Petőfi Népe, 1969. március (24. évfolyam, 50-74. szám)

1969-03-13 / 60. szám

4. oldal 1969. március 13, csütörtök vi. A február 18-i mi­nisztertanács már mint késedelmet nem tűrő üggyel foglalkozott a kom­munistákkal való leszámolás kérdésé­vel. A szociáldemok­rata miniszterek eb­ben a fontos kér­désben nem akar­tak dönteni a párt­vezetőség megkérde­zése nélkül. A „kér­dést a pártvezető­ségnek kell megvi­tatnia” — mondotta Böhm. A pártvezetőség i tudatában volt an- j nak, hogy a szociál­demokraták is csak! úgy kezdhetik el a kommunistákkal va­ló leszámolást, ha valami olyan esetet tudnak produkálni, ahol magát a szo­ciáldemokrata pár­tot tüntethetik fel; a kommunista tá- j madás szenvedő ala-; nyaként. Ilyen ürügynek mutatkozott a „Nép­szava” székháza előtt, február 20-a estéjén lezajlott lö­völdözés. Február 20-án, délután 2 órára a munkanélküliek köz­ponti bizottsága a Vigadóba nagygyű­lésre hívta össze a főváros munkanél­küli proletárjait. A gyűlés forró hangulatban zajlott le. A munkanélkü­liek felháborodással tiltakoztak az ellen, hogy jogos követelé­seiket a „Népszava” zsarolásnak minősí­tette. A több száz főnyi tömeget a Nyugati pályaudvartól egy rendőrosztag fegy­áció — jobbról veresen kísérte. A csaknem teljes ve- azt híresztelték, tüntetők közeledé- zető garnitúráját, hogy a kommunis- sének hírére a Az akkor és a kő- ták fegyveres erővel „Népszava” épüle- vetkező napokban el akarták foglalni tét védőőrökkel erő- elfogott kommunis- a „Népszava” szék- sítették meg. A ko- ták száma mégha- házát, és a szociál- rán beállott februári ladta a hatvanat. demokrata párt, va- estében — minden A letartóztatottá- lamint a kormány valószínűség szerint kát a toloncházba ellen általános fegy- tudatoisan kiprovo- vitték, ahol a rend- veres támadást ki­kéit — lövöldözés őrlegénység szabad vántak indítani, indult meg a rend- prédának tekintette 21-én délelőtt a fél­őrök és a védőőrök őket és többüket re vezetett munká- között, amelynek so- brutálisan bántál- sok tízezreit vonul- mazta. Vad gyűlöle­rán több rendőr és védőőr meghalt, szá­mosán pedig megse- Kun Bélán töltötték pogromhangulatot tatták fel az Or- tüket mindenekelőtt szágház térre. A besültek. — Űj néptörvény készül a címek és rangok eltörléséről, amely hamarosan meg fog jelenni. A kegyelmesek, méltó- ságosok, nagyságosok és az ördög tudná még miféle haszontalan titulusok helyé­be csak az „úr” megtisztelő jelző fog lépni, amikor a köztársasági elnököt is csak úgy szólítják, hogy elnök úr. Ebből a készülő új néptörvényből egy felsza­badult nemzet öntudatossága emelkedik fel a tiszta, józan ész magasságáig. Magyar Alföld, 1919. február 15. IX. évf. 7. szám. ki. Puskatussal ver- azzal is fokozni akarták, hogy a vá­góhíd munkásait vé­res kötényekben, vé­res bárdokkal me­neteltették végig a főváros utcáin. Aki az utcán kifejezést mert adni annak, hogy mindezt visz- szataszítónak talál­ja, azt véresre ver­ték. A kommunisták- ték a gyomrát, nak a „Népszava” mellkasát, fejét ésT munkásoTztál? Ezen a napon a szocialista forrada­lom ellenségei azt hitték, tervük sike­rült: lefejezték a kommunista pártot, beállították vele, s Magyarországon hosszú időre, ha előtt történt fegy- mindaddig, amíg nagy tömegeit szem veres összecsapása- számtalan sebből hoz semmi közük vérezve eszméletét sem volt. A Köz- nem vesztette, ponti Bizottság tisz- A szociáldemok- tában volt azzal; a rata