Petőfi Népe, 1969. március (24. évfolyam, 50-74. szám)

1969-03-13 / 60. szám

1959. március 13, csfttBrtfffc 1 oldal Ismét az idősekről Emberséges kezdeményezések Több fórumon szóba ke­rült az öregek a tanyán cí­mű írásunk. A hozzászólók elsősorban azt hangsúlyoz­ták, hogy a cikkben fel­vázolt gondok megoldása társadalmi összefogást kí­ván. A megyében élő ter­melőszövetkezeti gazdák­nak körülbelül egy harma­da járadékos és nyugdíjas. Az 1967. évi adatok sze­rint a tagság 31 százaléka 65 éven felüli volt Meg­közelítően pontos összesíté­sek szerint a Kecskemet, Kiskunfélegyháza város és járás területén élő 20 ezer termelőszövetkezeti tagból jelenleg is csaknem 7 ezer a nyugdíjas és a járadé­kos. A termelőszövetkeze­ti csoportokban pedig szintén 300—400 olyan idős gazda él, akik nyugdíjra, vagy járadékra szorulná­nak, de egyelőre erre nincs meg a törvényes lehetőség. Így a közösségnek kell va­lamilyen módon segítsé­gükre sietni, amennyiben az illetőknek nincs hozzá­tartozójuk. Szóvá tették Arról már többször ad­tunk hírt, hogy a közös gazdaságok zöme már ed­dig is részesítette bizo­nyos juttatásokban elöre­gedett tagjait. A körülmé­nyek azonban mindenki­nél mások. Van aki jobban rászorul, van aki kevés­bé. Igazi, alapos környezet tanulmányozó munka ed­dig nem folyt és amint a jelzésekből tudjuk, a szét­szórt tanyavilágban sok magányos, beteg, idős em­ber él. Ezért örvendetes az, hogy egyre inkább foglal­koznak ezzel a témával. Szinte példamutatónak te­kinthetjük azt, ahogyan a lakiteleki Szikra Termelő- szövetkezetben törődnek az idős gazdákkal. Vall­jon e rő’ maga az elnök, Deák István. — Először párttaggyűlé­sen tették szóvá hogy az önmagában nem elég, ha esetenként kiegészítjük a járadékot és adunk termé­szetbeni juttatást. Ettől még az illető akár meg is halhat, hiszen a beteget ápolni kell. A kommunisták kezde­ményezésére bizottságot alakítottunk. Kilencszáz- negyvenhárom tagunk kö­zül 272 öreg, nagyrészt munkaképtelen, ezenkívül még harmincán szorulnak támogatásra. Környezetta­nulmányt végeztünk az öregeknél. Mindegyikről külön kartont vezetünk, az összes körülményeket fel­tüntetjük, még azt is, hogy van-e olyan hozzátartozója, aki tudná segíteni. Rá­jöttünk, hogy több olyan idős tag él köztünk, akik­nek a gyermekeik jómód­1958—59 évjáratú Glievrolel személygépkocsi alkatrészei eladók. Bácska Kisipari Szövetkezet. Jánoshalma. Molnár János u. 3. Telefon: 30. 99-es mellék. 1690 ' ban élnek, de nein törőd­nek szüleikkel. Negyedmillió forint — A közgyűlés a kör­nyezettanulmányok alapján határozatot hozott, amely szerint több mint száz tagnak kiegészítjük a 260 forintos járadékot 140 fo­rinttal. Azok, akik nem tudják a háztájit megmű­velni, készpénzben kapják meg a termés árát Kiszá­mítottuk, hogy körülbelül mennyi az átlagos tiszta­jövedelem egy adott terü­letről és ennek alapján ad­juk a megváltási árat Ez havonta 200 forintra jött ki. Idős, elesett tagjaink se­gítésére az idén 250 ezer forintot fordítunk. Gondol­kodunk azon is, hogy a be­tegek ápolását megszervez­zük. Nemcsak Lakiteleken, hanem másutt is a párt- szervezetek szorgalmazzák leginkább az idősek támo­gatását. Így van ez a ter­melőszövetkezeti csoportok­nál is. Sikár József, a la- josmizsed Kossuöi Tszcs elnöke elmondja, hogy 810 tagjuk közül 282 nem