Petőfi Népe, 1969. május (24. évfolyam, 98-123. szám)

1969-05-17 / 111. szám

takarmánygabonából pedig 22.3 mázsa. A két ágazat együttes átlagtermelése emelkedő tendenciájú. Ezenkívül csaknem ezer­­háromszáz holdon termel­tek kukoricát. A 21 mázsás átlag megfelelő, viszont ta­valy igen magasak voltak a termelési költségek, ezért az ágazat ráfizetéses lett. Ugyanilyen okok miatt rá­fizetéssel zárult a lucerna termelése is. A múlt évi gazdálkodás­ról szóld értékelő jelentés szűkszavú megállapítását idézzük: A fejlesztéssel és a következő évek elképze­lésével reálisan csak az 1968-as évben, annak is csak a második felében foglalkoztak. Remény van arra, hogy a jelenlegi ve­zetés a gazdaság adottsá­gaihoz mérten céltudatosan jövedelmezővé teszi a ter­melést. Ez a céltudatosság jobb költséggazdálkodást jelent, és a már rendelkezésre ál­ló lehetőségek jobb kihasz­nálását. így többek között az öntözést. Háromezer-kétszázötven hold. a szántóterület 60 szá­amelynek az olaja Igen ke­lendő árucikk a külföldi piacokon. Nagy tervek A kerület irodáján zö­mök férfi ül az asztalnál, munkásruhában. Számoló­gép karját kurblizza sza­porán és elmerülten je­­gyezget. Valahogyan váratlan a látvány. De rövidesen meg tudom, hogy Deák János, a sertéstenyésztő szocialista brigád vezetője techniku­mot végzett Kiskunhalason. Tizenhat éve dolgozik a gazdaságban. Neki és bri­gádjának fontos szerepe van abban, hogy a gazda­ság egyik legjövedelme­zőbb ága a sertéstenyésztés. Holott meglehetősen rossz körülmények között kell dolgozniuk az állattenyósz­­tőkuek. Az állomány kor­szerűtlen épületekben van elhelyezve. A legrosszab­bat a bolkodi telepet meg­szüntették, de még így is négy helyen, volt uradalmi fészerekben. istállókban hizlalnak. A férőhelyek korszerűsí-Tíz éve a gazdaságban dolgoznak. tart a gazdaság, amelyet a következő két évben tovább szeretnének szaporítani. A tervek szerint intenzív tar­tási technológiával hizlal­ják a bárányokat — de jó jövedelmet várnak a fejős­től és a gyapjúhozamtól is. Az állományt sztavropoli kosokkal keresztezték, s az idén kitűnően sikerült a tejesbáráinyok hizlalása. Jó áron adták el. a külföldi vevőknek. Minden forintot — Tessék csak beljebb jönni, jó lesz ez, most már rendben vagyunk — invi­tálja beljebb a vendégeket Állami Gazdaság zaléka alkalmas öntözésre, és ezit a kapacitást tavaly 100 százalékra ki is hasz­nálták. Két modern öntözőtelep áll a Vajas partján. A ka­locsai kerületben négy szo­cialista brigád dolgozik, közülük az egyik az öntöző­­munkásoké. A két telepen kívül 28 darab MA—200-as aggregá­tor segítségével öntözik a földeket. Tavaly holdanként 144 milliméteres vízborítást adtak a tábláknak, s a víz köbmétere csupán 90 fillér­be került A sövényalmás A kalocsa—bátyai műút jobb oldalán 61 holdas tál», la húzódik. Gyönyörű, mo­dern almaültetvény. Úgy­nevezett sövényalmás. Alig két méter magasra futtat» ják fel a fiatal fákat, s az­után nem engedik tovább nini. Itt géppel folyik min­den munka, kivéve a sze­dést. A sövényalmás húsz mázsa vegyes műtrágyát kap az idén holdanként, s a gazdaság dolgozói bíz­nak benne, hogy elérik a 100 mázsa feletti