Petőfi Népe, 1969. március (24. évfolyam, 50-74. szám)
1969-03-13 / 60. szám
4. oldal 1969. március 13, csütörtök vi. A február 18-i minisztertanács már mint késedelmet nem tűrő üggyel foglalkozott a kommunistákkal való leszámolás kérdésével. A szociáldemokrata miniszterek ebben a fontos kérdésben nem akartak dönteni a pártvezetőség megkérdezése nélkül. A „kérdést a pártvezetőségnek kell megvitatnia” — mondotta Böhm. A pártvezetőség i tudatában volt an- j nak, hogy a szociáldemokraták is csak! úgy kezdhetik el a kommunistákkal való leszámolást, ha valami olyan esetet tudnak produkálni, ahol magát a szociáldemokrata pártot tüntethetik fel; a kommunista tá- j madás szenvedő ala-; nyaként. Ilyen ürügynek mutatkozott a „Népszava” székháza előtt, február 20-a estéjén lezajlott lövöldözés. Február 20-án, délután 2 órára a munkanélküliek központi bizottsága a Vigadóba nagygyűlésre hívta össze a főváros munkanélküli proletárjait. A gyűlés forró hangulatban zajlott le. A munkanélküliek felháborodással tiltakoztak az ellen, hogy jogos követeléseiket a „Népszava” zsarolásnak minősítette. A több száz főnyi tömeget a Nyugati pályaudvartól egy rendőrosztag fegyáció — jobbról veresen kísérte. A csaknem teljes ve- azt híresztelték, tüntetők közeledé- zető garnitúráját, hogy a kommunis- sének hírére a Az akkor és a kő- ták fegyveres erővel „Népszava” épüle- vetkező napokban el akarták foglalni tét védőőrökkel erő- elfogott kommunis- a „Népszava” szék- sítették meg. A ko- ták száma mégha- házát, és a szociál- rán beállott februári ladta a hatvanat. demokrata párt, va- estében — minden A letartóztatottá- lamint a kormány valószínűség szerint kát a toloncházba ellen általános fegy- tudatoisan kiprovo- vitték, ahol a rend- veres támadást kikéit — lövöldözés őrlegénység szabad vántak indítani, indult meg a rend- prédának tekintette 21-én délelőtt a félőrök és a védőőrök őket és többüket re vezetett munká- között, amelynek so- brutálisan bántál- sok tízezreit vonul- mazta. Vad gyűlölerán több rendőr és védőőr meghalt, számosán pedig megse- Kun Bélán töltötték pogromhangulatot tatták fel az Or- tüket mindenekelőtt szágház térre. A besültek. — Űj néptörvény készül a címek és rangok eltörléséről, amely hamarosan meg fog jelenni. A kegyelmesek, méltó- ságosok, nagyságosok és az ördög tudná még miféle haszontalan titulusok helyébe csak az „úr” megtisztelő jelző fog lépni, amikor a köztársasági elnököt is csak úgy szólítják, hogy elnök úr. Ebből a készülő új néptörvényből egy felszabadult nemzet öntudatossága emelkedik fel a tiszta, józan ész magasságáig. Magyar Alföld, 1919. február 15. IX. évf. 7. szám. ki. Puskatussal ver- azzal is fokozni akarták, hogy a vágóhíd munkásait véres kötényekben, véres bárdokkal meneteltették végig a főváros utcáin. Aki az utcán kifejezést mert adni annak, hogy mindezt visz- szataszítónak találja, azt véresre verték. A kommunisták- ték a gyomrát, nak a „Népszava” mellkasát, fejét ésT munkásoTztál? Ezen a napon a szocialista forradalom ellenségei azt hitték, tervük sikerült: lefejezték a kommunista pártot, beállították vele, s Magyarországon hosszú időre, ha előtt történt fegy- mindaddig, amíg nagy tömegeit szem veres összecsapása- számtalan sebből hoz semmi közük vérezve eszméletét sem volt. A Köz- nem vesztette, ponti Bizottság tisz- A szociáldemok- tában volt azzal; a rata jobboldal ele- nem vegleg, leszá- kormány minden al- mében érezte ma- moltak a kommu- kalmat megragad, gát. Az üzemekben nista mozgalommal. hogy ürügyet te- ESEMÉNYEK - SOROKBAN 1919. február 15—21-ig remtsen a párttal való leszámolásra. A későbbi vizsgálatok során sem tudták egyetlen elfogadható bizonyítékkal alátámasztani azt az állítást, hogy a lövöldözést a kommunisták kezdeményezték. A február 20-ról 21-re virradó éjszaka folyamán a rendőrség letartóztatta a kommunista párt 16: A parasztok tömegmegmozdulásai a kormány értésére adják, hogy a föld- reformtörvény nem elégíti ki követeléseiket. 18: A minisztertanács határozata a kommunistákkal való leszámolás kérdésében. 20: A Munkanélküliek Köznonti Bizottsága népgyűlést rendez a Vigadóban. 21: A félrevezetett munkások felvonulnak az Országház térre. A Visegrádi utcában és a Berlini téren munkások, katonák tüntetnek a kommunisták mellett. Ifjúmunkásparlamentek Áprilistól országszerte tanácskozások sorozatára ülnek össze az ifjúmunkások képviselői. A KISZ kezdeményezésére előreláthatólag üzemek százaiban vitatják meg közös gondjaikat. Véleményt mondanak élet- és munkakörülményeikről és megfogalmazzák kéréseiket, illetve javaslataikat. Így például meghatározzák, hogy milyen területeken várnak segítséget. intézkedést a helyi gazdasági vezetőktől, a társadalmi szervektől. A KISZ-bizottságok felhatalmazást kaptak arra, hogy ha szükségesnek tartják, városi vagy megyei ifjúmunkás-parlamenteket is összehívjanak. A nép megbízásából Helyet az újnak... Hosszabb ideje drótkerítés vette körül Kiskunhalason a volt művelődési házat — mert életveszélyessé nyilvánították. Nemrégiben megkezdték az épület lebontását és a tervek szerint ezt a munkát március végére, április közepére be is fejezik. Arra viszont még nem tudtak választ adni a városi tanács illetékesei, hogy mi kerül a régi épület helyére. Addig nem akarnak dönteni ebben a kérdésben, amíg a csatornahálózatnak az itteni szakasza meg nem épül. Ehhez viszont még két-há- rom év szükséges. NÉPKÖZTÁRSASÁGUNK alkotmánya és a Bírósági Szervezeti Törvény értelmében a népi ülnökök megbízása három évre szól. Minthogy legutóbb 1966 első felében zajlott le a választás, erre ez év tavaszán ismét sor kerül. A megyei bíróság és a járásbíróságok népi ülnökeit a bíróságok illetékességi területén működő vállalatok, állami gazdaságok, termelőszövetkezetek, társadalmi szervek és állami intézmények dolgozói jelölik maguk közül. A jelölteket pedig a megyei, járási, illetve városi tanácsok választják. Az ülnökök jelölése gyűléseken történik, ahol a javaslatot tevő kollektíva megvitatja: kit tart érdemesnek arra, hogy közvetlenül is részt vegyen a bíráskodásban. Ez egyúttal biztosítéka annak is. hogy az ülnökök kellő élettapasztalattal rendelkező, feddhetetlen erkölcsű, a munkában élenjáró, öntudatos dolgozók legyenek. Az üzemekből, termelőszövetkezetekből, vállalatoktól kikerülő népi ülnökeink helyi ismerettel, a munkában szerzett tapasztalatokkal, természetes igazságérzetükkel egészítik ki, és segítik a hivatásos bíró munkáját. Ily módon a bíróságok döntései egyre inkább összhangban vannak a társadalmi felfogássasl. NAGY SZEREPÜK van a népi ülnököknek a tömegek felvilágosításában, az isA vasgyííjtő verseny győztesei Az 1968-as évben is meghirdette a hulladékgyűjtő