Petőfi Népe, 1969. március (24. évfolyam, 50-74. szám)

1969-03-16 / 63. szám

4. oldal 1969. március 16. vasárnap A falu új áruháza Itt a kelme: HABSELYEM Művészeti szemle A női divat legfrisebb kreációi fölött tart szemlét a néni. Vajon a család melyik tagjának szerez majd örömet? Alig negyedéves múltra tekinthet csak vissza a sza­badszállási földművesszö­vetkezet valóban reprezen­tatív, szép áruháza, hiszen megnyitására a múlt év de­cember 2-án került sor. A község főterén álló — ko­rábban elavult, korszerűt­len boltokkal zsúfolt — épület azóta városinak is beillő üzletháznak nyújt otthont. — Kishíján egy és egy­negyed millió forintba ke­rült az új létesítmény — mondja Prots Lajos, az áruház vezetője —, de megérte az áldozat. _ A megnyitás hónapja „aján­dékozó” időszak volt, s ez meg is látszott a forgal­mon. A decemberi forga­lom ugyanis 1 millió 670 ezer forint. Az áruház ti­zennyolc dolgozója az „ese­ménytelen” hónapokban is legalább kétszer annyit áru] az öt osztályon talál­ható cikkekből, mint az azelőtti, hozzávetőleg 350 ezer forintos átlagforga­lom. Kellett nagyon az egyre gyarapodó, fejlődő község­nek ez a mutatós és bő vá­lasztékot kínáló kereske­delmi egység, amelyet most képriportban mutatunk be. Az alsó képen: Háztar­tási gépekből, rádiókból is bőséges készletből lehet vá­logatni az áruház vas-mű­szaki osztályán. (Pásztor Zotlán felvételei.) Az elomlóan lágy, köny- nyű és finom tapintású kelmét nem méterrel, ha­nem súlyra mérik átvétel­kor. A Habselyem és Kö. töttárugyár kecskeméti gyárának központjában 14— 15 kilós végek hengerei várnak a további sorsukra. A feldolgozás első számú műhelyében hatalmas asz­talokon szétterítik a mű­szálas alapanyagot. 100— 150 lap fekszik egymáson, a legfelsőre matricát he­lyeznek, körkéses villany­géppel bemetszik a minták vonalait, majd a fogásnyi vastagságú rétegeket kész­re vágja a nagy szabászgép. Ezután varrnak, csomagol­nak, szállítanak. És a ked­ves vevő alkalomadtán ki­fogásol. Az igazsághoz tartozik, hogy nagyon kevés rekla­máció érkezik. — A kifogások inkább a termékek mosás utá­ni méretváltozásával kapcsolatosak. Mit tesz az ipar ez ellen? — kérdeztük a Habselyem és Kötöttárugyár kecske­méti gyárában, ahol az or­szágban forgalomba kerülő női és férfifehémeműket készítik. Tavaly például több mint 8 és fél millió habselyem kombiné, háló­ing, nadrág és pizsama, il­letve férfifehémemű ke­rült innen a boltokba. — Sajnos, a műselyem mosás közben összezsugo­rodik — kezdte válaszát Strasser József igazgató — A Textilipari Kutató Inté­zet nemrég vizsgálta a viszkózkelméknek ezt a tu­lajdonságát hazai és kül­földi gyártmányú termékek esetében. Lényeges kü­lönbséget nem fedeztek fel. A központi minőségellen­őrző osztályunk és a szer­vező csoport jelenleg egy olyan tájékoztatón dolgo­zik, ami majd az üzletekbe kerül és megismerteti a ve­vőkkel, hogy az egyes mé­retek mennyiben változnak meg a mosás hatására. Egyébként, ha félnedves állapotban vasaljuk a hab­selyem fehérneműt, akkor csaknem teljes egészében visszanyeri eredeti nagysá­gát. — A panaszok másik része azt teszi szóvá, hogy néha leszalad a szem, akárcsak a nylon- harisnyákon. • —> Egyedüli védekezési módunk, hogy nyomban kicseréljük a varrótűket, amint kissé megkoptak, így varrás közben nem sér­ti meg a szálakat, a szem ugyanis minden esetben a sérült szál pattan meg. A termékeinknek különben csaknem kereken 95 szá­zaléka első osztályú minő­sítést kap, ami jó átlagnak számít a szakmában. A má- Södésztályba 1 mintegy 4 százaléknyi sorolható a hi­bapontozásos rendszerünk alapján. 