Petőfi Népe, 1969. március (24. évfolyam, 50-74. szám)
1969-03-30 / 74. szám
1969. március 30. vasárnap S. oldal Háromezerféle könyv — feláron Az új jogszabályok elősegítik az egyszerűbb Szinte hagyománya már a magyar könyvkereskedelemnek a tavaszi árleszállítás. így lesz az idén is: március 31-től, hétfőtől április 19-ig mintegy háromezerféle könyvet árusítanak a könyvesboltok — féláron. Van közöttük vers, regény, útleírás, zenei szakkönyv, matematikai, fizikai, történelmi, közgazdasági és jogi, mezőgazdasági, orvosi, ifjúsági, politikai, klasszikus kiadvány. Az ajánló jegyzékek tucatjával jelentek meg, valamennyi kiadó és könyvterjesztő vállalat mindent elkövet, hogy a leszállított áru könyvek minél nagyobb nyilvánossághoz jussanak el, senki ne maradion ki a vásárlási lehetőségből. Felkerestük Kecskeméten a Művelt Nép Könyvterjesztő Vállalat könyvesboltját és megéráeklődtük, hogyan készültek fel a minden bizonnyal erős „ro- ham”-ra. Tassy Sándor boltvezető így tájékoztatott: — Kétszázezer forintos készletünkből százhúsz bizományosunk árusít Kecskeméten. Őket már elláttuk megfelelő készlettel a leszállított áru könyvekből. A legtöbb üzemben és iskolában, vállalatnál, ahol bizományosunk működik, hozzá lehet jutni a féláru könyvekhez. Több helyen könyvvásárt is rendezünk. — Milyen forgalomra számítanak? — Tavaly a hasonló időszakban 37 ezer forint értékű könyvet adtak el bizományosaink. Az idén remélhetőleg nagyobb lesz a forgalom, hiszen sokkal több jó márkás könyv került a leszállított áru könyvek listájára. — Például? — Csak kettőt említünk. A tízkötetes Világtörténet 1600 forint helyett 800-ért vásárolható meg, a közkedvelt háromkötetes Zenei Lexikon pedig 375 forint helyett, 187,50-ért. A Szabadság téri Katona József Könyvesboltban — mint azt Németh * János boltvezető elmondta — 400 ezer forintos készlettel indul az 50 százalékos könyvvásár. A boltban elvégezték a leltárt, az árcsökkentésre kijelölt könyveket kiválogatták, de a központi szletből is kaptak hozzá; A Szövetkezeti Könyv- terjesztő Vállalat falueilá- tó boltja a kecskeméti járásban mintegy 100 bizományost lát el az olcsó könyvekkel. Látogatásunk alkalmával a boltban óriási halmokban tornyosod- tak a jobbnál jobb könyvek. A tavaszi könyvárleszállítás nem egyszerű üzleti akció, hanem fontos kultúrpolitikai jelentősége is van. Ilyenkor ugyanis nagyon sok olyan dolgozó vásárol a munkahelyén is könyvet, aki egyébként nem menne be a könyvesboltba. Különösen a szakkönyvek iránt lesz nagy ilyen módon az érdeklődés, hiszen valamennyi szakma, akár műszaki, egészségügyi, vagy mező- gazdasági. kínálja a maga csemegéjét. A szépirodalmat kedvelők pedig Solo- h övtől Ovidiusig, vagy Lu- kianosztól Csokonaiig válogathatnak. Három héten keresztül, amíg a készlet tart... Balogh József Szabadságunkkal Az országban elsőnek alakult sarkadi Lenin Tsz huszonnegyedik zárszámadó közgyűlésén szép eredményekről számolt be a vezetőség. Annak ellenére, hogy. aszály sújtotta a határt, fennállásuk óta a legsikeresebb évet zárták. A tiszta vagyon egy év alatt 9 millió 271 ezer forintttal gyarapodott. A tagság évi átlagkeresete ötezerkétszáz forinttal haladta túl az előző évit. A termelőszövetkezet készül negyedszázados jubileumára, ami egybeesik Magyarország felszabadulásával. mezőgazdasági szövetkezetek Beszélgetés de. Glied Károllyal, a megyei tanács régreha jtó bízol tságtínak elnökhelyettesé tel 1 Az egyszerűbb terme- j $ löszövetkezetek műkő- '. (dóséról néhány hónap- <| i pal ezelőtt kormányren- t < delet jelent meg. Az ez- > : zel kapcsolatos intéz- > 5 kedések a megyében. > I több tízezer embert és < számos gazdaságot > érintenek. Tekintettel a ) téma fóntosságára fel- S kerestük dr. Glied Ká- < rolyt, a megyei tanács í vb elnökhelyettesét és 1 tájékoztatást kértünk a! rendelet végrehajtásáról. 