jobboldal ele- nem vegleg, leszá- kormány minden al- mében érezte ma- moltak a kommu- kalmat megragad, gát. Az üzemekben nista mozgalommal. hogy ürügyet te- ESEMÉNYEK - SOROKBAN 1919. február 15—21-ig remtsen a párttal való leszámolásra. A későbbi vizsgála­tok során sem tud­ták egyetlen elfo­gadható bizonyíték­kal alátámasztani azt az állítást, hogy a lövöldözést a kommunisták kez­deményezték. A február 20-ról 21-re virradó éjsza­ka folyamán a rend­őrség letartóztatta a kommunista párt 16: A parasztok tömegmegmozdulásai a kormány értésére adják, hogy a föld- reformtörvény nem elégíti ki követelé­seiket. 18: A minisztertanács határozata a kommunistákkal való leszámolás kér­désében. 20: A Munkanélküliek Köznonti Bi­zottsága népgyűlést rendez a Vigadóban. 21: A félrevezetett munkások felvo­nulnak az Országház térre. A Visegrádi utcában és a Berlini té­ren munkások, katonák tüntetnek a kommunisták mellett. Ifjúmunkás­parlamentek Áprilistól országszerte tanácskozások sorozatára ülnek össze az ifjúmunká­sok képviselői. A KISZ kezdeményezésére előrelát­hatólag üzemek százaiban vitatják meg közös gond­jaikat. Véleményt monda­nak élet- és munkakörül­ményeikről és megfogal­mazzák kéréseiket, illetve javaslataikat. Így például meghatározzák, hogy mi­lyen területeken várnak se­gítséget. intézkedést a he­lyi gazdasági vezetőktől, a társadalmi szervektől. A KISZ-bizottságok fel­hatalmazást kaptak arra, hogy ha szükségesnek tart­ják, városi vagy megyei if­júmunkás-parlamenteket is összehívjanak. A nép megbízásából Helyet az újnak... Hosszabb ideje drótkerí­tés vette körül Kiskunhala­son a volt művelődési há­zat — mert életveszélyes­sé nyilvánították. Nemré­giben megkezdték az épü­let lebontását és a tervek szerint ezt a munkát már­cius végére, április köze­pére be is fejezik. Arra vi­szont még nem tudtak vá­laszt adni a városi tanács illetékesei, hogy mi kerül a régi épület helyére. Addig nem akarnak dönteni eb­ben a kérdésben, amíg a csatornahálózatnak az itte­ni szakasza meg nem épül. Ehhez viszont még két-há- rom év szükséges. NÉPKÖZTÁRSASÁGUNK alkotmánya és a Bírósági Szervezeti Törvény értel­mében a népi ülnökök meg­bízása három évre szól. Minthogy legutóbb 1966 el­ső felében zajlott le a vá­lasztás, erre ez év tava­szán ismét sor kerül. A megyei bíróság és a járásbíróságok népi ülnö­keit a bíróságok illetékes­ségi területén működő vál­lalatok, állami gazdaságok, termelőszövetkezetek, társa­dalmi szervek és állami in­tézmények dolgozói jelölik maguk közül. A jelölteket pedig a megyei, járási, il­letve városi tanácsok vá­lasztják. Az ülnökök jelö­lése gyűléseken történik, ahol a javaslatot tevő kol­lektíva megvitatja: kit tart érdemesnek arra, hogy köz­vetlenül is részt vegyen a bíráskodásban. Ez egyút­tal biztosítéka annak is. hogy az ülnökök kellő élet­tapasztalattal rendelkező, feddhetetlen erkölcsű, a munkában élenjáró, öntu­datos dolgozók legyenek. Az üzemekből, termelő­szövetkezetekből, vállala­toktól kikerülő népi ülnö­keink helyi ismerettel, a munkában szerzett tapasz­talatokkal, természetes igaz­ságérzetükkel egészítik ki, és segítik a hivatásos bíró munkáját. Ily módon a bí­róságok döntései egyre in­kább összhangban vannak a társadalmi felfogássasl. NAGY SZEREPÜK van a népi ülnököknek a tömegek felvilágosításában, az is­A vasgyííjtő verseny győztesei Az 1968-as évben is meg­hirdette a hulladékgyűjtő versenyt az iskolákban a Pest—Bács—Nógrád me­gyei MÉH Vállalat. Az út­törők teljesítették vállalt kötelezettségüket, gyűjtöt­ték az ócskavasat, rongyot és papírt. Mi. felnőttek el­néztük őket ősszel, amikor húzták-tolták a kis négyke­rekű kocsit, tele rozsdás vassal és láttuk őket télen, nagy újságpapír-csomagok­kal. Leleményességük, ügyességük nem ismert ha­tárt. Felkutatták a haszna­vehetetlen vasat a legsöté­tebb padláson is. a kam­rákban a papírt és rongyot. Ebben a mozgalomban — az említett három megyé­ben — több mint 70 ezer úttörő vett részt. Az össze­gyűjtött hulladékmennyisé­gek csak tonnákban fejezhe­tők ki. de meglepő az egy iskolásra iutó átlagos mennyiség is: 40 kiló vas, 4 kiló papír, illetve 5 kiló rongy. A MÉH Vállalat szocia­lista szerződést kötött az úttörőcsapatokkal, az út­törők pedig — valódi szo­cialista szerződőiéiként — a reálisan kiszámított elő­irányzatokat is túlteljesí­tették. Ezt a többletszor­galmat, ügybuzgó iparko­dást, a népgdazdaságnak tett szép szolgálatot kíván­ta a MÉH Vállalat hono­rálni a jutalomsorsolás al­kalmával. A Bács megyeiek első dí­ját a kiskunhalas-inotai Vörösmarty Mihály úttörő- csapat nyerte el, őket a kiskunfélegyházi Szendrei Júlia úttörőcsapat és a fü- löpházi Sallai Imre úttörő- csapat követte. A további díjakat csengődi, érsekcsa- nádi és kecskeméti csapat kapta. Természetesen külön di­jakat is sorsoltak. így ka­pott 1500 forintos takarék- könyvet a kecskeméti Bu­dai Dezső és a kiskunfél­egyházi Dobó Katalin út­törőcsapat. S. K. „Családtagok” találkoztak A Bács-Kiskun megyei Vendéglátóipari Vállalat kecskeméti részlegének nyugdíjas családtagjai ked­ves, bensőséges ünnepségre jöttek össze a minap a To­ronyház Étterem eszpresz- szójában. A vállalat vacso­rán látta vendégül az egy­kori, állandó dolgozóit. Molnár Géza párttitkár, Tóth András szb-titkár és Szabó Elek, a kecskeméti kirendeltség vezetője me­leg szavakkal üdvözölte a nyugdíjasokat. A mintegy ötven kecske­méti vendéglátóipari nyug­díjas 10 százaléka jelenleg is szoros kapcsolatot tart fenn a vállalattal, de so­kan vannak olyanok is, akik szezonban kapcsolód­nak be a vendéglátóipari munkába. A vállalat ma­gáénak tekinti a kiörege­dett dolgozóit is; a rászo­rultakat anyagi segély for­májában támogatja, de se­gítségükre van egyéb gond­jaik megoldásában is. Pél­dás és figyelemre méltó ez a törődés azoknak a dol­gozóknak a sorsával, akik valamennyien részesei a vállalat mai eredményei­nek is. A pompás vacsora és a terített asztalok mellett élénk társalgás alakult ki. Régi élményeket elevení­tettek fel. Bánhidi Lambertné arra emlékezett legszívesebben, mennyire haragudott, ami­kor a vendéglátóipari vál­lalathoz helyezték, de az­tán annyira megszerette az új közösséget, hogy nyug- díjbavonulásakor csak könnyes szemmel tudott megválni a munkatársaktól. Csáky Ferenc fél évszá­zadot dolgozott a szakmá­ban. Büszkén emlegeti, hogy nem kisebb rangú vendégeket szolgált ki, mint Dobi Istvánt és Apró An­talt. Persze — pesti tevé­kenysége alatt — törzsven­dégei közűi nem hiányoz­tak a kiváló írók és újság­írók sem. Most a legmesz- szebbmenő támogatást kap­ja a vállalattól. Senkije sincs. Mégsem magáraha- gyatott. Egyébként az idén lépett 75. életévébe, s m'nt mondja, sok minden meg­változott ennyi idő alatt, a nótája azonban változatla­nul megmaradt: „Temető a Tisza, mikor kivirágzik...” A nyugdíjasok nevében Jesenszky Gyula köszönte meg a vállalat