Petőfi Népe, 1969. március (24. évfolyam, 50-74. szám)

1969-03-07 / 55. szám

4. oldal 1969. március 7. péntek Gyógykenyér Gyakran előfordul gyer­mekeknél, hogy különböző gyomor- és bélpanaszok­kal, esetleg hasmenéssel, csalánkiütéssel járó aller­giás betegséget kapnak. Megálapították. hogy en­nek az egyik kiváltó oka a kenyérben nagy mennyi­ségben található sikér. Lengyel orvosoknak hosz szas kutatás után sikerült olyan kenyeret előállítani, amelyben nincs sikér. A gyógykenyér nem lisztből, hanem a gyógyszeriparban is használt, nagyon olcsó keményítőből készül. A gyógykenyér íze és színe megegyezik a mindennapi életben használt kenyérrel. Kipróbálása befejeződött és a sikér nélküli kenyérnek mind az orvosok, mind a beteg gyermekek körében nagy sikere van. Az új ke­nyér hatékonynak bizo­nyult az allergiás betegség kivédésére. A barátság jegyében A napokban megyénkbe látogatott A. Korzin elv­társ, az APN hírügynökség magyarországi irodájának igazgatója. A hartai Lenin Termelőszövetkezetet ke­reste fel, hogy anyagot gyűjtsön a tsz történetére, munkájára, jövő terveire vonatkozólag. Célja, hogy Lenin születésének közelgő évfordulója alkalmából megismertesse a szovjet ol­vasókat egy magyarországi szövetkezet életével. Id. Oláh Pál elnök, me­gyénk országgyűlési képvi­selője, a tsz pártszerveze­tének vezetőivel együtt, meleg baráti beszélgetés keretében mutatta be a kedves vendégnek az or­szágos hírű szövetkezetei, s bőséges tájékoztatást adott a nagyüzem társa­dalmi, termelési, kulturá­lis helyzetéről, a szép ered­ményekről. Elmondotta az elnök — a lenini évfordu­lóra — többek közt — az­zal is készül a szövetkezet tagsága, hogy mind többen lesznek előfizetői a szép kiállítású és tartalmas ké­peslapnak, a Fáklyá-nak. Szovjet szerkesztő ma­Filmvita Garán Nemrég került sor a garai Kossuth filmszínházban örsi Ferenc: Holtág című tv-fllm- jének bemutatására, a rende­ző, az operatőr és a tv szak­embereinek részvételével. A vetítést baráti beszélgetés kö­vette. A bemutató színhelyéül nem véletlenül választották ki megyénk déli fekvésű közsé­gét, Garát, hiszen a film cse­lekménye 1946-ban játszódik le, visszaemlékezteti a nézőt az akkori viszonyokra, a sovi­nizmus káros és helytelen kö­vetkezményeire. Gara ugyan­csak nemzetiségi község, ezek a problémák Itt is megvoltak. A tv művészei és a garai nézők megegyeztek abban, hogy a film jó. Igaz, most már teljesen megszűntek a ré­gi ellentétek a nemzetiségiek között, magyarok és délszlá­vok együtt dolgoznak gyárak­ban, termelőszövetkezetekben a legnagyobb egyetértésben. Azt javasoltuk a tv szakembe­reinek, készítsenek egy hason­ló helyen filmet, mutassák meg a nézőknek, mennyivel hasznosabb, emberibb és oko­sabb egymás megértése és tisztelete, a gyűlölködés és el­lenségeskedés helyett. Schmidt István Gara Csatlakoztak a kunpeszéri asszonyok Községünkben, Kunpeszéren a lányok és asszonyok megér­tették a „Takarót Vietnam- nak"-mozgalom jelentőségét és vállalták egy takaró elkészíté­sét. Minden héten egy alka­lommal a helyi művelődési otthonban klubfoglalkozást tar­tanak, ekkor horgolj ák-kötik a kis négyzeteket. Az aktivi­tás olyan mértékű, hogy az utolsó foglalkozáskor már a harmadik takaró négyzetei ké­szültek. A kunpeszéri asszo­nyok a vietnami édesanyákra gondolnak, ezért készítik a ta­Salga Mihályné Kunpeszér így értelmezzük a mechanizmust? A közelmúltban — haza — Makóra utaztam, útközben be­tértem a kiskunfélegyházi „Mackó”-büfébe egy feketeká­véra. Bár még nem jártam ott, a feliratokból sikerült megál­lapítani hogy Hl. osztályú, ön- kiszolgáló rendszerű üzemegy­ségben vagyok. Ezért nagyon meglepődtem, amikor a presz- szókávéért 3.20 forintot kértek. Természetesen megkérdeztem, miért ilyen drágán hozzák