Petőfi Népe, 1969. március (24. évfolyam, 50-74. szám)

1969-03-02 / 51. szám

KADAR JANOS A GYŐRI VAGONGYÄRBAN ViüáiaiHlazás BrlísszelSőI Rámáig A DNFF támadása — A nyugat-berlini válság Damaszkuszi kérdőjelek A SOKAT emle­getett merikai tem­pó ráillik Nixon uta­zásának külső je­gyeire. Brüsszelben tár­gyalás a NATO-ról, Lon­donban az Angliával fenn­álló „különleges társasvi­szony” élesztgetése; Bonn­ban atomsorompó-ügyek; Nyugat-Berlinben a kötele­ző demonstratív látogatás; Rómában az olasz-amerikai viszony mellett a közel-ke­leti helyzet; Párizsban de Gaulle „kóstolgatása”, majd befejezésül ismét Ró­mában, a Vatikánban törté­nő tisztelgés — mindez nyolc nap alatt. Természe­tesen a végleges mérleget korai lenne még megvonni, de ez a villámlátogatás leg­feljebb némileg enyhítette, de nem oldotta meg a nyu­gati szövetség problémáit. Az új amerikai elnök lé­legzetvételnyi időt nyert, hogy megkezdhesse a töb­bi probléma rendezését. A nyugati szövetség zi­lált sarainak rendezése ugyanis csak előjátéka e .kelet—nyugati tárgyalások megkezdésének. NIXON Nyugat-Európá- ba magával vitte a „Fe­hér Házat” (legfőbb tanács adóit). S magával vitte az amerikai politika továbbra is elsőszámú problémáját' a vietnami kérdést. Már r repülőgépen utazott, ami­kor megérkeztek az els" táviratok Saigonból f DNFF általános támadásé ról. Ez az offenzíva bi zonyos fokig más jelleg’" mint a tavalyi holdújév akció: nem annyira terü­letnyereségre és a nagy­városokba való behatolásra irányul, inkább az ameri­kai támaszpontokra, hadi- anyagraktárakra, repülőse­tekre kfváhrtak csapást mérni a szabadságharco­sok. Hatékonyságukat mu­tatja, hogy egyszerre vet­nék ugyan Dél-Viet­namból — ezt értik a háború „dezamen- kanizálása” alatt —, tek rakétatűz alá ötven de maradnának az ameri- amerikai létesítményt és az kai bázisok és a Saigon, előzetes óvintézkedések el- rezsim a mai formájában), lenére áthatoltak a dél-vi- A DNFF válasza arra utal, etnami főváros védelmi hogy az amerikaiak nem gyűrűjén. térhetnek ki az alapvető Ilyen értelemben a kérdések elől, s előbb- DNFF-támadás katonai és utóbb kénytelenek lesznek politikai megmozdulás kötelezettséget vállalni ar- egyaránt. Párizsban a tár- ra, hogy Dél-Vietnam való- gyalóasztal mellett az ame- ban lakosainak akarata sze­rikai küldöttek - arról be- rint rendezhesse be életét, szél tek, hogy a DNFF „ki- A DNFF-TAMADASSAL merült” és a háború meg- kapcsolatban a Pentagon oldását a harcok csökken- „héjái” a Vietnami Demok- tésében látják. (Az ame- ratikus Köztársaság elleni rikai koncepció szerint az bombatámadások felújítá- Egyesült Államok csapatai- sát javasolták. Az elnök naik egyrészét visszavon- egyelőre nem döntött. Ha mégis hozzájárulna, azzal A BONNI SZOVJET NAGYKÖVET T’ANA^KO^í'iM bzemjon Carapkin, a Szovjetunió bonni nagykö­súlyosbítaná a nemzetközi légkört, s szinte lehetetlen­né tenné az eredményes kelet—nyugati tárgyaláso­kat. Európa szívében is vál­ság bontakozott ki. Nyugat- Berlin körül. A Német De­mokratikus Köztársaság a hét során pozitív kezdemé­nyezéseket tett a krízis megoldására. Walter Ulb- richtnak Willi Brandthoz intézett levele jelentős gesz­tust helyezett kilátásba. Berlin felajánlotta: ha az elnökválasztást nem Nyu- gnt-Berlinben tartják meg, akkor a város polgárai már húsvétkor látogatási ergédélyeket kaphatnak az NDK fővárosába. Nyugat­német körök formailag nem utasították el a tárgyalást, da a régi