Petőfi Népe, 1969. március (24. évfolyam, 50-74. szám)

1969-03-06 / 54. szám

1969. március 6, csütörtök 3 oldal Egy sajtótájékoztató — Bács megyei szemmel Hírül adták a lapok, hogy az elmúlt hét végén a Magyar Sajtó Házában közös tájékoztatót tartott dr. Molnár Frigyes, a Szö­vetkezetek Országos Szö­vetségének, és Rév Lajos, a Kisipari Szövetkezetek Országos Szövetségének el­nöke. Tíz százalék A szövetkezeti mozga­lomban rövidesen végre­hajtásra kerülő változások­kal kapcsolatban részlete­sen ismertették a kormány nemrég megjelent határo­zatát a kisipari, fogyasz­tási, takarék- és lakásszö­vetkezetek, valamint azok szövetségei jogi helyzetének rendezéséről. Felhívták a figyelmet számos fontos kö­rülményre és útmutatást nyújtottak a jövőre nézve. Mindkét szövetségi elnök foglalkozott Bács megyei tapasztalatokkal is. Néhány általános jellem­zőt érdemes felsorolni. Az Tö!)b mint 3 millió forint bevétel Jövedelmező üzemág a dunavecsei Virágzó Termelő- szövetkezetben a baromfitenyésztés. A Bábolnai Állami Gazdaságból kapott hibridtyúkok átlaghozama igen ma­gas, 280 tojás évente. A tízezres baromfifarm tavaly is 3 millió 200 ezer forint jövedelmet hozott. Az egy gondozóra jutó termelési érték 400 ezer forint, míg a növénytermesztésben 60—70 ezer forint. Egy tojás ön­költsége egy forint körül van. A tyúkok táptakarmányt kapnak az automata etetőbe­rendezésből. Török Jánosné gondozó azonban szemes­takarmányt is szór a jószágoknak, hogy többet mozog­a tári'á'éfrért, ami növeli a toiáshozamot. t Hl ■ mmk y. #•# / í f J ’ -1 V » I ff ' ^ ^ * * >> > V ■ :****4tn x y * ' ■ f -.Y. V Y \ I ' ...v .. • i '< • .-•& **tt*^*>9 >y , ■ V* ’ - ' . ■ °ruszkai Katalin óvatosan •'■kja a friss tojásokat a tárolókba. országban 564 általános fo­gyasztási és értékesítő szö­vetkezet van, taglétszámuk: 1 millió 813 ezer. A me­gyében 36 ilyen szövetke­zet működik 170 ezer tag­gal, vagyis az országos lét­szám csaknem 10 százalé­ka. A fogyasztási szövetke­zetek az országos kiskeres­kedelmi forgalom 30,7 szá­zalékát bonyolították az elmúlt esztendőben. 1968- ban 26,8 milliárd forint ér­tékű árut adtak el. A me­gyében — az előzetes szá­mítások szerint — 2 mil­liárd 107 millió forint ér­tékűt. Ez 3,9 százalékkal több mint az 1967. évi for­galom. A vendéglátóipari szolgáltatások értéke az el­múlt esztendőben megha­ladta az 5 és fél milliárd forintot. A megyében 333.5 millió forint volt, 6 száza­lékkal több, mint 1967-ben. A fogyasztási és értéke­sítő szövetkezetek a gazda­ságirányítás új rendszeré­nek elő esztendejében te­vékenységüket általában a lakosság megelégedésére végezték. Tavalyi nyeresé­gük több mint egvmilliárd forint volt, a megyei ered­mény 91 millió forint. Hasonlóan sokat fejlőd­tek a kisipari szövetkeze­tek, amelyeknek csaknem 300 ezer tagjuk van az or­szágban. Hazánk 1100 kis­ipari szövetkezete közül 60 működik a megyében és termelési értékük az elmúlt évben elérte az egymilliárd forintot. Állami fe ügyelet A kormányhatározat rá­mutat, hogy a kisipari, a fogyasztási és értékesítő, a takarék- és lakásszövetke­zetek tagjainak egyéni ér­deke, a szövetkezet, mint önálló egység és az össztár­sadalmi érdek között az összhangot a szocialista ál­lamnak kell megvalósítani, a legalapvetőbb kérdések szabályozása, gazdasági be­folyásolás és hatósági te­vékenység útján. Tehát a rendelkezés szabályozza az állami felügyeletet. A sajtótájékoztatón fő­ként azokról a kérdésekről alakult ki vita, amelyek megyénk szövetkezeteinek tagjait is foglalkoztatják. A jövőben a szövetségek a szövetkezetek részére csak ajánlásokat adhatnak, s ezek akkor válnak kötelező érvényűvé, ha az egyes szövetkezetek illetékes ve­zető szervei azokat saját határozataikkal magukra kötelezőnek fogadják el. A közgyűlés illetékes annak kimondására, hogy a szö­vetség tagjaként kíván-e működni az adoft szövet­kezet, illetőleg ilyen szerv létrehozásában egyáltalán részt kíván-e venni. Figyelemre méltó az a meghatározás, hogy az or­szágos szövetségeknek a szövetkezetek összességét érintő valamely kérdés jog­szabályi rendezésére, vagy a meelevő jogszabály mó­dosítására tett javaslata ügyében az illetékes mi­niszter. vagy országos ha­táskörű szerv vezetőie kö­teles állást, foglatni. Ha a miniszter a javaslatot nem. vagy csak részben fogadía el, az országos szövetség kérheti a vitának a kor­mány e’é terjesztését, amit az érdekelt miniszter nem tagadhat meg. Az előbbiekből is látszik, hogy a demokratizmus to­vábbfejlődését várhatjuk a szövetkezeti mozgalomban. Tanyai elláiás Dr. Molnár Frigyes nem­rég két napot töltött me­gyeszékhelyünkön, részt vett a MÉK és a Kecske­méti Általános Fogyasztási és Értékesítő Szövetkezet küldöttközgyűlésén. Mind a két tanácskozáson, s az országos sajtótájékoztatón is felmerült a már említett témákon kívül többek kö­zött a tanyai áruellátás gondja. Az eddigi szemlé­let szerint az általános fo­gyasztási és értékesítő szö­vetkezeteket tették felelős­sé a szétszórt települések ellátásáért. Holott ez nem­csak az ő kötelességük, ha­nem mondhatnánk, társa­dalmi feladat, hiszen a ta­nácsnak és más kereske­delmi intézményeknek is szorgalmazni kell az ezzel kapcsolatos gondok meg­szüntetését. A megyében máris történtek kezdemé­nyezések. A Kecskemét. Kiskunfélegyházi környéki Terme1őszövetkezetek és Termelőszövetkezeti Cso­portok Terii1 éti Szövetsé­gének ösztönzésére több ál­talános fogyasztási és me­zőgazdasági termelőszövet­Vfván pcfTf'’+-*-tv*/? egyrészt a melléküzemági tevékenység kiterjesz+ópé- ben. másrészt az áruellátás inyitásában. A kooperáció­ba bevoniák a kisipari ter­melőszövetkezeteket is. Új szolgáliaiás Mint országosan elter­jesztendő példát említették meg a saitótájékoztatón, az általánydlias szolgáltatást, amelyet Bács-Kiskun me­gyében szerveznek meg elő­ször. Ennek az a lényege, hogy bárki szerződést köt­het egy adott kisipari ter­melőszövetkezettel a lakás­ban jelentkező hibák soron- kívüli, gyors, kedvezmé­nyes kijavítására. A szövetkezeti mozga­lomban tehát a következő hónapok jelentős változá­sokat hoznak. Ezeket a vál­tozásokat az új alapszabá­lyok is rögzítik, amelyeket rövidesen elkészítenek. K. S. Nyolcvanezer belépő NEM mehetünk el szó nélkül az első hallásra sem hétköznapi hír mellett: az elmúlt esztendőben nyolc­vanezer taggal — közel 10 százalékkal —, gyarapodott a termelőszövetkezeti moz­galom. Minden diadalérzet nél­kül bár, de eszébe jutnak most az embernek azok a minden járásban található „büszke parasztok”, akik tíz esztendővel ezelőtt azt mondták, nekem akkor szóljanak majd, ha a pa­rasztok kopogtatnak a tsz ajtaján, a felvételért kilin­cselve. Hát ez a korszakos változás bekövetkezett. Mielőtt azonban ennek következményeit elemez­getnénk, az igazsághoz hű­en kell megállapítani, hogy az új tünet nem az egész tsz-mozgalomra jellemző. A jelentős hányadot alkotó, gazdaságilag gyenge, mosto­ha viszonyok között gaz­dálkodó tsz-eket érthetően nem ostromolják a jelent­kezők. Ezekben a gazdasá­gokban még egy előző ten­nivaló vár a vezetőkre, megerősíteni a szövetkeze­tei. Ez ma már nem lehe­tetlen, hiszen az eleve biz­tosított állami támogatások felhasználásával, a gazdál­kodási szerkezet okos meg­változtatásával, szükség ese­tén szellemi beruházással — azaz jó szakemberek al­kalmazásával — vagy mel­léküzemágak indításával ezek a tsz-ek is talpra ál­líthatók, vonzóvá tehetők. ’ lesz, de azután nem bizo- i nyos, hogy állandósul. Ebben az esztendőbe | kezdődik ugyanis a törne ges nyugdíjba vonulás. M» t telik le először a tíz es tendejük azoknak, akik me: elmúltak 65, illetve 60 év sek, de eddig nem volt m meg a jogcímük a nyugd; ra. Az idén és még egy-k évig a tagok ezrei és tíze rei válnak ki az aktív mun­kából. Vagyis fiatalítan kell. Ezt könnyíti, hogy az úgynevezett demográfia hullám csúcsán vagyunk, éppen ezekben az évekbe ugyancsak tömegesen ke resnek munkát, élethiva tást az általános iskolából kilépő gyerekek. Néha azért is jelentkeznek a tsz-be, mert az iparban nem jut számukra hely. De ez a helyzet Í6 változhat. A NAGYOBB részt alko­tó közepes és jó szövetke­zetekben azonban a fordu­lat már' bekövetkezett. Nem egy helyen tucatjával so­rakoznak a belépési nyi­latkozatok a vezetőség asz­talán. Sőt, sok helyen szin­te válogatnak a kérelmező papírok között. Tagjelölt­séget kötnek ki, vagy be­lépést vagyoni hozzájáru­láshoz kötik, hogy az „ost­romot” fékezzék. Ezt bizo­nyítja egyébként, hogv már tavaly százezer kérelmező volt, de csak nyolcvanezer igényt teljesítette. . A ta­pasztalatok szerint azon­ban az elutasítottak között számosán vannak, akikkel a szövetkezet — ma vagy holnap — erősödhetne. Napjainkban ugyanis két olyan körülmény alakítja ki ezt a helyzetet, ami né­hány évig még párhuzamos MIKÖZBEN tehát itt ál­lunk a nagy tagfelvételi konjunktúra előtt, a tsz-ek megkapták e tekintetben a teljes önállóságot is. Ko- rábbban többé-kevésbé jog­szabályok is megkövetelték, hogy a közös gazdaság gon­doskodjék az egész falu foglalkoztatásáról, vegye fel a jelentkezőket akkor is, ha nincs munkahely. Erre a tanácsok gyakorlatilag kö - telezni is tudták a közgyű­lést. Most viszont, amikora gazdaságok tömege konszo­lidálódik, az ottani lehető­ség vonzó; felvételi kötele­zettség közvetetten sincs. Pontosabban jogilag nincs. Erkölcsileg azért van. Nem dicséretes dolog ugyan, ha valaki tíz esz­tendővel ezelőtt sértegette a szövetkezeti mozgalmat, de ez nem lehet ok arra. hogy elutasítsák, ha kopog­tat a szövetkezet ajtaján Az pedig, ha olvan fiata­lok felvételi k '‘•’elmét uta- i sítják el, akiknek szüle1 megbecsült szövetkeze1] gazdák, és akik most nőt­tek munkaképes korú”á, már olyan „újgazdag” do­log. ami aligha találkozik a falu egyetértő íté’etével. AZ A K«l7ris:s:ffr; ame]y csupán a keresett szakem­bereket, divatos szakmák művelőit akarja sorai közé fogadni, de elutasítja a gazdaságilag és erkö^ ileg egyébként indokolt felvé­teli kérelmeket; helvtelenü! tár el akkor is, ha közben semmiféle jogszabályt nem sért meg. p ß Lassan apadnak a csatornák Még mindig első fokú a belvízvédelmi készültség A napok óta tartó csa­padékmentes időjárás ha­tására az Alsódunavölgyi Vízügyi Igazgatóság jelen­tése szerint a főcsatornák­ban lassú apadás, az el­öntött területek nagyságá­ban csökkenés tapasztalha­tó. Jelenleg 35 800 hold van víz alatt, ebből a vetés 2700, a szántó 3800 hold. A Duna jelenlegi vízállása le­hetővé teszi a gravitációs lefolyást, de a víz leveze­tésének meggyorsítása ér­dekében Érsekcsanádon és Foktőn továbbra is üzemel­tetik a szivattyúkat. Az Al­sódunavölgyi Vízügyi Igaz­gatóság működési területé­ről másodpercenként leve­zetett vízmennyiség össze­sen megközelíti a 27 köb­métert. A főcsatornák tehermen­tesítése érdekében meg­kezdték a dunavölgyi fenn­síkon levő belvíz tárolók feltöltését. így a kurjantói, kolontói, orgoványréti, ágasegyházi és kondortói belvíztárolókban hozzáve­tőlegesen 14 millió köbmé­ter vizet engedtek. Az Alsódunavölgyi Víz­ügyi Igazgatóság egész mű­ködési terű1 étén továbbra is első fokú belvízvédelmi készültséget tartanak, an­nak ellenére, hogy a bel­vízhelyzet további javulá­sára számítanak. G. G. Még rövidebbek a nappalok Csütörtökön, pontosan két héttel a tavasz kezdete előtt a Nap reggel egy perc­cel negyed hét után kel és délután 6 perccel félhat után nyugszik. Ezek sze­rint a nappal még csak 11 órát és 20 percet mondhat magáénak a nap 24 órájá­ból. Most azonban már va­lóban rohamos tempóban hódítja el a perceket és az órákat az éjszakától és 20- án, amikor a csillagászok szerint este 8 óra 8 perc­kor végre bekopogtat hoz­zánk a tavasz, a nappal már 16 perccel lesz hosz- szabb az éjszakánál.

Next

/
Thumbnails
Contents