Petőfi Népe, 1969. március (24. évfolyam, 50-74. szám)
1969-03-13 / 60. szám
1959. március 13, csfttBrtfffc 1 oldal Ismét az idősekről Emberséges kezdeményezések Több fórumon szóba került az öregek a tanyán című írásunk. A hozzászólók elsősorban azt hangsúlyozták, hogy a cikkben felvázolt gondok megoldása társadalmi összefogást kíván. A megyében élő termelőszövetkezeti gazdáknak körülbelül egy harmada járadékos és nyugdíjas. Az 1967. évi adatok szerint a tagság 31 százaléka 65 éven felüli volt Megközelítően pontos összesítések szerint a Kecskemet, Kiskunfélegyháza város és járás területén élő 20 ezer termelőszövetkezeti tagból jelenleg is csaknem 7 ezer a nyugdíjas és a járadékos. A termelőszövetkezeti csoportokban pedig szintén 300—400 olyan idős gazda él, akik nyugdíjra, vagy járadékra szorulnának, de egyelőre erre nincs meg a törvényes lehetőség. Így a közösségnek kell valamilyen módon segítségükre sietni, amennyiben az illetőknek nincs hozzátartozójuk. Szóvá tették Arról már többször adtunk hírt, hogy a közös gazdaságok zöme már eddig is részesítette bizonyos juttatásokban elöregedett tagjait. A körülmények azonban mindenkinél mások. Van aki jobban rászorul, van aki kevésbé. Igazi, alapos környezet tanulmányozó munka eddig nem folyt és amint a jelzésekből tudjuk, a szétszórt tanyavilágban sok magányos, beteg, idős ember él. Ezért örvendetes az, hogy egyre inkább foglalkoznak ezzel a témával. Szinte példamutatónak tekinthetjük azt, ahogyan a lakiteleki Szikra Termelő- szövetkezetben törődnek az idős gazdákkal. Valljon e rő’ maga az elnök, Deák István. — Először párttaggyűlésen tették szóvá hogy az önmagában nem elég, ha esetenként kiegészítjük a járadékot és adunk természetbeni juttatást. Ettől még az illető akár meg is halhat, hiszen a beteget ápolni kell. A kommunisták kezdeményezésére bizottságot alakítottunk. Kilencszáz- negyvenhárom tagunk közül 272 öreg, nagyrészt munkaképtelen, ezenkívül még harmincán szorulnak támogatásra. Környezettanulmányt végeztünk az öregeknél. Mindegyikről külön kartont vezetünk, az összes körülményeket feltüntetjük, még azt is, hogy van-e olyan hozzátartozója, aki tudná segíteni. Rájöttünk, hogy több olyan idős tag él köztünk, akiknek a gyermekeik jómód1958—59 évjáratú Glievrolel személygépkocsi alkatrészei eladók. Bácska Kisipari Szövetkezet. Jánoshalma. Molnár János u. 3. Telefon: 30. 99-es mellék. 1690 ' ban élnek, de nein törődnek szüleikkel. Negyedmillió forint — A közgyűlés a környezettanulmányok alapján határozatot hozott, amely szerint több mint száz tagnak kiegészítjük a 260 forintos járadékot 140 forinttal. Azok, akik nem tudják a háztájit megművelni, készpénzben kapják meg a termés árát Kiszámítottuk, hogy körülbelül mennyi az átlagos tisztajövedelem egy adott területről és ennek alapján adjuk a megváltási árat Ez havonta 200 forintra jött ki. Idős, elesett tagjaink segítésére az idén 250 ezer forintot fordítunk. Gondolkodunk azon is, hogy a betegek ápolását megszervezzük. Nemcsak Lakiteleken, hanem másutt is a párt- szervezetek szorgalmazzák leginkább az idősek támogatását. Így van ez a termelőszövetkezeti csoportoknál is. Sikár József, a la- josmizsed Kossuöi Tszcs elnöke elmondja, hogy 810 tagjuk közül 282 