for­galomba a kávét? Válasz: ez az új mechanizmus! Nem tartozom a mindennap kávét fogyasztók táborába, — mégis furcsának tartom, hogy önmagamat kiszolgálva, állva, az új mechanizmus jegyében csak ilyen drágán fogyasztha­tok feketekávét. Csurgó György Makó A tűz önkéntes őrei Falvak, üzemek névtelen ka­tonái az Önkéntes tűzoltók. Fi­zetést nem kapnak, mégis ott találjuk őket a nyári munkák idején az arató-cséplőgépnél, télen rendezvényeken. Megtudtam, Virányi János önkéntes tűzoltóparancsnoktól, hogy községünkben 1901 óta működik önkéntes tűzoltó tes­tület. A felszabadulás után sok járási versenyen díjat nyertek, de legfőképpen arra büszkék, hogy elnyerték a község la­kóinak bizalmát. A százados elvtárs megemlítette, hogy Va- laczka József és Benjámin, Dér János és Sándor azok az önkéntes tűzoltók, akik válla­lásukat mindig örömmel telje­sítik. További sok sikert kívá­nunk a járási, megyei verse­nyeken az apostagi önkéntes tűzoltó testületnek! Bánrév! János Apostag Híradás Izsákról Sajnos, az utak és utcák ál­lapota Izsákon tűrhetetlenül rossz. Ebben „elől jár” az Arany János és Béke utca. Esős időben valóban bokáig ér a víz. Még szomorúbb a hely­zet, ha a kis napközisekre gondolunk, akik éppen ezen az útvonalon járnak, legtöbb­ször nem a járdán, hanem az utca közepén, a betonúton. Természetesen ezen a nagy­forgalmú útszakaszon minden­féle közúti jármű elhalad. Ha útjavításra nincs pénz, akkor legalább egy kevés sa­lakot kellene odahordani, hogy a gödrök feltöltésével némileg javuljon a helyzet. Szabó Emma Izsák gyár termelőszövetkezet életéről ír honfitársainak; úgy illő jó barátokhoz, hogy egymás munkájáról, örö­méről, gondjairól kölcsönö­sen tájékozódjanak. Az is a nagy névadó — Lenin emlékéhez méltó lenne, ha a megye többi, Leninről elnevezett termelőszövetke­zetének dolgozói követnék a hartaiak példáját, s mi­nél számosabban olvasói, előfizetői lennének a Fák­lyá-nak. Konferencia népművelőknek A megyei népművelési tanácsadó és a megyei könyvtár ma, pénteken dél­előtt 9 órai kezdettel ren­dezi meg a függetlenített községi-városi népművelők XI. megyei konferenciáját Kecskeméten, a Fegyveres Erők Klubja dísztermében. A korszerű mezőgazda- sági ismeretek és a nép­művelés kapcsolatáról Ki­rály László, a megyei ta­nács vb mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályának helyettes vezetője tart elő­adást, a műszaki és tech­nikai propaganda időszerű kérdéseiről pedig Urbán Pál, a megyei tanács mű­velődésügyi osztályának fő­előadója beszél. Hegedűs Géza József At- tila-díjas író Új jelensé­gek a magyar prózában címmel tart előadást. A konferencia előtt le­vetítik a megyei filmtár legújabb ismeretterjesztő filmjeit. Négy fal között — a némaság PANASZ Szerkesztőség postánk — elképzelheti az olvasó —, meglehetősen gazdag. S eb­ben a tekintélyes napi anyagban mindig akad fi­gyelemre méltó, közérdekű, de nem egyszer elkeserítő téma is. A napokban példá­ul olyan levelet kaptunk, amelynek mondanivalója alaposan mellbe vágott. Több ízben írtunk a kö­zelmúltban a kecskeméti Nemeskadar Szakszövetke­zetnek a lapterjesztésd kam­pányban kiérdemelt tv-ké- szülékéről, arról, hogy mi­lyen lelkes hangulatú volt az az este, amikor a tag­ság birtokba vette a szép és hasznos nyereménytár­gyat. E riportunk megjele­nése után néhány nappal 19 panaszos aláírásával ellátott levélből arról értesültünk, hogy a készüléket a vezető­ség — eladta. „Az első tv- nézési alkalom valóságos ünnep volt számunkra” — így vall a levél. „Sajnos, az örömünk nem sokáig tartott, pedig később töb­ben is lettünk volna nézők, s a tagság szükség esetén akár belépődíjat is kész lett volna fizetni” ... is a helyzet a szakszövet­kezet tv-je körül. Az iro­dában a tv helyét valóban üresen találtuk. Megtudtuk, hogy a vezetőségi ülés, majd az évi zárszámadó közgyűlés elé vitték az ügyet, s ez utóbbin is mindössze egy ellenvéle­mény hagzott el. Miért kellett a tv-től megválniuk? A vezetőség úgy véli: kevés lett volna az érdeklődő. Nincs külön kultúrtermük, s a tévézés az irodában számos ok mi­att egyébként sem lett volna rendszeresen megold­ható. Ilyen körülmények közt a takarítónő sem vál­lalta a munkát. Így az öt kecskeméti szakszövetkezet közös KISZ-szervezetének adták el a készüléket. Je­lenleg a Haladás Szakszö­vetkezetben található, amely egyedül rendelkezik kultúrteremmel. TÉNYEK Ilyen előzmények után indultunk el felderíteni, mi ELLENÉRVEK „Kár volt abban a havas estében ekkora port kever­ni” — csendül ki a csaló­dottság a panaszoslevél­ből. Valóban kár. A készü­léket, jó szervező munká­ja jutalmaként, a Nemes­kadar nyerte. Közönség szép számmal volt a premi­eren, s az akkor elhangzott nyilatkozatok is amellett szóltak, hogy többségükben IlifOH ez a KRÓNIKA... KÜLÖNÖS KIMENŐ Egynapi szabadságot ka­pott az egyik északkaroli- nai fogház lakója, Harry Toiley, bonyolult családi ügyei rendezésére. Toiley először is a bíróságra sie­tett, ahol elvált első fele­ségétől; ezután érvénytele­nítette a második felesé­gével kötött házasságot, hogy másodszor is örök hű­séget esküdjön harmadik feleségének, majd vissza­tért a fogházba, hogy foly­tassa a bigámiáért kisza­bott kétévi büntetésének kitöltését. ÉL A HALOTT A hatvanéves David Pari Glasgow-i lakos értesítést kapott a brit hadügymi­nisztériumtól, hogy Bor- neóban szolgáló John fia katonai kötelességének tel­jesítése közben elhunyt. A dologban meglepő csak az volt, hogy John éppen ak­kor szabadságát töltötte otthon és amikor a postás bekopogtatott, kedvenc éte­lét, a bifszteket fogyasz­totta. A nyilvánvaló téve­dést a felháborodott apa sietett közölni a hadügy­minisztériummal! Még nagyobb meglepeté­sére két hónappal később a hadügyminisztériumtól újabb hivatalos levél érke­zett, amelyben közölték vele, hogy John fiát Sin- gapore-ben temették el. A polgár ismét felvilágosí­totta az illetékeseket a nyilvánvaló tévedésről, de válaszul a hadügyminisz­térium elküldte neki fia sírjának fényképét. A história vége: a mi­nisztérium újabb hónapok eltelte után a haragos apa elnézését kérte a tévedé­sért .. • TYŰKOK KIRÁLYA Angliában, kisebb helységek­ben, még manapság is dívik az ősrégi brit játék: a tojás­tánc. Az utcán zenészek Je­lennek meg, nyomukban bekö­tött szemű, népviseletbe öltö­zött legények. Egy helyen megállnak, a zenészek Játsza­nak, kezdetben lassú, majd mind gyorsabb dallamokat, a táncosok táncra perdülnek. Igen ám, de az utcai „tánc­teremben: szeszélyesen he­lyeztek el előzőleg tyúktojáso­kat, és a táncosoknak mind­egyiket ki kell kerülni. Aki egy tojást eltör tánc közben, azt diszkvalifikálják — mind­addig, míg csak a győztes egyedül marad: őt kiáltják ki a tyúkok királyának. Hajda­nában adót fizettek a tyúkok királyának mindazok, akik azt kívánták, hogy tyúkjaik egész­ségesek és jó tojók legyenek. AUTÓBONTÁS Lopási világcsúcsot állítottak fel ismeretlen San Franciscó-i tolvajok. A város egyik pol­gára csak fél órára hagyta ott gépkocsiját az egyik forgalmas utcán, mégis, mire dolga vé­geztével visszatért, már csak a karosszériát találta ott. Az alváznak, motornak, a kerekeknek és az üléseknek hűlt helyük volt. A tolvajok fényes nappal, rekordidő alatt, tökéletesen szétszedték a drá­ga gépkocsit... A LEGCSÚNYÁBB Jósé Parola bilbaói férfi ne­gyedszer nyerte el a vidék legcsúnyább emberének címét. A bíráló bizottság véleménye szerint nála csúfabb teremt­ményt messze földön sem le­het találni, úgy hogy most már, amíg él, őt illeti ez a nem éppen hízelgő kitüntető cím. Parolát azonban egy cseppet sem bántja csúnyasága, sőt éppen azon bánkódik, hogy gyermekei között egyetlen csú­nya sincs, valamennyien any­jukra hasonlítanak ... EPIZÓD A JÉTÉKBOLTBAN Egy hamburgi játékbolt­ba idősebb nő lépett be. A pulton levő autókhoz sie­tett, s játszadozni kezdett velük. Az eladó majd fél óráig várakozott, végül ki­fogyott türelméből, s meg­kérdezte az idős hölgytől, mit parancsol. — Ó semmit — válaszol­ta az asszony. — Tudniil­lik holnap lesz az autóve­zetési vizsgám, és sehogy sem értettem, merre kell fordítani a kormányt, ha hátrafelé akarok parkolni. Most azonban már tökéle­tesen megértettem. Köszö­nöm ... — zárta le a be­szélgetést, és távozott. ELEKTROMOS SZERELEM Szerelmi tanácsadó elektro­nikus agyat állítottak fel Fran­ciaországban. Közösen működ­teti az Európa I. rádióadó, egy női folyóirat szerkesztősége és egy közvéleménykutató inté­zet. Az elektromos agy egy terjedelmes kérdőívre adott válaszok alapján pontos le­írást ad a legmegfelelőbb férj, illetve feleség szellemi és testi adottságairól. A házasságközvetítő irodák ellentámadásba mentek át, mert sikerült megtalálniuk az elektromos agy egyetlen gyen­ge pontját: csak azt nem közli, hogy hol és mikor található meg az illető ... GÉGE-HISTÖRIA Egy bristoli bíróság utasítot­ta Harcy Smith helybeli la­kost, hogy bármilyen módon, de hallgattassa el libáját, mely gágogásával zavarja a szom­szédok nyugalmát. Smith úr hosszasan töpren­gett a megoldáson: eladhatta volna a szárnyast, esetleg bő­séges családi ebéden fogyaszt­hatták volna el az udvari gá­gogás mesternőiét. Végül egy­szerűbb megoldást talált: vo­natra ült és Londonba utazott, ahol műtéti beavatkozással el­távolíttatta a liba hangszá­lait... Krónikás: Révész Tibor örülnek a művelődés e le­hetőségének, igénylik és rendszeresen élni is kíván­nak vele. (Lásd: Petőfi Népe február 19.) Az irodatakarításnak sem szabad zátonyra futnia amiatt, hogy jó páran a késő esti órákig szórakoz­nak, bővítik ismereteiket a képernyő előtt. Az pedig, hogy irodahelyiségben fo­lyik ilyen kulturális tevé­kenység — végképp nem lehet kizáró ok. Az áruba bocsátott tv- készülék végső soron mégis csak szakszövetkezeti tu­lajdon maradt. De az el­adás indokolásául kizáró­lag a fiatalságra hivatkoz­ni mégsem helytálló. Éppen a Nemeskadar Szakszövet­kezet vezetői újságolták an­nak idején lelkesen: mit is jelent majd a televízió azon a határrészen, ahol a hatszáz főnyi tagság jófor­mán teljesen nélkülözni kénytelen a villanyt. MEGJEGYZÉS Őszintén szólva hideg zu­hany volt számunkra a pár soros panaszoslevél. De mekkora csalódást jelenthe­tett a kultúra áldásaira áhítozó, magát végre tv-tu- Lajdonosnak érző szövetke­zeti tagság számára, hogy még egy hét sem múlott el a kedélyesen vidám, örven­detesen népes avató ünnep után, s ők máris kárval­lottak lettek. Ami a szakszövetkezet vezetőségét illeti, a jelek szerint merőben tévesen értelmezik a szövetkezeti demokrácia művelődési vo­natkozásait. Hiszen a kul­túra nem lehet egyes réte­gek, vagy korosztályok ki­váltsága. Másrészt a tárgy­jutalmon — amely történe­tesen a lapterjesztést, mint eredményes politikai tevé­kenységet méltányolta — ilyen kurtán-furcsán túlad­ni: kissé szokatlan eljárás. „Négy fal közt a nagyvi­lág” — írtuk címül fényké­pes riportunk fölé. A szak­szövetkezeti székház négy fala közt mostanában es~ téntként csönd honol. S a gazdák teljes joggal kér­dezhetik: vajon jól van ez így?! —a —r ÉRTESÍTÉS! A Kiskunfélegyházi Földművesszövetkezet értesíti tagjait, hogy évi rendes közgyűlését 1969. március 9-én (vasárnap) reggel 9 órakor tartja a városi tanács közgyűlési termében. Ezúton is szerettei meghívja in a szövetkezet tagjait § a helyi vezetőség.

Next

/
Thumbnails
Contents