Petőfi Népe, 1969. április (24. évfolyam, 75-97. szám)
1969-04-23 / 91. szám
4. oldal 1969. április 23. szerda Foglalkoztatottság - életszínvonal Dinamikusan fejlődő város Baja. A gyors változások nemcsak a több évtizedes, hanem a néhány évvel ezelőtti összehasonlítások alapján is jól érzékelhetők. Különösen az Papp Györgynek, a bajai városi pártbizottság titkárának nyilatkozata ipar fejlődésének üteme szembetűnő. „A foglalkoztatottság a városban megöl- hát megoldott kérdés Ba- dott probléma” — olvassuk egy jelentésből. Másutt, ján. Jó néhány adat azt ezt halljuk: — ruházati cikkekből az egy lakosra jutó í bizonyítja, hogy az élet- vásárlás Baján felette van az országos átlagnak. színvonalra ^ lehet kü- Ezekrol a kérdésekről kertünk nyilatkozatot Papp i Györgytől, a városi pártbizottság titkárától. I HíírOftlÖZSf mOtOÍCSÓndk lönösebb panasz. A Ganz Villamossági Művek gyárában például az új profilok átvétele után 1550 forintról 1740 forintra növekedett a havi átlagkereset. A város üzemeiben jelenleg átlagosan évi 20 ezer forint a munkások bére — 3000 forinttal több mint 1965-ben volt. Ugyanezen idő alatt 18,5 százalékkal növekedett a kiskereskedelmi forgalom. J Kisebb üzemek létesültek Baja gazdasági életét a felszabadulás előtt a város kisipari és kiskereskedelmi jellege határozta meg — kezdte nyilatkozatát Papp elvtárs. — A kereskedelmet a Duna, a Dunántúllal való szoros kapcsolat tette élénkké, míg az ipar elsősorban bútor-, fa- és posztóipari termékeket készített. Az iparban foglalkoztatottak száma 1938- ban alig érte el az ezret. Nagyobb üzem a Posztógyáron kívül nem volt. Akkoriban — mint az ország többi részén — itt is megoldatlan volt a lakosság megfelelő arányú foglalkoztatottsága. A felszabadulás után, az 1950-es években kisebb üzemek létesítésére került sor. a mai Férfifehémemű- gyár elődje, a Ruhagyár, annak idején barakkszerű épületekben kezdte meg működését. Létrejött a Fémipari Vállalat, amely mezőgazdasági gépeket gyártott. Az egyre-másra alakuló ktsz-ek is mind több embert foglalkoztattak. Jelenleg kb másfél ezren dolgoznak a kisipari termelőszövetkezetekben. 1960-ban az iparban foglalkoztatottak száma már < elérte a hatezret, az ipar termelési értéke pedig a 600 millió forintot Ettől kezdve gyorsult a fejlődés üteme is. A második ötéves tervben a megyei pártbizottság és a megyei tanács politikáját követve a tanácsi vállalatok egy részét — amelyeknél az adottságok megfeleltek a követelményeknek — a minisztériumi iparnak adtuk át. Ily módon a Fémipari Vállalatból két nagyüzem is létesült Az egyik a Villamosipari Gyár, amely 1963-ban a Ganz-Villamos- sági Művekhez került. A másik a Vas- és Fémipari Vállalat ezt később a Kismotor és Gépgyár vette át, sőt egy harmadik üzem is „kitelt még a maradékból”: a Vegyesipari Vállalat. Az átadott tanácsi vállalatokat a minisztériumi ipar jelentős beruházásokkal korszerű nagyüzemekké fejlesztette. Sőt amire kevés példa van, egy országos vállalat központja — a Finomposztó Gyáré — Bajára került. Új iparágak honosodtak meg a városban: a vasipar, az elektromos ipar, a hajógyártás stb. A Finomposztó Gyár szintetikus anyagokkal is dolgozik. A hűtőház felépítésével pedig megjelent az élelmiszeripar is. Rádió jóformán minden házban található, 8500 előfizetőt tartanak nyilván. Televíziója 1960-ban 205, 1965-ben 2835, jelenleg 5010 családnak van. Gyakorlatilag minden második család tv-készülék tulajdonos. Motorkerékpárja 645, személygépkocsija 640 bajainak van. Nem tudom, akad e példa az ilyesmire, de itt háromezer család rendelkezik motorcsónakkal. Az OTP a