nem teljesen munkaképes. Már eddig is igyekeztek segíteni az öregeken: gabonát, vetőmagot adtak, ingyen felszántották a területüket Érzik azonban, hogy ez még mindig kevés, de a közös gazdaság teherbírása is meghatározza a támogatást ... Alapelv A Kecskemét, Kiskunfélegyháza Környéki Termelőszövetkezetek és Termelőszövetkezeti Csoportok Területi Szövetségének kezdeményezésére a körzet valamennyi községében az érdekelt tanácsi szervekkel együttműködve kidolgozzák mindazokat a módszereket, amelyek az idősek segítését célozzák. A tagszövetkezetek küldött- gyűlésén külön megtárgyalják a témát. Alapelvként akarják meghatározni, hogy amilyen arányban javul a termelőszövetkezet gazdálkodása, olyan arányban segítsék a rászorultakat. K. S. Tanácskozások az egyszerűbb mezőgazdasági szövetkezetekről Az elmúlt év végén megjelent, egyszerűbb mező- gazdasági szövetkezetek működését szabályozó kormányrendelet paragrafusainak értelmezése az elmúlt két hónapban a legkülönbözőbb szinteken is megtörtént. Az illetékesek valamennyi fórumon leszö„Egérgyár,, — Gödöllőn Gödöllőn épül a Laboratóriumi Törzsállattenyésztő biológiai, egészségügyi célokból sok kísérleti állatot egyes részlegeit — irodaházat. laboratóriumokat, könyvtárat és a takarmánykeverő üzemet —, már át is adták rendeltetésének. az állatház berendezéseit most szerelik. Az intézet építése még ez év első felében befejeződik. A beruházás összege 54 millió forint Az ország egyetlen ilyen rendeltetésű intézetében évente 125 ezer kísérleti állatot — egeret, patkányt, hörcsögöt, tengeri malacot — tenyésztenek a különleges sterilitású laboratóriumokban és állatházakban. Az „egérgyár” lesz hivatva arra, hogy ellássa kísérleti állatokkal azokat az intézményeket ahol kísérleti Vizsgázott halászok Vízre szálltak a dunai halászok. A bajai Űj Élet Halászati Termelőszövetkezet több mint 7 ezer holdas vízterületen gazdálkodó tagjai most a halfogáson kívül az ivadékok kihelyezését is megkezdték. A Dunán és holt-ágaiban minden év tavaszán nagy mennyiségű apróhal kihelyezésével növelik a zsákmányszerzés lehetőségét Az idén három vagonnyi ivadékot engednek szét és szinte példátlan mennyiségű. összesen félmillió ragadozó halat telepítenek a holt-ágakba. Megkezdték a süllőfészkek kirakását is. Az erre alkalmas, partos részeken helyezik el a petével megrakott „fészkeket”. A tervszerű halgazdálkodás eredménye, hogy tavaly a kedvőzetlen vízállás ellenére, 30 vagon halat húztak partra. Tovább korszerűsítették, bővítették a felszereléseket. A korszerű halgazdálkodásra felkészülnek a dunai halászok is. Az országban elsőnek itt kezdték meg a szakmunkásképzést, s ma már a tagok 80 százaléka vizsgázott halász. A hároméves tanfolyamon halbiológiával. kishajóvezetés- sel. a hálóvetés fortélyaival ismerkednek a halászok. A korszerű halászat vonzza a fiatalokat. Ennek köszönhető, hogy állandóan „fiatalodik” a tsz. Jelenleg 42 év a tagok átlagos életkora. A fiataloknak szívesen adják át ősi mesterségüket az idős halászok. Napraforgó-termesztési tanácskozás A bácskai termelési körzet egyik igen fontos növénye a napraforgó. A területi szövetséghez tartozó 38 termelőszövetkezet szinte kivétel nélkül foglalkozik termesztésével. A vetésterület az