recepthez híven, lehetetlen követelésekkel léptek fel. Bonnban közben a külső vete vasárnap másodízben magabiztosság mögött ag- tárgyalt Georg Kiesinger godalom é6 bizonytalanság nyugatnémet kancellárral a nyilvánul meg. A szövetsé- Nyugat-Berlinb© tervezett gi gyűléssel kapcsolatos március 5-i elnökválasztás- NDK utazási korlátozások, ról. A képen: Carapkin tá- a Szovjetunió álláspontja, vozik a találkozóról. hogy ki kell vizsgálni a NIXON EURÓPAI ÚTJÁRÓL utcáin, Nixon amerikai elnök érkezése ellen. Nixon ezután Londonba utazott, ahol Harold Wilson miniszterelnök fogadta. London után Bonn. Kiesinger nyugat­német kancellár vacsorán látta vendé­gül az NSZK-ban tartózkodó Nixon amerikai elnököt. A képen: Kiesinger és felesége művészi szoborral ajándékozza meg Nixont. Az amerikai elnök február 27-én ér­kezett az olasz fővárosba. A római egye­tem sztrájkoló diákjai az egyetem fizi­kai fakultásának bejáratára hatalmas zászlót tűztek, amelyet egy vietnami szabadságharcos rajza és az „Éljen a DNFF” felirat látható. A plakáton a szö­veg: „Nixon, jusson eszedbe, az ameri­kaiaknak távozniok kell Vietnamból! O'nszőrszálnak kJ kell lépnie a NATO- ból! Nixon, szüntesd meg a katonai tá­maszpontokat! Olaszország békében akar élni!” Kádár János, az MSZJlf* Központi Bizottságának első titkára győri látoga­tása során felkereste a Magyar Vagon- és Gépgyárat. Képünkön: Kádár János elvtárs, Horváth Ede vezérigazgatóval a hátsóhíd gyáregységben. Egy provokáció margójára Vasárnap volt egy esztendeje, hogy a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság parti őrsébe foglyul ejtette a Puebló amerikai kémhajót, amely a KNDK felségvi­zeire behatolva 17 alkalommal sértette meg a távol- keleti ország szuverenitását. Hiába volt minden igye­kezet, hogy az USA kormánykörei elleplezzék a provo­kációt, majd kibújjanak a felelősség alól. a bizonyíté­kok az egész világ elé tárták a bűncselekményt. S egv- esztendei huza-vona után a legnagyobb imperialista hatalom képviselője kénytelen volt — kormánya meg­bízásából — aláírni a azt nyilatkozatot melyet az aláb­biakban szószerint ismertetünk: nyugait-berlini ipar és a NA'i O-hadigépezat közötti kapcsolatokat, felvetik a provokációra adható vá­lasz határozott körvona­lait. Józanabb nyugatnémet körök is megállapítják: Bonn olyan lehetetlen hely­zetbe manőverezte bele magát, amelyből nehéz a kiút. A jelek szerint végül is Nyugat-Berlinben tart­ják az elnökválasz­tást, jóllehet a majna— frankfurti Paulskirchében is tettek technikai előké­születeket. Szerdáig azon­ban még hátra van a jövő hét első fele, s az utolsó percben bekövetkezhető meglepetések továbbra sin­csenek kizárva. A KÖZEL-KELETEN a legérdekesebb: a legfrisebb fejlemény. Szombat reggel szíriai katonai pucciról ter­jedtek el hírek. A damasz­kuszi jelentések szerint Hafez Asszad tábornok had­ügyminiszter vette kezébe a tényleges hatalmat, és le­hetetlenné tette a polgári kormány munkáját. Az ese­mény túl újkeletű ahhoz, hogy végleges ítéletet mond­hassunk, de a jelek szerint nem pozitív irányú válto­zásról van szó. S mivel Szíria az Izraellel konfron­táló arab világ szerves ré­sze, egyelőre nyitva áll a tulajdonképpeni kérdés: miképpen hatnak ki majd a szíriai változások az arab országok belső frontjaira, a közel-keleti helyzetre. Réti Ervin A Koreai Népi Demokratikus Köztársaság Kormányának: Az Amerikai Egyesült Álla­mok Kormánya elismeri a Pueb’o legényjégének