5 Glied elvtárs kérdé- í seinkre adott válaszát az < alábbiakban közöljük. | Milyen arányt képviselnek a megye mezőgazdaságában a termelőszövetkezeti csoportok és a szakszövetkezetek? Hogyan jelentkezik a fejlődés gazdálkodásunkban ? Megyénkben a szövetkezeti mozgalmat nagyrészt a mezőgazdasági termelőszövetkezetek képviselik, de mellettük jelentős gazdasági tényezők az 1962. évben alakult termelőszövetkezeti csoportok, valamint a szőlő- és gyümölcstermelő szakszövetkezetek. A megyei párt- és tanácsi vezetés már az átszervezés idején helyesen foglalt állást amellett, hogy a gyenge minőségű szántóterületekkel, a hagyományos szőlő és gyümölcskultúrával, valamint a kiterjedt tanyavilággal rendelkező területeken, főlég a kecskeméti, kiskunfélegyházi és kiskőrösi, részben pedig a kiskunhalasi járásban, valamint Kecskemét és Kiskunhalas város területén egyszerűbb mezőgazdasági szövetkezeteket szervezzenek. Jelenleg a megyében 53 termelőszövetkezeti csoport és 19 szőlő- és gyümölcs- termesztő szakszövetkezet működik. Területük meghaladja a 240 ezer holdat, taglétszámuk pedig a 40 ezret. A megye összterületének 16,4 százalékán gazdálkodnak. Mindkét szövetkezeti típus bebizonyította életképességét, hiszen 55 ezer holdon folytatnak a mező- gazdasági termelőszövetkezetekkel azonos szintű, nagyüzemi termelő tevékenységet. Ezenbelül az általuk saját erőből telepített, korszerű nagyüzemi szőlő és gyümölcsös meghaladja a 8400 holdat. Közösen művelt földterületük évről évre nagyobb. Figyelemre méltó eddigi működésükben az is, hogy jelentősebb állami támogatás nélkül számos beruházást valósítottak meg. Tavaly a termelőszövetkezeti csoportok tiszta vagyona elérte a 275, a szak- szövetkezeteké pedig a 154 millió forintot. 1968-ban a szövetkezeti bruttó jövedelem a termelőszövetkezeti csoportoknál 74. a szakszövetkezeteknél pedig 44 millió forint. A közösből szár- mozó tagrészesedés az elmúlt évben az előbbieknél megközelítette az 50, az utóbbiaknál pedig a 32 millió forintot. Az egyszerűbb mező- gazdasági szövetkezetek működéséről szóló kormányrendelet jelentős változásokat hoz e gazdaságok életében. Melyeket találja, a legfontosabbaknak ezek közül Glied elvtárs? Az új rendelet egyik alapvető : fontosságú meghatározása, hogy a jövőben három szövetkezeti forma lesz. Elöazör: a mezőgazda- sági termelés minden ágában közös ■ tevékenységet folytató termelőszövetkezet. Másodszor: a mezőgazdasági termelés egy, vagy több, a szövetkezet által megválasztott ágában, közös termelést folytató, mezőgazdasági szakszövetkezet, melynek tagjai saját gazdaságukkal is rendelkeznek. Harmadszor: közös termelési tevékenységet nem folytató, főleg közös beszerzésre és értékesítésre alakult mezőgazdasági társulás. Alapvető új vonás az is, hogy a most már mezőgazdasági szakszövetkezeti formában működő termelőszövetkezeti csoportokra és szakszövetkezetekre is irányadó — az új jogszabályban rögzített eltérésekkel —, a szövetkezeti törvény. Új rendelkezés az is, hogy most már megszűnik a különbség a termelőszövetkezeti csoportok és a szak- szövetkezetek között a felügyelet vonatkozásában is. Eddig ugyanis az előbbiek felett a felügyeletet, a tanácsok az utóbbiak felett pedig a MÉSZÖV látta el. Az új rendelkezés szerint a mezőgazdasági diákszövetkezetek állami felügyelete a tanácsi szervekre tartozik. Mit jelent az állami felügyelet az egyszerűbb mezőgazdasági . szövetkezetek esetében? A tanácsok végrehajtó bizottságai, valamint azok mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályai a termelőszövetkezetekkel azonos formában látják el a