utóbbi években csaknem másfélszeresére emelkedett. E fontos olajos növény termesztésé^ vei kapcsolatos jelenlegi tennivalókról tanácskoznak ma Baján a Bácskai Mezőgazdasági Termelőszövetkezetek Területi Szövetségének kezdeményezésére. Az értekezleten dr. Botos Lajos, a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium ->sztály vezető je tart vitaindító előadást. Képünkön vizsgálathoz boncolják a fehéregeret (MTI-foto — Bereth Ferenc felvétele.) gezték, hogy az új jogi szabályozás alapján az év első felében végrehajtandó intézkedések fő célja nem az átalakulás, a mezőgazda- sági termelőszövetkezetté való átszervezés szorgalmazása, hanem az, hogy a meglevő egyszerűbb mező- gazdasági szövetkezetek a jogszabálynak megfelelő új forma szerint működjenek. így foglalt állást a MÉM által összehívott, szövetkezeti. tanácsi vezetők országos értekezlete is. Mivel a rendelet megyénkben 72 szövetkezet 242 ezer holdját érinti — ez az egyszerűbb szövetkezetek országosan összesített területének 44 százaléka —, igen fontos a végrehajtás megfelelő ütemezése, és ezzel kapcsolatban az egységes álláspont kialakítása. E célból üléseztek a napokban Kecskeméten a járási tanácsok mezőgazdasági- és élelmezésügyi osztályainak vezetői, a járási pártbizottságok illetékes munkatársai és a négy termelőszövetkezeti területi szövetség titkára. A tanácskozáson megbeszélték a rendelet végrehajtásával kapcsolatos terveket és intézkedéseket Szó volt arról is, hogy megyénkben az új szövetkezeti forma megválasztásával kapcsolatban alapvető probléma nem merült fel. Mind a termelőszövetkezeti csoportok, mind a szakszövetkezetek folytatnak közös, a mezőgazdasági termelőszövetkezetekkel azonos szántű nagyüzemi termelést. Ebből követke- zák, hogy valamennyi tszcs és szakszövetkezet csakis a mezőgazdasági szakszövetkezet formát választja. Mivel a szövetkezeti forma megválasztása a közgyűléseken a legtöbb érintett gazdaságban megtörtént, rövidesen elkészítik a szakszövetkezetek működési alapszabályát és kidolgozzák — legkésőbb április végéig — az ügy-, és a munkarendet is. A kecskeméti és a kiskunhalasi tez- szövetség, valamint a szak- szövetkezetek területi szövetsége már dolgozott ki olyan alapszabály mintát, amelyekkel jelentős segítséget nyújthat a szakszövetkezeteknek. Március 15-ig a kecskeméti, a kiskőrösi, a kiskunfélegyházi és a kiskunhalasi járásban, valamint Kecskemét és Kiskunhalas városokban az elmúlt heti megyei értekezlethez hasonlóan, járási értekezleteken, tájékoztatják az illetékes vezetőket a rendelet végrehajtásának irányelveiről. B. P. Döntőbíró: a fogyasztói vélemény Beszélgetés Markovits Lászlóval, a Könnyűipari Minisztérium osztályvezetőjével Az elmúlt hetekben a sajtó, így lapunk is, megkülönböztetett figyelmet fordított arra a fogyasztási cikkre, amelyre a legtöbb panasz hangzott el; a cipőkre. A vevők és kereskedők panaszai, észrevételei sok esetben tipikusnak minősíthető okokra vezethetők vissza. Ezekről, valamint a cipőipar általános problémáiról beszélgettünk Markovits Lászlóval, a Köny- nyűipari Minisztérium osztály vezető j ével. A beszélgetés elején több olyan kérdést érintettünk, amelyről lapunk korábbi cikkeiben is írtunk. Ilyen többek között, hogy igen sok a