Petőfi Népe, 1969. április (24. évfolyam, 75-97. szám)
1969-04-30 / 97. szám
1. oldal 1969. április 30. szerdai Tanácskozott a SZOT Kedden ülést tartott a Szakszervezetek Országos Tanácsa a SZOT székházában. Komócsin Zoltán, a Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára tájékoztatta az időszerű nemzetközi kérdésekről a szak- szervezeti mozgalom vezetőit. Ezt követően a Szakszer1 szejjm ülése Kedden délelőtt Varsóban összeült a lengyel nemzetgyűlés. Á keddi egynapos plénum az 1965. májú* 30-án megválasztott szejm utolsó ülése, mivel négyéves megbízatása lejár és június elsejére kiírták az új választásokat. A napirenden három törvénytervezet megvitatása és elfogadása szerepel. Közülük a dolgozók évi rendes szabadságát szabályozó új törvény a legjelentősebb. Ez minden fizikai és szellemi dolgozó számára azonos elveket érvényesítve, az évi szabadságidőt háromesztendei szolgálat után 14 napban, három és hat év között 17 napban, hat és tíz év között húsz napban, tíz szolgálati éven felül pedig 26 napban állapítja meg. Vietnam, Kambodzsa, Korea A DNFF harcoló alakulatai hétfőn a késő esti órákban Saigontól északra megtámadták az 1. amerikai gyalogos hadosztály egységeit. A négy és fél órás összecsapásban — amelynek során az amerikaiak kénytelenek voltak harci repülőgépeket is bevetni — az amerikaiak két halottat és 11 sebesültet vesztették. A Fatet Lao rádiója hétfőn árulónak nevezte Sou- vanna Phouma laoszi miniszterelnököt. aki korábban azt kérte az amerikaiaktól, hogy bombázzák az országnak a Patet Lao által ellenőrzött területeit. A miniszterelnök — hangoztatta a rádió — ily módon hozzájárult ahhoz, hogy az Egyesült Államok „tovább rombolja hazánkat és még nagyobb arányú gyilkosságokat kövessen el honfitársaink között”. Szöul közelében felrobbant egy amerikai repülőgéphangár. két Phantom F—4 típusú repülőgép megsemmisült, egy amerikai pilóta életét vesztette. vezetek Országos Tanácsa szervezeti kérdéseket tárgyalt. Geréb Sándornét, a SZOT titkárát — saját kérésére, érdemeinek elismerése mellett — felmentette titkári funkciója és elnökségi tagsága alól. Timmer Józsefet felmentette a Népszava főlzerkesztői tisztsége alól és megválasztotta a SZOT titkáráLeszaggatták a zászlót A keddre virradó éjszaka Ostravában két helybeli személy letépte a város fel- szabadulása, valamint a május 1-i ünnepség alkalmából kitűzött zászlók egyikét. A cseh közbiztonsági szervek dolgozói mind a két személyt őrizetbe vették és eljárást indítottak ellenük; Országos az angol Sok tekintetben egyedülállónak ígérkezik az idei május elseje Angliában. Minden jel szerint országos tiltakozó sztrájkra kerül sor elsején: ami nemcsak radikális változást jelent majd az angliai május elsesztrájkra készül munkásosztály KÉSZÜLŐDÉS MOSZKVÁBAN MÁJUS 1-RL I yt ■talílÉ'illÉ ' Májas elsejei dekorációkat készítik a moszkvai Vörös téren. Franciaországi változások Pompidou elnökjelölt Georges Pompidou volt miniszterelnök tegnap délelőtt bejelentette, hogy jelöltetni kívánja magát a sorra kerülő francia elnökválasztáson. Szerdáról bizonytalan időre halasztották el a francia minisztertanács legközelebbi ülését, amelyen a kormány tagjainak az ideiglenes köztársasági elnök, Poher elnökletével meg kell határozniuk az elnökválasztás időpontját. Minden jel arra mutat, hogy június elsejére esik majd a választás. A választási küzdelem miár teljes egészében megindult, a gaulleis- ták jelöltje Pompidou. Az ellenzéki pártok oldaláról nézve a helyzet még zavaros. A centristák arra törekszenek, hogy kihasználják a helyzetből adódó lehetőséget és Alain Poher, Befejeződött a Magyarországi lémet Dolgozók Demokratikus Szövetségének kongresszusa Kedden befejezte tanácskozását a Magyarországi Német Dolgozók Demokratikus Szövetségének harmadik kongresszusa. A beszámoló fölötti vitában 35 küldött szólalt fel. Sokan foglalkoztak az anyanyelvi oktatással. Utaltak arra, hogy növelni kell azoknak a pedagógusoknak a számát, akik a német nemzetiségű szülők gyermekeit oktatják anyanyelvűkre. Ugyanakkor hozzáfűzték, hogy sok helyütt a szülők nem használják ki kellőképpen azokat a lehetőségeket, amelyeket az iskolai oktatás terén a német nemzetiségi gyermekek számára a magyar oktatásügy biztosít. A vitában felszólalt Baráti József, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának titkára és dr. Kővágó László, a Művelődésügyi Minisztérium nemzetiségi osztályának vezetője. ideiglenes köztársasági elnök személyében állítsanak ellenjelöltet Pompidouval szemben. A Francia Kommunista Párt álláspontja világos. Megtagad minden támogatást a centrista mezbe öltöztetett jobboldali kísérletekből, s arra törekszik, hogy Pompidouval szemben a baloldal közös program alapján kiválasztott jelöltjét állítsák szembe. Az FKP főtitkára egyébként levelet intézett a szocialista párt főtitkárához, amelyben javasolja, hogy a baloldali politikai szervezetek, szakszervezetek és szakmai szervezetek dolgozzanak ki közös kormányzati programot. A szocialista párttal közös párt alakítására készülő köztársasági intézmények konvenciója indítványozta valamennyi baloldali politikai pártnak, hogy képviselőik azonnal üljenek össze a feladatok megvitatására. Ezekben a körökben újból Mitterrand jelölésére gondolnak, akinek népszerűsége ismét emelkedőben van. A lapok továbbra is részletesen foglalkoznak a franciaországi eseményekkel. A Pravda párizsi tudósítója szerint a tájékozott párizsi újságírókörökben arról beszélnek: a szélső jobboldali erők a népszavazás eredményét, a francia külpolitika megváltoztatására akarják kihasználni. A Morning Star, az Angol Kommunista Párt lapja megállapítja: a tábornok veresége a francia baloldali és a többi demokratikus erők fontos győzelme. Ha Franciaország most ki akar jutni a tekmtélyuraloaniból, a reakciós politikai kormányzásból, akkor elősorban a baloldali erők egységére van szüksége. A kairói sajtó majdnem bizonyosra veszi, hogy Franciaország közel-keleti politikájában változás következik be. A kairói lapok különösen attól a változástól tartanak, ha de Gaulle örökébe nem Pompidou, hanem egy centrista politikus lépne. je jellegében, hanem hosz- szú évek óta a munkások első politikai sztrájkja lesz a szigetországban'. A fordulat kiváltó oka a Wilson- kormánynak az a döntése, hogy még a parlament idei ülésszaka alatt, azaz augusztusig elfogadtatja a sztrájkjogot korlátozó törvénytervezetet. A terv, amely gyakorlatilag megfosztaná a munkásságot leghatékonyabb fegyverétől, olyan felháborodást váltott ki, elsősorban szakszervezeti körökben, hogy — többnyire úgy vélik — a Wilson-kor- mány ezzel végképp megpecsételte saját sorsát, az 1970-ben vagy 1971-ben esedékes választásokon menthetetlenül megbukik. A készülő törvényjavaslatnak leginkább azt a két pontját kifogásolják, hogy az úgynevezett nem hivatalos (azaz a szakszervezet által nem szentesített) sztrájkok esetén kötelezővé teszi a 28 napos „békéltető pauzát”, s bírsággal sújtja azokat a munkásokat, akik ezt a rendelkezést megszegik. Ha tekintetbe vesszük, hogy a profilok és fogyasztói árak állandó emelkedése, s ugyanakkor a bérek szigorú korlátozása idején a sztrájkok 95 százaléka ilyen úgynevezett nem hivatalos munkabeszüntetés, vagyis spontánul a műhelyben, valamely konkrét sérelem miatt robban ki, sokszor a szakszervezeti központ tudta és szándéka ellenére, megértjük: miért éppen ezen a ponton támad a tőkések érdekeit védelmező, már csak elnevezésében munkáspárti kormány. A szervezett munkások viszont a sztrájkjog elvét védik, annak tudatában, hogy egy következő, minden bizonynyal konzervatív kormány a most tervezett törvényre ékítheti majd munkásellenes intézkedéseit. Oz egység és az erő A francia munkásosztály az egész dolgozó társadalom legszebb ünnepére, május elsejére készül. Az egység és az erő demonstrációja, az elszánt akarat kifejezése lesz ez a harc folytatáséira, valamennyi dolgozó követeléséért. Ezek között első helyen áll a 6 százalékos béremelés, hogy így visszaállítható legyen az 1968. júniusi vásárlóerő. Ez a követelés egyben emlékeztet a francia dolgozók tavaly májusi győzelmes harcára, amellyel több mint 18 százalékos átlagos béremelést verekedtek ki, de emlékeztet arra is, hogy az azóta bekövetkezett áremelésekkel 6 százalékot visz- szaloptak a béremelésekből. A francia dolgozók saját érdekeik harcos védelme mellett május elseje alkalmából is kinyilvánítják őszinte szolidaritásukat a szabadságáért, függetlenségéért, az amerikai agresszorok ellen harcoló hős vietnami néppel és a világ elnyomott proletárjaival. Harci jelszavaik között ott szerepel a szocialista országok dolgozóinak köszöntése, a nagy nemzetközi munkástestvériség kifejezése. Megmozdulások Spanyolországban Közös megbeszélést tartottak a spanyol munkásbizottságok a spanyol dolgozók szakszervezeti szövetsége, a keresztény szakszervezet, az általános szakszervezet és a spanyol országos munkásszövetség képviselői. Elhatározták, hogy május 1-e előestéjén Spanyolországban országszerte megmozdulásokat tartanak. A csoportok képviselői egyben közös programot is kidolgoztak, s ebben a szakszervezeti mozgalom szabadságát és béremelést, valamint a bebörtönzött szakszervezeti vezetők szabadlábra helyezését követelik. A spanyol belügyminisztérium közleményt adott ki, s ebben súlyos megtorlást helyezett kilátásba azoknak, akik április 30-án vagy május 1-én tüntetésekben vesznek részt, a helyi rendőrparancsnokságok szigorú utasítást kaptáik a „rend fenntartására”. irta:moinar karoly Mi lesz a légióval? (20.) 1962. május 17-én így írt a Le Monde: „A légiósok toborzása, amely az áprilisi puccs után bizonyos ideig szünetelt, tovább tart és a jövőben is folytatódik, csupán a légió személyi állományának bizonyos fokozatos csökkentését tervezik. Bizonyos légiós egységek elhagyták ugyan Algériát, de nem lehet beszélni tömeges távozásukról. A légiónak Algériából kivont alakulatait Djiboutiba és Madagaszkár szigetére irányították. Nincs szó a Szidi bel Ab- besz légiós támaszpont kiürítéséről sem. 1856 óta ez a légió hivatalos székhelye. Esetleg idegenlégiósokat vezényelnek Korzika szigetére is, arra hivatkozva, hogy a légiót megalapító 1831-es törvény a kontinentális Franciaország területén kívül engedélyezte a légió állomásozását, s Korzika kívül esik a földrész határain. (Valójában az 1831-es törvény parlamenti vitájában leszögezték, hogy Korzika ebből a szempontból Franciaország kontinentális területének a részét képezi. — A szerző megjegyzése). A párizsi sajtó értesülései ekkor azt jelezték, hogy a francia kormány korábbi ígéreteit megszegve, továbbra is fenntartja az idegenlégiót, a gyarmati háborúk hírhedt zsoldoshadseregét. Ez tükrözte a francia kormány álláspontját. De ahogy közeledett a népszavazás ideje, úgy követelte egyre határozottabban Algéria a gyűlölt alakulat kivonását. Párizs kénytelen kelletlen engedett. Először is a városokból vonták ki a légiósokat, de azután sor került a döntő lépésre is. 1962. június 22-én jelentették a hírügynökségek Párizsból: „Július elsejéig elszállítják Szidi bel Abbesz 1500 főnyi légionista helyőrségét ... A 17 000 embert számláló idegenlégió elhelyezése nagy gondot okoz a francia hatóságoknak. Sem Franciaország, sem a gyarmati szigetek lakossága nem kívánja az idegen kétes elemekből álló csapatok jelenlétét.” Szidi bel Abbesz nemcsak egyszerű katonai támaszpont, hanem a légió „szent városa”. Amikor a