szak- szövetkezetek állami felügyeletét, ami elsősorban a törvényesség betartása és a hatósági ellenőrzés feladataira terjed ki. . . Az új jogszabályok végrehajtására megkezdődtek az előkészületek. Milyen általános tapasztalatokat szűrhetünk le az eddigiekből? A jogszabályok kiadását főhatóságaink részéről gondos és körültekintő munka előzte meg. A Mezőgazda- sági és Élelmezésügyi MiMM 4. A füst és a por ellep mindent. Körül akartam nézni egy kicsit az utcákon, hiszen csak egy éve éltem New Yorkban, és bizony alig ismertem valamit a városból. Ám alig egy fél órácskát nézegethettem az épületeket, a forgalmat, a kirakatokat. Észrevettem ugyanis, hogy két tagbaszakadt férfi van a nyomomban. Hogy miből jöttem rá? New Yorkban mindenki siet. rohan, mintha állandóan menekülnének az emberek. Ritka az olyan ráérősen sétálgató ember, mint amilyen én voltam. Na meg az a kettő, akik külsőre leginkább díjbirkózóra hasonlítottak Csodálatosképpen mindig arra akadt dolguk, amerre én jártam. Ha megálltam egy kirakat előtt, ők is megálltak, s egy hirdetőoszlopot kezdtek tanulmányozni. Ha meggyorsítottam lépteimet, ők sem értek .rá. Ha befordultam egy mellékutcába, ők is arra vették útjukat. Meg akartam bizonyosodni a dologról. Taxiba szálltam, és be- mondtam a vendéglőnek a címét, ahol Ruthtal volt találkám. Nem tévedtem. Alighogy leültem, a két tagbaszakadt is megjelent, és letelepedett az egyik szomszédos asztalhoz. Úgy tettek, mintha nem törődnének velem: sok mindenfélét rendeltek, és enni, inni kezdtek. Én azonban tudtam, hogy pillanatnyilag semmi egyébbel nem törődnek. csak velem. Elhatároztam, hogy megsétáltatom őket. Felálltam, elindultam a mellékhelyiség felé. Az egyik tagbaszakadt még a falattal a szájában jött utánam. Röpke húsz perc alatt négyszer megtettem ezt a sétát, mint aki megfázott, vagy megivott egy fél láda sört. Aztán fizettem Ök nem fizettek. Persze, hogy nem. hiszen ahogy kihozták a rendelést, máris kiegyenlítették a számlát, és zsebre gyűrték. Fogalmam se volt, hogy kinek a költségén esznek- isznak kísérőim. és ki akasztotta őket á nyakamba. Nem mondom, kissé nyugtalankodtam. Ha egy úriember egy hölggyel szállodába készül, elemi kötelessége, hogy ne kompromittálja a hölgyet. Közben az idő gyorsan telt, Ruth- nak öt perc múlva meg kellett érkeznie. Arra gondoltam, ő jobban ismeri az amerikai viszonyokat, majd megmondja, hogy mit tegyek. Ruth meg is érkezett. E különleges alkalomra legszebb ruháját vette fel. Hogyan is jellemezhetném szépségét? Leheletfinom csókot adott, de azonnal éreztem, hogy legszívesebben szenvedélyesen megcsókolna. Ruth leereszkedett mellém a székre, s egy pohár brandyt rendelt, mert ilyenkor nem árt némi ital. — Szeretsz? — kérdezte. — Szeretlek! — válaszoltam. mert részben csakugyan szerettem, részben pedig mit mondhat egy férfi a nőnek? — Akkor jó! — válaszolta. — Tudod, darling, majdnem egész nap rád gondoltam, s már-már azt hittem, hogy nem szeretsz, csak meg akarsz kapni. A férfiak sokszor azért erőszakosak, mert már Unják a nőt. és túl akarnak adni rajta. — Én szeretlek ... — Most már tudom, te. azért vagy olyan türelmetlen. mert szeretsz, s nem bírod ki nélkülem. A szerelmes férfiak néha olyan erőszakosak... Ki tudja, még mit el nem mondott volna a férfiakról összegyűjtött tapasztalatairól. ha nem hívom fel a figyelmét a szomszéd asztalnál ülő két alakra. Ruth először rendbehozta a brandyspohártól kissé elkenődött rúzst az ajkán, aztán legcsábosabb mosolyával a szomszéd asztalnál ülő férfiak felé fordult. Nekem úgy tetszett, mintha kacsintana is rájuk, de erre nem esküszöm meg. Aztán visszafordult hozzám. — Tudtam! — jelentette ki. — Mit tudtál, drágám? — Azt. hogy egy olyan férfi, mint Cucke, aligha