Petőfi Népe, 1969. április (24. évfolyam, 75-97. szám)

1969-04-20 / 89. szám

MINDANNYIUNK ÜGYE: A LAKASKERDES LAPSZEMLE Az utóbbi években tár­sadalmunk egyik legjelen­tősebb kérdésévé vált a lakáshelyzet. A helyzet megérett ahhoz, hogy ala­pos átgondolás után ille­tékes kormányzati szervek új rendelkezéseket hoz­zanak. Pártunk is a lakás- viszonyok megjavítását nemcsak fontos gazdasági, hanem elsőrendű társadal­mi, politikai feladatnak is tekinti. Nem véletlen te­hát, hogy az elmúlt két hónapban központi lapja­inkban elsőorban a Nép- szabadságban, Magyar Nemzetben, Magyar Hír­lapban egymás után je­lentek meg interjúk és cikkek, amelyek felvázol­ták azokat a lehetősége­ket, amelyek közül a leg­jobbat kiválasztva, a kér- , dés megoldása előbbre ha­ladhat. LEGÉGETŐBB TÄRSRDALMI GQNDUMK Rendkívül nagy vissz­hangot váltott ki az az in­terjú, amely még február elején a Népszabadságban a lakáshelyzet időszerű kérdéseiről megjelent. Ez az írás nemcsak össze­gezte a felszabadulás óta elért fejlődést, de rámutat néhány hiányosságra is. Az országban 1951-től 70-ig épített, illetve megépülő lakások 6záma meghalad­ja az egymilliót. Húsz év alatt mintegy három-há­rom és félmillió ember, az ország lakosságának csaknem egyharmada köl­tözött, illetve költözik új lakásba. Évente 55—60 ezer lakás épül állami és magánerőből. S mindez kevés. Egy ENSZ-statisz- tika szerint a lakosság számához viszonyított la­kásállomány tekintetében az első 10 európai ország között vagyunk. A laká­sokban élő személyek szá­mát tekintve azonban 16., a lakásonkénti szobák szá­mában pedig 23. helyen vagyunk. Lakásépítésünk évi ütemét nézve az euró­pai középmezőnybe tarto­zunk. Ezer lakosra Vetítve évente 5,5—6,5 új lakást építünk. Ezzel elértük az USA lakásépítésének üte­mét. Messze előttünk jár azonban a Szovjetunió az ezer emberként 10—12 új lakás átadásával évente. Igaz, hogy az utóbbi 10 évben már európai vi­szonylatban is Magyaror­szág épített a legnagyobb arányban — 64 százalék­ban — kétszobás lakáso­kat. Az igényektől mégis elmaradtunk. A távlati, 15 éves lakásépítési ter­vet valószínű teljesítjük. Mégis az előbb említett néhány adat — és minden városban a lakásigényig ezrei — jelzik a -problé­mát. A jelenlegi helyzet­mény. Ezt többszörösére kell növelni. Hasonlóan kedvezmény illethetné meg a gyermekes családokat az állami bérlakásépítési hoz­zájárulásból. Bérlakás és megfelelő kedvezmények il­letnék meg a szociális okokból feltétlen rászoru­lókat, illetve munkaképte­leneket. Tehát rendszerünk humanizmusát minden kö­rülmények között érvé­nyesítenénk, ellenben ér­vényt lehetne szerezni an­nak az elvnek, aki töb­bet keres, viseljen nagyobb terheket. Ezzel kapcsolatban ve­tődik fel a lakbérkérdés. Mindenki tudja, hogy a mai alacsony lakbérekből képtelenség fenntartani a lakásokat, akár állami, akár bérbe adott magán- házakról van szó. Tehát bizonyos idő múlva emel­ni kell a lakbéreket, hogy a bérlők arányos részt vállaljanak lakásuk fenn­tartásának költségeiből. Ez nem jelenti azt, hogy szo­cialista államunk nyerész­kedni akarna a lakások­kal. Sőt, az állam az el­avult állami lakások pótlá­sának anyagi terheit to­vábbra is magára vállal­ja. De a jelenlegi alacsony lakbérek fékezik a gyor­sabb lakásépítést, sőt aka­dályozzák a magánházak renoválását is, hallatlan kár éri a nemzetgazdasá­got. visszaszoruljon a spekuíá- Bégből' fenntartott albérle­tié, csökkenjenek k- most -tek, s javuljon a megle- gyakran csak kényszerű- vő lakások kihasználása. 