Petőfi Népe, 1969. április (24. évfolyam, 75-97. szám)

1969-04-13 / 83. szám

4. oldal . _ . ..'.Ui------------------------------­1 969. április 13. vasárnap Háztartási gépek nyomában Őrjárat a javítóműhelyekben Néhány háztartási gép a vásárlás után pár héttel már a reparálásra váró masinák közé kerül. Nyomon kísér­tük őket a szervizekbe. A rögtönzött őrjárat kapcsán elsősorban mégsem a javí­tások helyzetéről, az alkat­részellátás gondjairól lesz szó, hanem egyes háztartási gépek minőségéről. A mű­helyekben szerzett tapaszta­latok mindenképpen hitele­seknek foghatók fel, hiszen az itt dolgozó szerelők amel- let, hogy javítással foglal­koznak — egyúttal vásárlók is, mint bárki más. A rakoncátlan Baby A kevésbé tartós készülé­kek közé tartozik a Fővárosi Műszerkészítő és Javító Vál­lalat Baby kávéőrlője. A nyilvántartások szerint 12 hónapon belül minden tize­dik példány a szervizekbe vándorol. Az egyik ilyen Kö—1-es típust 1969. január 4-én vásárolta a tulajdono­sa és 25 nap múlva már vi­hette a szerelőkhöz. Egy má­sik február 14-én hagyta el az üzletet, és 27-én behoz­ták a műhelybe. A szomorú karrierek egyik előidézője minden bizonnyal a kons­trukcióban keresendő. Né­mileg a használati utasítás is ludas, félrevezeti a vá­sárlót. Míg a szövegben az áll, hogy diót és cukrot is darálhatunk a Baby-vei, a tapasztalat azt mutatja, hogy ezek az anyagok ment­hetetlenül beragadnak, és ezáltal használhatatlanná teszik a kávéőrlőt. Garanciális időn belül Ha az apróra őrölt kávét a Luna Press készülékkel főzzük, rendkívül ajánlatos ügyelni a használati utasí­tás betartására. Húsz-hu­szonöt főzés után ugyanis annyi vízkő rakódik le, hogy a gép — amit nem lehet szétszedni — tökéletesen el­dugul. A garanciális időn belül jó néhány ilyen pa­naszt tartanak nyilván Kecskeméten. ■Nincs minden rendben azokkal a gépekkel sem, amelyek a házimunkák megkönnyítését hivatottak szolgálni. A Hajdú mosógé­peknél az utóbbi időben a keverőtárcsák alapanyagá­nak a minősége változott. Mégpedig nem előnyösen. A 301-es és 302-es típusoknál például megrepedeznek a tárcsák. A centrifugák ese­tében pedig az kifogásolha­tó, hogy nagyon könnyen kilazul a fékek úgynevezett csapos csavarja. ISéhány év után A garanciális idő letelte után elromlott háztartási gépek zömét Kecskeméten a Vegyesipari Javító- és Szol­gáltató Vállalt szervizeiben hozzák rendbe. Kristóf Vil­mos részlegvezető elmondta, hogy a porszívókat az esetek legnagyobb részében forgó­részhibával hozzák be javíta­ni. S ez nem mindig a hely­telen használat, az elégtelen karbantartás következmé­nye. A hazai porszívók jó­val hamarabb felmondják a szolgálatot, mint a szovjet gyártmányok. Megfigyelése szerint a törpe centrifuga motorok egyrésze amiatt ég le, hogy nem megfelelő a fék mágneses tekercsének az elhelyezése. Suri József csoportvezető az Unipress kávéfőzők mű­ködéséhez fűzött megjegy­zést. Mint közölte, sokan ké­rik, hogy iktassák ki a ké­szülékből az önkioldó rend­szert, mivel az vagy korán szakítja meg az áramkört, vagy később kapcsol ki. Az előző esetben nem forr fel a víz, míg a késés következ­ménye. hogv a tömítő gumi ráolvad a fémre. A parkettakefélő gépek kerekeinek gumipalástja félév alatt többnyire elko­pik. A cserét viszont mega­kadályozza, hogy rendkívül nehezen jutnak hozzá a pa­lásthoz. fgy fordulhatott elő, hogy akadt olyan gép, ami két évig a műhelyükben rostokolt. A Topáz nevű, NDK gyártmányú villany­vasalókról szólva szintén az alkatrész — a fűtőbetétek — utánpótlására panaszkodott a csoportvezető. Az őrjárat során szerzett kép természetesen nem olyan sötét, mint a hibák felsorolásából következtetni lehet. Észrevehető például, hogy a Hajdúsági Iparmű­veknél újabban a mósógé- peket figyelmesebben szere­lik össze, mint korábban. Az új Lehel hűtőgépcsalád pe­dig lényegesen nagyobb teljesítményű az első típu­soknál. Egyáltalán: a gyára­kat a tökéletesebb termé­kek előállítására ma már nem csupán a fogyasztói reklamációk vagy a közpon­ti utasítások ösztönzik, ha­nem az ily módon elérhető nyereség nagyobb összege is, ami mindenképpen hatéko­nyabb az előző módszerek­nél. H. F. Német szakkönyvkiállítás A Mezőgazdasági Könyv­kiadó Vállalat, Mezőgazda- sági szakirodalom a Német Demokratikus Köztársaság­ban címmel szakkönyv­kiállítást rendez április 21- től 26-ig a könyvklubban. Budapest, VI. Liszt Ferenc tér 1. szám alatt. A kiállításon az NDK 12 szakkönyvkiadójá, élükön a VEB Deutscher Land- wirtschaftsverlag-ai mutat­kozik be. Szerepel a kiállí­táson 348 szakkönyv, 20 szaklap és folyóirat, továb­bá információs kiadványok. A könyvek a helyszínen megrendelhetők. A nyitvatartás naponta 10—18 óra. Szocialista örökösök kötelessége Saját megfogalmazásukat használva, hálás feladatot teljesítettek a Hazafias Népfront kiskunhalasi já­rási bizottsága mellett mű­ködő mezőgazdasági bizott­ság tagjai, amikor meg­vizsgálták, milyen az idős termelőszövetkezeti tagok helyzete a jánoshalmi tsz- ekben. A felmérés igazi népfrontos munka, egyben példamutató kezdeménye­zés volt. Hogy a rendkívül fontos társadalmi probléma milyen új vonásaira derült fény, s azok miként segí­tenek hozzá bennünket az idős tsz-tagok életkörülmé­nyeinek mind jobbá téte­léhez, a vizsgálat néhány eredményének ismertetésé­ből is kitűnik. A módszerről valamit. A vizsgálódók — amellett, hogy igen sok idevonatko­zó adatot gyűjtöttek — igyekeztek minél több em­berrel „meghitt, őszinte” beszélgetést folytatni. A szövetkezeti vezetők, a szo­ciális-kulturális bizottsá­gok elnökei és tagjai mel­lett személyesen keresték fel a közvetlenül érdekéit idős tsz-tagok egész sorát. A járási statisztikai ada­tokból megállapították, hogy a mezőgazdaság szo­cialista átszervezése óta él­téit közel egy évtized alatt a tsz-tagság évről-évre mintegy 5 százalékkal ke­vesebb. Amikor az ifjabb nemzedék mindinkább az iparba húzódott, ugyanak­kor a szövetkezeti gazdák soraiból egyre többen let­tek nyugdíjasok, de főkép­pen járadékosok. Így tör­tént Jánoshalmán is. A község 5 termelőszö­vetkezetének taglétszáma 1968-ban pontosan 3017 volt. Ebből a 60 éven felü­lieké: 1114, az Ö6szlétszám 36.9 százaléka. Termelőszö- zetkezetenként nem nagy a szóródás — ehhez viszo­nyítva csupán az Űj Alkot­mány Tsz ugrik ki 55,4 szá­zalékával. Ez a helység legrégibb szövetkezete, az idén ünnepli megalakulásá­nak 20. évfordulóját. Családi kapcsolatok A most következő szá­mok azt a következtetést támasztják alá, hogy a fia­talabb korosztálybeliek az önálló családi életre törek­szenek. A régi rendszerben érvényesült, magántulaj­donra épült birtok- és tu­lajdonjog, az örök­ség — tudvalevő — a gyereket, unokát odakö­tötte a szülőhöz, „Ha nincs gondoskodás, nem lesz a tiéd a vagyon.” — Mai tár­sadalmunkban az egykori, birtok utáni gondoskodási kötelesség helyébe — ol­vashatjuk a népfrontosok jelentésében — „a szocia­lista erkölcsön alapuló, az idősek iránti tiszteletből, szeretetből, megbecsülésből fakadó gondoskodás tudata lépett.” — Ez így van, de tegyük csak nyugodtan hozzá, hogy ezt a köteles­ségérzetünket ugyancsak re­kompenzálja az, az — im­már szövetkezeti tulajdon­ná minősült nagy örök­ség, amely a bennünket megelőző generáció becsü­letes munkájának gyümöl­cseként szállt ránk. S ha — elsősorban az átszervezést követő időkben, és termé­szetesen egész társadalmi­gazdasági struktúránk át­alakulásának rendkívül ösz- szetett folyamatában, az if­júság nagy számban hagy­ta el apái földjét, az a föld adja továbbra is mindany- nyiunknak a kenyeret. A rajtuk tovább munkálkodó idősek, a mellettük maradt fiatalabbak, s a növekvő számú gépek produktuma­ként... De kanyarodjunk vissza a számokhoz: az idősek családi helyzetéhez. Az említett 1114 idős tsz-tag közül 561 éd telje­sen egyedül. Házastársá­val 415, gyermekeivel 125, egyéb rokonnal 12 és ide­gennel egy öreg szövetke­zeti gazda él. Legtöbb ma­gányos — 207 — a Petőfi Tsz-ben található. Még egy adat, amely a bizottságot is meghökken­tette: 78 olyan idős tsz- tag van Jánoshalmán, aki­nek nincs családja, köze­lebbi rokona, 24-nek a gon­dozását a családja külön­böző okok miatt nem tud­ja, 14-ét nem akarja vál­lalni. A lelketlen családok­kal a termelőszövetkezetek szociális bizottságéi szemé­lyesen beszélgetnek, s pró­bálják őket felelősségtudat­ra ébreszteni. A magukra hagyott tsz-öregeket igye­keznek szociális otthonban elhelyezni. Tizenegy, be­tegség és egyéb fogyaté­kosság miatt tehetetlen idős ember gondozását szeren­csére megoldották. Lakás­hiánnyal küzdő öreg szö­vetkezeti tag nincs a köz­ségben. A tsz is pótol Az idős tagok közül 601 nem rendelkezik a szükséghez mérten megfe­lelő keresettel. Jóllehet ál­lamunk eddig is igen sokat tett a termelőszövetkezeti társadalombiztosítás megja­vítása érdekében, ez még mindig nem eléggé kifor­rott. A mezőgazdaság szo­cialista átszervezése óta 8—9 év telt el. Legalább 10 esztendős tagsági viszony kell a nyugdíjhoz. így a tagság nagyobb többsége még nem érte el Jánoshal­Először kukoricamorzso- lás közben találkoztam a történettel, túl a Dunán, a Sárközben. Az elbeszélő nem mondott sem évszá­mot, sem községnevet — le­gendákban és népmesék­ben ezek nem is érdeke­sek —, csak vörösöket és fasisztákat emlegetett, s a jó öreg Duna tért vissza többször a történetben . . . Ott mindjárt egy irodal­mi, sőt, jó értelemben vett irodalmiasított példa jutott eszembe: Gorkij korai el­beszélése, a Dankó szíve, ahol a bajba jutott nép predesztinált vezetője szí­vét tépi ki, és azzal vilá­gítja meg az utat... A va­lóság persze mindig való­ság. tehát prózaibb, szür­kébb, nem törnek ki a nagy mán ezt az időt. Sokan lettek járadékjogosultak az elmúlt években. Közismert, hogy ez csak havi 260 fo­rintot jelent. A nyugdíj sem haladja még meg je­lenleg a 400—500 forintot. Ezért iparkodnak külön­böző módon javítani az öre­gek anyagi helyzetén a já­noshalmi tsz-ek. Tavaly például meghaladta a 300 ezer forintot az idős tsz- tagoknak juttatott segé­lyek összege. Isméid, hogy az elmúlt évek folyamán — a rendeletek szerint — a tagrészesedés 2 százalé­kát volt kötelező tartalé­kolni szociális-kulturális alapra. A későbbiekben azonban a betegségi segély­re is ebből az alapból kel­lett fedezetet biztosítani. Az itteni tsz-ek mégis megtalálják a módját an­nak, hogy a segélykifizie- tés ne a szociális kiadá­sok rovására történjék. Több tsz-ben nem kész­pénzben, hanem természet­ben (búzában) adják ki a földjáradékot. Ingyenes szállításokkal, háztáji el- munkálásokkal, szalmajut­tatásokkal segítik az időse­ket. Gyakoriak az egyszeri segélyezések; a múlt évben 202 öregnek adtak ilyet — 300 ezer forint összegben. A tsz-vezetőségek — az egyre jelentősebb anyagi feltételek megteremtése ré­vén — mind több, arra igen rászoruló idős tag já­radékának havi rendszeres kiegészítését igyekeznek megvalósítani. A Kossuth Tsz-ben — 1868-ban — már tíznek a járadékát egé­szítették ki havi 410 fo­rintra; az idén 15-re emel­kedik ez a szám. A Pe­tőfi Tsz-nél szintén 10 já­radékoson segítettek 100— 150—200 forintos kiegészí­téssel. Új tábor van kialakulóban A törődés egyéb formáin is szüntelenül törik a fe­jüket a jánoshalmi szövet­kezetek vezetői, tagjai. Min­denki tudja, hogy egyik legégetőbb feladat-komp­lexum az idősekről való indulatok — de éppen ezért a valóságot „végig­játszani” sokszor nehezebb, mint az irodalmi példák­ban a hősi gesztust meg­tenni. Takács Ferenc túl jár a hatvanon, s hosszúakat tud hallgatni, apró szemrebbe­nésekkel figyelni mások el­beszéléseit — de ha rá­kerül a sor, arca megele­venedik, s szemében apró tüzek gyúlnak, melyeknek lángja hol vidáman lobog, hol pedig komoran elsö- tétlik: — Szeremlén keresztül nem vonultak vissza sem németek, sem magyarok; őseink olyan helyre tele­pedtek a török elöl, hogy távol legyen minden járha­A legenda Szeremléről indult gondoskodás. 1969—»l-ben jelentősen megnő a járadé­kosok, főképpen pedig a nyugdíjasok száma. 1969- ben 162-en, 1970-ben pedig 234-en mennek nyugdíjba. Ez persze nem csupán anyagiakban jelent na­gyobb kötelezettségeket — hanem munkaerőgondokkal i6 jár majd. „Félni” természetesen nem kell, hiszen ez utób­bi években megkezdődött a fiatalok visszaáramlása a szövetkezetekbe. Ezenkívül a termelés gépesítése — amely ma is magas fokú — sem áll meg. Végezetül. Van a nép- frontosoknak egy megálla­pítása: „...Kialakulóban van szocializmust építő tár­sadalmunk új tábora, a szo­cialista módon gondolkodó, nyugdíjas korosztály.” — Mire alapozzák ezt a véle­ményt? Jó az idősek kap­csolata a tsz-szel, vezetők­kel, tagokkal. Igen sokan megjelennek a közgyűlése­ken, részt vesznek olyan munkákban, mint a leltá­rozás, élénken foglalkoznak a szövetkezet ügyeivel, gondjaival, érdeklődnek, „izgulnak” az eredménye­kért. Rendszeres résztvevői a politikai tanfolyamok­nak. A személyes beszélge­tések során kiderült: sok nyugdíjas van, aki ugyan korban előrehaladott, de egészséges és szívesen dol­gozná. Szeretnék, ha kiala­kítanának valamiféle be­dolgozó rendszert, olyan ségédüzemágakbán, mint a kosárfonás, seprűkötés, zsákvarrás stb. Sajnos, a tsz-ek eddig nem éltek ez­zel a lehetőséggel. Inkább a nehéz fizikai munkát igénylő (építőrészleg), vala­mint a nagy szakmai felké­szültséget kívánó ágazatok (villamosmotorok, bőrdísz­mű stb.), kerültek előtér­be. Igaza van a bizottsági jelentésnek: „ez esetben az idős tsz-tagok helyzetének megjavítása, ne pedig az esetleges nagyobb haszonra való kilátás legyen a fő cél.” Tóth István ó út, minden gázló és átke­lőhely ... Hanem, már ok­tóber húszadika után, egy hajnalban német szó veri fel a falut: keresik a köz­ség vezetőit, hogy nekik ennyi meg ennyi liba, ka­csa, tyúk és bárány kell! Motorcsónakkal jöttek át a Dunán, mert észrevették, hogy a szovjetek nem vo­nultak be Szeremlére. Az esküdtek persze ha­mar összeszedték nekik, csak szabaduljunk tőlük. Nagy elégedetten távoztak — hanem másnap hajnal­ban megjelentek újra! __ A kkor már nem találtak egyetlen községi vezetőt sem, mert azok a felelős­ség elől elbújdokoltak, szer­te a határba. A németek azonban feltalálták magu­kat: bementek a házak­hoz, s magad uram, ha szolgád nincs! Volt, aki értett németül, s hallotta, a katonák azt ki­abálták egymásnak, hogy holnapra megérkezik vala­honnan a komp, azzal jön­nek át, s akkor lábon hajt­ok a jószágot Szeremlé­ről! .... Az elárvult község­\

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents