Petőfi Népe, 1969. május (24. évfolyam, 98-123. szám)

1969-05-16 / 110. szám

1969, májas 16. péntek i. eláai Ma nyit a BNV Bács megyei kiállítók között az előkészületek finisében Miről ír a megyei sajtó Isávoly helyeit tropikál Ázateától a mandzsu fűzig. Postakocsi — idegenforgalmi célokra tóműn kasok, irodai dolgo­zók és gépkocsivezetők a szavazás során győztes munkaruhát hordhatják. A buszsofőrök és kalauzok a régi, nehéz, előnytelen zsá­­voly öltönyt rövidesen „szekrénybe akaszthatják”. Helyette új fajta tropikál anyagból készült formaru­hát kapnak. Kiválasztot­ták egyébként a sofőrök té­li — bunda helyett viselen­dő — bőr-, illetve műbőr­kabátját is. (Kisalföld.) görbe mandzsu fűz is. Az arborétum 250 botanikus kerttel tart kapcsolatot, s évente mintegy másfél ezer magiétel cseréjére kerül sor. A látogatók száma egy­­egy évben a 10 ezret is meghaladja. (Vos Népe.) A vásár a nyitás előtti napokban olyan volt még, mint egy csatatér, Már az utolsó simítások folynál? a pavilonokban. Papír- és léc­hegyek tornyosulnak a ki­csomagolt kiállítási, tárgyak körül. A Petőfi csarnokba. csak sóderhegyeken keresz-r tül jutok be, Itt állít ki a. kohó- és. gépipar. Megyénk sok KGM-hez tartozó üze­mének terméke került ide. A Lampart Zománcipari Művek kecskeméti gyárá­nak új fazonú, színekben gazdagabb választékú für­dőkádjai, a Kéziszerszám­gyár Kecskeméti Reszelő-Térkép a jégverésről Bács megye az első helyen A mezőgazdaságban a dolgozók nagyon jól tud­ják, hogy a tavasszal, nyá­ron érkező jégverés milyen hatalmas károkat okozhat a földeken, a szőlő- és gyü­mölcsültetvényeken, a ker­tészetben. Ezzel a körül­ménnyel tisztában vannak az Állami Biztosító szak­emberei, a kárbecslők is, hiszen ők mérik fel évről évre ezeket a károkat A biztosítót azonban nemcsak ez foglalkoztatja. Dolgozói vizsgálják a me­zőgazdaságot érintő károk alakulását, s térképet készí­tenek, amelyen külön meg­jelölik azokat a helyeket, ahol visszatérő jelenség a jégverés. Erről a térképről érdekes és egyben figyel­meztető adatokat olvasha­tunk le. Például 1964 és 1966 között szinte napon­ként előfordult az ország valamelyik részén jeges zi­vatar, főleg Bács-Kiskun megyében és a tiszántúli községek határában. Megyénkben a múlt év folyamán negyven olyan nap volt, amikor jégeső verte a termést, s összesen 78 községben szenvedtek jégkárt a mezőgazdasági kultúrák. Az Állami Bizto­sító megyei igazgatósága ennek a kárnak a megté­rítéseként 1968-ban 66 mil­lió 65 ezer forintot fize­tett ki A jégtérképen az is meg­figyelhető, hogy ugyanazt a területet több évben egy­más után is „meglátogatja” a jég, míg más helyeket évekig elkerül. Az Állami Biztosítónál tíz év adatait, tapasztalatait összehasonlít­va kiderült, hogy a szo­morú rekordot Bács-Kis­kun megye néhány községe szerezte meg. Ezek közé tartozik például Mélykút, Dávod, Kömpöc, Dunapa­­taj, Bácsalmás és Madaras. Az említett községekben tíz év alatt összesen 42 esetben pusztított jégverés. A. térképek viszont azt is tanúsítják,, hogy nincs az országnak olyan szöglete, ahol — tíz év adatait figye­lembe véve — egyszer sem esett volna jég. Tavaly pél­dául országos viszonylat­ban 1076 község határát, vagy annak egyrészét érte ez a nagy károkat okozó elemi csapás. S. S. i gyárának termékei, a Buda­pesti Rádiótechnikai Gyár Kecskeméti Magnetofon Gyárának készülékei és még sorolhatnám. Az élelmiszeripari pavi­lonban a Kalocsai Fűszer­­paprikáipari Vállalat ter­mékei már mesziről viríta­nak. A Baromfiipari Orszá­gos Vállalat kecskeméti gyára is felsorakoztatta leg­­ínycsiklandozóbb áruit, amelyeknek — mint itt is látható — nem véletlenül van külföldön nagy sike­rük. A Fémmunkás Vállalat Kecskeméti Gyárának hid­­roglóbusza is hamar észre­vétel. magát. Az anyaválla­lat központjában sajtótájé­koztató folyik. Itt megtud­juk, hogy a „fémmunkás” a házgyárak egyik legjelen­tősebb szállítója, s mint ilyen, fontos szerepet tölt be a lakásprogram megva­lósításában. A BNV-n alu­mínium, vas és acél nyílás­záró szerkezeteket mutat be. A hidroglóbusz iránt — amelyből a vállalat export­jának egyötöd részét bonyo-A Szezon lényegeben be­fejeződött. Ezért kérdeztük meg az illetékes kül- és belkereskedelmi szakembe­reket, mi újság déligyü­­mölcsügyben? — Rekordidején volt — mondta dr. Barta István, a Déligyümölcs és Élemiszer­­kereskedelmi Vállalat igaz­gatója. — Soha ennyi déli­gyümölcs még nem fogyott el az országban, mint ebben az évben. — Érdekes néhány szám­adatot összehasonlítani — vette át a szót Dergács Fe­renc, a Monimpex Külke­reskedelmi Vállalat vezér­­igazgatója. — Citromból, 1958-ban 13 ezer tonna fo­gyott, 1968-ban 24 500 ton­na. S ez év első negyedének eredménye elérte a 14 500 tonnát. Narancsimport 10 évvel ezelőtt ötezer tonna volt, tavaly 16 ezer és az idei terv 20 ezer tonna. Grape-fruit 1958-ban még egyáltalán nem hoztunk be, tavaly 500 tonnát im­portáltunk és egy gram­mig elfogyott. A banán 1958- ban 127 tonna. 1968-ban 2 ezer tonna Ez évben pedig ezer tonnával növeltük a megrendelést — mondta. — Ennél jóval nagyobb a banánkereslet. — vetettük ellen. — Valóban. Ahogy javul az ország devizahelyzete, úgy emelkedhet majd a banánimport is — vála­szolták a külkeresek. A citrom a déligyümöl­csök között a legfontosabb, megszűnt már idénycikk lenni. Egész évben kapható az ország minden részé­ben. Hogyan biztosítják a zavartalan ellátást? — A világon valahol mindig érik citrom. Ennek ellenére számunkra csak az európai kontinens jöhet számításba, mert különben, a szállítási költségek rend­kívül megemelnék a cit­rom fogyasztói árát is. El­sősorban Olasz-., Görög-, lítják már le — Chilében is érdeklődnek. A Székesfe­hérvári Fémmunkás Gyár­ban 400 köbméteres hidro­­glóbuszt állítottak fel a kecskeméti gyár szakembe­rei, de már készül az ezer köbméteres példány- ' is, amely egy kisebb város víz­ellátását képes biztosítani. A vásárban igen impo­záns lesz a Fémmunkás pa­vilonja, de más megyei ki­állítókkal is találkozunk, többek között a Műanyag­feldolgozó és Gumiipari Vállalattal, s a Kézműipari Vállalat is felhozza termé­keit A kisipari termelőszö­vetkezetek közül a Kecske­méti Asztalos, a Kecskeméti Fém- és Vasipari Ktsz ké­szülődését látjuk. A Kecs­keméti Ezermester Ktsz a Fővárosi Sütőipari Vállalat pavilonját készítette el. Ko­rántsem teljes a kép, hi­szen a nagy nyitás előtti hajrában minden megyei kiállítót nem tudtunk fel­fedezni. Rövidesen azonban képes riportban számolunk be a BNV Bács megyei ér­dekességeiről. X. O. és társai Törökországból érkezik a citrom. — A citrom minősége gyakran változó. Néhány évvel ezelőtt szó volt az osztály ozásáról: hiszen van vastaghéjú, kevés lé­tartalmú és vékonyhéjű, bőlevű citrom. Ara mégis m azonos. — Évente háromszor va­lóban elkerülhetetlenül gyöngébb a citrom minősé­ge — válaszol kérdésünkre a DÉLKER igazgatója. — Október közepétől novem­ber végéig, május-június időszakában és augusztus­tól szeptember végéig. Ez az időszak a citrom éré­sében az úgynevezett pri­­mör-idő, mivel a citrom azokban az országokban, ahonnan vásároljuk, külön­böző időszakban érik meg. — Miért nem érvényesí­tik ezt a citrom árában is? — Változtathatnánk a citrom árát, de az ered­mény a vártnak pontosan az ellenkezője lenne. Ak­kor kellene itthon a leg­drágábban adni a citro­mot, amikor lészegény — mert akkor primőr — és a külkereskedelem kétszer annyit fizet érte. A vé­konyhéjú, már beérett ter­més világpiaci ára jóval alacsonyabb, tehát az em­lített osztályozás esetén a lényegesen jobb minőségűt kellene olcsóbban adnunk. — Beszélgetésünk kezde­tén elhangzott, hogy né­hány év alatt a narancs­­behozatal is köze! négy­szeresére nőtt. — Elsősorban a fejlődő országoktól vásárolunk. Al­géria, Marokkó, Kuba új beszerzési piacaink közé tartozik, de kedvelt a spa­nyol és a görög narancs is. — Magyarországon miért idénycikk a narancs? Európa számos országi­ban az év minden sza­kában kapható. 1 Felújítja dolgozói „ruha­tárát” a 19-es AKÖV. A vállalat jókora összeget ál­doz arra, hogy alkalmazot­tainak szebb, tetszetősebb és az eddiginél. kényelme­sebb .munkaruhát adjon. A napokban. megrendezett „divatbemutatójukon”. sö­tétkék, sárga, szürke és pi­ros színű, leniből és mű­szálas anyagokból készült munkaruhák közül választ­hatott az ezzel megbízott ötven küldött. A közeljövő­ben már a szerelők, szállí-Kétezer-kétszáz bokor- és fafajta él a kárni arboré­tumban, a nyilvántartás szerint. Színpompáson virí­tanak itt az azalea téglavö­rös, fehér, sárga, fakóró­zsaszín virágai, nemrég bontott virágot a tavirózsa, s levelet eresztett a girbe-Külföldön is növekszik az érdeklődés a Füzes gyarmati Járműkészítő Szövetkezet — A növény védelem csak december elsejétől február 28-ig engedélyezi a narancs behozatalát, mert félti a hazai puhahúsú gyümöl­csöket a földközi-tengeri légy és egyéb növényi kártevők fertőzésétől — mondta Dergács Ferenc. — Az engedélyezett terminu­son belül csak 21 napos hűtőházi karantén után hozhatjuk forgalomba. Ezt a 21 napos hűtést azonban nem bírja ki a gyümölcs. Másodsorban kereskede­lempolitikai szempont — a gyümölcsökben gazdag or­szág lévén — a déligyü­mölcs elsősorban hiányt pótló szerepet töltsön be a téli és a tavaszi időszak­ban. — Milyen lehetőségek kí­nálkoznak a narancssze­­son meghosszabbítására? — A kubai narancsim­port megnyújtja az idényt, mert a Földközi-tenger környékéről származó gyü­mölcsöktől eltérően nem rejti magában a fertőzött­­ség veszélyét. Amíg Kubá­ban érik a narancs, hoz­zánk is eljuthat. — S a citrom, nem elpe- H be a földközi-tengeri legyet? — Nem, mert a savanyú gyümölcsben nem telepszik meg ez a kártevő. — A narancs minősége sem egyforma. Ismerünk szinte .xsupahéjú” na* ran csőt, fonnyadtat, meg kiválót. — Indokoltnak tartom a narancsárak differenciálá­sát — mondja a Monim­­pex vezérigazgatója —, de eddig az első számú fel­adat a mennyiség-igények kielégítése volt Ha az si­kerül — felmérések alap­ján mintegy 25 ezer tonna a jelenlegi országos igény — akkor véleményem sze­rint sor kerülhet a minő­ségi osztályozásra is. 5L L termékei iránt Csupán az eszterházi-hintókra kapott megrendelések kimerítenék az egész évi kapacitást. Üjabban gyertya- vagy vil­­lanyvilágít^sú, kovácsoltvas hintólámpákat is gyárta­nak. Szovjet megrendelés alapján négy típusban ké­szülnék itt mántahintók, amelyek közül Moszkvában válogatják majd ki, melyik fajtából rendéinek 30 ezer rubel értékben. Legutóbb a Veszprém megyei Idegen­­forgalmi Hivatal adott megbízást a szövetkezetnek — 12 személyes postakocsi gyártására. A fedett, bőr­üléses hintó bakján libé­­riás kocsis és kalauz ül majd, s a romantikus út­vonalon