tel­jesen munkaképes. Már ed­dig is igyekeztek segíteni az öregeken: gabonát, ve­tőmagot adtak, ingyen fel­szántották a területüket Érzik azonban, hogy ez még mindig kevés, de a közös gazdaság teherbírá­sa is meghatározza a tá­mogatást ... Alapelv A Kecskemét, Kiskun­félegyháza Környéki Ter­melőszövetkezetek és Ter­melőszövetkezeti Csoportok Területi Szövetségének kez­deményezésére a körzet valamennyi községében az érdekelt tanácsi szervek­kel együttműködve kidol­gozzák mindazokat a mód­szereket, amelyek az idő­sek segítését célozzák. A tagszövetkezetek küldött- gyűlésén külön megtár­gyalják a témát. Alapelv­ként akarják meghatároz­ni, hogy amilyen arányban javul a termelőszövetkezet gazdálkodása, olyan arány­ban segítsék a rászorulta­kat. K. S. Tanácskozások az egyszerűbb mezőgazdasági szövetkezetekről Az elmúlt év végén meg­jelent, egyszerűbb mező- gazdasági szövetkezetek működését szabályozó kor­mányrendelet paragrafusai­nak értelmezése az elmúlt két hónapban a legkülön­bözőbb szinteken is meg­történt. Az illetékesek va­lamennyi fórumon leszö­„Egérgyár,, — Gödöllőn Gödöllőn épül a Labora­tóriumi Törzsállattenyésztő biológiai, egészségügyi cé­lokból sok kísérleti állatot egyes részlegeit — iroda­házat. laboratóriumokat, könyvtárat és a takar­mánykeverő üzemet —, már át is adták rendelteté­sének. az állatház berende­zéseit most szerelik. Az in­tézet építése még ez év el­ső felében befejeződik. A beruházás összege 54 mil­lió forint Az ország egyetlen ilyen rendeltetésű intézetében évente 125 ezer kísérleti állatot — egeret, patkányt, hörcsögöt, tengeri malacot — tenyésztenek a különle­ges sterilitású laboratóriu­mokban és állatházakban. Az „egérgyár” lesz hivatva arra, hogy ellássa kísérleti állatokkal azokat az intéz­ményeket ahol kísérleti Vizsgázott halászok Vízre szálltak a dunai halászok. A bajai Űj Élet Halászati Termelőszövetke­zet több mint 7 ezer hol­das vízterületen gazdálko­dó tagjai most a halfogá­son kívül az ivadékok ki­helyezését is megkezdték. A Dunán és holt-ágaiban minden év tavaszán nagy mennyiségű apróhal kihe­lyezésével növelik a zsák­mányszerzés lehetőségét Az idén három vagonnyi iva­dékot engednek szét és szinte példátlan mennyi­ségű. összesen félmillió ra­gadozó halat telepítenek a holt-ágakba. Megkezdték a süllőfészkek kirakását is. Az erre alkalmas, partos ré­szeken helyezik el a peté­vel megrakott „fészkeket”. A tervszerű halgazdálko­dás eredménye, hogy tavaly a kedvőzetlen vízállás el­lenére, 30 vagon halat húz­tak partra. Tovább korsze­rűsítették, bővítették a fel­szereléseket. A korszerű halgazdálko­dásra felkészülnek a dunai halászok is. Az országban elsőnek itt kezdték meg a szakmunkásképzést, s ma már a tagok 80 százaléka vizsgázott halász. A há­roméves tanfolyamon hal­biológiával. kishajóvezetés- sel. a hálóvetés fortélyai­val ismerkednek a halá­szok. A korszerű halászat vonzza a fiatalokat. Ennek köszönhető, hogy állandóan „fiatalodik” a tsz. Jelenleg 42 év a tagok átlagos élet­kora. A fiataloknak szíve­sen adják át ősi mestersé­güket az idős halászok. Napraforgó-termesztési tanácskozás A bácskai termelési kör­zet egyik igen fontos nö­vénye a napraforgó. A te­rületi szövetséghez tartozó 38 termelőszövetkezet szin­te kivétel nélkül foglalko­zik termesztésével. A ve­tésterület az utóbbi