versenyt az iskolákban a Pest—Bács—Nógrád megyei MÉH Vállalat. Az úttörők teljesítették vállalt kötelezettségüket, gyűjtötték az ócskavasat, rongyot és papírt. Mi. felnőttek elnéztük őket ősszel, amikor húzták-tolták a kis négykerekű kocsit, tele rozsdás vassal és láttuk őket télen, nagy újságpapír-csomagokkal. Leleményességük, ügyességük nem ismert határt. Felkutatták a hasznavehetetlen vasat a legsötétebb padláson is. a kamrákban a papírt és rongyot. Ebben a mozgalomban — az említett három megyében — több mint 70 ezer úttörő vett részt. Az összegyűjtött hulladékmennyiségek csak tonnákban fejezhetők ki. de meglepő az egy iskolásra iutó átlagos mennyiség is: 40 kiló vas, 4 kiló papír, illetve 5 kiló rongy. A MÉH Vállalat szocialista szerződést kötött az úttörőcsapatokkal, az úttörők pedig — valódi szocialista szerződőiéiként — a reálisan kiszámított előirányzatokat is túlteljesítették. Ezt a többletszorgalmat, ügybuzgó iparkodást, a népgdazdaságnak tett szép szolgálatot kívánta a MÉH Vállalat honorálni a jutalomsorsolás alkalmával. A Bács megyeiek első díját a kiskunhalas-inotai Vörösmarty Mihály úttörő- csapat nyerte el, őket a kiskunfélegyházi Szendrei Júlia úttörőcsapat és a fü- löpházi Sallai Imre úttörő- csapat követte. A további díjakat csengődi, érsekcsa- nádi és kecskeméti csapat kapta. Természetesen külön dijakat is sorsoltak. így kapott 1500 forintos takarék- könyvet a kecskeméti Budai Dezső és a kiskunfélegyházi Dobó Katalin úttörőcsapat. S. K. „Családtagok” találkoztak A Bács-Kiskun megyei Vendéglátóipari Vállalat kecskeméti részlegének nyugdíjas családtagjai kedves, bensőséges ünnepségre jöttek össze a minap a Toronyház Étterem eszpresz- szójában. A vállalat vacsorán látta vendégül az egykori, állandó dolgozóit. Molnár Géza párttitkár, Tóth András szb-titkár és Szabó Elek, a kecskeméti kirendeltség vezetője meleg szavakkal üdvözölte a nyugdíjasokat. A mintegy ötven kecskeméti vendéglátóipari nyugdíjas 10 százaléka jelenleg is szoros kapcsolatot tart fenn a vállalattal, de sokan vannak olyanok is, akik szezonban kapcsolódnak be a vendéglátóipari munkába. A vállalat magáénak tekinti a kiöregedett dolgozóit is; a rászorultakat anyagi segély formájában támogatja, de segítségükre van egyéb gondjaik megoldásában is. Példás és figyelemre méltó ez a törődés azoknak a dolgozóknak a sorsával, akik valamennyien részesei a vállalat mai eredményeinek is. A pompás vacsora és a terített asztalok mellett élénk társalgás alakult ki. Régi élményeket elevenítettek fel. Bánhidi Lambertné arra emlékezett legszívesebben, mennyire haragudott, amikor a vendéglátóipari vállalathoz helyezték, de aztán annyira megszerette az új közösséget, hogy nyug- díjbavonulásakor csak könnyes szemmel tudott megválni a munkatársaktól. Csáky Ferenc fél évszázadot dolgozott a szakmában. Büszkén emlegeti, hogy nem kisebb rangú vendégeket szolgált ki, mint Dobi Istvánt és Apró Antalt. Persze — pesti tevékenysége alatt — törzsvendégei közűi nem hiányoztak a kiváló írók és újságírók sem. Most a legmesz- szebbmenő támogatást kapja a vállalattól. Senkije sincs. Mégsem magáraha- gyatott. Egyébként az idén lépett 75. életévébe, s m'nt mondja, sok minden megváltozott ennyi idő alatt, a nótája azonban változatlanul megmaradt: „Temető a Tisza, mikor kivirágzik...” A nyugdíjasok nevében Jesenszky