Petőfi Népe, 1969. április (24. évfolyam, 75-97. szám)
1969-04-10 / 80. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! Érdemes odafigyelni A vonatkozó kormány- határozat szerint a termelőszövetkezetek gazdálkodási versenyét a területi szövetségek értékelik. A szövetségek verseny- és propagandabizottságainak munkáját segítette a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsa által március végén rendezett tanácskozás. A termelőszövetkezeti szocialista brigádvezetők ekkor találkoztak először országos összejövetelen. Értékelték az eddigi eredményeket és levonták a tanulságokat. Szó esett arról, hogy az új gazdaságirányítási rendszer célkitűzéseinek megfelelően miként lehetne korszerűsíteni a szocialista brigádmozgalmat. A tanácskozáson megyénkből számos szocialista brigádvezető vett részt, akik ezekben a napokban mondják el a tapasztalataikat a versenymozgalmat tárgyaló tanácskozásokon. Egy ilyen tapasztalatcserén hangsúlyozta az egyik szo- c'alista brigádvezető: — A hármas jelszó: — szocialista módon dolgozni, tanulni óc_ tanítani, szocialista módon élni — kötelezi a mozgalomban résztvevőket. Ha teljesítik vállalásukat, az előírt feltételeket, érdemes odafigyelni munkájukra és útjukat egyengetni a közösség érdekében. M ás szóval szükséges segíteni, ezt a még gyermekcipőben járó, de egyre terebélyesedő versenyformát. Az elmúlt esztendőben számos közös gazdaságban fellendülés volt tapasztalható. A hartai Béke Termelőszövetkezetben 1962-ben a párt és a nőtanács kezdeményezésére négy szocialista címért küzdő brigád alakult 67 taggal. Tavaly már 10 brigád küzdött a megtisztelő címért, 118 résztvevővel. Az idén újabb két brigád kapcsolódott a versenybe. Ahogy a szövetkezetben mondják; megszerették a mozgalmat. Igaz viszont, hogy az elért eredmények befolyásolják a gazdák jövedelmét, vagyis a megtermelt értékek mennyisége és minősége határozza meg a béreket. Ez pedig segíti a versenyt és jobb eredmények elérésére serkent. A területi szövetségek már tavaly segítették a verseny szervezését, értékelését Segítségük jelentős termelési többletet eredményezett. A z idei vállalások ösz- szegezése most folyik. A jelzések szerint az idén újabb brigádok kapcsolódnak be a mozgalomba. Munkájukat könnyíti, ha a területi szövetségek verseny- és propagandabi zottságai, együttműködve a gazdaságokkal, rendszeresen értékelik a vállalások teljesítését. K. S. 9 múlt évi gazdálkodás eredményeiről, tapasztalatairól tárgyalt a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsa Szerdán reggel a Gellert Szállóban megkezdődött a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsának kétnapos ülése, amelyen a zárszámadások tükrében értékelik a termelőszövetkezeti gazdálkodás tavalyi eredményeit, s megjelölik a tsz- mozgalom fejlesztése szempontjából legfontosabbnak ítélt tennivalókat. Szabó István, a TOT elnöke a részletes írásos előterjesztést szóban kiegészítve felhívta a ügyeimet a termelőszövetkezeti mozgalom időszerű kérdéseire, feladataira. A termelőszövetkezetek mezőgazdasági termelése a múlt évben — a kedvezőtlen időjárás, az állatbetegségék és egyéb nehézségek ellenére — kielégítően alakult, az országos átlagnál jóval • nagyobb mértékben, 4—5 százalékkal növekedett. A növénytermesztésben éreztette leginkább káros hatását a kedvezőtlen időjárás, s emiatt a termelési érték