hagyja annyiban a dolgot! Amikor „egy olyan férfiról” beszélt, úgy éreztem. hogy imponál neki Cucke, és nem éppen kedve ellenére való, hogy engem ketten is követnek. —• Nem értem, drágám! — mondtam. — Mi köze lehetne Mr. Cucke-nek ehhez a két alakhoz? — Hogyhogy nem érted, szívem? — válaszolt kérdéssel. s a „szívem”-et hallva, megnyugodtam: Ruth mégis szeret, nem fogja az utolsó pillanatban meggondolni magát. — A dolog nagyon egyszerű. Én tetszem Mr. Cucke-nek, s ezért elhatározta, hogy megtudja: ki miatt nem tetszik ő nekem. Ez a két úr a szomszéd asztalnál magándetektív. Mr. Cucke alkalmazta őket, hogy ellenőrizzék minden lépésedet. Szeretné tudni, hogy a barátságon kívül van-e még valami köztünk.... — Remélem, egy óra múlva már lesz! — lebegtem lesütött szemmel. — Én is remélem... — mondta Ruth. — De, sajnos, Cucke úr keresztülhúzta számításainkat. Ilyen körülmények között ma nem mehetek veled. Meg kell értened: vigyáznom kell a jó híremre. (Folytatása következik.) fejlődését nisztérium az elmúlt kétev alatt behatóan vizsgálta a megyénkben működő egy szerűbb szövetkezeteket. A; így szerzett tapasztalatoka és a megye részéről tett ja Vasiatokat is tükrözi az új szabályozás. A rendeletek megjelenését követően, a minisztérium által szervezett országos tanácskozás után, megyénk párt- és tanácsi vezetése fontos feladatnak tekinti az egyszerűbb mezőgazdasági szövetkezetek helyzetének és további működésének jó megalapozását. Ennek érdekében valamennyi járási, városi párt- és tanácsi, társadalmi, tömegszervezeti vezetővel megtárgyaltuk és meghatároztuk a feladatokat. Az új jogszabályok sikeres végrehajtása érdekében munkaprogramot dolgoztunk ki. Megítélésem szerint az érintett szövetkezetek vezetői és tagsága helyesen ismerte meg és értékeli az új szabályozás lényegét. Ezért remélem, hogy a végrehajtás során lényeges gondjaink nem lesznek. Valamennyi termelőszövetkezeti csoport, szőlő-, gyümölcs- termelő szakszövetkezet eddigi működése a mezőgazdasági szakszövetkezeti formát indokolja. Érdekelt szövetkezeteink többsége ezt a kérdést már közgyűlésen megtárgyalta és állást is foglalt amellett, hoev a jövőben mezőgazdasági szak- szövetkezetként kíván működni. „ Milyen szerepük van az előkészítésben a tanácsoknak és a termelőszövetkezetek területi szövetségeinek? Az egyszerűbb termelő- szövetkezetek sorsát a rendeletek szerint 1969. június 30-ig rendezni kell. Ennek érdekében a tanácsok és a termelőszövetkezeti szövetségek már eddig^ is jelentős, több oldalú segítséget nyújtottak. Ezek közül is érdemes kiemelni azt, hogy a termelőszövetkezeti szövetségek, a tanácsok mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályaival, valamint az ügyészségek bevonásával megvitatták és elkészítették a mezőgazda- sági szakszövetkezetek új alapszabálymintáját és a további munka megköny- nyitásé érdekében ezeket a szakszövetkezeti vezetők rendelkezésére bocsátották. Természetesen ezek az alapszabály-tervezetek csak ajánlások és nem kötelezőek. A szakszövetkezetek közgyűlése végül is saját adottságainak ismeretében maga készíti el az alapszabályt, amely azonban a jogszbályokkal ellentétes nem lehet. Minden előfeltétel megvan ahhoz, hogy a szakszövetkezetek az előírásoknak megfelelően ez év április 30-ig elkészítsek, a járási, illetve a városi tanácsok végrehajtó bizottságaihoz előterjesszék a közgyűlések, ált-? elfogadott alapszabályokat s azok megfelelő felülvizsgálat után a tanács?' végrehajtó bizottságai által június 30-ig jóváhagyásra is kerüljenek. Mindent összegezve, az a véleményem, hogy az ú jogi szabályozás előse?' szakszövetkezeteink további működését és fokozatos fejlődését — ha? gaztatta végezetül dr. Glied Károly elvtárs.