évek­ben csaknem másfélszere­sére emelkedett. E fontos olajos növény termesztésé^ vei kapcsolatos jelenlegi tennivalókról tanácskoznak ma Baján a Bácskai Me­zőgazdasági Termelőszövet­kezetek Területi Szövetsé­gének kezdeményezésére. Az értekezleten dr. Botos Lajos, a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium ->sztály vezető je tart vitain­dító előadást. Képünkön vizsgálathoz boncolják a fehéregeret (MTI-foto — Bereth Ferenc felvétele.) gezték, hogy az új jogi sza­bályozás alapján az év első felében végrehajtandó in­tézkedések fő célja nem az átalakulás, a mezőgazda- sági termelőszövetkezetté való átszervezés szorgal­mazása, hanem az, hogy a meglevő egyszerűbb mező- gazdasági szövetkezetek a jogszabálynak megfelelő új forma szerint működjenek. így foglalt állást a MÉM által összehívott, szövetke­zeti. tanácsi vezetők orszá­gos értekezlete is. Mivel a rendelet megyénkben 72 szövetkezet 242 ezer hold­ját érinti — ez az egysze­rűbb szövetkezetek orszá­gosan összesített területé­nek 44 százaléka —, igen fontos a végrehajtás meg­felelő ütemezése, és ezzel kapcsolatban az egységes álláspont kialakítása. E célból üléseztek a na­pokban Kecskeméten a já­rási tanácsok mezőgazdasá­gi- és élelmezésügyi osztá­lyainak vezetői, a járási pártbizottságok illetékes munkatársai és a négy ter­melőszövetkezeti területi szövetség titkára. A tanácskozáson megbe­szélték a rendelet végrehaj­tásával kapcsolatos terve­ket és intézkedéseket Szó volt arról is, hogy megyénkben az új szövet­kezeti forma megválasztá­sával kapcsolatban alapve­tő probléma nem merült fel. Mind a termelőszövet­kezeti csoportok, mind a szakszövetkezetek folytat­nak közös, a mezőgazdasági termelőszövetkezetekkel azonos szántű nagyüzemi termelést. Ebből követke- zák, hogy valamennyi tszcs és szakszövetkezet csakis a mezőgazdasági szakszö­vetkezet formát választja. Mivel a szövetkezeti for­ma megválasztása a köz­gyűléseken a legtöbb érin­tett gazdaságban megtör­tént, rövidesen elkészítik a szakszövetkezetek működé­si alapszabályát és kidol­gozzák — legkésőbb ápri­lis végéig — az ügy-, és a munkarendet is. A kecske­méti és a kiskunhalasi tez- szövetség, valamint a szak- szövetkezetek területi szö­vetsége már dolgozott ki olyan alapszabály mintát, amelyekkel jelentős segít­séget nyújthat a szakszö­vetkezeteknek. Március 15-ig a kecske­méti, a kiskőrösi, a kiskun­félegyházi és a kiskunha­lasi járásban, valamint Kecskemét és Kiskunhalas városokban az elmúlt heti megyei értekezlethez ha­sonlóan, járási értekezlete­ken, tájékoztatják az illeté­kes vezetőket a rendelet végrehajtásának irányelvei­ről. B. P. Döntőbíró: a fogyasztói vélemény Beszélgetés Markovits Lászlóval, a Könnyűipari Minisztérium osztályvezetőjével Az elmúlt hetekben a sajtó, így lapunk is, meg­különböztetett figyelmet fordított arra a fogyasztási cikkre, amelyre a legtöbb panasz hangzott el; a ci­pőkre. A vevők és kereske­dők panaszai, észrevételei sok esetben tipikusnak mi­nősíthető okokra vezethetők vissza. Ezekről, valamint a cipőipar általános problé­máiról beszélgettünk Mar­kovits Lászlóval, a Köny- nyűipari Minisztérium osz­tály vezető j ével. A beszélgetés elején több olyan kérdést érintettünk, amelyről lapunk korábbi cikkeiben is írtunk. Ilyen többek között, hogy igen sok a panasz a ra­gasztásos