takarékbetétek után 6 millió forint kamatot számolt a lakosság részére egy év alatt, s ruházati cikkekből Baján valóban felette van az egy lakosra jutó vásárlás az országos átlagnak. Gondjaink természetesen vannak, ezek közül legnagyobb a lakáshiány. Állami költségvetésből ebben a városban kevés lakóház épült, magánerőből viszont szép számban létesült. Különösen dicséretes e tekintetben a KISZ szervező munkája. Az 1969—70-es években 283 lakás épül fel állami költségvetésből, többségük szövetkezeti lakás lesz. A lakóházépítés ütemét természetesen meg lehetne gyorsítani, ha az OTP nagyobb kedvezményeket nyújtana a kis jövedelmű lakosoknak. Emellett a telekellátottságon is csak nagyobb rugalmassággal lehet javítani. Végül még azt kívánom elmondani — mondotta Papp György elvtárs —, hogy a város vezető szervei megkezdték a negyedik ötéves terv kidolgozását. Minden törekvésünk az, hogy növeljük a foglalkoztatottság kulturáltságát, javítsuk a kommunális ellátottságot, s tovább emeljük a város lakóinak életszínvonalát. Nagy Ottó Cél: továbbfejleszteni az ipart 1962-ben még sokan — elsősorban nők — jártak nap mint nap a pártbi- zotságra és a tanácshoz —, hogy teremtsünk munka- alkalmat számukra. Akkor a beruházási összegeket elsősorban a termelő kapacitás növelésébe fektették be az üzemek, s nem igen maradt pénz a szociális létesítmények — a mosdó, étkező stb. — építésére. Igaz viszont, hogy a 286 millió forint befektetése nyomán 8500-ra növekedett az iparban dolgozók száma, s az évi termelési érték 1,1 milliárd forintra futott fel. A város harmadik ötéves tervének célkitűzése: a meglevő bázisra építve továbbfejleszteni az ipart. A beruházások közül kiemelkedik a 130 millió ráfordítással épülő Kismotor és Gépgyár. Jelentős összegekkel korszerűsítették a Finomposztó Gyárat és ebben az időben már a szociális létesítmények építésére is nagy összegeket fordítottak az üzemek. Ma már a foglalkoztatottság nem probléma Baján. Az iparban 10 500-an — a felnőtt lakosság 45,6 százaléka dolgozik. Több üzemünk rendszeresen hirdeti, hogy felvesz munkásokat. Jelenleg inkább a szakmunkásképzés okoz számunkra eondot. Résen a textilipar betanított munkásokat foglalkű zta tot t, A vas- és elektromos ipar azonban már szakmunkásokat igényel. Sajnos, az ipa- ritanuló-iskola túlzsúfolt és eléggé kultúrálatlan körülmények között folyik itt a a tanítás. Bízunk abban, hogy a Bács-Kiskun megyei Építési és Szerelő- ipari Vállalat, amely már megkezdte, idejében be is fejezi az új iparitanuló-in- tézet építését. Ez idő szerint 37 mérnök és 250 technikus dolgozik a város üzemeiben. Jelenleg is a vállalatok sok ösztöndíjasa tanul egyetemeken, főiskolákon és technikumokban. A Pécsi Gépipari Technikumnak kihelyezett osztálya van Baján. Arra törekszünk, hogy a meglevő gimnáziumi osztályokból legalább két szakipari középiskolai osztályt létesítsünk. Városunkban sok az érettségizett leány. Valamennyien nem tudnak elhelyezkedni nekik megfelelő munkakörbe. A város vezetői a Vilati-lal tárgyaltak, amely mintegy 20 millió forint értékű villamos eredményhirdető automati- kára adott megrendelést a Bajai Vegyesipari Vállalatnak. Ezt a — finom és ügyes kezeket, s magasabb szellemi felkészültséget igénylő — munkát tervezzük olyan bázisnak, amely- ivei az érettségizett leányokat foelalkozta+ni tudjuk. A foglalkoztatottság teVigyázsi! Tűzveszély! Hatalmas értékek menthetők meg a tűz pusztításától a Siemens-cég által kidolgozott és forgalomba hozott úgynevezett ionizációs tűzjelző segítségével. A készülék működése azon a megfigyelésen alapszik, hogy az izzó, parázsló, füstölő tűzfészek környezetében jelentősen megnő a levegő iontartalma. A megfelelően kialakított érzékelő-elektródák ezt azonnal észlelik és relészerkezet segítségével bekapcsolják a tűzriasztó rendszert, vagy működésbe hozzák a helyiségben felszerelt úgynevezett záporberendezést. A tervezők arra is gondoltak, hogy áramkimaradás vagy zárlat esetén se mondjon csődöt a tűzjelző. Ha ugyanis nem kap áramot a készülék, a riasztó rendszer akkor is azonnal működésbe lép. Az ipari üzemekben, ahol napirenden vannak a tűzesetek, a felbecsülhetetlen értékeket őrző múzeumokban, a több ezer személyt befogadó előadótermekben, stúdiókban és filmgyárakban, valamint a mindennapi élet sok más területén máris sikerrel alkalmazzák ezt az egyszerű működésű és viszonylag olcsó készüléket. N. Labkovszkij: A felesleges szó A postahivatalban alig volt látogató, amikor egy csinos, fiatal lány dugta fejét az ablakhoz, benyújtott egy kitöltött távirati blankettát, s egy nyugtát. A tisztviselőnő nézegette a papírokat, majd kiszólt: — Magának tíz válaszszót fizettek, a táviratán azonban egy szóval több van. Így rá kell fizetnie ... — Dehogy fizetek! — tiltakozott hevesen a lány. — Egyetlen kopejkát sem!... — De hát csak mindösz- sze harminc... — Akkor sem... De nem az összeg miatt! Nálam ez elvi kérdés ... Hát hallott már a néni olyat, hogy egy fiú táviratban valljon szerelmet? Az idős tisztviselőnő csak mosolygott, s ez a mosoly azt árulta el, hogy hallott ő már bizony furcsább dolgokat is az életben. A lány folytatta: — Tessék elképzelni, két éve nincs tőle maradásom, mindig a sarkamban van, de szerelemről, meg ilyesmiről eddig egyetlen szót sem szólt... Most meg, hogy elutazott Kazahsztánba, mindjárt táviratozott. Ezt a szöveget küldte. „Morozova, Moszkva Patovszkij 10 szeretlek táviratozz leszel-e a feleségem Viktor.” Jól kigondolta, ugye? Éppen tíz szó. Eggyel sem több. És fizette a választávirat díját is... szintén tíz szót. Egyetlen eggyel sem többet ... Tessék már mondani, ilyenkor mindig fizetett válasszal kell táviratozni? — Csak abban az esetKesu volt köiioyíL. Csaknem három évnek kellett eltelnie, amíg a bösztöri termelőszövetkezet tagjai véglegesnek mondható véleményüket kialakították Katona Miklósról, a szövetkezet jelenlegi elnökéről. A szólásmondás szerint — a messziről jött ember azt mond. amit akar. Azonban Katona Miklósra sehogyan sem illik ez — jóllehet ő is ..messziről jött ember”, mert ahogy a tsz-be került, már másnap szólnia kellett az embereknek. Szólni, de nem akárhogyan: keményebben és őszintén. Honnan volt bátorsága az újonnan érkezett embernek már másnap szembe nézni a valósággal, hiszen még arra sem volt ideje, hogy kiválassza a megfelelő hangnemet amelyet talán elfogadnak tőle. Hogy mindez mennyire sikerült és hogy könnyű volt e, vagy sem, erről így vélekedik: — Elég gyenge volt a gazdaságunk — az első benyomásom az volt hogy az emberek gyanakvóak, nem bíznak abban, hogy lehet eredményeket is elérni. Fel kellett rázni őket és lépésről lépésre visszaadni a hitüket a közös gazdaság jövőjét illetően. Egyáltalán nem volt könnyű feladat. A kezdeti keménységet vagy talán szigorúságot nem mindenki fogadta él. de később egyre többen értették meg. hogy csak akkor lesz rend és eredményes gazdálkodás, ha a vezetés és a tagság egy véleményre jut. A munkafegyelem helyre- állítását a fejlettebb agrotechnika elfogadtatása követte. Ez sem volt köny- nyű. Évekkel ezelőtt 24 féle növényt termesztettek itt. korszerűtlenül, kis hozamokkal, úgy ahogy apáiktól tanulták. Ma hat növényünk van mindössze, de ezek jól fizetnek. Nem