átlagter­mést. Még egy növénytermelő ágazat érdemel figyelmet. Érdekes, hogy ez is ráfize­téses volt. holott komoly pénz van benne. Tízéves szerződést kötött a gazda­ság a Budapesti Kompozí­ció Vállalattal borsosmen­­tha termesztésre, 128 holdat ültettek be. és szereztek korábban egy illóolaj-lepár­ló berendezést is. Csakhogy a jó bolt nem abból áll, hogy szerződést kötünk. Teljesíteni kell a feltételeket is. De az ültet­vényt szakszerűtlenül ke­zelték, elgazosodott. Az idén gépesítéssel, kemizá­­lással igyekeznek elvégez­ni a munkát, nagyüzemi módon és — jövedelme­zően. Ha sikerül, a lepár­lóüzem kapacitásának ki­használása céliából — kap­rot is fognak termeszteni. téséhez már korábban hoz- Tóth Alajos, a vágóhíd ve­­záláttak, de gyökeres váltó- zetője, A vágóhíd a gazda­zást csak ezután várnak, ság központjában van. Az Saját erőből, hitel igénybe- idén bővítették, s a hűtő-Deák Jenő, a sertéstelep háromszoros szocialista bri­gádjának vezetője. vétele nélkül fogják felépí­teni a kétszáznyolc férőhe­lyes tehénistállót is, és egy silószérűt. A hatmillió fo­rintos építkezéssel jövő ilyenkorra szeretnének el­készülni és befejezni a kistényi szakosított telep építését. Ennél is nagyobb szabá­sú terv a sertéskombinát építése. Ez három állami gazdaság — a kalocsai, a kiskőrösi és a solti — kö­zös létesítménye lesz. Clay rendszerű technológiáival, panelekből épül nyolcvan­ötmillió forint beruházás­sal a korszerű telep, aho1 ezernyolcvan kocát tarta­nak majd. s évente csak­nem húszezer darab hízó­sertést tudnak kibocsátani A harmadik állattenyész­tési ág a juhászat. Jelen­leg ezerötven anyajuh# termet, amelyet olyan szí­vesen mutat Tóth elvtárs, ma helyezték üzembe. Korábban csak az volt a feladata ennek a vágóhíd­nak, hogy a gazdaság kony­háiéra vágjon. Akkoriban piacra még nem dolgozták. Újabban azonban már ad­tak el árut. a helyi föld­művesszövetkezetnék. ezzel hozzájárultak a város hús­ellátásának megjavításához. A vágóhíd évente kb. hét­százötven darab sertés fel­dolgozására képes. Megvan a felszerelésük mindenféle, töltelékáru elkészítéséhez,» előreláthatólag a vágóhídi« hozzájárul majd, ha nem is milliókkal, mindenesetre tisztes nyereséggel az év végi eredményekhez. Az építőbrigád, amelyben csaknem hetvenen dolgoz­nak, elsősorban a gazdaság­ban adódó munkákat vég­zi el. Ezentúl százférőhe­lyes istállót építenek a Szakmán Petőfi Tsz-nek is. A központban találkoz­tam egy érdekes, nagyon lelkes fiatalemberrel, ami­kor benéztünk az új szer­vizállomásra. — Ez az állomás a fő­mérnökünk ötlete — mond­ta az igazgató. — S igaza lett. kifizetődik. A főmérnök az említett lelkes fiatalember. Gyulai Jenő. A gazdaság ösztön­díjasa volt. A műhely rendkívül jól dolgozott az idén. Bátran mondhatjuk, a gazdaság sa­ját kis szenzációja az. hogy ebben az évben először már április végére valamennyi erőgép, kombájn és minden egyéb berendezés javításá­val elkészültek. Ott sora­koznak a gépek üzemképe­sen a színekben és várják kezelőiket. A gazdaság azért építette ki nagy központi műhelyét, hoey ne legyenek másokra utalva. Ma már kívülállók­nak is dolgoznak megren­delésre. A kerületekben és a telepeken ezentúl csak a karbantartás folyik. így gazdaságosabb, és megbíz­hatóbb is a munka, r Uj torony emelkedik A központban a legki­emelkedőbb építmény, köz­vetlenül az 1790-ben épült műemlék magtár mellett az alig egy éve elkészült toronyszárító. Tavaly ezerháromszáz hold kukorica terméséről kellett gondoskodni, s az új igazgató nem akart be­lenyugodni abba. hogy a hagyományos betakarítás mellett esetleg veszendőbe megy a termés egy része. Akkor határozták el, hogy megveszik ezt a modem to­ronyszárító berendezést. kiban építette fel. Darn nélkül, menetközben talál­va meg a legkülönfélébb fogásokat és munkamód­szereket. Dolgoztak rajta még vasárnap is, de öt hét múlva állt. és működött. Igaz, hogy ehhez néhány módosításra is szükség volt, sőt két újítással kel­lett végül is teljessé tenni. Ez a korszerű berendezés egyszeriben megszünteti a betakarítás korábbi gond­jait Az egészet egyetlen ember kezeli, vezérlőasztal mellől, amely szintén a gaz­daság műszaki gárdájának leleményességéből született. Nem kell már rakodni. A vontató rááll egy rácsos híd­ra, néhány mozdulat után beborul a rakomány egy aknába, ahonnan tisztítás után páternoszter emeli a torony tetejére. Amíg a 110 fokos forró levegőn keresz­tül lecsúszik, megszárad, s innen egy újabb szalag vi­szi a közeli magtárba. A toronyszárító óránként harmincöt mázsa termény szárítását végzi el 17 szá­zalékos vízelvonás mellett. Pihenés, szórakozás, erőgyűjtés. Mindezt elősegíti a gazdaságnak a Szelidi-tónál épített üdülője. A berendezés akkor még éppen csak a kísérleti stá­diumon esett át. A kalo­csaiaké volt az első, amely üzemszerűen dolgozott. A műszaki gárda rohammun-Az idén már itt akarják el­végezni a kukoricán kívül a búza szárítását, 6Őt ezzel a _ kapacitással valószínűleg vállalhatnak bérmunkát termelőszövetkezetektől is. Felnőni a feladatokhoz Van egy régi szép mon­dás, amely szerint teher alatt nő a pálma. Valaho­gyan így vagyunk mi em­berek is. Minél nagyobbak a feladatok, annál nagyobb erőfeszítésekre vagyunk ké­pesek. Az új gazdasági mecha­nizmust éppen azért vezet­tük be, hogy mindenki a maga helyén jobb munkát végezzen. Mind kevésbé le­het arra számítani a mező­­gazdaságban is, hogy majd az állam vállalja a ráfize­tést. A Kalocsai Állami Gazdaság húsz év alatt so­hasem emelkedett a leg­jobbak közé. nem is na­gyon lehetett hallani róla Most azonbgn, amikor el­érkezett az ideje annak, hogy mindenkinek vállalnia kell a felelősséget tetteiért,' munkájáért, válaszúihoz ér­keztek a gazdaság vezetői és dolgozói. Bizonyos fokig szerencsés helyzetben van­nak, hiszen korábban sok olyan beruházás történt, melynek hasznát most kez­dik elvenni. Ez azonban ke­vés a gyökeres változáshoz. Jobban. céltudatosabban, korszerűbben kell gazdál­kodni a jövőben. Úgy, aho­gyan az utolsó esztendőben, ahogyan most gondolkoz­nak. Nem véleltlen, hogy az Ál­lami Gazdaságok Országos Központja Bács-Kiskun me­gyei főosztálya is reálisnak, elérhetőnenk tartja a Ka­locsai Állami Gazdaságidéi esztendőre tervezett több mint másfél milliós nyere­ségét. Mester László Az idei szaporulat egy része a legelőn

Next

/
Thumbnails
Contents