egy-egy csárdához érve, kürtjelzést ad ... (Bé­kés megyei Népújság.) összeállította: J. T. Csontbank Napjaink sebészetében nemcsak megfelelő meny­­nyiségű és vércsoportú vért használnak fel, hanem más, pótlandó emberi szöveteket) is, pl. csontot, bőrt, izmo-, kát és inakat. A már is­mert vérbankok mellett egyre több csontbankol is létesítettek. A kutatók mindent elkövettek, hogy olyan módszereket dolgoz­zanak ki. amelyek segítsé­gével hosszabb ideig 'tárol­hatók a műtétekhez szük­séges szövetdarabok. A Lengyel Orvosi Aka­démia kutatói új tartósí­tási eljárást dolgoztaik ki A kipreparált szövetet elő­ször liofilizáló berendezés­ben szárítiák. majd ionízá­­’ó sugarakkal sterilizá^ék Az így kezelt szövetet a kénen látható módon tá­­poüják á esontbankbaa. i Népi ulnokok NÉHÁNY héttel ezelőtt már írtunk arról, hogy az idén ismét sor kerül a bí­róságokon működő népi ül­nökök megválasztására. A népköztársaság alkotmá­nya és a bírósági szerve­zeti . törvény értelmében ugyanis az ülnökök megbí­zatása három évre szól, s ez a három év — legutóbb 1966 tavaszán volt válasz­tás — lejárt. Országszerte, s így megyénkben is május 16 és június 30* között zaj­lanak le azok a tanácsko­zások, amelyeken a bírósá­gok illetékességi területén működő vállalatok, intéz­mények, tsz-ek tagsága által jelölt ülnököket megválaszt­ják. Különösebb szükség nincs annak bizonyítására, hogy a szocialista bíróságok mi­lyen fontos szervei a dolgo­zók államának. Ezek a bí­róságok a nép bíróságai, szervezetükben, összetéte­lükben a népi jelleget tük­rözik, feladataik szoros kapcsolatban állnak a szo­cialista társadalom céljai - val. Éppen ezért hangsú­lyozhatjuk azt, hogy bíró­ságaink működésének egyik legfontosabb és leglényege­sebb vonása a dolgozó nép közvetlen részvétele a bíró­sági eljárásban, a törvények alkalmazásában, az állam - hatalom gyakorlásában. A NÉP képviselőinek az igazságszolgáltatásban való ilyen aktív részvétele csak­is a szocialista társadalmi viszonyok között lehetséges. A népi jellegű bíráskodás elsőként a Szovjetunióban valósulhatott meg a Nagy Októberi Szocialista Fórra- , dalom győzelmét követően Az ötven esztendővel ez­előtt győzelemre jutott Ma­gyar Tanácsköztársaság ugyancsak felismerte az igazságszolgáltatás megúj­hodásának szükségességét és a forradalmi törvényszé­kek felállításával biztosí­totta a dolgozók bevonását a büntetőügyek elbírálá­sába. Ismeretes, hogy a felsza­badulás után a háborús bű­nösök felelősségre vonására hazánkban megszervezték a demokratikus alapokon álló népbíróságokat, majd 1947- ben a gazdasági jellegű bűncselekmények elbírálá­sára a kormány munkás­bíróságokat hozott létre. Két évvel később, 1949-ben az alkotmány már általános alapelvként határozta meg a dolgozó nép közreműkö­dését az igazságszolgálta­tásban, a bíróságok munká­jában. Innen számítjuk a népi ülnöki rendszer léte­zését, amely immár húsz­éves eredményes tevékeny­ségre tekinthet vissza. Ez a körülmény bizonyos értelemben megkönnyíti az idei választásokat, hiszen számos tapasztalattal bír­nak a jelölő kollektívák. Országosan a bíróságoknál évente mintegy 12—13 ezer népi ülnök vesz részt az ítélkezésben. Megyénkben a következő hetekben lezajló választások során összesen 1090 népi ülnököt választa­nak. A DOLGOZÓKNAK, s népnek a bírói pulpitusra kerülő képviselői termé­szetesen nem szakádnak el munkatársaiktól, s az ítél­kezési munkában szerzett tapasztalatok, élmények, ta­nulságok rajtuk keresztül környezetükre is hatnak. G. S Citrom, narancs

Next

/
Thumbnails
Contents