0 TEÍ.EKC3I33LK0DÓS miHMiS. V1GY UMáSPHC Már az eddigi vitában is többen felvetették, hogy a lakásgazdálkodásban csökkenteni kell a bürok­ratikus vonásokat és nö­velni a közgazdasági ösz­azt jelenti, hogy ott az ál­lam is vevőként, méghozzá feltétlenül biztos partner­ként jelenik meg, és a la­kásbérleti jog kialakult árát előnyös és garantált A lakáshelyzet megoldá­sának tartozéka a telek. Jelenleg építési telek cs£k korlátozott mennyiségijén áll rendelkezésre, ezen aj. társadalmi elosztás szó- ■ cialista elveire való, te­kintettel feltétlenül • kor­látozni indokolt á telek- használat és a telekvásár­lás jogát. Elgondolások szerint a jövőben'légy ize- - mély,' illetve az egy közös - háztartásban élő család csak egy építési telekkel * rendelkezhet. Illetve ez«»- kívül legfeljebb még egy- gyel, üdülés céljára, üdü­lőterületen. Ezt az elvet megfelelő - .progresszív- adóztatással , célszerű. , ér-» vényre juttatni, mégpedig úgy, hogy az egynél több telket olyan adóval meg- ■ terhelni, amely, ösztönöz a személyi szükségleten felü- . li telkek mielőbbi értéke­sítésére. Bizonyos, adózási szisztémával "azt is ösz­tönözni lehet, hogy a be­építetlen telkeket megha­tározott időn belül beépít­sék, sőt korlátozni léhet a telekméretet is. Hiszen .jelenleg túlságosan nagyok a telkékj miközben ház­hely céljára a tanácsok­nak nem áll. , : elegendő „terület:; rendelkezésükre. Veget kell annak; is vet­ül, hőgy különböző jogi formulák• évekig akadá­lyozzák a tanács;. számára a városfejlesztést;:' Bizto­sítani-.kell, hogy a tanács gyors, törvényes. eljáírás keretében , a . telket meg tudja szerezni. Nagyon érdekesek azok a javaslatok, amelyek a Közművesítés terheinek megosztására vonatkoz­ónak. Az állam a' tanácsok által végzett közművesítés, ■ valamint: út- 4»> járdaépí­■ tés költségeinek., égy ré­szét — amennyiben :az ér­tékemelkedés . más módon nem kerül megfelelő, mér­tékben elvonásra-, -7- „.-indo­kolt lesz-áthárítani,„a te­lektulajdonosokra, Hiszen jelenleg az a helyzet, hogy a tanács óriási beruházá­sokkal vizét vezet, csator­nát épít, utat betonoz, s ezzel egyben, megugrik a telek értéké. MIKOR LESZ ygiTQZnS? ben még mindig a múlt rendszer hallatlan antiszo­ciális lakáspolitikáját nyögjük, a feltételek azon­ban megértek arra, hogy gyorsabban haladjunk. Ez a lapszemlénk néhány ja­vaslatot köt csokorba. IGAZSÁGOSABB TEHERVISELÉST Már utaltunk a Népsza­badság interjújára. Ebben kifejtik, hogy a több la­kás építése csak az állam és a ' lakosság erőfeszíté­seinek növelésével érhető el, azaz új elvként indo­kolt kimondani, hogy min­den dolgozni képes állam­polgár igényéhez és anya­gi erejéhez mérten vállal­jon részt a lakásépítés tár­sadalmi terheiből. Hasonló következtetésre jut a Ma­gyar Nemzet cikke is felve­ti a kérdést: helyes-e az, hogy a lakásigénylők egyik fele anyagi ellenszolgálta­tás nélkül, ahogy monda­ni szokták „ingyen” kap­ja meg az összkomfortos állami bérlakást, a má­sik — kevésbé szerencsés — fele pedig küszködjön és vállaljon 20—30 évre 100 ezer forintos terheket a kötelező készpénz-befi­zetésen felül? S a cikk vá­laszol is rá. Véleménye szerint megérett az idő a tartós előtakarékosságon alapuló társasházépítés rendszerének megteremté­sére. S mindegyik említett cikk kimondja az elvet: ingyen senki se kaphasson lakást. Mert amíg az igénylők nagy része szo­ciális juttatásként az ál­lamtól várja lakásproblé­májának megoldását, ad-1 dig soha nem érhetjük utol magunkat áz igények kielégítésében. Az ingye­nes lakásjuttatás a fejlő­dés mai fokán sem elvi­leg, sem gyakorlatilag nem tartható fenn, mert az ál­lam vállalt kötelezettsé­gét nem tudja teljesíteni. Akinek tehát a tanács a jövőben bérlakást utalna ki, az fizessen meghatá­rozott összegű építési hoz­zájárulást, vagyis a tár­sadalmi költségeknek leg­alább egy részét vállalja magára. Állami bérlakást, illetve szövetkezeti lakást a jövőben egyáltalán ne kaphassanak magasabb jövedelmű szabadfoglalko­zásúak és a lakosság más, állami jogszabályokban, vagy a tanácsok által meg­határozott kategóriái. Ha e kategóriákba tartozók lakáshoz akarnak jutni, építsenek saját erőből. tönzőket. Ennek egyik módja a hatóságilag in­tézményesített lakáspiac létrehozása. Ez a javas­lat abból a realitásból in­dul ki, hogy a lakásoknak forgalmi értéke van, s a lakások értékkülönbözetét a cserélő felek — bár nem hivatalos és nem törvé­nyesített formában — meg is fizetik egymásnak. A túlzottan korlátozót csere tulajdonképpen közvetve fokozza a lakáshiányt. Az intézményesített lakáspiac feltételekkel meg is fizeti az „eladónak”. Jelenleg ez nincs így, anyagilag te­hát egyetlen bérlő sem ér­dekelt abban, hogy az igé­nyeit meghaladó lakását az arra illetékes állami szer­vezet kevésbé kényelmes­re cserélje el, mert érték- különbözet címén egyet­len fillért sem kap. Az új fajta lakáspiac — kü­lönösen a nagyvárosokban — elősegítené, hogy meg­induljon a sokszor csak egy-két ember által elfog­lalt nagy lakások eladása, Amióta központi lap­jainkban a lakásproblé­mát vitatják, a közvéle­mény azt kérdezi: ezek az elgondolások mikor való­sulnak meg? A lakásépí­tés és elosztás, továbbiéj- lesztésé-re, ú.i módon való, társadalmilag hasznosabb, igazságosabb- megoldására., kialakultak sek. A ü%t Kozpomji, Bi-'° zottsága már tavaly .júni­usban úgy döntött, hogy a lakáskérdést újra napi­rendre tűzi. Ezért az ezzel kapcsolatos elképze­léseket az MSZMP Bács- Kiskun megyei Végrehajtó Bizottsága és a megyei tanács Végrehajtó bizott­sága együttes - ülésén már megtárgyalta. vala­mennyi megyében megtör­tént az, állásfoglalás, s folynak a viták központi szervekben. is.; Nyilvánva­ló, hogy egy ilyen-.-.-nagy horderejű kérdést, éleiszín- yanal-politikánkfcsi' -. össze­függésben lehet- csak -meg­oldani. A párt éietszínvo- nal-politikájának,.,§-lényé­ggé pedig az. hogy. n.-szo­cializmus építésének előre- ha’ad'ávál szűhléléfvHl..nő­T7iöSfr ó&vSríi ' 4 AV kérdésben történő fordu­lat sem 1 < - redtn ébyeZhe t életezínvonal-romlást,"r ’ A terhek arányosabb.- elosz­tásáról van szőj . a beveze­tés pedig valószínűt- hogy több szakaszban... történik. Ezt a Kérdést is reálisan kell megítélnünk, azzal a felelősséggel, ahogyan az elmúlt évtizedekben' énnél nagyobb problémákat is az egész nép1 javára, • éifedmé- nyesen megoldottunk. •' Kunszabó Ferenc: Ml LESZ A LAKBÉREKKEL ? Felvetődik — s ezt a cikkírók is latolgatják —, ha a fenti elvek kormány- rendeletben rögzítődnek, mi lesz az alacsony kere­setű. sokgyermekes, a ne­héz szociális helyzetben levő családokkal? Rend­szerünk jellegéből ered, hogy a szociálpolitikai el­veket a lakáspolitikában továbbra is érvényesíteni akarjuk. Egyesek azt java­solják, hogy a kiutalt bér­lakások építési hozzájáru­lásából és a szövetkezeti la­kások árából engedményt kell adni a gyermekek számától függően. A szö­vetkezeti lakásoknál je­lenleg gyermekenként 2 ezer forint csak az enged­Új hazából óhaza Az utóbbi időben évente hazalátogat, s így találkoz­tunk véletlenül tavalyelőtt mikor még nem is gondol­tam volna, hogy valaha ilyen tüzetesen végigjárom a magyar Bácskát. Hans Steinberggel, azaz Kőhegyi Jánossal való megismerke­désem éppen ezért érdekes adalék. A Bácskában látta meg az eget, pontosabban szólva tiszta szobájuk mesterge­rendáját. Apja tisztes pa­rasztpolgár volt Bácsalmá­son, s mikor Hitler elfoglal­ta Ausztriát, belépett a Volksbundba. mert nem akarta kitenni magát a nagyhangú helyi vezetők molesztálásának. De végig nem vállalt semmi aktív szerepet, mert az volt a vé­leménye, hogy egy nemzet­nek oktalan dolog az egész világot magára haragítani, s még oktalanabb egy kis népcsoportnak ujjat, húzni a nekik hazát adó állammal. Középiskolában tanuló Hans fiának is a passzivitást ja­vasolta, mert úgy látta, hogy végül is a magyaror­szági svábság fogja húzni a rövidebbet. S mennyire igaza lett! Kőhegyi János és fiatal felesége megszöktek a kite­lepítés elől, egy darabig Tolnában bújkáltak, majd illegálisan a Vajdaságba tá­voztak, rokonaikhoz. Hely­zetük azonban ott sem lett jobb. Szerbek, bunyevácok, magyarok, németek egya­ránt azt tartották róluk, hogy jobboldali magatartá­suk miatt kellett távozniok Magyarországról. Tovább vándoroltak Ausztriába, ahol viszont jöttment ma­gyaroknak csúfolták őket. s ezért végül is Würtemberg- be emigráltak. ahonnan őseik jó kétszáz évvel eze­lőtt elindultak, s ahol újra fellelték visszahonosított övéiket. Stefan Steinberg már meghalt, s anyjuk, testvé­reik nagy csodálkozással fo­gadták őket: miért jöttek el a magyar hazából, ha egyszer sikerült elkerülniük a kitelepítést?!,., Kőhegyi -János remélte, hogy ez a felfogás csak nosztalgia, s majdcsak visszaszoknak az óhazához.' Nem sikerült, s az ötvenes évek középért Angliába ment, családjával együtt Birminghambán te­lepedett le, mondván, . hogy, ha már hontalannak kell lenni, akkor olyan ország­ban legyen, amelyik való­ban sohasem volt hazája: — Ebben az országban már régen elcsitult a nem­zeti gyűlölködés. Ma1 is él még ugyan valami ellentét angolok, skótok és Welsziek között, de azt a futballon és egyéb sporteseményeken levezetik. A köznapi élet­ben nem firtatják, hogy melyik ember ki fia-borja. Néhány évvel ezelőtt bu­dapesti küldöttség járt ott, a vendéglátók kedveskedni akartak, s mondták, hogy van itt egy honfitárs. Hans Steinberg így találkozott a magyar műszaki szakembe­rekkel. s annyi év után má­sodik anyanyelvén beszél­hetett ... Azóta látogat haza évente. Feleségével együtt tisztán beszélnek magyarul, s Jugoszláviában illőivé Angliában született gyerme­keik is ki tudják magukat fejezni ezen, a nyelven. Ismerek' nógrádi bányá­szokat, gyári munkásokat, kiknek hagyápjá Még- 'Szi­léziában vagy Bajorország­ban született, ők . maguk azonban tökéletesen élíha- gyarosodtak. Micsoda-- éreje van a fpldnek, ahol a' befo­gadás reményével ' bájtjuk álomra a fejünkét ésalí egy­szer is, s ahová ’elhalt-'“-vé­reinket temetjük K:.; ‘r’"' A magvár Bácska pedig a törököktől Való1 :felszabadu­lás; után 'meglehetős bőke­zűséggel fogadta az ottani nincstelenség elől menekülő svábokat. A bácsalmásr.'csá- volyi, bácsbokodi és á; többi telepeseket előre épített há­zak fogadták a zsinórra! egyenesre igazított -jjtcájú falvakban,'az udvarokon, ott állt a kocsi, a .gazdasági fel­szerelés, s a határban kicii- vekelve . várakoztak, a.- ,hu­szonöt hold földek! E, hazát elnémetesíteni akaró,Bécs nem volt fukar az, eszköz­nek szánt népcsoporttal szemben, s a „magyarságon beszedett adóból olyan elő­nyöket biztosított a- számá­ra, melyet behozni kétszáz év nem volt elég a s^mmit­lenül semmire ...behúzódó m agyaroknak és bunyevá- cokriak. ■ Ez tény. Az is tágádbátat- lan azonban. Hogy „ a’néme­tek fejlettebb civili^ápiót L

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents