Petőfi Népe, 1969. április (24. évfolyam, 75-97. szám)
1969-04-04 / 78. szám
A riporicr jegyzetfüzetéből t?gyik lapunk egy és ugyanazon hasábján az alábbi végződésű híreket olvastam: „Harmadfokú sérülésekkel szállították kórházba, ahol va-”... — „Temetése március.. .-én délután fél háromkor lesz a” — Ha ez továbbra is így megy, végképp nem tudom, hogy mi | dőjárási helyzetkép ■ egy másik napilapból: — Az őzek, szarvasok, muflonok nem vándoroltak vissza az etetők környékére, amiből nyilvánvaló, hogy közelinek „tartják” az igazi tavaszt. Én a magam részéről nemcsak feleslegesnek, de érthetetlennek is „tartom” az idézőjelnek ezt a teljesen egyéni alkalmazását. Szóljon, akinek más „a” véleménye.. ä A mcrikában rövidesen kiadják „Bizalmas ellenség” címmel azt a hézagpótló, csaknem félezer oldalas „szakkönyvet”, amely a hatásos veszekedéssel kapcsolatos tudnivalókat foglalja össze, tudományos alapon. Ilyen fejeze.ei vannak: „Hogyan kezdjünk egy jó kis veszekedést?” „Vitatkozás házasélet előtt, alatt(!) és után” .. • Elnézést a kifejezésért, de röhögnöm kell. Ahogy így elnézem a dolgokat, nekünk, a hajdani lovas nemzet fiainak — méginkább leányainak — csak ábécé lenne ez a tankönyv. Elég bő és eléggé kifejező a szókincsünk. Ügy, hogy ezennel meghívom Bach és VVyden urakat, a szerzőket: mielőtt a bővített kiadást megszerkesztenék, jöjjenek tanulni hozzánk, professzorokhoz! [ zámos tehén vakságát okozta Űj-Zé- landban a megrongálódott földgázvezetéket javító munkások hegesztőpisztolya. A legelésző bocik a vakító lángot ugyanis órákon át bámulták. Csoda, ha ezek után ép szemű társaiknak pápaszemmel kell majd a legelőre ballagniuk? Azon tűnődöm ezekután, hogy nálunk egyetlen vak tehénről, vagy beatzenétől megsüketült bivalyról sem szól a fáma ... Lehet, hogy mifelénk a marhák is okosabbak? —a —r Az eszme fegyverével is... Hogyan lesz valakiből munkásőr, illetve hogyan lesz kommunista abból a munkásőrből, aki mintpár- tonkívüli ölti magára az acélkék egyenruhát? Erről beszélgettünk Kiskunfélegyházán a Mártonffy Ernő önálló munkásőr század parancsnokával, a járási és városi pártbizottság egy- egy munkatársával és a megyei munkásőr-parancs- nokkal. A kérdés egyáltalán nem egyszerű, hiszen itt elsősorban nem a számok az érdekesek, hanem az a folyamat, amelynek során meggyőződéses kommunista lesz valaki. Ennek a folyamatnak természetesen nemcsak külső tényezői, mozgatói vannak, hanem belső, szubjektív oldala is. A kettő kétségtelenül szoros ösz- szefüggésben, dialektikus kapcsolatban van egymással, s „felváltva”, vagy egyszerre alakítják, formálják a fiatal munkásőr gondolatvilágát, viszonyát a közösséghez, egy szóval a világnézetét. Mit tesz ennek a folyamatnak az elősegítése érdekében a század parancsnoksága? Vegyük először azt a tényt, hogy az új munkásőr olyan kollektívába kerül, ahol nagyfokú fegyelem, elvtársi, baráti légkör uralkodik, önmagában ez a körülmény is hatással van az emberekre, különösen azokra, akik egy-két hónapja, fél éve léptek a századba. A közösség nevelő ereje itt fokozottabban érvényesül. Ennek tudatában szögezte le 1963-ban az MSZMP Politikai Bizottságának határozata, hogy ez a testület alkalmas a kommunistává nevelés gyakorlati feladatainak ellátására. Félegyhízán ellátja-e a munkásőr-század ezt a feladatot? Amikor az említett PB-határozat megjelent, a század állományának 80 százaléka volt tagja a pártnak. A többnyire idős, vagy legalábbis a munkásőri szolgálatban 5— 7 évet eltöltött elvtársak gyakran kétkedő fejcsóvá- lással fogadták a pártonkí- vüli munkásőröket. Nem bíztak bennük eléggé. A gyakorlatok és az elméleti képzések során azonban hamarosan szertefoszlott ez a bizalmatlanság, s egymás után vették fel a pártonkívülieket a századba. Szívesen fogadták őket. készséggel segítettek nekik a „szakmai” és ideológiai ismeretek elsajátításában — mélyebb megértésében, öt év alatt — 1963-tól 1968 végéig — összesen 57 pár- tonkívüli munkásőr került a Mártonffy Emő-századba, s közülük 27 munkásőr vált egy-két éven belül párttaggá. Ez azonban nem minden esetben megy ilyen egyszerűen. Vannak alapszervezetek, ahol nem ismerik eléggé az üzemben dolgozo munkásőrnek a században végzett munkáját. Előfordult például a Vegyipari Gépgyárban, hogy egy kétszeres szocialista brigád vezetőjét, aki a legjobb munkásőrök egyike is, nem akarták felvenni a pártba, bár erre már az üzemben végzett munkája révén, ideológiai érettsége alapján is érdemesnek bizonyult. Térjünk vissza azonban a nevelő munkához, annak is a második, szubjektív oldalához. Korántsem könnyű dolog megszervezni a politikai oktatást. A munkásőrök 51 százaléka végzett nyolc általánost, 8—10-en középiskolai és ketten-hároman rendelkeznék egyetemi végzettséggel. Ebből kiindulva, s továbbá, mert az iskolai végzettség önmagában még nem jelent ideológiai stabilitást és tisztánlátást, úgy határozott a század parancsnoksága — a városi és a járási pártbizottsággal egyetértésben —, hogy az idén valamennyi munkásőr részt vesz politikai oktatásban: alap-, közép- és felsőszintű tanfolyamokon. A munkásőrség a párt fegyveres testületé. Érthető, hogy csak olyan ember öltözhet az acélkék egyenruhába, aki — ha még nem is tagja a pártnak — de tökéletesen megbízható, s alkalmasnak látszik arra, hogy az említett gyakorlati és elméleti képzés után párttag legyen. A kiskunfélegyházi beszélgetés arról győzött meg bennünket, hogy a munkásőrségben — a megye valamennyi alakulatánál — előreláthatóan, tudatosan folyik ez a nevelő munka, s a munkásőrség valóban alkalmas arra, hogy a kommunistává nevelés gyakorlati iskolájának nevezzük. Gál Sándor Nemzetközi tapasztalatcsere A közelmúltban — a szocialista országok szövetkezeti szövetségei vezetőinek az értekezletét követően — Bács-Kiskun megyébe látogatott Alexandr Petro- vics Klimov és Sztojan Szjulemezov. A bolgár szövetkezetek központi szövetségének elnökét, Sz. Szju- lemezovot arra kértük, hogy tájékoztassa olvasóinkat a hazájában megvalósuló gazdaságirányítási reformról. A szovjet foKecskeméti bőrkesztyűk az új-zélandi nőknek Keresettek a kecskeméti bőrkesztyűk a nyugati országok divatcsarnokaiban. A puha zergéből, mappából és a borjúvelúrból készült, zömmel női kesztyűket elsősorban a tőkés államokba szállítják. A fekete, barna, csau, zöld és kék színű női kézvédők — a vevők kívánsága szerint — gépi és kézi varrásúak. Divatját múlta a hosszított szár, keresettek a rövid, tűzéssel díszített, csuklóig érő puha, női bőrkesztyűk. Eddig 8 ezer párat szállítottak külföldi megrendelésre. Rendszeres kereskedelmi kapcsolatot tartanak Hollandia, Ausztria, NSZK, Svájc, Belgium, Svédország és NDK üzletkötőivel. A húsvéti ünnepek előtt nagyobb szállítmányt indítottak Norvégiába. Az idén az új-zélandi nők is kecskeméti bőrkesztyűt hordanak. Az exportigény kielégítésére bővítik a termelést. A ktsz-ben külön tanfolyamokat szerveztek a kesztyűvarrók betanítására, a szakma elsajátítására. Korszerű, új óvoda építésére mintegy 1 millió forintot fordítanak Bács- bokodon. Még az idén elkészül a 75 apróságnak kényelmes otthont nyújtó, tetszetős létesítmény. Sztojan Szjulemezov gyasztási szövetkezetek központi szövetségének elnöke, A. P. Klimov pedig a szimferopoli körzet és megyénk árucsereforgalmának újabb lehetőségeiről nyilatkozott. — Tavaly már jártam Bács-Kiskun megyében, s az akkori látogatás keretében a termelőszövetkezetek munkáját tanulmányoztuk — kezdte Sztojan Szjulemezov. — Nálunk, akárcsak Magyarországon, végbement a gazdaságirányítás rendszerének reformja, nagyobb önállósághoz jutottak a vállalatok. Ezzel együtt a gazdálkodásért érzett felelősségük is megnőtt. A folyamat 1964-ben indult meg, s az elmúlt évben már erőteljesen kibontakozott. A személyi jövedelmek is sokkal inkább az elért eredmények függvényei, mint azelőtt. Nagyon lényeges, hogy szabadabb utat kapott a kezdeményező kedv. A magyar „új mechanizmustól” eltérően nálunk vannak még kötelező mutatók, bár nagyon sok központi tervutasítás érvényéi vesztette. Ez átmeneti állapot, s a hiánycikkek pótlását szolgálja. Így a kenyér- és takarmánygabona, a rizs, a napraforgó, bab, paradicsom, tej és hús felvásárlását szabályozza az állam. A követelmény nem a termelési é felhasználandó területek nagyságára, hanem a leszállítandó mennyiségre vonatkozik. Ezt akár „állami megrendelésnek” is tekinthetjük. Egy másik különbség, hogy a szövetkezeteink nem egy, hanem öt évre előre terveznek, s kötnek felvásárlási és értékesítési szerződéseket — szintén saját kezdeményezésükre. A termelés — feldolgozás — értékesítés folyamatának egységesebbé tételére Bulgáriában is lehetőségük van a termelőszövetkezeteknek különféle vállalkozásokra a szabadabb értékesítésre. A tsz-ek konzervüzemeket, húsfeldolgozókat működtetnek, építőrészlegek születnek, s a gazdaságosabb értékesítést szolgáló hűtőházak nőnek ki a földből. Mindkét magasrangú vendég hangoztatta, hogy a szocialista országok szövetkezeti vezetőinek budapesti tanácskozásán született megállapodások, sikerek részben a házigazdák jó szervező készségének is köszönhetők. — Ami minket illet — mondta A. P. Klimov, a szovjet fogyasztási szövetkezetek központi szövetségének elnöke —, minden támogatást megadunk a magyar Szövetkezetek Országos Szövetségének. ' Majd a szimferopoli körzet és Fáes-K^kvn r»8. — Hát lehet, hogy elvesztette az ezredét, vagy az ezrede őt. Sőt, női ruhába is öltözhetett, nehogy valakinek eszébe jusson, hogy bármi köze is lehet az ezredéhez ... Ruth nehezen fogta fel a dolgot, de láthatólag lehűlt Csánkó iránti rajongása, amikor elmagyaráztam neki, hogy ezek a vezérezredesek és ezredesek miként futottak a háborúban, néha — mint ez az eset is mutatja — egészen Amerikáig. Magam is csodálkoztam ékesszólásomon, hiszen amikor ezek az események történtek, én még kisgyerek voltam, s a háborúban legfeljebb úgy vettem részt, hogy amíganvám sorbaállt a lóhússzék előtt, ér a péknél vártam, hogy beváltsák a kenyérjegyeinket. Átfutott az agyamon, hogy mindezeket katonáskodásom alatt tudtam meg, a kötelező politikai foglalkozásokon. amelyek azonban úgy látszik, nem használtak nekem túlságosan, hiszen mégiscsak átkeltem a határon. Ez a beszélgetés valahogy kiverte a fejemből, hogy eredetileg más terveim voltak Ruthtal, s ezembe sem volt, hogy a legújabbkori magyar történelem néhány kellmetlen epizódjával traktáljam. És a lány kék szemében is kialudt lassan az érdeklődés.. Neki ennyi bőségesen elég. Végtére is ő pincérlány, néni történész. Alighanem el sem olvassa a Csánkóról szóló tudósítást, ha történetesen nem egy magyarral hozza össze a sors. Az egész ügyben őt csak az érdekelte, nehogy nekem valami bajom essen. Ezért aztán még vagy háromszor megígértet- te velem, hogy szombat délután varietébe megyünk, s nem a Ritmus Hallba, Csánkóékkal teázni. Készséggel bele is egyeztem, hiszen bármennyire szomjas voltam is a magyar szóra, fegyverszóra igazán nem vágytam. Ezek után nem volt más hátra: ismét emlékeztettem Ruthot az ígéretére, hogy nem hagy tovább gyötrődni. Barátnőm ismét megnyugtatott és nem kételkedtem szándéka őszinteségében. — A fene egye meg őket! — bökött a két szomszéd asztalnál ülő alakok felé. — Ha már ezt a szakmát választották, inkább azt a merénylőt hajszolnák... Én a magam részéről hozzátettem, hogy a jelen pillanatban szívből útálom Cuck urat, de tüstént megváltozna róla a véleményem, ha puszta jótékonykodásból felajánlaná magándetektív jeit Csánkó védelmére. Végtére is az a szegénv öregember sokkal inkátíb rászorul, hogy megóvják tőlem. A behemótok azonban semmi jelét nem adták, hogy a gazdájuk más munkát adott volna nekik, s emiatt kénytelen voltam megint elkísérni Ruthot a buszmegállóig. Ezúttal megvártam, amíg felszáll, s megbizonyosodtam róla, hogy ketten követik. Aztán én is felszálltam a metróra, szintén változatlanul dupla díszkísérettel. Nagyon tetszett a gondolat, hogy ha én lennék Csánkó, most nem kellene az életemet féltenem, hiszen éjjel-nappal vigyáznak rám. Ez egészen megnyugtatott. Odahaza az ablakon át ismét megbizonyosodhattam róla, hogy ezen az éjszakán sem hagynak ebek harmincadjára. Az ágyban nyújtózkodva eszembe jutottak a kalian- tyúk, s kénytelen voltam azt is belátni, hogy mégsem én vagyok Csánkó, De jó is lenne, ha nem kellene minden nap nyolc óra hosszat csavaroznom azokat az izéket! Bár úgy lenne öttalála- tosom a lottón, mint ahogy ez a kívánságom teljesült! Másnap három órát sem dolgoztam! Valaki felkereste Winston urat a kalitkájában, majd a látogató távozása után, a munkafelügyelő egyenesen hozzám jött, s betuszkolt a szentélyébe. — Menjen a pénztárhoz, vegye fel a járandóságát, és elmehet! — mondta. Nagyon nehezen jutottam ehhez az álláshoz, munka- nélküli segélyre nem voltam jogosult, s így csapásként ért az elbocsátás. Teljesen érthetetlen volt számomra, miért adják ki az utamat Akármennyire utáltam is a kalian tyúkat, saját jól felfogott érdekemben valamennyit a kívánalmaknak megfelelően erősítettem fel. Éppen ezért kíváncsian faggatni kezdtem Winston urat, hogy kifogásolta-e valaki a munkám minőségét. — Érdeklődtek maga felől — közölte hidegen a munkafelügyelő. Nem látszott rosszindulatúnak. Megpróbáltam jobb belátásra bírni. — Azért bocsátanak el, mert érdeklődtek irántam? Ezért maradjak munka nélkül? — Az érdeklődő azt tanácsolta, hogy holnap már ne itt kelljen érdeklődni magáról! — mondta szelíden Winston. — Ez minden, amit mondhatok. Igazán sajnálom, hogy valakinek az útjába került. Magának mint külföldinek kétszeresen kellene vigyáznia, hogy kikkel találkozik, milyen kapcsolatai vannak ... Most már nem bírtam uralkodni magamon. Kiabálni kezdtem. (Folytatása következik.) A. P. Klimov gye árucsere forgalmának bővítési lehetőségeiről beszélt : — Szovjetunió viszonylatában is a jó fogyasztási szövetkezetek közé tartósuk a szimferopoli — jelentette ki egyebek között A. P. Klimov. — Elvileg nincs semmi akadálya annak, hogy a Kecskemét és Szimferopol között kialakult testvérvárosi kapcsolat a keresk-’’^ lemben is éreztesse kedvező hatását. A Kecskémé: és Vidéke Általános Fogyasztási és Értékesítési Szövetkezet konzervüzemé nek a termékeit, kész’e*e- it például szívesen fo"- nák a mi háziasszonya1 rk S bizonyára akad olyrr termék a Krím-félszige'e amit Bács-Kiskun megyében üdvözölnének öröm mei a vásárlók. Halász Ferenc