vezetőinek a kedves megemlékezést Bancik István Nagy István emlékkiállítás Baján Életének utolsó tíz évé­ben Baján élt és alkotott századunk kiváló festőmű­vésze, Nagy István. Emlé­két szeretettel ápolják a Duna-parti városban, A Türr István Múzeumban őrzik negyven alkotását, amelyeket a művész özve­gye ajándékozott Bajának. A múzeumban most meg­rendezik Nagy István em­lékkiállítását. A Magyar Nemzeti Galéria további 15—20 festménnyel egészíti ki az özvegy által ajándé­kozott képeket: így a kiál­lítás viszonylag teljességgel szemlélteti majd a festő életművét. A tárlat még a tavasszal megnyílik. meretterjesztő és jogpropa­ganda-tevékenységben, a bűnözés elleni társadalmi küzdelemben és nem utol­sósorban a szocialista em­bertípus formálásában. Három év tapasztalatai­nak birtokában elmondhat­juk: az 1966. évi ülnökvá­lasztás sikeres volt. Annak köszönhető ez, hogy a jól előkészített jelölő gyűlése­ken a kollektívák felelős­ségteljesen igyekeztek a leginkább alkalmas szemé­lyeket kiválasztani. Emel­lett a népi ülnökök foglal­koztatása tervszerűen, az erre vonatkozó rendelkezé­seknek megfelelően törté­nik, s figyelemmel vannak bíróságaink arra is, hogy azokat az ülnököket, akiket a munkahelyek nem tud­nak egy hónapig nélkülöz­ni — mint például a peda­gógusokat —, egy-egy tár­gyalási napra hívják be. Ezt a helyes gyakorlatot kívánjuk tovább fólytatnia más foglalkozású — példá­ul mérnök, orvos — népi ülnökök esetében is. HÁROM ÉVVEL ezelőtt megválasztott ülnökeink nagy többsége becsülettel látja el feladatát Felké­szülnek a tárgyalásokra, s ott egyre többen tesznek fel az ügyet előbbre vivő kér­déseket és a tanácskozás során megalapozott véle­ménynyilvánítással segítik az igazság felderítését, a színvonalas ítélkezést Ülnökeink részt vesznek az úgynevezett magánvá- das ügyek előkészítése ke­retében a felek békélteté­sében is. Ezt a munkát ön­állóan végzik, tegyük hoz­zá : kiemelkedő eredmény­nyel, hiszen nem egy járás­ban a kibékítettek száma eléri a 80—90 százalékot. A nagy élettapasztalattal rendelkező ülnökök megfe­lelő felvilágosító munkát végeznek a tárgyaláson ab­ból a célból, hogy a szem­ben álló felek kibékülje­nek. Eleinte nehezen vál­lalkoztak népi ülnökeink az ilyen önálló bírói feladat­ra. Ma azonban már meg­tiszteltetésnek tekintik és legjobb tudásuk, lelkiisme­retük szerint igyekeznek az általuk tárgyalt ügyekben megnyugtató megoldást ta­lálni. A bíróságokon kapott rendszeres oktatás mellett népi ülnökeink a TIT-tel közösen szervezett ülnök­akadémia előadásain vesz­nek részt — országos vi­szonylatban is a legna­gyobb létszámban —, s ezek az előadások nagymérték­ben segítik őket feladataik minél eredményesebb ellá­tásában. A soron következő vá­lasztások alkalmával erősí­teni kell a népi ülnöki in­tézmény továbbfejlődését, amivel nemcsak a IX. párt- kongresszus — szocialista demokratizmus szélesítésé­re irányuló — határozatát hajtjuk végre, hanem ez­zel a munkával államun­kat is erősítjük. Az igaz­ságszolgáltatás színvonalá­nak emelése ugyanis fo­kozza a dolgozók bizalmát és szilárdítja a szocialista törvényességet. ERRE NYÚJT lehetősé­get a közeljövőben lebo­nyolításra kerülő ülnökvá­lasztás, melynek legfőbb feladata, hogy olyan állam­polgárok kerüljenek a bírói székbe, akik segíteni tud­ják a bíróságokat felelős­ségteljes munkájuk végzé­sében. Dr. Bodóczky László a megyei bíróság elnöke

Next

/
Thumbnails
Contents