az elnök, hanem a tagok mondták az alábbiakat: — Egy időben elterjedt a hír, hogy a mi szövetkezetünket egyesíteni akarják a kunszentmiklósi Kiskunság Tsz-szel. Arra az álláspontra jutottunk, hogy nem egyesülünk. Ha már a legnehezebb időben kitartottunk a tsz mellett itt, a végnélküli szik kellős közepén. akkor most, amikor egyenesbe érünk, legiobb, ha magunkban csináljuk tovább. A fenti szándékokat látszik alátámasztani az immár egy éve megkezdett villamosítási akció is. A ho- mokszentlőrinci vasútállomás mögötti területen új és régi házak sorakoznak, egyre több lesz belőlük, de még több lenne, ha a villanyt bevezetnék. Húszezer forintot összeadtak a lakók, ugyanennyit adott a tanács, a többit pedig a tsz pótolja. A kivitelező a Kecskeméti Épszer Vállalat már a terveken dolgozik. Talán őszre kigyulladnak a fények. Katona Miklós nemcsak a gazdálkodást taraja a tsz egyetlen feladatának, hanem vallja, hogy foglalkozni kell az emberekkel is. — Nem is tudnánk elválasztani a közös feladatokat az itt élő emberek mindennapos gondjaitól. Itt vannak a fiatalok. Egyre többen itthon maradnak, de nincs semmilyen szórakozási lehetőségük. Igaz. valamit már tettünk az érdekükben: a tsz közgyűlési termét berendeztük számukra — játékokkal, ívvel. minden esetre itt vannak, hívás nélkül is. A kiskunsági emberek bőbeszédűek: nehezen szólalnak meg. de ha mégis szólnak, akkor a hangvétel kemény. így szokták meg, Katona Miklós megtanulta ezt a fajta hangvételt. És még valami ezen kívül is kell ahhoz, hogy a szövetkezet és a tanyán élő emberek közös problémái fokról fokra megoldódjanak: ez nem más. mint a kockázat és a felelősség egyidejű vállalása. Ez tette népszerűvé igazán a kemény hangvételű tanyasi emberek között a „messziről jött” elnököt. Szabó Attila Palackban a leányka Termőre fordultak a minőségi borszőlőfajták a megye gazdaságaiban. Az alföldi homokon is kitűnő minőségű bort adó hegyvidéki szőlőfajták levett palackozzák. így kerül többi között forgalomba a „leányka”. amely minőségben vetekszik a történelmi borvidéken termett rokonával. A szikrai, a hosszúhegyi és a Kunbajai Állami Gazdaság több százezer üveget tölt meg az aranyérmes „homoki leánykával”. ben, ha a feladó nincs meggyőződve arról, hogy a címzett válaszolni fog. — Hát ez igazán érdekes! Nincs meggyőződve! Hát akkor én majd meggyőzöm, ha nincs meggyőződve. Elvből nem engedek a tíz szóból egy jottányit sem. — Akkor feltétlenül ki kell húzni egy szót a tizenegy közül. Tessék, mondja meg, melyiket húzzam ki. A szöveg így szól: „Viktor Ignatyev Kunsztanaj- szkij terület uricki járás állami gazdaság nem leszek Válja.” No, melyiket húzzam? ... — Nem is tudom — nézett be a kis ablakon nagyon határozatlanul a lány. — Talán... talán a címből valamit... — Abból nem lehet semmit ... Esetleg az aláírást. Akkor éppen tíz szó maradna. — Jaj, dehogyis! Az aláíráshoz ragaszkodom!.., Két esztendeig udvarolt és nem tudott nyilatkozni. Ha!... Most meg milyen pontosan kiszámította, l\ogy a címmel együtt tíz szó legyen! ... Kérem, én.,. én magára bízom ... húzzon ki egy felesleges szót — mondta majdnem pityeregve a lány. — Hiszen a néni már sokkal jártasabb az ilyesmiben ... — Én nem bánom — tekintett ki szemüvege mögül bájosan a tisztviselőnő — ha megbízik bennem ... És vastag ceruzájával mindjárt áthúzta a „nem” szót. Ennek következtében aztán hamarosan címváltozás történt. Most már nem úgy kell írni a címet, hogy Morozova, Moszkva, Potov- szkij 10, hanem úgy. hogy Ignatyev Viktorné Kuszta- majszkij terület, urucki járás, állami gazdaság. (Krecsmárv T,ászló fordítása.) t
