Petőfi Népe, 1969. március (24. évfolyam, 50-74. szám)

1969-03-06 / 54. szám

9. oldai 1969. március 6, csütörtök képviselőre Gustav Heinemann az NSZK új elnöke tíz rendőr vigyáz NYUGAT-BERLIN Kedd óta heves diáktün­tetések színhelye Nyugat- Berlin. A keddi nap folya­mán — főként a helyi mű­szaki egyetem kezdeménye­zésére —, több csoportban vonultak tüntető diákok az utcára. Tiltakozva a nyu­gatnémet elnökválasztás nyugat-berlini megrendezé­se ellen. A tüntetők egye­bek között bezúzták a nyu­gat-berlini Amerika-ház ab­lakait és „fasiszták taka­rodjatok” kiáltásokkal vo­nultak végig a városon. A rendőrség több ízben össze­csapott a tüntetőkkel. Je­lentések szerint a letartóz­tatottak száma eléri a szá­zat. Az elnökválasztó gyűlés megtartása Nyugat-Berlin- ben — írja a Neues Deut­schland —. azt mutatja, hogy a bonni kormány to­vább akarja folytatni a hi­degháborút az NDK és a Szovjetunió ellen. A Neues Deutschland szerdai kom­mentárjában utal arra, hogy a Lübke-utód válasz­tói „mint a tolvajok éjjel lopództak be” Nyugat-Ber- linbe, ahol jelenlétük miatt kivételes állapotot rendel­tek el. Minden egyes kép­viselőre tíz rendőr vigyáz. Szerda reggel, néhány perccel tíz óra után, von, Hasselnek, a Bundestag el­nökének megnyitó szavai­val megkezdődött a nyu­gatnémet szövetségi gyűlés elnökválasztó ülése. Von Hassel, az NSZK „jogát” hangoztatta, hogy az elnökválasztást „Berlin­ben” Németország főváro­sában” tartsa. Tagadta, hogy ezzel megsértenék a város nemzetközi jogi stá­tusát. A megnyitó beszéd után von Hassel megállapí­totta, hogy a szövetségi gyűlés 1036 tagjának több mint fele jelen van és így a gyűlés határozatképes. 10 óra 25 perckor meg­kezdődött az első szavazás a két elnökjelölt: Schröder és Heinemann, a CDU és szociáldemokrata párt je­löltjének személyére. Az AFP-hírügynökség je­lenti, hogy Szerdán délelőtt 11 órakor az NDK hatósá­gai ismét megnyitották a forgalom előtt a Helmstedt —Nyugat-Berlin főközleke­dési útvonalat. Szerdán 13.10 órakor ki­hirdették a nyugatnémet elnökválasztás első mene­tének eredményét. Eszerint Heinemann, a szociáldemokraták , jelöltje 514 szavazatot, Schröder, a CDU jelöltje 499 szavaza­tot kapott. Hatan tartóz­kodtak, két szavazat ér­vénytelen volt, összesen 1021 szavazatot adtak le. Miután egyik jelölt sem kapta meg a minimum 519 szavazatot jelentő abszo­lút többséget, most máso­dik menetre kerül sor. Miután hivatalosan meg­erősítették a második me­net eredményét (Heine- mann 511, Schröder 507, tartózkodó: öt) és egyik frakció sem igényelt tár­T elevlzióközvetítés az Apollo -9-ről HOUSTON (MTI) Az Apollo—9 amerikai űrhajóhoz csatolt hold­kompot a terv szerint szer­dán — bár bizonyos ké­séssel —, először vették igénybe. Először Russel Schweickart mászott át — az „anyahajéból” az ösz- szekötő csatornán át a hold­kompba. Félórával később követte őt James McDvitt, az űrhajó parancsnoka. A két művelet fél egy és fél kettő között játszódott le. A harmadik amerikai űr­pilóta David Scott a pa­rancsnoki kabinban maradt, s két társának távozása után bezárta az űrhajó ki­járatát. A holdkomp 12 óra 35 perckor „pók” fedőnéven már jelentkezett — az űr­hajózás történetében elő­ször mint önálló egység emberekkel a fedélzetén világűrben. A holdkompra való át­szállás során az űrhajósok több feladatot, kísérleti el­lenőrzést hajtottak végre, s megállapították, hogy a be­rendezések szabályosan mű­ködnek. Közölték viszont, hogy Russel Schweickart űrhajós erős gyomorémely­gést kapott. A Holdra szálló űrjár­műről azután televíziós köz­vetítést adtak, Schwedc- karton láthatók voltak rosz- szullétének jelei Ugyanak­kor. biztosította orvosait, hogy rosszulléte már el­múlt, teljesen jól érzi ma­gát. Társa, McDvitt, az űr­hajó parancsnoka viszont friss volt és élénk. A tele­vízión továbbított képek tiszták és világosak