Petőfi Népe, 1969. április (24. évfolyam, 75-97. szám)
1969-04-20 / 89. szám
IMS. éwrflfo M, Tuántp 8. oldat Koszöntjük propagandistáinkat Változó körülmények között harcoló, dolgozó pártunk szükségképp változó módszereivel szemben állandó, nem szűnő, folyamatos feladat a marxizmus —leninizmus eszméjének, a párt politikájának a hirdetése, terjesztése. Erre a feladatra napjainkban is a kommunisták ezrei vállalkoznak. Megyénkben a politikai oktatásban tevékenykedő propagandisták száma megközelíti a háromezret. Munkájuk eredményességét mutatja egyebek közt, hogy a marxizmus—leninizmus tudományával ismerkedők, a politikai, illetve pártoktatás különböző fokán tanulók száma 90 ezer. Tekintélyes, a lakosság jó részét érintő mennyiség ez! De ott voltak és vannak a propagandisták a gazdaságirányítási reform előkészítésében és mindennapos feladataiban, a mozgósításban a termelési tennivalókra, s az évről évre szebb sikereket felmutató, mind népesebb tömegeket vonzó falusi téli tanfolyamok szervezésében és lebonyolításában is. Hasznos és tevékeny egységben munkálják így az ideológia és a gazdaság, a világnézet és a szaktudás állandó és elengedhetetlen kölcsönhatását. Április 22-én — Lenin születése 99. évfordulóján — e lelkes pártmunkások közül megyénkben százhúszat jutalmaz az MSZMP megyei bizottságának propaganda- és művelődési osztálya díszes emlékplakettel. A megbecsülés mellett jelkép is ez: a nagy tanítómester iránti kegyeletet leróva ismerni el egyúttal azok munkásságát, akik az általa kibontott zászlót segítenek magasra tartani, fáradtságot nem ismerve hintik az eszme magját, világosítják az e lm éke' formálják a tudatot. Eddigi gyümölcsöző eredményeikhez további sikereket kívánva köszöntjük mi is a párt propagandistáit, a proletáreszme önzetlen hirdetőit! A legnagyobb ifjúsági brigád A Könnyűipari Értesítő című szakfolyóirat már gyárnak nevezte az egyik tavalyi számában a Szegedi Ruhagyár bácsalmási üzemót. A fejlődés valóban A békemozgalom jubileumi esztendeje Hétfőn az I. béke-világkongresszus 20. évfordulója alkalmából ünnepi estet rendez a Magyar Állami Operaházban az Országos Béketanács. Ezen megemlékezés hangzik el arról, hogy 1949. április 20—25-e között 72 ország 2190 küldötte találkozott Párizsban, s a tanácskozáson megvetették a háború ellen síkraszálló tömegek világméretű mozgalmának alapját A nemzetközi és a magyar békemozgalom idei jubileumát köszöntő eseménysorozatról nyilatkozott Sebestyén Nán- dorné, az Országos Béketanács titkára. — Tervet dolgoztunk ki békemozgalmunk idei tavaszi akciójára, s azt szeretnénk, ha 1969-ben tartalmában és formáiban is megújulna a béke első napjához, a fasiszta Németország felett aratott győzelem évfordulójához kapcsolódó eseménysorozat Kezdeményezésünkkel bizonyságot kívánunk tenni arról, hogy hazánkban is a Vietnam melletti szolidaritás, és az Egyesült Államok agressziója elleni tiltakozás éve lesz 1969. Megrendezzük az arab népek iránti szolidaritás hetét is. Június 17-én a Parlamentben az Országos Béketanács ünnepi ülése köszönti az I. magvar békekongresszus 20. évfordulóját s zárja tavaszi akciónk eseménysorozatát Nemzetközi kapcsolatainkban is fellendülést ígérnek a következő hónapok. A vietnami nép képviselőin kívül vendégek érkeznek hazánkba a Szovjetunióból, Ausztriából, Belgiumból az Egyesült Arab Köztársaságból, az Egyesült Államokból. Franciaországból, a Német Szövetségi Köztársaságból és Olaszországból. Magyarországra látogat a háborút ellenzők nemzetközi szövetségének küldöttsége is. A jubileumi év lezárásaként rendezzük meg béke- mozgalmunk VII. kongresszusát. Legkiválóbb segítőtársainknak átadjuk béke- mozgalmunk újonnan alapított emlékplakettjét, és kitüntető jelvényét — mondotta többek között Sebestyén Nándorné. Farkas Júlia a hiányzókat helyettesíti. ebbe az irányba mutat. Az viszont azzal, hogy itt dolelmúlt évben másfél millió forintot fordítottak bővítésre, ősszel újabb műhelyt vontak a termelésbe, s ezMagyarország a műhold megfigyelési programban nagyobb kultúrát és moder- vácságot is, persze)... Iíit- nebb termelési módszereket ler viszont nem volt rest hoztak magukkal. Ebből a átnyúlni a handabandázó szempontból is kivételes magyar urak feje fölött, s szigetet jelentettek a török fölhergelni az itteni némethódoltság alatt erősen le- ség egy részét, maradt egyéb nemzetiségek Mindezek figyelembevéte- között. ... . lével érthetjük meg. hogy Ráadásul a svábok — ép- az 1945.ben beállott helyzet pen mert a jó indulás es az törvényszerű volt: ä magyar intenzívebb termeles révén népnek meg kenett válnia nagyobb hasznot láttaK azoktók akik államot akar- munkájuk után — kezdettől tek alkotni az államban. S fogva szorgalmasabbak, ta- e tömeges igazságtevés köz- karékoskodobbak voltak bu- ben egyéni óhajokat, pláne nyevác és magyar társaik- rejtett elképzeléseket csak nál... Aki szegény, es meg keVgSS£ vehetett figyelembe, reményt sem lat a felemelkedésre, az ritkán takaró- Kőhegyi Jánost most a tokos: nincs miért, és nincs mör tanulság okán emlí- mjbőL tem: ő Angliában is magyar Ezek a startkulonbsegek ma a Bácskában lépten- okozták. hogy a bácskai né- ny0mon tapasztalható, hoev metsé<? a másik két nemze- az itthonmaradt svábság tiségnél kevésbé lépett ki a munkájával. magatartásá- keretekből. melveket nem- vaj bizonyít: hű maradt eh- zeti kultúrája, osl szokásai kez az országhoz, amely — szabtak: az ember nem szí- kivülr51 szemlélve — már- vesen hátrál, ez termésre- már óhazának számít. tes. S ilyen helyzetben a ma- Ezért részesülnek ugyan- gasabb kultúrájú csoport azokban a jogokban, me szinte óhatatlanul lenézi Ivek minden magyaré, sót környezetét — ez utóbbi v<- minden ma "var á"ammi"á- szont hevesen irigyelni kéz- ré nemre, faira °s vallásra di a kivételeseket! való tekintet nélkül. A magyar állam — a rét- A múlt meghatározó erő. tentő magyarkodás ellenére; de eleve nem dönt el semvagy éonen azért? — 1887- mit. A holnapot mindig ma' tői’ 1945-ig elmulasztotta munkánk és ma"'vtn’-+ás\ink fölemelni a bácskai magvar- alapozza m"" gyermekeink eágot (s velük a bunye- és a világ előtt. Egy év alatt a Magyar Tudományos Akadémia négy csillagászati megfigyelő állomásán harminc mesterséges hold 1136 átvonulásáról 29 400 megfigyelést végeztek a szakemberek. Budapesten, Baján. Miskolcon és Szombathelyen működik egy-egy csil- 'agvizsgáló, melyek 1961. óta nemzetközi szputnyik- megfigyelő állomások. A többi európai szocialista országgal együtt hazánk is részt vesz a szovjet mű- ho’d megfigyelési programban. Dr. Almár Iván, a Magyar Tudományos Akadémia Szputnyik-megfigye'ési Albizottságának vezetője mondja el. hogy a szoviet akadémia éppen most ajánlott fel egy nagy teljesítményű fotokamerát, melyet a baiai állom-son helyeznek majd el. Az eddig használatos kamerával csak a legfényesebb műho’- dakat tudták fényképezni. Az új szovjet kamera a halványabb fényű, mozgó objektum kénét is re "elkeni tudja.- A táv-^cvet nemcsak a csillagászok, hrn-m geodéták is használják majd. — Milyen feladata vrn n némi v'r’nyar megfigyelő ~Forrásnak? — Az évedig tartó megfigyelések céllá fiyveV-m- rre1 k'o,f“ni a hetá',*t-> F-id l-yk^nÁvg^ a műp O^f) 1—11 ' 1 — " f o'— f_ ti légsűrűség és hőmérséklet hogyan változik, a Nap- tevékenység ingadozásaival párhuzamosan. Évente kiadunk tudományos köteleket, melyek az állomások megfigyelési adatait tartalmazzák, továbbá nemzetközi konferenciákon rendszeresen beszámolunk eredményeikről. Megfigyelési anyagunkat a Szovjetunióban és más, országokban tervszerűen felhasználják különféle kutatásokhoz, de fontosak olyankor is, ha egv rádióadó nélküli , halott” szputnyikot kell követni, hogy el ne vesszen. — Miért van szükség Magyarországon négy állomásra? — Annyi állomás kell, hogy az időjárási viszonyok különbözősége mellett kiegészítsék egymást. Nálunk elég ez a négy állomás, az ország négy különböző részében. A vidéki állomások eredetileg népszerű bemutató csillagvizsgálóként a'aku'- tak. Ahogy megváltozott feladatuk, a város kisebb tudományos központjává váltak. A bajai állomást Wközfcen átvette a Tudományos Akadémia, a szombathelyi ds a miskolci á!- ’cmás még tanácsi kezelésben van. A Vr.s megvei tanács a város központiából kiköltöztette a csi’iag- vizsgálot, az Akadémia félmillió forintért mé"fi"V''lő- *omyot építtetett, s még -gy kupolát is terveznek hozzá. K. M. zel hatszázra emelkedett á: gumírozott vászon az egv létszámuk. De az elszámo- fazonokhoz használt any lási módszerük, gazdálko- nál kabátonként két kiló dási rendszerük még az nehezebb, és jóval több v üzemi szinten van. rást, tűzést igényel. F Joggal büszkélkedhetnek foglalkozik a Jurinc Miklós nevét viselő brig — Nagyon nehéz ezek :z esőköpenyekkel dolgo— erősíti meg Farkas J ' ki korábban a szak ' ■ észlegben serény’.:? ’ lost az ifjúsági brigád! ;ok mindent végez. Vei open beteg, hiányzik — égj a az ollót és nekilát vnblyukak f elvágáséh \z ujjait „vatelinköh's'. vja attól, hogy vérhó!ya tok képződjenek, mivel e zorítást igényel a művel* v gumírozott vásznakon lás alkalommal — ha ÚT ózza a szükség — a varrógép mellé ül le. — Bizony elkeserített bennünket, hogy a legtöbb lunkát követelő modellek észítését, ugyanolyan nor- 'af el tét elek mellett, egye- ül mi kaptuk — folytatja. — S épp ezért kértük, hogy sszák meg a feladatunkat nás szalagokkal. Azonos Télivel szerettünk volna in- ’ulni a munkaversenyben. Kocsis Klári, az ifjúsági rigádban a legfiatalabbak éviké. A viharkabátok sandít készíti. Figyelni kell. óbb tucat varrógép zakatol mögötte, az iram feszes — gondolatai azért elkalandoznak néha az időben: — Igazán örültem, amikor áthelyeztek ebbe a brigádba, hiszen velem csaknem egykorúak közé kerültem. Tudtam, hogy ez a szalag mindig első volt a munkában, a közös társadalmi tevékenységben, s a és ^szalagon kikapcsolódások, kirándulá- a műszakban sok szervezésében. Egy ideig úgy tűnt, hogv hiába az akarat, a megfeszített tempó, a mennyiségi terveket nem képes teljesíteni a kollektíva. A megnyugtató végszót a napokban mondta ki az üzemvsgozik a hazai ruhaipar legnagyobb ifjúsági brigádja. Az átlagos életkoruk nem haladja meg a 18 évet. Egy teremben ugyanabban félszáz fiatal küzd a szocialista címért és a prémium- feladatok teljesítéséért. Az üzem nevével elsősorban a hazai orkángvártás fonódott Össze. De előállítanak az asszonyok különféle iskolaköpenyeket, vas- zető Tapodi József: Kocsis Klári az egyik leg fiatalabb brígádtag. tag és meleg munkaruhá- A kezdeti nehézségeken kát, s az anyavállalat átad- túljutottak a fiatalok — iota a gumírozott viharkabá- galmazta meg. — A minőtök készítését is. Az alapanyag rendkívül merev, nehéz vele bánni. De a vasutasoknak, rakodómunkásoknak szánt esőkabátok között s többféle modell van. Az egyikkel — száma: 708/a — különösen sok a munka. A ségi versenyben a díjazottak között szerepelnek. S a termelő szalagok idei e’ső negyedévi premizálásának elbírálásakor figyelemó" vettük, hogy a legnehazv'- 1~'o ""ártható modellt ké «áttették. H. F.