Petőfi Népe, 1969. május (24. évfolyam, 98-123. szám)
1969-05-15 / 109. szám
t »Idái 1969. május 15, csütörtök —bt— Tyihonov a sarkon poszto-16 rendőrtől. — Ezek az átkozott párák ... Itt a botanikus kertben ketrecben tartják őket. Az ember csak csodálkozik: milyen királyi madarak, a hangjuk meg egyenesen nevetséges ... Tartalmason, színesen politizálnak A Hazafias Népfront IV. kongresszusa után az egyes járási-városi népfrontbizottságokra volt bízva, hogy szükségét látják-e — például mezőgazdasági, községpolitikai vagy honismereti bizottság létrehozásának. Így történt, hogy — a megyei bizottság mellett működő mezőgazdasági bizottságon kívül — hasonlót alakítottak a kecskeméti, dunavecsei, kiskunhalasi járás népfrontbizottságai, — a többiek azonban nem. Ahol megalakultak a mezőgazdasági bizottságok, amint ezzel kapcsolatban többször cikkeztünk már, céltudatosan kutatják és meg is találják azokat a sajátos munkaterületeket, ahol a legtöbbet kívánatos tenniök — a speciális adottságoknak és követelményeknek megfelelően — a mezőgazdasági termelés és tömegpolitikai munka sikere érdekében. Ez azonban nem jelenti azt, hogy ahol nincsenek ilyen bizottságok — nincs intenzív kapcsolat a mezőgazdasági népességgel. Hogy milyen hasznos, sokszínű, érdeklődést keltő lehet a népfrontbizottság nexusa a mezőgazdasági lakossággal, s abban például a külterületek népével, ezúttal a kecskeméti városi bizottság tevékenységén szemléltetjük. Csak vázlatosam azonban, mivel dicséretesen sokrétű ez a munka. A lakosság kérésére foglalkozott a népfrontbizottság — szintén a leghozzáértőbbek közreműködésével -— a külterületi építkekezések lehetőségeivel. A közös fejtörés eredménye: célszerű javaslat a tanács vb elé. Fontos szempont, hogy a külterületi műsorok, rendezvények ne csupán a termelési tudnivalókban merüljenek ki, hanem megfelelően szolgálják a nevelés, szórakozás céljait is. Lényeges szerepe van e téren a tanyai népfrontbizottságoknak. ők az elsőrendű letéteményesei annak, hogy a tsz-ek művelődési munkatervében feltétlenül benne legyenek, ilyen témák, mint — szocialista hazafiság, közösségi szemlélet, a társadalmi bizottságok fe-Kapcsolat a tanyavilággal Először is: Kecskeméten a mezőgazdasági lakossággal a külterületi népfrontcsoportokon, bizottságokon, s az azokban dolgozó, városból kijáró értelmiségieken — orvos, állatorvos, agrármérnök, pedagógus — keresztül valósul meg a kapcsolat. Miként ez az összetétel is sejteti — télen, nyáron folyamatos a termelési agitáció és a tömegpolitikai munka. A termelő- és szakszövetkezetek, kísérleti intézetek, állami gazdaságok szakemberei, mint népfrontaktivisták, igen szívesen vesznek részt a felvilágosító munkában. Ezért is nagy a vonzása a külterületi rendezvényeknek, műsoros előadásoknak, politikai tájékoztatóknak. Kedvező visszhangja volt minden olyan találkozásnak, amelyen — a népfrontelnökség meghívására — a párt és tanács politikai és mezőgazdasági vezetői is részt vettek, és kötetlenül beszélgettek a jelenlevő 40 —50 tanyai, külterületi emberrel politikai kérdésekről, személyi problémákról egyaránt. Ezeken a nyílt eszmecseréken rendszerint jelentkeztek azok a legfontosabb, közérdekű kérdések, melyek megválaszolására éppen a meghívottak voltak esetenként a legilletékesebbek. Vagy olyan témák vetődtek fel, amelyek megoldását a népfrontbizottság azután kezdeményezte. Ami helyileg legfontosabb így vizsgálta meg a városi elnökség — a városi pártbizottság felkérésére — a múlt év második felében a tanyai lakosság helyzetét, kommunális és kulturális ellátottságát és tett több javaslatot annak megjavítására. E felmérések mutattak rá — sok más közt —, hogy a külterületi lakosságnak csak 60 százaléka végezte el a 8 általánost; ez a körülmény is diktálta a nőtanáccsal és Vöröskereszttel karöltve indított családvédelmi előadássorozat programját. Szép sikerrel. — Rendben. Kérem a lámpáját A lámpafény kihasított Kitüntetett körzeti megbízott Megnyírtak Van egy ismerősöm. Persze, több is akad, de ez az egy nem akármilyen. Találkozásunkkor — ami elég ritkán történik meg — alaposan odamondogat nekem. Ha azzal fogad, hogy „már megint nincs semmi ebben az újságban”. akkor nincs különösebb mondanivalója, ba köszönésemet csak foghegyről viszonozza, s szotukar, akkor tudom, hogy lesz hozzám néhány szava. A minap is meglehetősen borongós hangulatban találtam. A férfifodrászüzletekre panaszkodott Hiányolta, hogy a mechanizmus szele még nem csapta meg őket — Hát mégis különös — mondta —, hogy a Móricz Zsigmond utcai fodrászüzletben még az ember köszönését sem fogadják, nemhogy köszönnének! Bezzeg az Arany János utcai üzletben már előre üdvözlik az embert. Nos, gondoltam, most próbára teszem ismerősöm szavahihetőségét. Először az Arany János utcai fodrászüzletben tettem kísérletet. Köszönéssel fogadtak, hellyel kínáltak. Megkérdezték tőlem, hogy parancsolom a hajvágást. Már előre örültem a rendes jurának, amely végül is elkészül. — Mennyit fizetek? — kérdeztem. — Tizenötötven — mondta » mester. Unkáméi énül is fokozottabb gctdolkodásra kapcsolt a* agyam. Hiszen az utóbbi «ry év alatt hasonló jolgütatásért, borravalóval együtt sem fizettem hét forintnál többet. Apropó, lehet, hogy rosszul értettem. — Mennyit tetszett mondani? — kérdeztem újra. *— Tizenötötven — ismétel« meg a fodrász. f izettem, mint a köles i termés esetén. Sokáig töprengtem a 15.50-es nyi-V 97 ísom. 1 ahány nappal ki-.* hb a feleségem megjegyezte: — Vasárnap színházba megyünk, jó lenne, ha megnyiratkoznál...! Azóta is tétovázok, hogy megtegyem-e a második kísérletet? — Bármit is mondasz, ennél még a mahorka is jobb. Ezek a füstszűrös cigaretták besavanyítják a tüdőmet. — Sarapov lassan, kimérten szűri a szavakat, mintha a fogsorán mérlegelné őket. Tyihonov viszont türelmetlenül dobol a szék karfáján, s alig hallhatóan dünnyögi: — Érthetetlen ... Sarapov nyugodt: — Megtaláljuk, ne félj semmitől. — És ha nem? — Különbeket is elcsíptünk már. — Akkor inkább erről beszéljünk, ne a mahorkáról! Sarapov teát töl* a magas kristálypohárba, akkurátusán kavargatja. Tyihonov behunyja a szemét. Nem álmos. Inkább türelmetlen. Sarapov tapintatosan mormolja: — Ébresztő. Ébredj fiacskám. Kezdjünk dologhoz. Tyihonov kinyitja a szemét és felüti a dossziét, amelynek borítóján ez áll: „A 2834. sz. bűnügy aktái. Tárgy: T. Sz. Akszjonova polgártársnő meggyilkolása. A nyomozás kezdete: 1966. február 14. Befejezése:...” HÉTFŐ A szél elállt, sűrűsödött a hóesés. Csodálatos csend volt, amelyet hirtelen átható kiáltás tört meg. — Mi ez? — kérdezte egy fényes kört a sötétségből. A kör közepén feküdt a holttest. Tyihonov hirtelen arra gondolt, így világítják meg az artistákat is. Térdre ereszkedett. Első megfigyelése az volt, hogy az asszony szempiláján már nem olvadtak meg a hópelyhek. Ügy tűnt, az aszszony nyitott, nagy szeme megrebben az erős fénytől. Ez azonban csak optikai csalódás volt. Az aszony mozdulatlanul feküdt és csodálkozó mosollyal nézte az erős fényen át a sötét eget... Tyihonov óvatosan, a szélénél fogva tartotta maga előtt az asszony táskáját. Az asztali lámpa melegétől ladatai —, hogy csak néhányat említsünk ezekből. Közbevetőleg: gondjuk van ilyenre is, hogy például a politikai tájékoztatókat filmvetítések idejére tervezzék, mivel — különösen télen — gondolni kell a 10—12 kilométerről járókra. Változatos programok Hasznosan, céltudatosan dolgozik a hét külterületi népfrontbizottság. Fantázia van a munkájukban — ahogy mondani szokás. „Repertoárjukban” változatosan sorakoznak az élet követelte programok... Ballószögben, Katonatelepen, Kisfáiban pályaválasztási tanácsadási ankétot szerveztek ... A mezőgazdasági könyvhónap során öt szakszövetkezetben ismertették a földtörvényt — szakember-aktivisták... Hatásosak voltak az íróolvasó találkozók. Feltétlenül összefügg ezzel, s mindenekelőtt a Katona József Könyvtár dolgozóinak hivatásszeretetével — az olvasás iránti igény jelentős növekedése. A könyvtár — a tanács támogatásával — 25 peremkönyvtárat hívott már életre. S ezúttal számok is tanúsítsanak: 1965- ben 8147 könyvet kölcsönöztek a kecskeméti tanyákon; tavaly 130 000 kötetet. Volna még ímivaló bőven, hiszen nem szóltunk a tanyai vasárnapokról, munkás-paraszt találkozókról, a művelődési házzal, KISZ-szel, a tanács művelődési osztályával közösen szervezett érdekes eseményekről, mint a népszerű Mathiász Kupa szellemi vetélkedő a pedagógus szakszervezet „bedolgozásáról” az országjáró kirándulások, találkozóik, politizáló alkalmak rendezésekor — vagy a szintén rendkívül megkedvelt beszélgetésekről — országgyűlési képviselőkkel, városi, megyei tan ácstagokkal. Ügy véljük azonban, az elmondottak is áttekintést adtak a kecskeméti városi népfrontbizottság színes és tartalmas munkájáról. Tóth István olvadni kezdett a ráfagyott hó, a fekete bőrt belepte a pára. Tyihonov felkattintotta a zárat és egy fehér papírlapra borította a táska tartalmát. Egy csomag „Jáva” cigaretta, jegyzetfüzet, töltőceruza, szempillafesték, egy tízrubeles bankjegy, némi aprópénz, púdertartó és egy fehér zsebkendő hullott a papírra. Tyihonovon kényelmetlen érzés vett erőt, mintha engedély nélkül lépett volna be egy idegen életbe... Egy idegen halálba ,.. A táska oldalzsebében boríték lapult, mellette az asszony igazolványa. Barna könyvecske, aranybetűs felírással: „Akszjonova Tatjána Szergejevna, a ’Sztrana Szovjetov’ különtudósítója.” A fényképen: nagy. csodálkozó szemek, a száj szegletében mosoly bujkál. A portós borítékon látszott a moszkvai postahivatal bélyegzője. Egy kockás iskolafüzetből sietősen kiszakított papírlapot tartalmazott, rajta ez állt: „Maga Kalocsán, nemcsak abban a 15 négyzetkilométeres körzetben, ahol szolgálatot teljesít, hanem mindenütt ismerik Búkor Károly rendőr főtörzsőrmestert, körzeti megbízottat. Talán ezért is esett rá 11 évvel ezelőtt a választás, amikor tiszti beosztást kapott, s ezzel egyidőben jókora körzet közrendjének, közbiztonságának megóvását bízták rá. Kitüntetés, de nagyon nehéz szolgálat ez! Nanonta a 8 órás szolgálati időben majdnem 30 kilométert kell kerékpározni, beszélgetni az emberekkel, portásokkal, vezetőkkel, önkéntes rendőrökkel. Politizálni, vitatkozni és érvelni, hiszen a rendőr nem lehet tájékozatlan. S emellett ott van a napi feladat, a bűncselekmények megelőzése, családi problémák rendezése, a fiatalok figyelmeztetése, s ki tudná mindazt felsorolni, amit a rendőrség körzeti megbízottjának tennie kell. — Amikor körzeti megbízott lettem — mondta szerényen a fekete hajú, aljas és gonosz! Ha nem hagyja békén, hamarosan pórul jár hat. Rendkívül veszélyes helyzetbe hozza önmagát.” „Kezdetnek nem rossz” — gondolta Tyihonov. A címzés: Moszkva, Tyoplij utca 67. 12. sz. lakás. T. Sz. Akszjonovának. Tyihonov felemelte a telefonkagylót. — Nyilvántartó? Itt Tyihonov a bűnügyi rendőrségtől. Akszjonova Tatjána Szergejevna újságírónő adatait kérem. Igen. Köszönöm. A feladót nem tüntette fel a boríték. A levelet két napja kézbesítették. A jegyzetfüzet majdnem üres, csak első két oldalára írt a gazdája. Helyesebben nem is irt: rajzolt. Vonalakból rótt apró figurák, köztük rövid mondatok, mondattöredékek: „Feni a fogát”, „A gyűlölettől fehér a szeme”, „Az öreg Oduvancsik”, „Szörnyű, hogy még mindig... ”, „Lehet, hogy mégsem ő?”, „ő az.” (Folytatjuk) halántékán erősen őszülő férfi — tudtam, hogy nehéz feladatra vállalkozom. A mi felelősségünk nagy, munkánk univerzális, de éppen ezért szeretem. A körzetemben mindenki ismer, megbecsül. Április 20-án Búkor Károly rendőr főtörzsőrmestert egyik ismerőse szólította meg az utcán. — Búkor elvtárs! Idős Vágvölgyinétől, tudja, ott lakik a. saroktól nem messze, ismeretlen személyek ágyneműt, ruhaneműt loptak el. A bejelentés napján délután már meg is volt a tettes, K. Zsuzsa 15 éves fiatal korú lány személyében, akitől még a lopott holmi nagy részét is sikerült visszaszerezni, hiszen nem volt ideje értékesíteni. Másnap este egy férfi a lakásán kereste fel a körzeti megbízottat. — Egy szőke nő a vendéglő előtt ellopta a pénztárcámat ... Még akkor éjszaka — a jóbarátok, ismerősök közreműködésével — előállította a körzeti megbízott Ny. Margitot, aki barátnője segítségével zsebelte ki a férfit. Április 22-én Búkor Károly rendőr főtörzsőrmester korán reggel kezdte el a szolgálatot. Néhány óra múlva ismét fiatal korú tetteseket — K. Herminát, S. Zsófiát — kísért be a kapitányságra, akik besurranás útján 20 üveg befőttet és ugyanennyi galambot loptak el az egyik háztól... A körzeti megbízottak valóban bizalmi állást töltenek be, hiszen csak úgy tudják sokrétű, megelőző, bűnüldöző feladatukat ellátni, ha szoros kapcsolatot tartanak a gyárak, üzemek, vezetőivel, munkásaival, a lakossággal. S hogy Búkor Károly rendőr főtörzsőrmester kiemelkedően látja el szolgálatát, azt nemcsak a fenti néldák illusztrálják, hanem a Haza szolgálatáért érdemérem ezüst fokozata, amelyet a körzeti megbízottak országos értekezletén nyújtottak át neki. Gémes Gábor 1. Búkor Károly rendőr főtörzsőrmester, körzeti megbízott, nemcsak a körzetében történtek iránt érdeklődik, ha szükséges a családi gondokon is szívesen segít jótanácsaival.