eljárással ké­szülő lábbelikre, ám az is igaz, hogy a ve­vő sok esetben nem a ren­deltetésének megfelelően használja a cipőt. A divat­cipőktől alkalmi lábbelik­től nem lehet ugyanolyan strapabírást elvárni, mint például a sportcipőktől. Markovits elvtárs hozzá­tette, hogy a lábbeli tartós­sága használójának járás­módjától, testsúlyától is függ. Azaz: a testalkatnak is szerepet kell kapnia a vásárlói döntésben, mert ami jó bakfis lányoknak, az nem biztos, hogy jó idő­sebb, nagyobb testsúlyú vá­sárlóknak. Ezután azt fejtegette a minisztériumi osztályvezető, hogy bár a kifogásolt áruk 1—2 százalékos aránya nem magas, de ennek to­vábbi csökkentése a közvé­lemény részéről jogos kö­vetelmény. Hangoztatta: a pórul jár t vásárlónak nem vigasz, hogy az összterme­lésen belül csak minimális a hibás áru. Ezért vezették be 1964-oen a fogyasztói reklamációk gyors, rugal­mas — más onszágokban alig ismert — orvoslási jendszerét. A vevő vagy árengedményt, vagy csere­árut kap. Arra a kérdésre, hogy mit tett az iparirányítás a kifogások csökkentése ér­dekében, Markovits elvtárs ■'gy válaszolt: — Alapvető változás­nak tartjuk, hogy átalakí­tottuk a szabványrendszert és szigorúan érvényt sze­reztünk annak az elvnek, hogy „a minőség” nem fo­galmazható meg általában, hanem a különböző termé­keknél más és más minő­ségi meghatározást és elő­írást kell alkalmazni. Ugyancsak lényeges válto­zások kezdete, hogy az ár­rendszer korábbi merevsé­ge megszűnt, mód nyílik az eltérő, a termék minőségét is jelző árak kialakítására, s ezzel a vevőközönség orientálására. — Az ár fontos tényező a fogyasztói döntésben, de azért nem old meg min­dent — vetettük közbe. — Ez kétségtelen. Mi ma­gunk sem tartjuk kizáró­lagosnak az árral történő orientálást, s éppen ezért a Belkereskedelmi Miniszté­rium illetékeseivel egyet­értésben most készül az a rendel­kezés, mely a gyártók és a fogyasztók számára kötelezővé teszi a fo­gyasztók tájékoztatását. Azaz: közölni kell a fo­gyasztóval, hogy a külön­böző gyártási eljárásokkal és anyagokból készült láb­belik milyen óéira alkal­masak. — Az eddig említett, s több más intézkedéstől je­lentős változásokat várunk, ehhez azonban idő kell. Még nagyobb várakozást fűzünk ahhoz — a hatósági intézkedéseknél is serken- tőbbnek tartjuk —, hogy a korábbi évekkel szemben ma már mind az alap­anyaggyártásban, mind a cipő termelésben a kapacitás meghaladja a keresletet. Ez lehetővé teszi a ver­seny kialakulását, a keres­kedelmi módszerek alkal­mazását; azt, hogy a keres­kedelmi vállalatok ott ren­deljenek, ahol jobb minő­séget, megfelelő árakon kapnak. — Végezetül, mintegy összefoglalásként azt tu­dom mondani, hogy a ci­pőgyártás — világszerte — ma még nem automatizált termelési folyamat, s bár erőteljes a fejlődés az au­tomatizálás irányába, ma még a műveletközi — te­hát a dolgozók által elkö­vetett — hibák csak csök­kenthetők, de teljes mér­tékben nem szüntethetők meg. Ami pedig a konkrét kifogásokat, elsősorban a női csizmákkal kapcsolat­ban fölmerült panaszokat illeti: a Bőripari Kutató Intézet minőségellenőrző osztálya most vizsgálja az okokat, s a szükséges intézkedések sem maradnak el. Ma, amikor a kapacitások meghaladják a keresletet, a fogyasztói igény lesz a döntőbíró, s ezt az iparnak kplT yPhnia

Next

/
Thumbnails
Contents