Petőfi Népe, 1969. március (24. évfolyam, 50-74. szám)
1969-03-02 / 51. szám
1969. március 2. vasárnap 5. oldal EZBEDES Kudarca Az országban első: Bácjs-Kiskun megye A Kommunista Ifjúsági Szövetség megyei bizottságán arról tájékoztattak bennünket, hogy az országban elsőnek a Bács megyei fia talok, illetve postások teljesítették az ifjúsági táborozási sorsjegyek eladásával kapcsolatos feladatukat. Az akció keretében az úttörő- csapatok. KISZ-szervezetek 203 ezer, a postások 17 ezer táborozási sorsjegyet adtak el. Borsos György, a KISZ megyei bizottságának első titkára köszönetét fejezte ki az úttörőknek, az Lkola igazgatóknak, a KlSZ-szer- vezetek vezetőinek és tagjainak, a szülőknek és a posta dolgozóinak. Hangsúlyozta, hogy a fiatalok és a felnőttek egyaránt nagy segítséget nyújtottak a sorsjegyek megvételével és eladásával az ifjúság nyári táborozásához, üdültetéséhez. Mi történik egy óra alatt a világon A statisztikusok nagy feladatot tűztek ki maguk elé, amikor az elérhető adatok alapján meg akarták állapítani, mi minden történik a világon egy óra alatt. Bár az adatok csak a civilizált országokra és területekre vonatkoznak, egyes esetekben mégis meglepő szamokat kaptak. Kiderül, hogy a világon egy óra alatt 5440 csecsemő születik, s ezzel szemben 4630-an halnak meg, továbbá 1200 házasságot kötnek meg és 85-öt bontanak fel; 99 600 tonna cukrot gyártanak, 17 600 tonna dohányt dolgoznak fel, s 1,5 millió dollár értékű dohányárut szívnak el; 1,5 millió liter bort, s körülbelül ugyanennyi sört, továbbá 50 millió csésze kávét isznak meg; s végezetül, a világ lakossága egy óra alatt 30 millió kenyeret, 3,6 millió tonna húst és 2,4 millió tojást fogyaszt eL Szombaton délelőtt 11 órakor a Magyar Néphadsereg kecskeméti repülőalakulatánál ünnepségre került sor, amelyen megjelent Csémi Károly altábornagy, a Ma gyár Néphadsereg vezérkari főnöke, a honvédelmi miniszter első helyettese. A magas rangú vendéget Szabó Lajos alezredes, az alakulat parancsnoka fogadta. A díszünnepség elnökségében helyet foglalt dr. Greinei József, a megyei pártbizottság osztályvezetője, Horváth Ignác, a kecskeméti városi tanács vb-titkára, Végvári István, a Kecskeméti Konzervgyár igazgatója és a kiváló alegységek tagjainak hozzátartozói. Csémi Károly altábornagy beszédében méltatta a Magyar Néphadseregben folyó szocialista verseny jelentőségét, s a honvédelmi miniszter nevében átadta a három kiváló alegységnek a zászlót és okleveleket A három kiváló egység tisztjei és katonái egy éven keresztül átlagon felüli kiváló teljesítményt nyújtottak. A kiváló vadászrepülő alegységek közül kettőt kiképzés közben kerestünk fel, s munkájukról az alábbiakban néhány epizódot elevenítettünk feL Elfogó vadászok A repülőtér kifutópályá- a sebességmérő, a magasjárói mindent túldübörög- ságmérő — nem működve Indultak harcfeladat nek. Azonnal tudtam: je- végrehajtására az elfogó gesedés történt a gépen, s vadászrepülök. Az ezüst rádión jelentettem P. alezA kétszeres kiváló elfogó vadászrepülő alegység. mét az akkori repülés él- baj nélkül földet érnem... Közben a gépeikhez örményeit. — Nem féltem, de Amikor a feladat végrehaj- tünk. K. Tibor őrnagy nétudtam, hogy a jegesedés- táea után hazaérkeztem, fe- hány szót váltott techniku- ________________________ _ sei együtt növekszik a gép leségem, s 9 éves kisfiam sával, kiintegetett a kabinszínű, karcsú gépmadarak red esnek. Meg kell menteni súlya, s rövidesen korma- azt kérdezte: hogy telt a ból, s néhány pillanat múl- hajtóműveiből hosszú feke- a gépet! — érkezett hoz- nyozhatatlanná válik. Zu- szolgálat? Azt mondtam, va, a hátracsapott szárnyú te lángokkal ékes, füstcsó- zám a parancs. Beleka- hanórepülésbe vittem a gé- tíz forintot