vallomá­sában foglal akat, amelyek szerint 1968. január 23-án, a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság felségvizein, a Ko­reai Néphadsereg tengeri flot­tája által, önvédelmi intézke- déi során foglyul ejtett „Pueb­lo” amerikai hadihajó több al­kalommal is behatolt a Koreai Népi Demokratikus Köztársa­ság felségvizeire, s ott felde­rítő tevékenységet folytatott a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság fontos hadi és ál­lami titkainak megszerzése ér­dekében. Elismeri továbbá az erre vo­natkozó dokumentumok való­diságát, abban az értelemben, amint azt a Koreai Népi De­mokratikus Köztársaság kép­viselője előterjesztette, teljes mértékben felelősnek érzi ma- I gát az amerikai hadihajónak a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság elleni súlyos fel­derítő tevékenységek elköveté­séért, s ennélfogva teljes és mélységes bocsánatot kér. Kö­telezően megígéri a tovább ak- ban, hogy a jövőben egyetlen amerikai hajó sem fog beha­tolni a Koreai Népi Demokra­tikus Köztársaság felségv.zei- re. Egyidejűleg — tekintettel ar­ra, hogy a Koreai Népi De­mokratikus Köztársaság által elkobzott „Pueblo” amerikai hadihajó volt személyzete elis­merte és bevallotta az általa elkövetett bűncselekményeket, s kérte a Kor?ai Népi Demok­ratikus Köztársaság Kormá­nyától, részesítse mindnyáju­kat kegyelemben, az Amerikai Egyesült Államok Kormánya a maga részéről is arra kéri a Koreai Népi Demokrat kus Köz.ár aság Kormányát, hogy a hajó személyzetének ügyét bírálja el kedvezően. 1968. december 23-án. G. WOODWARD vezérőrnagv, az Amerikai Egyesült Államok képvise­letében. Ügy gondoljuk, hogy a fe ntiekhez nem kell különö­sebb megjegyzést fűznünk. Külkereskedelmi forgalmunk 1963-ban Magyarország külkeres­kedelmi forgaima 1363 ban 421G6,7 millió devizaforint (Dft) volt összesen, amely az előző évihez képest 1334 4 m. lió Dft növekedést jelentett. Ebből a kivitel 21 034,2 millió Dft-al, a be­hozatal 21162,5 millió Dfl-al részesedett. A növekedés 1967-hez viszonyítva 10~3,3, illetve 321.1 millió Dft volt. Külkereskedelmi parhe- reink közül változatlanul a szocialista országok jártak az élen. A KGST-orszáaok (Eulgária, Csehszlovákia, Lengyelország, NDK, Ro­mánia, Szovjetunió és Mon­gólia) — behoza'alu-kból 13 907,9 millió, kivitelünkből 14 219,7 millió Dft-al része­sedtek. A legnagyobb for­galmat az elmúlt évben Is a Szovjetunóval bonyolí­tottuk le. Ebben a viszony­latban exportunk 818,5 mil­lió, impor'unk 659 9 millió Df ;-os emelkedést mu atott. A KGST tag államokon kí­vül lényegében a világ csak­nem valamennyi őrs-ágát meg­említhetjük külkereskedelmi parm^renk között. KoniJnen- táHs ö-STeá^íté ban az a'ábbi kép alakult ki: Európa a NÉMET KÖZT. NAGY-BRITANNlA A AUSZTRIA TÖBBI tritt EURÓPAI ORSZÁG » É-AMERIKA D-A MERIK A CSEHSZLOVÁKIA LENGYELO. SZOVJETUNIÓ MONGÓLIA 1 • ROMÁNIA ÁZSIA SZOCL I ORSZÁGAI 4 » 'i ÁZSIA NEM SZOft. Bulgária országai ", AFR'KAjÄvia éUSZTRÁLIAlÖj-Zéland) imádatok ftügé toriuloriiUia érttatok» Export [ I Import KGST-tagállamok nélkül beho­zatalunkból 5290,0 millió, kivi­telünkből 5003,0 millió, Ázsia szocialista és nem szociális a országa* (Mongólia léikül) 742,0 millió, illetve 1068,7 mil­lió, Afrika 310,4 millió és millió, Észak- és Dél-Amerika 732,2 millió é<* 293 7 miliő, Ausztrália és tJj-Zéland 128,9 és 29,2 millió Dft-al részese­dett. ~ TERRA —

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents