Petőfi Népe, 1969. március (24. évfolyam, 50-74. szám)
1969-03-21 / 67. szám
ógyító és romboló röntgensugár A ma és a holnap mosógépéi Az atombomba-robbantásokkal és a sugárzó atomokkal. radioaktív izotópokkal kapcsolatban gyakran esik szó sugár- veszélyről, sugárbetegségekről és a sugárvédelemről. Gyakran emlegetik azokat a kutatókat, az orvostudomány. a biológia és a fizika úttörőit, akik a kezdeti időkben maguk is sugárbetegség áldozatai lettek. A legelső áldozatok még nem a ma már eléggé széles körben használatos radioaktív anyagoktól, hanem röntgensugaraktól betegedtek meg. Orvosok voltak, akik évekig foglalkoztak röntgenezéssel. A védekezés hatásos módjait akkoriban még nem, vagy alig ismerték — s emiatt nemgyógyuló sebeket kaptak, vérképzési zavaraik támadtak, gyógyíthatatlan betegek lettek. A korszerű röntgenberendezések. az óvórendszabályok megtartása esetén mindenféle ártalomtól megvédik az orvost és asz- szisztensét is. És a betegeket? Azokat nem kell óvni a röntgen- sugár ártalmaitól? A kérdésre csak akkor válaszolhatunk, ha pontosan ismerjük a határokat: a szükséges és hasznos, a még ártalmatlan, vagy a már ártalmas röntgensugár-mennyiségeket Feltétlenül szükség van huzamosabban adagolt röntgen — vagy egyéb — sugarakra bizonyos betegségek gyógyításában: daganatok szétroncsolásá- ban. továbbterjedésük megakadályozásában stb. Életmentő lehet egy röntgenvizsgálat is a rejtve fejlődő betegek (tüdő-tbc, daganatok, fekélyek stb.) korai felismerésével. Nem lehet azonban szó arról, hogy unos-untalan átvilágíttassuk magunkat: „Hátha van valami baj!” A röntgensugaraknak mérhető hatása van az élő szervezetre, a sejtekre, s nagyobb meny- nyiségük már maradandó kárt is okozhat. Különösen érzékenyek a nyirokszövetek, a vérképző csontvelő, a nemi mirigyek és a vékonybél hámrétege. Érzékeny a bőr is és a kötőszövet, közepesen érzékenyek a csontok és a mirigyes szervek, legkevésbé kényes az izomzat és az idegek. Más a sugárzás hatása, ha csak valamely testrészletet, egy bizonyos körülhatárolt szervet érint, vagy az egész testre kiterjed. Az ártalom a sugárzás erősségétől és időtartamától is függ — és ez nagyon fontos körülmény! Röntgenezés esetén a legnagyobb sugármennyiség átvilágítással éri a beteget. Az átvilágításhoz képest jóval kevesebb sugár kell a röntgenfelvétel elkészítéséhez. A tüdőszűrő vizsgálatoknál már nincs szükség sem átvilágításra, sem hagyományos röntgenfelvételre. Az úgynevezett ernyőfénykép állomásokon, ahol nappali fény mellett, kis filmkockákra egy-két pillanat alatt készül felvétel. szó sincs sugárártalomról. Az cmyőfényképhez használt sugár mennyisége csupán századannyi, mint pl. az átvilágításé. Világszerte ügyelnek az egészségügyi szervek arra, hogy a lakosságot ne terheljék túl röntgenvizsgálatokkal, megóvják az orvosi eredetű sugárártalomtól. Szakemberek kiszámították, hogy Budapesten feltűnően megnőtt a röntgenvizsgálatok száma. Minden pesti lakos átlagban évente kétszer áll röntgenernyő elé, nem számítva az ebből a szempontból közömbös ernyő- fénykép-vizsgálatokat Nyilvánvaló a szakemberek előtt, hogy országszerte nagyon sok fölösleges röntgenvizsgálat történik. Ezeket a betegek valósággal kikönyörgik, vagy kierőszakolják az orvosoktól. Nem gondolnak arra, hogy „jóból is megárt a sok”. A csecsemőket, kisgyermekeket különösen óvjuk az indokolatlan vizsgálatoktól. A sugarak nemcsak azt károsíthatják, aki fölös HÉTFŐ: Paradicsomleves, töltött tojás, burgonyafőzelék, alma. KEDD: Karalábéleves, Stefánia sült, párolt rizs, savanyúság. SZERDA: Gulyásleves, lekváros gombóc, őszibarackbefőtt. CSÜTÖRTÖK: Almaleves, hamis borjúszelet, ke.káposzta főzelék, ízes palacsinta. PÉNTEK: Krumplileves, sonkás kocka, alma. SZOMBAT: Raguleves, pecsenyekacsa egybesütve, burgonyapüré, csemege uborka, takarékos püspökkenyér. VASÁRNAP: zöltlségleves daragaluskával, rakott burgonya sonkaszeletekkel, alma. TÖLTÖTT TOJÁS. Személyenként 3 tojást keményre főzünk. A megfőtt, megtisztított tojást hosszában ketté vágjuk, kivesszük a tojássárgákat, belerakjuk egy tálba. 6 tojássárgájához 2 deka vajat vagy zsirt. 1 evőkanál tejfölt, egy kis sót, borsot, apróra vágott petrezselyemzöldet teszünk és jól összekeverjük. A félbevágott tojás- fehérjéket picit megsózzuk, s megtöltjük a keverékkel, zsírozott edénybe rakjuk, melybe 2 kanál tejfölt is tettünk. Mindegyik tojásra 1—1 kávéskanál tejfölt teszünk. Sütőben addig sütjük, amíg a tejföl teljesen megpirul. _________ S TEFÁNIA SÜLT. Marhafelsált veszünk. Nagy lapos szeletet kérjünk. Ahány személyre akarjuk annyi tojást főzzünk meg hozzá. A hússzeleteket kiverjük, megzsírozzuk, megborsozzuk. A keménytojásokat egészben rárakjuk és felgöngyöljük. Vigyázzunk, hogy a hússzeletek ne hosszában, hanem keresztben göngyölődjenek. Cérnával betekerjük, vagy fog- piszkálóval betűzdeljük. Paprikás, hagymás lében puhára főzzük, zsírjára sütjük. Amikor kiszedjük a zsírjából, a cérnát levesszük, a húst ujjnyi vastag szeletekre vágjuk, sorjába tálra rakjuk, a zsirkb. 700 fordulatot végez. Menettel erősítették fel a tengelyvégre, mégpedig úgy. hogy forgás közben nem csavarodhat le onnan, sőt, egyre jobban megszorul. Az üstbe benyúló tengelyvéget gumitömítés (szimmering-gyűrű) fogja körül, amely megakadályozza a víz kiszivárgását. A golyóscsapágyazott ten. gely másik végére szíj tárcsa van ékelve, azt hajtja meg a kb. 250 watt fogyasztású motor ékszíj segítségével. A motor ún. motorvédő kapcsolón keresztül kapcsolódik a hálózathoz, ami túlterhelés, elektromos hiba és egyéb rendellenességek esetén kikapcsol, vagy már kezdetben be sem kapcsol. A keverőtárcsa mozgásba hozza az üstben levő folyadékkal együtt az abban elhelyezett ruhaneműt. Mindkettő egy irányban forog, de a ruhanemű nehezebben, lassabban, így a gyorsabban mozgó víz átpréselődik a textília szálai között és magával ragadja a mosószer által fellazított szeny- nyeződéseket. A keverőtárcsás rendszerű mosógép gyors munkát végez, szerkezeti felépítése egyszerű és megbízható. Az oldalsó tárcsás gépben sok, két kiló ruha mosásához kb. 35 liter vízre van szükség. A fenéken elhelyezett tárcsa azért előnyösebb, mert kevesebb vízben egy-két ruhadarab is kimosható vele. E konstrukciók hátránya, hogy a ruhaneműt összegubancolják és erős szálkopást okoznak. mennyiségben részesül belőlük — hanem még utódait is. Ebből a szempontból különösen a terheseket főleg az első hónapokban kell óvni. nehogy leszármazottaik károsítottan jöjjenek a világra. A röntgenezés. átvilágítás. felvétel gyakran lehet szükséges, a szűrővizsgálatok elhanyagolása bűn lenne, s bizonyos szervek (például a pajzsmirigy) rádióaktív izotópokkal vizsgálhatók legeredményesebben. Nélkülözhetetlen eszköz a gyógyító sugárzás is. De azt, hogy mikor, miféle eljárásra van szükség, hol az ésszerű határ, bízzuk az orvosra és ne akarjuk befolyásolni csak azért, mert mások tanácsolják. vagy úgynevezett „jobb kivizsgálást” szeretnének. Kezdetben nem egy háziasszony húzódozott a mosógép használatától, mondván: csak a dörzsölés és a főzés teszi igazán tisztává, széppé a ruhát. A gépi mosás „titkait” elsajátítok azonban hamar megkedvelték napjaink e legelterjedtebb háztartási gépét. — Magyarországon jelenleg hétféle mosógép kapható, melyek mechanikai rendszerük szerint három csoportba sorolhatók. Mosás keverőtárcsával A legismertebb és legegyszerűbb mosógéptípus üstjének alján vagy oldalán bordázott tárcsa található, mely percenként Lengőlapát, forgódob kíméletesebb mosótechnika érdekében szerkesztették meg a lengőlapátos mosógépeket. A víztartály alján egy háromvagy négyszárnyas lengőlapát helyezkedik el, mely nem körbe forog, hanem függőleges tengelye körül 90 vagy 180 fokos szögben elfordulva leng oda-vissza, percenként 100 -200-szor. E meglehetősen bonyolult felépítésű mosógéptípus a legkevésbé koptatja a ruhát. Vízigénye a keverőtárcsásénál kevesebb, a mosási idő viszont hosszabb, kb. 10—15 perc. A lengőlapátos mosógép inkább csak „közbenső” típusnak tekinthető, mintsem egy minden igényt kielégítő, nagy népszerűségre váró rendszernek. A forgódobos mosógép abban különbözik társaitól, hogy a ruhanemű egy, a mosóvízbe mintegy harmadrészig merülő, vízszintes tengelyű forgódobban foglal helyet. A dob palástja és oldala lyukacsos. belső felületén egy vagy több borda látható, melynek az a szerepe, hogy forgás közben magával ragadja a ruhadarabokat, hogy azután a felső holtpontról visszejtse őket. Visszaeséskor a moeófoTavaszi divaf Ját aláönti Ok, is párolt rlzazsel tálaljuk. HAMIS BORJÜSZELET. Fél kiló marhahúst háromszor ledarálunk, megsózzuk, negyed liter tejet apránként hozzágyúrunk, ha a hús teljesen beszivta a tejet, lisztes kézzel deszkán szeleteket formálunk belőle, és forró zsírban hirtelen kisütjük. Főzelékhez tálaljuk. TAKARÉKOS PÜSPOKKE- NYÉR. Hozzávalók: 1 tojás. 3 deka zsír, 20 deka cukor, 28 deka liszt, fél sütőpor, negyed liter tej, 10 deka cukrozott gyümölcs, vagy mazsola. A cukrot, tojást, zsirt jól elkeverjük, hozzáöntjük a tejet, és ezzel is elkeverjük majd a sütőporral kevert lisztet is hozzáadva simára dolgozzuk. Utoljára tesszük bele a lisztben meghempergetet' kockára vágott gyümölcsű vagy mazsolát. A formát ki zsírozzuk, meghintjük lisztté és a tésztát beletéve, forro sütőben lassú tűznél sütjük. Jól át kell sütni. Mielőtt kivennénk, kötőtűvel megnézzük, hogy megsült-e. Ha nem ragad a tűre morzsa kivesz- szük, és h’degen vékony sze- I letekre vágjuk. Sima, angolos tavaszi angolos öltözék. A kabátruhát érdekes megoldású, monogramos sál egészíti ki. Divatbemutatót tartottak a Kőbányai Textilművek szintetikus gyártmánvaiküldték a bemutatóra. Kellemes meglepetés: nem ruhakölteményeket, hanem a mindennapi élet öltözékeit, egyszerű, köny- nyen kezelhető, olcsó és elegáns konfekcióipari remekeket láthatott a közönség. Ez a kosztümmodell a Tatjána nevet viseli. Díszítése orosz motívumé hímzés. ból. A modelleket kilenc gyár, a többi között a Debreceni Ruhagyár, a Fővárosi Kézműipari Vállalat, a Május 1. Ruhagyár, a Vörös Október Férfiruhagyár tervezői hossznott zuko a uivat. A csíkos, duplasoros kabáthoz egyszínű nadrágot terveztek. lyadék átpréselődik a szálak között, ezáltal távozik el a szenny, tehát ugyanazon elv alapján tisztít, mint a súlykolásos mosás. A dob 40—60 fordulatot tesz meg percenként; a ruhagubancolódás elkerülésére a forgásirány percenként négyszer megváltozik. Az egy kilogramm ruhanemű kimosásához szükséges folyadékmennyiség ennél a rendszernél a legkisebb, igaz viszont, hogy 3—5 kg ruha kimosása 40—50 percig is eltart Automatikus mosógép Kétségtelen, hogy a jövő a forgódobos gépeké, mégpedig azért, mert munkafázisaik teljes mértékben automatizálhatok. Ilyenkor nem kell mást tenni, mint elhelyezni a ruhát a mosógépbe és kapcsolók segítségével belállítani a textília fajtája szerinti mo6óprogramot A gép automatikusan végzi a vízfeltöltést, a melegítést, a megfelelő ideig való mosást, a mosóvíz kiürítését, sőt még a víztelenítést, a centrifugálást is. Eközben persze a megfelelő időpontban maga adagolja a mosószert, a keményítőt, a fehérítő- és kékítőszert is. A háziasszony akár el is mehet hazulról, a csaknem száraz ruhát terítésre is kiveheti a leállt gépből, amikor hazaérkezett. Hazánkban ma még nem gyártanak ilyen „mindentudó” mosógépeket, de a fejlett ipari országokban is megegyezik az áruk egy használt autóéval. Apró tanácsok: Ecet a háztartásban Az ecetet a háztartásban nemcsak ételek ízesítésére, savanyítására használhatjuk fel, hanem a legkülönfélébb célokra: A tojás héja főzés közben nem reped meg, ha a vízbe egy pár csepp ecetet öntünk. A konyhaszagot megszünteti, a tűzhelyen, lapos tűzálló edényben tartott kevés ecet gőze. A hal és hagymaszagű evőeszközöket ecetes vízben mossuk meg, s a kelemenen szagát teljesen elveszíti. Az étel-, vagy dohos szagot kapott termoszüveget kevés sóval és ecettel kevert langyos vízzel mossuk ki, s szagtalan lesz. Az üveg- és kristálytárgvak nagyon szép fényt kapnak, ha ecetes vízben mossuk el és úgy töröljük szárazra. Az otthon festett textil- anyagok nem fognak, ha festés és öblítés u^án. még ecetes vízzel is átöblítjük. A gipsz nem keményedik, nem köt meg olyan gyorsan a fal javításakor ha víz helyett ecettel keverjük el. A szőnyegeket, porszívózás, porolás után ecetes vízzel keféljük áf Ettől a színei megélénkülnek. r- km -e
