige kiejtésében a „tszi” összeolvad „c” hanggá, és ezt a „c” hangot mindig hosszan ejtjük, akár rövid, akár hosszú „sz” van a szóban. Figyeljük meg, hogy pl. a játszom, játsszunk, játszol, játsszatok igealakokat mindig hosszú „c”-vel ejtjük (jáccom, jáccuk, jáccol, jáccatok).

Hogy hibátlanul írjuk le ennek az igének egyes alakjait, párhuzamba kell állítani egy másik ige hasonló alakjaival. Egyik nyelvművelőnk szerint a „mos" ige alkalmas erre a feladatra. Eszerint a „játszik” igében akkor írjunk, (hoszszú) ssz-et, amikor a „mos” igében is hosszan ejtjük és írjuk az s-et. Tehát pl. mosom, játszom; moss, játssz; mossatok, játsszatok.

De mivel attól kell tartanunk, hogy sokan a mos igében ugyanúgy nem különböztetik meg a hosszú mássalhangzót, mint a játszik igében, inkább azt javaslom, hogy olyan mélyhangú igét válasszunk „gyámvesszőnek”, amelyben a felszólító módra és a tárgyas igeragozásra jellemző „}” hang (és betű) megmarad; sem össze nem olvad a kiejtésben (pl. adjon,), sem teljes hasonlással el nem tűnik az írásban (pl. hozzon).

Így eshet a választásunk a „vár” igére. Tehát ez esetben arra kell ügyelnünk, hogy van-e „j”-betü és hang a „vár” ige ragozott alakjaiban. Ha van, akkor a játszik igét (hoszszú) ssz-szel írjuk, ha nincs, akkor (rövid) sz-szel. Állítsunk egymás mellé néhány példát: várja, játssza; várjuk, játsszuk; várom, játszom; várj, játssz.

így tehát könnyen le tudjuk írni a kiválasztott mondótokat. Várjunk! tehát: Játsszunk együtt! Várja, tehát: A mozi négy napig játssza a filmet. A kisgyermek pedig feküdjön és játsszon. (Ez utóbbi mondat megfogalmazóját a „i»küdjön’’ j-je figyelmeztethette volna a „játsszon” helyes írására.)

Ilyen könnyen tudunk néha nehéznek látszó helyesírási kérdésekben dönteni. Kiss István