nyertem azul- harci gép, süvítve húzott a va vágódott hátra. Szélsebe- paszkodtam a botkormány- pet, s 1800 méteren kibuk- tin... magasba, s en futottak előre, hogy ba, s felhúztam 3800 mé- kantam a felhőből. Pakönnyedén felemelkedjenek térré. Gondoltam a na- rancsnokommal egy pilla- SzuperSZÓníkllSOk a főidtől. Repülőtisztekből gyobb sebességtől, a felhő- natra sem szakadt meg a r álló csoporttal ballagtam a takaró felett megszűnik a rádióösszeköttetés, s ami- — A szuperszonikus re- ben éppen harmadszor kifutópályán álló gépek fe- jegesedés... A műszerek kor meglátta a gép fényeit, pülőgép-vezetők elé nagyon próbálkoztunk megszerezni lé. • közben P. József al- továbbra sem a helyes érté- ő irányított. A repülőtér magas követelményeket ál- ezt a címet — kezdte el két mutatták — élte át is- fényjelzései után sikerűt Htanak. s e~*"t a nr'1* ~v- S. László őrnagy a másik _.............................. .....i .iii.i , i -------------------—í r............kiváló alegység parancsnoe zredessel beszélgettem. — Nem volt könnyű másodszor is megszerezni a kiváló alegység címet — mondta élgondolkozva. — Valamennyiünk munkája benne van ebben, hiszen a harci, politikai feladatok akadályait egyformán kellett vennünk... Kaland, izgalom? Abban is volt részünk... Tibi! — kiáltott egy magas, barna őrnagy felé. — Mondd el csak mi történt veled! Vigyázzon — súgta a fülembe —, ő az alegység mókamestere. Szerencsére K. Tibor őrnagy nem rajtam próbálta ki. egyébként kedves humorát. Azonnal a tárgyra tért. — Néhány napja történt. Bonyolult időjárási viszonyok között, éjszaka kellett ellenséges cél elfogását végrehajtanom. Háromezer méter magasan repültem, amikor észrevettem, hogy a barometikus műszereim — a variométer, A kiváló címet nyert szuperszonikus vadaszrepülök egy csoportja. beszédesnek bizonyult öt — Holnap szeretném új perc múlva Milda már tud- ra látni... zót. Csák nem lettem szerelmes? — nyugtalankoKcrlREGcNY — Fordította: Szántó András 16. elkészült az öltöny. Ele— Nem tudom, mit te- gáns volt. jó szabású. Fi- hetek... de... próbáljuk gyelembe vették a rendelő meg. minden kívánságát. Az átA fiatalemberrel együtt vétel napján nagy csokor kiment az üzletbe — Ká- virággal állított be a fia- tya. mit tehetünk ezzel az talember a szalonba. Felállhatatos vevővel? Annyi- vette új öltönyét, majd végigsétált a termen és átnyújtotta a csokrot Mildá- nak: — Magának hoztam. Milda csak kisvártatva ismerte fel benne az állhara kéri... — Félek, hogy a vezetőnő megszid mindkét. Hiszen ismered az előírásokat, Milda. Azt hiszem, hogy a fiatalember a vezetőnőt is tatos fiút. írógépét már leta róla, hogy Fredisznek hívják, s háromszobás lakása van Rigában, anyag- beszerzőként dolgozik és gyakran jár Moszkvába és Leningrádba. RANDEVÜ SZOMBATON Végigsétáltak a Lenin utcán, befordultak a Rai- nisz sugárútra. majd átmentek a hídon. A téren, a szökőkút mellett Milda hirtelen megállt: — Köszönöm a kíséretet, Fredlsz. Itt felszállók a négyesre. — Engedje meg, hogy hazakísárjem. — Nem. nem az felesleges —, ellenkezett Milda. Fredisz elkeseredett képet vágott, és karját: — Ilyen hamar? — kér- dott. — Fredisz olyan fiadezte Milda. —Akkor gyak- tál. A bátyám sem értene rabban kell varratnia ná- egyet a dologgal. Az utób- lunk. bi időben különben is olyan A négyes villamos már ingerlékeny... lelassított a megálló előtt. ... Augusztus huszonhete- Milda sietni kezdett. dike — Milda születósnap— Holnap fél hétkor itt ja. Egyszer említette ezt várom! — kiáltott utána Fredisz előtt, s a fiú nem Fredisz. felejtette el, sőt célzott arMilda visszafordult: ra, hogy megünneplik a ne— Holnap nem érek rá. vezetes napot. Inkább szombaton. Huszonhatodikon esté — Hánykor? Milda hosszasan kereste az Milda már a kocsi lép- alkalmat, hogy bátyjával csőjén állva mutatta fel öt bizalmasan beszélhessen, ujját... Már lefeküdtek, amikor féSzombaton újra találkoz- lénkén megemlítette, hogy ták a szökőkútnál. Fredisz együtt jár egy fiatalemberjegyet váltott az Ajra mo- rel. Várakozásával ellentét- ziba. Még világos nappal ben, Prieditisz egykedvűen volt, amikor az előadásról fogadta a hírt: kijöttek. Sokáig sétáltak a — Korai is lenne még széttárta városban, s a Daugava kolostorba vonulnod, hisz partján megbámulták az fiatal vagy. És ki az a fiú? meggyőzné, ha itt lenne — nevetett Milda. — Köszönöm, kislányok! — mondta hálásan a fiatalember és kék szövetdarabot tett a pultra. — Valódi angol szövet! Mennyiért vette méterét? A fi ata'ember kissé zavarba lőtt: — Nem is tudom. Külföldről kaptam ... Huszonnégy nap múlva takarta, hazafelé készülődött. öt perc híján hat óra volt — Igazán nem kellett volna... — mondta zavartan. — Lámcsak. Én meg már alkonyt... — Holnap meglátod. Megazt hittem, hogy az új öl- Ettől az estétől kezdve hívtam hozzánk, tönyöm ellenállhatatlanná sűrűn látták egymást. Prieditisz összerezzent: tesz. Együtt jártak színházba, — Megegyeztünk abban, Milda elmosolyodott: a cirkuszba, a stadionba, hogy nem hívunk vendége- fiatalember igazán rokon- Fredisz rendkívül figyel- két! Nagyon hálás vagyok szenvesnek mutatkozott. mes és előzékeny partner- — Tudod — kezdte bűnmagának — lelkendezett a — Ezért nem kell elkese- nek bizonyult. Sok pénze bánatosan Milda —, olyan Ha nem lén rednie. Tetszeni fog a Iá- volt. s lovagiasan költött kellemetlen volt... Aián- nyoknak! — nevetett MII- Mildára. dákot akar venni a szíileda. — Itt a villamosom. A nő gyakran rajtakapta tésnapomra. s látszott rajta. Kezet nyűüott. Fredisz magát hogy izgatottan vár- hogy számít a meghívá- nagyot sóhajtott: ja a legközelebbi találko- somra... (Folytatjuk.) fiatalember közbe... Ne utasítsa vlsz- sza a viráeot Megérdemli. Együtt léptek ki az utcára. A fiatalember igen ka. — Amire nagyon büszkék vagynk az. hogy az egész országban mi vagyunk az első kiváló alegység, a szuperszonikus vadászrepülők között. Ez pedig jogos büszkéiig, hiszen nem is olyan rigen nemcsak egy vadászrepülőgép, de egy repülőtiszt élete is veszélyben forgott. Ám a korszerű kiképzés, a lélekjelenlét, a bátorság és a hazaszeretet, szinte egyedülálló repülős- bravúrt, hősies helytállást e-edményezett. Hogy is történt? — A sztratoszférában hajtottam végre a kiképzési, harci feladatot — kezdte el szerényen V. Ferenc százados. — Minden a terv l érint történt, amikor hirtelen észrevettem, hogy a gázkar nem mozdul... Iáén, villanásnyi időre megijedtem: a hatalmas sebesség, a nagy magasság egy pillanatra ellenségemmé vált. Elvtársaim jelenléte azonban, akik a földön értem dolgozlak, olyan erőt adott, hogy megnyugodtam, s híven követtem parancsnokom utasításait. Mélyebbre ereszkedtem, s körözni kezdtem a repülőtér felett, ugyanis a parancs így szólt: „Körözz addig, amíg el nem fogy az üzemanyag! Utána próbáld meg a kényszerleszállást!” A szuperszonikus repülőgép nem vitorlázó, a vállalkozás kockázatos volt. Tudtam, éreztem, ha a parancsnok íey döntött, sikerülnie kell! Ilyen sokáig még sosem tartott a feladat. Szemem szinte odatapadt az üzemanyagmérő órára ... A mutató végre a nullán állt. s tudtam, most vizsgázok igazán. A gép orrát lefelé döntöttem, siklani kezdtem. A gép egyre jobban vesztett sebességéből... Kettőt, hármat ugrott a futómű a betonon. fékeztem, s a gép megállt. Sikerült! Az alegység tisztjei szedtek ki a kabinból, fejtették le rólam a sisakot, a skafandert. ölel- fek, csókoltak. Alig tudtam megszabadulni tőlük, de higyje el nagyon melegem volt... Gémes Gábor