Gyula köszönte meg a vállalat vezetőinek a kedves megemlékezést Bancik István Nagy István emlékkiállítás Baján Életének utolsó tíz évében Baján élt és alkotott századunk kiváló festőművésze, Nagy István. Emlékét szeretettel ápolják a Duna-parti városban, A Türr István Múzeumban őrzik negyven alkotását, amelyeket a művész özvegye ajándékozott Bajának. A múzeumban most megrendezik Nagy István emlékkiállítását. A Magyar Nemzeti Galéria további 15—20 festménnyel egészíti ki az özvegy által ajándékozott képeket: így a kiállítás viszonylag teljességgel szemlélteti majd a festő életművét. A tárlat még a tavasszal megnyílik. meretterjesztő és jogpropaganda-tevékenységben, a bűnözés elleni társadalmi küzdelemben és nem utolsósorban a szocialista embertípus formálásában. Három év tapasztalatainak birtokában elmondhatjuk: az 1966. évi ülnökválasztás sikeres volt. Annak köszönhető ez, hogy a jól előkészített jelölő gyűléseken a kollektívák felelősségteljesen igyekeztek a leginkább alkalmas személyeket kiválasztani. Emellett a népi ülnökök foglalkoztatása tervszerűen, az erre vonatkozó rendelkezéseknek megfelelően történik, s figyelemmel vannak bíróságaink arra is, hogy azokat az ülnököket, akiket a munkahelyek nem tudnak egy hónapig nélkülözni — mint például a pedagógusokat —, egy-egy tárgyalási napra hívják be. Ezt a helyes gyakorlatot kívánjuk tovább fólytatnia más foglalkozású — például mérnök, orvos — népi ülnökök esetében is. HÁROM ÉVVEL ezelőtt megválasztott ülnökeink nagy többsége becsülettel látja el feladatát Felkészülnek a tárgyalásokra, s ott egyre többen tesznek fel az ügyet előbbre vivő kérdéseket és a tanácskozás során megalapozott véleménynyilvánítással segítik az igazság felderítését, a színvonalas ítélkezést Ülnökeink részt vesznek az úgynevezett magánvá- das ügyek előkészítése keretében a felek békéltetésében is. Ezt a munkát önállóan végzik, tegyük hozzá : kiemelkedő eredménynyel, hiszen nem egy járásban a kibékítettek száma eléri a 80—90 százalékot. A nagy élettapasztalattal rendelkező ülnökök megfelelő felvilágosító munkát végeznek a tárgyaláson abból a célból, hogy a szemben álló felek kibéküljenek. Eleinte nehezen vállalkoztak népi ülnökeink az ilyen önálló bírói feladatra. Ma azonban már megtiszteltetésnek tekintik és legjobb tudásuk, lelkiismeretük szerint igyekeznek az általuk tárgyalt ügyekben megnyugtató megoldást találni. A bíróságokon kapott rendszeres oktatás mellett népi ülnökeink a TIT-tel közösen szervezett ülnökakadémia előadásain vesznek részt — országos viszonylatban is a legnagyobb létszámban —, s ezek az előadások nagymértékben segítik őket feladataik minél eredményesebb ellátásában. A soron következő választások alkalmával erősíteni kell a népi ülnöki intézmény továbbfejlődését, amivel nemcsak a IX. párt- kongresszus — szocialista demokratizmus szélesítésére irányuló — határozatát hajtjuk végre, hanem ezzel a munkával államunkat is erősítjük. Az igazságszolgáltatás színvonalának emelése ugyanis fokozza a dolgozók bizalmát és szilárdítja a szocialista törvényességet. ERRE NYÚJT lehetőséget a közeljövőben lebonyolításra kerülő ülnökválasztás, melynek legfőbb feladata, hogy olyan állampolgárok kerüljenek a bírói székbe, akik segíteni tudják a bíróságokat felelősségteljes munkájuk végzésében. Dr. Bodóczky László a megyei bíróság elnöke
