Petőfi Népe, 1969. május (24. évfolyam, 98-123. szám)
1969-05-17 / 111. szám
A felszabadulás előtt Kalocsa 9000 holdas területének több mint fele hat nagybirtokos között oszlott meg, köztük is a legnagyobb az érseki uradalom volt. Az utóbbi alkotta az első Kalocsai Állami Gazdaság alapját 20 éve, 1949 tavaszán. A gazdaság két évtizedes története bővelkedik szinte kalandos fordulatokban. Már kezdetben is rendkívül szétaprózott területen gazdálkodott, határa kiterjedt Dunaszentbenedekig, Kistényig, sőt öregcsertőig, tábláiba idegen területek ékelődtek. Nagyüzemi jellegről nem beszélhetünk, hiszen épületek alig voltak, és hiányoztak a korszerű gazdálkodáshoz a gépek. Két év múlva kettéosztották az állami gazdaságot, így jött létre a mezőgazdasági technikum tangazdasága, alig ezer holdnyi területen, és a Szakmán Állami Gazdaság. Ugyanebben az időben hozták létre a Kalocsai Kísérleti Gazdaságot, amelyről akkor még senki sem gondolta, hogy később fontos szerepe lesz az állami gazdaság fejlődésében. 5 évvel később azonban a felsőbb szervek a nagyüzemi arányok érvényesítése érdekében a kísérleti gazdasághoz csatolták a technikum tangazdaságát. Azután újabb két év múlva átvette őket a Duna—Tiszaközi Mezőgazdasági Kísérleti Intézet, mígnem 1962 elején a Kalocsai Kísérleti Gazdaság egyesült a szakmárival, s azóta ismét Kalocsai Állami Gazdaság néven működik. A fejlődés útja Majdnem 8000 kataBZtrális holdjait ölel fel ma a Kalocsai Állami Gazdaság. Hét falu határában hét területi egységből áll a jelenlegi Kalocsai ÁG. Kalocsán kívül Dunapataj, Úszód, Foktő, Szakmar, öregcsertő és Homokmógy község határában vannak földjei. A központtól a legtávolabb eső területek 20—22 kilométeres sugarú körben helyezkednek el. A gazdaság két kerületre oszlik, az egyiknek Kalocsa a központja, a másiké Kistény. Némiképp mesébe illő az a szeszélyes és egyenetlen fejlődés, amelyet a gazdaság az évek során felmutatott. Kezdetben a központi előírások tették lehetetlenné az ésszerű gazdálkodást. Hadd álljon itt egy példa a Kalocsai Kísérleti múltjából, esztendőben tizenkilenc féle növényt kellett termeszteniük és a vetésterület csupán őszibúzából és kukoricából haladta meg a kétszáz holdat A Szakmári Állami Gazdaságnak ugyanakkor négyszáz hold gyapotot kellett termesztenie, az egész gazdaság összes kukoricavetése pedig 50 holdat tett ki. A gyapot lekötött minden munkaerőt. a csúcsidőben minden más munka elmaradt. a termés nagy része mégis tönkrement, mert hiába szedték le megmozgatva a környék valamenynyi iskolai tanulóját, a szárítást primitív szükségmegoldásokkal kellett elvégezni. Hasonló hibák akadtak szép számmai az állattenyésztésben is. ahol tetézte a bajt, hogy a régi, korszerűtlen épületek nem voltak alkalmasak az állattartásra. Ezek a gondok még ma is éreztetik hatásukat, de mindent azért nem lehet erre a számlára írni. Azt sem például, hogy 1966-ban egymillió volt a Kalocsai Állami Gazdaság nyeresége, s a következő évet hét és fél milliós veszteséggel zárták. Tavaly nagy erőfeszítésekkel sikerült úgy ahogy helyrehozni, a hibát, annak ellenére, hogy járvány, gyümölcsfagykár és aszály sújtotta őket. Mégis megszűnt a veszteség, sőt némi — kétszázötvenezer forintos — nyereséget tudtak felmutatni év végén. Új vezérkar A sorsdöntő változás az év közepén következett be. A vezetők közül egyedül Márfai Jenő főálattenyésztő maradt a helyén, az igazgatói teendők ellátását Sendula Tibor vette át, a termelési igazgatóhelyettes Beck«- Antal lett, főkönyvelő pedig Kurdy Béla. A második félév megmutatta, hogy szükség volt •> változásokra, bár a jelenlegi vezetők őrizkednek attól, hegy látványos sikereket tulajdonítsanak nekik, és igen megfontoltan beszélnek a jövőről. Ügy, ahogyan egy éve hozzáfogtak a munkához is. Alapelvük jelképének tekinthető az az asztal, amely a gazdaság központjában, a klubteremben áll. Nagy, 10—12 személyes kerek bútordarab. Itt nincs asztalfő, kivételezett hely. Rendszeresen itt tartják a vezetőségi értekezleteket, ahol mindenki szabadon nyilváníthatja véleményét, mondhatja el javaslatait. A demokratizmus nyilván nem a székek elhelyezésén múlik, de tény, hogy míg korábban például a pénzügyi mérleg adatait sohasem közölték a legszűkebb vezetőség körén kívülállókkal, ma ezek az adatok nem titkok többé, hanem gyakran tárgyalt, és nagyon fontos tényezői a gazdálkodás megjavításának, eszközei a kialakulóban levő közgaadadasági szemléleten alapuló vezetési módszernek. Szépet, tisztát, színvonalasat Május elseje előtt rohammunkában hozták rendbe a gazdaság dolgozói a központ udvarát. Feltöltötték a mélyedéseket, virágokat ültettek, utat építettek. Javában folyt a munka, amikor jött a hír. hogy készülnek a kertek és virágágyások a kerületek központjaiban is. Valamennyi telephelyén elkezdték az emberek a munkát, maguk-Az ízlésesen berendezett klubot, szívesen látogatják a gazdaság dolgozói 21 986 forint volt De mind gafből. Ugyanennyi vött a jobbak azok a körülmények létszám a traktorostamfois, amelyek között az em- lyamon is, de itt csak kerttő Kalocsai berek élnek és dolgoznak. A központban és mindkét kerületben konyha és ebédlő van. Mindenütt van fürdő, vagy legalább mosdó, ahol arra szükség van. Mindez nagyon messze esik már azoktól a körülményektől, amelyek; között az egykori érseki birtok napszámosai éltek. A húsz évvel ezelőtt alakult gazdaság dolgozói közül már csak négyen szerepelnek a jelenlegi nyilvoft a hangsatok közül kívülálló. a környékbeli tez-ekből. A gépesítés azzal a haszonnal is jár, hogy egyre kevésbé van szükség idénymunkásokra. Nemrégiben még Császártöltésről és Jánoshalmáról hozták naponta az alkalmi munkásokat. Erre ma már nincs szükség. Igaz ugyan, hogy ilyen szempontból szerencsés helyzetben is vannak. Az állami gazdaság ugyanis Harc a természet viszontagságaival, Esőztetéses öntözés. tói, felszólítás nélkül. Még a virágokat is maguk vették volna, ha az igazgatóság nem közli idejében, hogy erre azért nincs szükség, kifizetik a számlákat. Ez az önkéntes megmozdulás azt mutatja, hogy az emberek jól érzik magukat a Kalocsai Állama Gazdaságban. Most már. látják, hogy sikerült kilábalni a bajokból. Büszkék rá, hiszen szégyenüknek érezték a korábbi sikertelenségeket, még ha személy szerint nem is volt mindenki részes benne. A keresetek jók. Az egy főre eső átlagkereset tavaly vántartásban. Annál többen vannak azok (a 710 dolgozó közül szám szerint 175 fő), akik már legalább 10 éve dolgoznak itt. és nem is akarnak megválni a gazdaságtól. A nehéz fizikai mun.k,a fokozatos kiszorulása természetesen azt jelenti, hogy mind nagyobb szükség van a szaktudásra. A gazdaság itt is igyekszik segíteni a dolgozóknak. A télen háromhónapos öntözőtanfolyamot szerveztek, Huszonnégyen vettek rajta részt, tizennégyen a gazdaság dolgozói, a többiek az ország különböző állami gazdasáegyúttal megmaradt a Kalocsai Mezőgazdasági Technikum tangazdaságának is, a hallgatók tehát a gyakorlati munkában tudnak segíteni szükség esetén. Az éltető víz A gazdaság egyik fő tevékenységi köre a szántóföldi növénytermelés. A közel nyolcezer holdas területből öt és fél ezer hold a szántó. Csaknem kétezer holdon termelnek kenyér- és takarmánygabonát. Őszi búzából tavaly 20,1 mázsa volt a holdankénti átlag. Az érseki földek új gazdái Szakaszos szarvasmarha-legeltetés villanypásztorral