panasz a ragasztásos eljárással készülő lábbelikre, ám az is igaz, hogy a vevő sok esetben nem a rendeltetésének megfelelően használja a cipőt. A divatcipőktől alkalmi lábbeliktől nem lehet ugyanolyan strapabírást elvárni, mint például a sportcipőktől. Markovits elvtárs hozzátette, hogy a lábbeli tartóssága használójának járásmódjától, testsúlyától is függ. Azaz: a testalkatnak is szerepet kell kapnia a vásárlói döntésben, mert ami jó bakfis lányoknak, az nem biztos, hogy jó idősebb, nagyobb testsúlyú vásárlóknak. Ezután azt fejtegette a minisztériumi osztályvezető, hogy bár a kifogásolt áruk 1—2 százalékos aránya nem magas, de ennek további csökkentése a közvélemény részéről jogos követelmény. Hangoztatta: a pórul jár t vásárlónak nem vigasz, hogy az össztermelésen belül csak minimális a hibás áru. Ezért vezették be 1964-oen a fogyasztói reklamációk gyors, rugalmas — más onszágokban alig ismert — orvoslási jendszerét. A vevő vagy árengedményt, vagy csereárut kap. Arra a kérdésre, hogy mit tett az iparirányítás a kifogások csökkentése érdekében, Markovits elvtárs ■'gy válaszolt: — Alapvető változásnak tartjuk, hogy átalakítottuk a szabványrendszert és szigorúan érvényt szereztünk annak az elvnek, hogy „a minőség” nem fogalmazható meg általában, hanem a különböző termékeknél más és más minőségi meghatározást és előírást kell alkalmazni. Ugyancsak lényeges változások kezdete, hogy az árrendszer korábbi merevsége megszűnt, mód nyílik az eltérő, a termék minőségét is jelző árak kialakítására, s ezzel a vevőközönség orientálására. — Az ár fontos tényező a fogyasztói döntésben, de azért nem old meg mindent — vetettük közbe. — Ez kétségtelen. Mi magunk sem tartjuk kizárólagosnak az árral történő orientálást, s éppen ezért a Belkereskedelmi Minisztérium illetékeseivel egyetértésben most készül az a rendelkezés, mely a gyártók és a fogyasztók számára kötelezővé teszi a fogyasztók tájékoztatását. Azaz: közölni kell a fogyasztóval, hogy a különböző gyártási eljárásokkal és anyagokból készült lábbelik milyen óéira alkalmasak. — Az eddig említett, s több más intézkedéstől jelentős változásokat várunk, ehhez azonban idő kell. Még nagyobb várakozást fűzünk ahhoz — a hatósági intézkedéseknél is serken- tőbbnek tartjuk —, hogy a korábbi évekkel szemben ma már mind az alapanyaggyártásban, mind a cipő termelésben a kapacitás meghaladja a keresletet. Ez lehetővé teszi a verseny kialakulását, a kereskedelmi módszerek alkalmazását; azt, hogy a kereskedelmi vállalatok ott rendeljenek, ahol jobb minőséget, megfelelő árakon kapnak. — Végezetül, mintegy összefoglalásként azt tudom mondani, hogy a cipőgyártás — világszerte — ma még nem automatizált termelési folyamat, s bár erőteljes a fejlődés az automatizálás irányába, ma még a műveletközi — tehát a dolgozók által elkövetett — hibák csak csökkenthetők, de teljes mértékben nem szüntethetők meg. Ami pedig a konkrét kifogásokat, elsősorban a női csizmákkal kapcsolatban fölmerült panaszokat illeti: a Bőripari Kutató Intézet minőségellenőrző osztálya most vizsgálja az okokat, s a szükséges intézkedések sem maradnak el. Ma, amikor a kapacitások meghaladják a keresletet, a fogyasztói igény lesz a döntőbíró, s ezt az iparnak kplT yPhnia