'Nem' tesz ki egy százalékot sem a harmad- osztályú áru, a többi pedig úgynevezett osztályon kívü­li. A minőség további javí­tását egyebek közt a var­rodai hibák csökkentésével kívánjuk elérni. Erre ösz­tönöznek azok a prémium­feltételek is, amelyeket az idei évre megállapítottunk. — A raktárban papírba göngyölt végeket lát­tam. Ma már korsze­rűtlen ez a csomagolás a textiliparban. Vajon mennyire szennyezett az a kelme, ami így érkezik? — Aránylag jelentős a szennyeződött áru mennyi­sége. Volt példa arra, hogy eléxte a 0,9 százalékot — folytatta tájékoztatását az igazgató. — Március 1-től polietilén műanyagzsákok- ban érkezik az anyag.: Ez­zel az új módszerrel ugyan­csak növelhető az első osz­tályú árúk aránya. Akár­csak azzal az eljárásunk­kal, hogy úgynevezett gyártás közbeni meósokat álkalmazunk, akik az elő­állítás közben is segítenek a dolgozóknak. A rövidáru nagykereskedelmi vállala­tok megbízottja ugyanak­kor a telepünkön veszi át az árut. Halász Ferenc Lajosmizsén Vasárnap délelőtt 9 ara­kor rendezik meg Lajosmi- zsén, a Tanácsköztársasági Művészeti Szemle kereté­ben, a kecskémét} járás irodalmi színpadainak, színjátszó csoportjainak, kórusainak és szólistáinak bemutatóját. A szemlén többek közt Tiszakécske, Bugac művelődési intéz­ményeinek irodalmi szín­padai, a hetényegyházi színjátszó csoport, valamint Lakitelek, Kerekegyháza és a Helvéciái kamarazenekar méri össze tudását. A leg­eredményesebb versenyzők jogot nyernek a megyei döntőn való részvételre. Felügyelet 40 ezer holdon Nehezen hihető el. pedig igaz, hogy egy ötször négy­méteres szobában mintegy 40 ezer holdnvi területről lekerülő nemesített vető­mag több oldalú ellenőrzé­sét végzik. A kis helyiség­ben három—háromezer-öt­száz minta van gondosan polcokra rakva. Hajdú András, a megyei vetőmag­felügyelőség vezetője jog­gal panaszkodik a kevés hely miatt. Már évek óta szeretnének jobb körülmé­nyek közé kerülni. Pénzt is kaptak rá. de nem találtak még megfelelő, esetleg át­alakításra alkalmas épüle­tet Kecskeméten. Kénytele­nek itt szorongani, ahol a műszereknek sincs hely, az értékes vizsgálóberendezé­sek egy részét nem is tud­ják használ nirrl •**'*?*- " A termosztát most is te­le van. Steril szűrőpapí­rokba csomagolva benne a vetőmag. Gondoskodnak a megfelelő hő- és páratarta­lomról, majd egyhetes tá­rolás után kiveszik a cso­magot. Ekkor derül ki. hogv mennyire életképes a vetőmag. Érdekes munka ez, de csak egy kis része a fel­ügyelőség tevékenységének. Egész éven át ellenőrzik a gazdaságokat, A vetés­től a betakarításig. Nem mindegy ugyanis, hogy milyen minőséget ter­mesztenek az üzemek, hi­szen exportra is kerül a szaporítóanyagból. A szakemberek tudják, hogy mennyire fontos ez az ellenőrzés, a vetőmagok fel­újítása. Régi paraszti mon­dás, hogy jó vetőmag egyenlő a jó terméssel, igaz, hogy a magasabb ho­zamok eléréséhez sok más is kell, de éppen az utóbbi évek tapasztalatai bizo­nyítják, hogy mit jelent a jó vetőmag. A Bezosztája búza és az úi hibrid ku­koricafajták megjelenése a termelésben szinte egycsa- pásra megváltoztatta ha­zánk kenyérgabona- és ku­koricatermesztési helyzetét. Hajdú András elmondja: — Közismert, hogy 4—5 évi folyamatos termesztés után mindenféle vetőmag- • nái - jelentkezik minőségi romlás. Ezért szervezték meg hazánkban is a neme­sített vetőmagok újrater­melését. A megye igen je­lentős szerepet játszik eb­ben országosan is. Tíz ál­lami gazdaságunk, tehát csaknem valamennyi, és mintegy 30 termelőszövet­kezet foglalkozik például a kalászosok nemesített ve­tőmagjainak továbbszaporí- tásával. Űj kenyérgabona- fajták magjainak termesz­tését is megkezdtük. Ezek: a Libelulla. Moisson és egyéb jugoszláv, francia, olasz és magyar fajták. Mind nagyobb az érdek­lődés a triticale iránt. Kisjó Sándor: Polikratész és a szerencse ó évtizede már, hogy minden héten izga­lommal várjuk a péntek déli húzást és fölmerül a kérdés, mitől oly népszerű játék ez a lottó. A magyarázat nem lehet más, mint hogy a Bács me­gyei ember szereti a játé­kot, nála jobban csak a dunántúli és a tiszántúli zzereti, meg persze a pesti. Bács megyei ember szereti a sors szeszélyében rejlő iz­galmat, Bács megyei ember lépten-nyomon kipróbálja szerencséjét. Tiszántúli, du­nántúli és pesti dettó. Bács megyei ember kora reggel kezdi. Tiszta szeren­cse kérdése, vajon a beret- vapamacs fogja-e hullajta- ni a szőrét, avagy nem fog­ja, persze fogja. És hogy a penge fogja-e a szakállt, avagy nem fogja, persze nem fogja. Mert igaz ugyan, hoav öröknenae. de amikor harmincadszor használtad, szent esküvel fogadtad, hogy legközelebb újat dugsz be, ám hamis eskü volt és ál- nok fogadalom, s negyve- nedszerre a legöregebb pen­ge is megunja, mert azt mondja, ez már nem örök­ség, hanem ökörség. £ zerencsejáték, hogy jön-e a busz, vagy nem jön és hogy elérem-e, vagy nem. És ha elérem, föl tudok-e lépni, vagy nem tudok föl, és ha föl tudok, visszalöknek-e, vagy én lö­kök vissza mást. És ha fönt vagyok, nekimegyünk-e va­laminek, vagy minekünk jön nekünk valami és hogy ez esetben kórházi ágyat kapok-e szobában, vagy csak a folyosón tesznek le. Mármost ha épkézláb érek be, idején érek-e, vagy már bent a főnök is, mert ha bent van, akkor valamit mondani kell és szerencse kérdése, hogyan reagál, mert nem az a lényeg, hogy én mit mondok, hanem az, hogy ő mit. Tiszta vakszerencse a hivatali közügyek sorsa is, tudok-e telefonon potyajegyet szerezni a beat- fesztiválra, vagy személye­sen kell utánajárnom. Bent van-e az iskolában Matek tanár úr, ki azt üzente, sze­retne beszélni velem, s mi­kor fiamat kérdeztem, va­jon mit akarhat, azt mond­ta, fogalma sincs, de tény, hogy pikkel rá. Egész dél­előtt hajszolom tehát a ta­nár urat, pedig más dolga is van munkaidőben az em­bernek, igy ugyancsak sze­rencse kérdése, megtalá­lom-e sógoromat a nagy Tyúkszemsokszorosító Cipő­gyár irodájában, hogy ke­rítsen feleségemnek egy párt abból a nubiai kecske- bőr topánkából, amelyet a tévében láttunk, de amely sehol sem kapható. A szerencsejáték meg­szállottjai a nők is. Tiszta vakszerencse, hogy a haj, melyet hamvasbarnára akar festeni, fekete lesz-e, vagy piros, vagy kobaldkék és hogy a nylonharisnyának a szeme azonnal lefut-e, vagy csak a színházban kezdi a harmonikázást. szerencse kérdése mindenütt kísért. Teljességgel rajtad kívül álló, hogy mit találsz a disznósajtban. Én tegnap mindössze tíz dekát vettem és egy három szögalakú vas­kapcsot leltem a húsába belefőzve, lám, ha csak kis szerencsém van, aranyka- pocs. Mint ama Polikraté- szé volt, aki a szerencse példaképe mindmáig. Szá- mösz kényura volt, a naxo- szi kényúr segítségével ju­tott uralomra két testvéré­vel együtt, de neki a sze­rencséje nagyobb volt, mint két testvérének, mert az egyiket megölette, o mási­kat elkergete, így az egész üzlet az övé lett és tovább­ra is a szerencse kísérte. Egyszer gyűrűje a tengerbe esett, ám halászai másnap halat fogtak ugyanott, s amikor a szakács fölvágta, mi volt benne? Polikratész gyűrűje. Hát ilyen szerencsés em­ber volt, csupán a legvé­gén csúszott be valami ba- gatell, ugyanis egy másik úriember, Oroitész, a mag- néziai satrapa, vendégségbe hívta és hogy a baráti ösz- szejövetel annál emlékeze­tesebb legyen, Polikratészt keresztre feszíttette. "J" anulság: a szerencse nem tart örökké, s talán éppen ez hajtja a Bács megyei embert. A nap minden percében szerencse- játékot űz, minden héten megveszi ezenfelül a szel­vényt, várja á pénteket, ak­kor megátkozza, hogy tör­jön el keze-lába, ha még- egyszer, aztán újból meg­veszi, de egy évben legfel­jebb ha ötvenkét alkalom­mal. Sokkal több vetőmag el­fogyna, ha lenne. Érthető, hiszen tavaly is beváltotta a hozzá fűzött reményeket A lászlófalvi Űj Tavasz Termelőszövetkezetben pél­dául 16—20 mázsa körül hozott holdanként Több kellene egyes ma­gyar és jugoszláv hibrid kukoricamagokból. Sajnos, egyes jól bevált, magas ter­méshozamú fajtákból még mindig nem tudják kielé­gíteni az igényeket. A tavaszi vetőmagok nagy része már kikerült az üzemekbe. — A tapasztalatok szerint a csírázóképesség eléri a kívánt arányt. Természe­tesen ez még nem elegen­dő, az üzemeknek jő agro­technikával kell megte- remteniök a további fel­tételeket a jó termelés­hez — hívja fel a figyelmet az egyéb teendőkre a vető- mág-felügyelőség vezetője. A felügyelőség munka­társai 2500—,3000 vagon ne­mesített vetőmagot zárol­nak évente. Csak a szak­emberek tudják, hogy mi­lyen nagy munka ez. 1 K. S.

Next

/
Thumbnails
Contents