csak megközelítően az előző évi körűi alakult. A közös gazdaságok az előző évinél 12 százalékkal több mezőgazdasági terméket adtak az állami és szövetkezeti kereskedelemnek. A vágóállatok és az állati eredetű termékek felvásárlása együttesen 30 százalékkal, ezen belül a vágómarháé 43 százalékkal, a vágósertésé 21 százalékkal emelkedett. Baromfiból 17 százalékkal, tejből 36 százalékkal többet adtak a szövetkezetek az állami kereskedelemnek, mint egy év vei korábban. A gazdaságirányítás reformja során hozott intézkedések mind a termelésre, mind az értékesítésre serkentőleg hatottak, az ösztönzők nyomán a nép- gazdasági érdek és az üzemek elhatározása általában találkozott. Ezt igazolják egyébként az 1968—1969. évi szerződéskötések is. Vágómarhából 22, hízott sertésből 18, baromfiból 38, tejből 18 százalékkal nagyobb mennyiségre szerződtek, mint az előző év azonos időszakában. Kenyérgabonából 13 százalékkal. borból 35 százalékkal nagyobb a leszerződött mennyiség, s meghaladja az éves előirányzatot. Kisebb- nagyobb elmaradás van viszont egyebek között az étkezési burgonya, továbbá vemhesüsző és a liba szerződéskötésénél. A tavalyihoz képest csökkent a cukorrépa, a sörárpa, és a fűszerpaprika szerződéses területe, ez azonban a felvásárlás kisebb igényeivel függ össze. Az új gazdaságirányítási rendszer következtében javult a szövetkezetek önálló, vállalatszerű gazdálkodása. A termelőszövetkezetek korábban már létrehozták a termelés folyamatosságához szükséges alapok 80— 90 százalékát, így vált lehetővé, hogy 1968-ban 53— 54 milliárd forint értékben termelésüket mindössze 5 milliárd forintnyi — az év közben már vissza is fizetett — rövidlejáratú hi- j fellel valósították meg.! Több száz termelőszövetkezet már hitel igénybevétele nélkül gazdálkodott. Az országosan kedvező jövedelmi helyzeten belül mintegy 80—90 üzent — főleg a gazdasági reform intézkedései által kedvezőtlenül érintett és ezekre kellően fel nem készült, valamint a nagyobb elemi kárt szenvedett szövetkezetek — 80 —100 milliós veszteséggel zárt. A közös gazdaságokból származó személyi jövedelmek között változatlanul nagyok a szóródások, az összes dolgozó tagok csaknem felének évi jövedelme 10 000 forint alatt van. A kiemelkedően gazdálkodó szövetkezetek tagjainak magasabb keresete a valóságnál kedvezőbb színben tünteti fel az egész parasztság jövedelmét. Az előadó részletesen foglalkozott a szövetkezeti beruházások kérdéseivel, gondjaival. Egyebek között megállapította, hogy a hiteligényléseknél kialakult verseny nem mindig egészséges. A szövetkezetek egy része lehetőségeit meghaladó erőfeszítésre kényszerül, szükséges beruházásának megvalósítása érdekében kénytelen lehetőségeinél rö- videbb határidőt vállalni, a kedvezőtlen adottságú termelőszövetkezetek pedig szinte számba sem jöhet-/ nék a hiteligényiési versenyben. A termelőszövetkezetek 1968-ban igényeiknél jóval kisebb, összesen 5—7 milliárdos beruházást valósítottak meg, építkezéseiknél azonban az áremelkedés következtében az új férőhelyek száma nem emelkedett a beruházott összeggel arányosan. Külön említette a beszámoló a kedvezőtlen adottságú termelőszövetkezeteket. Ilyen körülmények között gazdálkodik ugyanis a szövetkezetek egyharma- da, s többségük folyamatos pénzügyi támogatásra szorul. A gazdaságirányítás új rendszerében ezek a szövetkezetek néhány vonatkozásban az eddigieknél is hátrányosabb helyzetbe kerültek. A beszámoló után felszólalások következtéit. Hasznos és kulturált hobby Több százan dolgoznak megyénkben az MHSZ rádiósklubjaiban és az úttörő- rádióskörökben. Közülük számosán szereztek már oklevelet és nemzetközi diplomát, s egyre több a fiatalok között is az olyan operátor, aki önállóan dolgozhat a nagy teljesítményű adó-vevő készülékeken. A felszabadulás ünnepén két nagyszabású országos versenyt rendeztek a rádiósok. Április 4-én ifjúsági versenyt tartottak, 6- án pedig felszabadulási emlékversenyt. Az értékelés még folyik, de annyi máris megállapítható, hogy megyénk rádiósai ismét jó eredményeket értek eL Képűnkön: munkában az egyik legjobb vidéki rádiósklub, a jászszentlászlói MHSZ-klub tagjai, akik a két ünnepi versenyben több mint száz összeköttetést létesítettek. Htoa,TÍRIat (3. oldal) Kunjehértőn jártunk Község, ahol mindenki a saját házában lakik. (4. oldal.) IFJÚSÁG lapunk új melléklete (5. oldal.) Tudomány, technika (6. oldal.) (7. és 8. oldal.) Április 11-12-re összehívták a szocialista brigádvezetők harmadik országos tanácskozását A Szakszervezetek Országos Tanácsa és a Kommunista Ifjúsági Szövetség Központi Bizottsága április 11— 12-én rendezi meg a szocialista brigádvezetők IIT. országos tanácskozását az Építők Szakszervezete székházának kongresszusi termében. A tanácskozás napirendje: beszámoló a szocialista brigádmozgalom helyzetéről, a további fe’adatokról. Előadó: Gásnár Sándor, a szaktanács titkára. Korreferátumot tart; Méhes Lajos, a KISZ KB első titkára. 303 milliós beruházás Folytatják a vasútvonalak korszerűsítését A Szegedi MÁV Igazgatóság területén 1969-ben a felmérések szerint várhatóan mintegy 32,7 millió utast és 5,5 millió tonna árut kell elszállítani. Az évről- évre általában 8—10 százalékkal növekvő szállítási igényeket természetesen nem lehet csupán a vasutasok fegyelmezettebb munkájával, fokozottabb helytállásával kielégíteni. Az áruszállítás lebonyolításához többek között 370 ezer vasúti kocsira lesz szükség, s a vasútvonalakat, berendezéseket is en- ■^ek megfelelően kell kor- 5zo”'síteni. Az elmúlt évben az igazgatósághoz tartozó' vasútvonalakon — így a Bács- 'Kiskun megyeieken is —, 260 millió forint értékű beruházást hajtottak végre. A vasút állagának javítása természetesen az idén is folytatódik. Vonalhálózat korszerűsítésre 177 millió, a távközlő- és biztosító berendezések építésére 43 millió, pályaudvarok, szolgálati helyiségek bővítésére, újabbak létesítésére 47 millió, egészségügyi, kulturális célokra 10 millió, szociális és oktatási létesítményekre 26 millió forintot 'ordítanak. Rendkívül fontos, hogy a magas beruházási összege-; két célszerűen, rendeltetésének megfelelően használják fel. Ugyanakkor az sem közömbös, hogy az igazgatóság területén dolgozó vasutasok jól szervzett munkájukkal mennyire hatékonyan gyümölcsöztetik azokat a lehetőségeket, amelyek a korszerűbb vasútvonalakon, pályaudvarokon adódnak. Az ország gazdasági fejlődése természetesen azt kívánja, hogy vasútvonalainkon a személy- és áruforgalom zavartalan legyen és a szállítási feladatokat maradéktalanul végrehajtsuk, Sz. S. A MAGYAR S ÍO C fA L ISTA MUNKÁSPÁRT BÁCS*- KISKUN MEGYEI BÍZ OtTSÁ GÁ N A K N A PI L A PJ A XXTV. évi. 80. szám 1969. április 10, CSÜTÖRTÖK TÍZ OLDAL ára 90 fillér