voltak, a hang továbbításával azon­ban baj volt. Merénylet a bábrezsim miniszterelnöke ellen SAIGON Tran Van Huong dél-vi- tnami miniszterelnök ellen zerdán fegyveresek egy soportja merényletet kísé- elt meg, amint hivatalá- lól távozni készült. A ke- ítés mellett meghúzódó és i kormányhadsereg egyen- uhájába öltözött fegyvere­ik lövéseket adtak le a niniszterelnök kocsijára, ímely a támadáskor fel- •yorsított úgy, hogy Tran /an Huongnak sikerült se- jesülés nélkül elmenekül­ne. A támadók közül ötöt ílfogtak, két másik, aki ke­rékpárjával tartózkodott a helyszínen, a kerékpárt ott­hagyva gyalog menekült el. Szerdára virradó éjjel a dél-vietnami hazafias erők tüzérségi támadásainak főbb célpontjai a követke­zők voltak: Pleiku közelé­ben az amerikaiak igen fontos „Holloway”-tábora, amely elektronikus megfi­gyelő berendezésekkel van felszerelve; Ban Me Thuot-i légitámaszpont; a Tay Ninh-ben levő amerikai pa­rancsnokság és az amerikai tengerészgyalogosok állásai An Hoa közelében. (AP) gyalási szünetet, megkez­dődött a harmadik válasz­tási menet. A nyugatnémet elnökvá­lasztás harmadik menete meghozta az eredményt: dr. Gustav Heinemannt, a szo­ciáldemokrata párt jelölt­jét 512 szavazattal az NSZK államelnökévé választották. Schröder 506 szavazatot ka­pott. öten tartózkodtak a szavazástól. Mélyen gyökerezik a csehszlovák-szovjet barátság Az SZKP Központi Bi­zottsága mellett működő pártellenőrző bizottság kül­döttsége, amely J. Pelse- nek, az SZKP KB Politi­kai Bizottsága tagjának, a pártellenőrző bizottság el­nökének vezetésével Cseh­szlovákiában tartózkodik, március 4-én befejezte az országban tett körútját. A küldöttség tagjai ked­den Ceske-Budejoviceben, a dél-cseh terület központ­jában tettek látogatást. A szovjet vendégeket Jan Du- ba, a CSKP dél-cseh terü­leti bizottságának első tit­kára üdvözölte. Duba is­merteié a területi pártszer­vezet munkáját, kifejtette, miképpen valósul meg a terület politikai, társadal­mi és gazdasági életében a párt vezető szerepe. Nixon sajtóértekezlete Nixon elnök magyar idő sze­rint szerdán a hajnali órák­ban, egyórás sajtókonferenciát tartott. Európai útjának eredményeit összefoglalva kijelentette: az Egyesült Államok és európai partnerei között „olyan új, a kölcsönös bizalmon alapuló vi­szony jött létre, amely az út előtt nem létezett. Az Egyesült Államok kifejezésre juttatta, hogy továbbra is támogatja az atlanti szövetséget és az euró­pai egységet” — mondotta az elnök, kijelentve, ugyanakkor, hogy Amerika nem akar bele­bonyolódni a fennálló európai nézeteltérésekbe. Nixon külön részletezte az újságírók kérdéseire adott vá­laszaiban De Gaulle elnökkel folytatott tárgyalásait. „De Gaulle elnöknek az a véleménye hogy Európának joga van ön­álló, saját pozícióra, s őszin­tén szólva, én is, s a legtöbb európai is, így vélekedünk. A világ katonailag, gazdaságilag és politikailag egyaránt sok­kal biztonságosabb lesz, ha létrejön az erős európai kö­zösség, amely az egyensúly szerepét töltheti be a Szov­jetunió és az Egyesült Álla­mok között” — jelentette ki Nixon. Bonni tárgyalásairól szólva az elnök azt mondta, hogy az amerikai kormány „megérti” a nyugatnémet kormány ma­gatartását az atomsorompó- szerződés ratifikálásával kap­csolatban, de „nem ért egyet azzal”. Az elnök rendkívül részlete­sen foglalkozott egy szovjet- amerikai tárgyalás lehetősé­gével, azt hangoztatva, hogy az tulajdonképpen már meg is indult: mind ő, mind Rogers külügyminiszter megbeszélést folytatott Washingtonban Dob- rinyin szovjet nagykövettel. A tárgyalásokról szólva hangsú­lyozta, hogy „nem akar ma­gas lóra ülve feltételeket szab­ni, s kijelenteni, hogy addig nem tárgyal az egyik kérdés­ről, amíg a másikban nem történik haladás” „Magatartá­sunkat igen békülékenynek minősíteném és a nagykövet­tel folytatott tárgyalás alapján az a benyomásom, hogy a Szovjetunió is ilyen módon gondolkozik” — mondotta. Nixon arra hivatkozott, hogy a Szovjetuniónak is „érdeké­ben áll a feszültség csökken­tése a Közel-Keleten, Viet­namban és más téren, s a vi­etnami háborúval kapcsolat­ban a szovjet kormány elő is segítette a párizsi tárgyalások létrejöttét”. Azt a reményét fejezte ki, hogy hasonló együttműködés mutatkozik majd az érdemi kérdések ren­dezésében. A Közel-Keletről szólva azt mondotta, hogy „a Szovjet­unió együttműködése nélkül a világ e körzete továbbra is veszélyes maradna” de arra az „óvatos következtetésre” ju­tott, hogy a szovjet kormány kész elősegíteni a rendezést, mert el akarja kerülni a kon­fliktus kiszélesedését és az esetleges konfrontációt. A két­oldalú tárgyalások már foly­nak mind a Szovjetunió, mind pedig Anglia és Franciaország képviselőivel, s számos kér­désben mutatkozik nézetazo­nosság, így valószínűleg előre lehet majd haladni a négyha­talmi tárgyalásokon. Vietnamról szólva Nixon is­mét megkerülte azt, hogy vi­lágosan állást foglaljon a konkrét helyzettel kapcsolat­ban. A szaba,^ságJiarcosok most folyó offenzívájáról szól­va azt mondta, hogy „az of­fenzívat az október 31-i meg­állapodás fényében kell meg­vizsgálni. A megállapodás az volt, hogy a nagyvárosok el­leni folyamatos támadás ösz- szeegyeztethetetlen lenne a produktív tárgyalások folyta­tásával. Ezért igen gondosan elemezzük a jelenlegi offenzí- vát, hogy megállapítsuk, nagy­sága megsérti-e a megállapo­dást. Technikailag annak lehet minősíteni, de nem történt meg annak megállapítása, hogy ez a mi részünkről lépé­seket követel-e. Rövidesen el­jutunk a szükséges elhatáro­záshoz” — jelentette ki Nixon, utalva Laird hadügyminiszter dél-vietnami szemleútjára. Az elnök azt mondotta, hogy „nem szabad lekicsinyelni” a problémát, különösen azért, mert az amerikai veszteségek megkétszereződtek. Ha a tá­madások folytatódnak, megfe­lelő válaszra kerül sor” — Kambodzsa tiltakozik HANOI (MTI) A VNA szerda reggeli közlése szerint Hanoi vé­delmi övezetében a VDK légvédelmi tüzérsége lelőtt egy pilótanélküli amerikai repülőgépet. Ezzel az Észak-Vietnam felett meg­semmisített amerikai gépek száma 3 267-re emelkedett. PHNOM PENH A kambodzsai kormány az Egyesült Államokhoz és a saigoni rezsimhez inté­zett jegyzékében tiltakozott a kambodzsai falvak ellen elkövetett katonai provo­kációk miatt. A jegyzékek kiemelik, hogy az ameri­kaiak és saigoni bábjaik kambodzsai terület ellen is­mételt tüzérségi támadá­sokat intéztek, gépeik be­hatoltak az ország légite­rébe és mérgező anyagokat szórtak le. WASHINGTON Dél-Korea washingtoni nagykövete egy amerikai újságírónak adott nyilatko­zatában javasolta, hogy még több szövetséges csa­patot küldjenek a dél-viet­nami harcterekre, hogy „a harcokat kimozdítsák a holtpontról”. A párizsi tár­gyalásokat illetően azt ajánlotta, hogy bővítsék ki a résztvevők létszámát mind a két oldalon, még­pedig oly módon, hogy vonják be a két szemben­álló fél „szövetségeseinek” képviselőit is. <rs*onT Bravür Leeäsben Az Újpesti Dózsa labda­rúgócsapata a Vásárváro­sok Kupájáért folyó mér­kőzésen az angol baj nők je­lölt Leeds United csapata ellen Dunai II. góljával 1:0 (0:0) arányban győzött mondotta. Nixon kijelentette, hogy nem akar „fenyegetőzni” a VDK elleni légiháború fel­újításával, s az Egyesült Álla­moknak „többféle terv is ren­delkezésére áll”. Hangsúlyozta, hogy megítélése szerint „a kö­zeljövőben nem kerül sor amerikai csapatok kivonásá­ra”. Ugyanakkor elismerte, hogy Vietnam komoly hatást gyakorolt az amerikai közvé­leményre, amely „igen örülne, ha sikerülne felelősségteljes módon véget vetni a háború­nak”. A párizsi tárgyalásokon részt vevő amerikai küldöttség „új direktívákat kapott” ame­lyek célja a békés rendezés és nem a katonai megoldás kere­sése — hangoztatta az elnök. A területi pártbizottság­ban, a város nemzeti bi­zottságában lezajlott őszin­te és szívélyes beszélgeté­sek során a csehszlovák kommunisták és a szovjet küldöttség tagjai behatóan foglalkoztak a CSKP és az SZKP, a csehszlovák, s a szovjet nép baráti és test­véri kapcsolatainaík erősí­tésével. Hangsúlyozták meggyőződésüket, hogy a csehszlovák—szovjet ba­rátság, amely mélyen gyö­kerezik és gazdag hagyo­mányokkal rendelkezik, to­vábbra is erősödni fog, a csehszlovák és a szovjet kommunisták mindent el­követnek ennek érdekében. — A mai megosztott vi­lágban — hangoztatták a csehszlovák pártfunkcioná- rusok — Csehszlovákia csak a Szovjetunióval és a többi szocialista ország­gal való szoros együttmű­ködés és kölcsönös megér­tés alapján, a CSKP és az SZKP közötti kapcsolatok szilárdítása és elmélyítése révén építheti a szocializ­must Újabb jelentés Távol-Keletről A Trud különtudósítója összeköttetésbe lépett a csendes-óceáni határőrke­rület törzskarával, ahonnan közölték vele: a Pekingből ösztönzött maoisták leple­zetlen fegyveres betörést haitottak végre szovjet te­rületre. A több mint 200 fő­nyi fegyveres csoport — átöltözött katonák — szov­jetellenes jelszavakat ordít­va, a szovjet területet alko­tó Damanszkij-sziget felé tartott. A határon megálla­pított rend értelmében el­járva, a szovjet őrség oda­ment a fegyveres csoport­hoz, s közölte: „önök meg­sértették a Szovjetunió ál­lami határát”. Válaszként, az előre felkészült kínaiak gépfegyverekből és géppisz­tolyokból tüzet nyitottak a szovjet katonákra, akiknek fegyverei nem voltak tü­zelésre készen tartva, ha­nem, mint ilyen esetekben szokásos, a mellükön ke­resztben viselték. Mint a TASZSZ jelenté­séből már ismeretes — kö­zölte a határőrterület törzs­kara — a kínaiak több szovjet katonát megöltek és megsebesítettek, majd a szovjet határőrök erélyes fellépéssel kiűzték a határ­sértőket a szovjet terület­ről. A Tanácsköztársaságtól napjainkig (Folytatás az 1. oldalról) több mint 16. A húszas években százezernél keve­sebben kaptak nyugdíjat, míg most körülbelül egy­millió-háromszázezren. 1921-ben tízezer lakosra 5,6 orvos jutott, ami euró­pai viszonylatban igen gyenge ellátást jelentett. Jelenleg 21,3 orvos jut tíz­ezer lakosra, s ezzel meg­előzzük az NSZK-t, Francia- országot és több más fej­lett európai országot. A fogyasztás alakulásá­ról a harmincas évek kö­zepétől állnak rendelkezés­re megbízható adatok. Hús­félékből 1934—38 között évente 33 kilót fogyasztott átlagosan egy-egy magyar állampolgár, most 52—54 kilogrammot. Az évi tojás- fogyasztás kilencvenhárom- ról 210-re, a cukorfogyasz­tás tizenegyről harminchá­rom kilogrammra emelke­dett. Burgonyából viszont az 1934—38 közötti évi 130 kiló helyett csak 80 kilo­grammot fogyasztottunk fe­jenként 1968-ban. A két világháború között az egy lakosra jutó évi külkereskedelmi forgalom 42 dollár volt, átlagosan annyi, mint a századfor­duló idején. 1968-ban egy lakosra számítva három­százötven dolláros külke­reskedelmet bonyolított le az ország. Külkereskedelmünk szer­kezete is.lényegesen válto­zott. A két világháború kö­zött a magyar export het­ven százaléka mezőgazda- sági és élelmicikk volt, a termékek jelenleg csupán 21 százalékot képviselnek — most főleg gépeket és fogyasztási cikkeket expor­tálunk. 1920-ban az összes kere­sőknek 58 százaléka még a mezőgazdaságban dolgozott — most csupán 30,5 száza­léka. Az iparosodással fo­kozódott az urbanizációs folyamat. 1920-ban a né­pesség 35 százaléka, 1941- ben 38 százaléka, 1968-ban pedig 46 százaléka lakott a városokban. Végül néhány adat a la­kásépítkezésekről: 1930 és 1938 között évi átlagban 23 ezer, 1950 és 1959. kö­zött negyvenkétezer, 1960. és 196P között évi átlag­ban 50 ezer, 1968-ban pe­dig 67 ezer lakás épült Ma­gyarországon.

Next

/
Thumbnails
Contents