Petőfi Népe, 1969. február (24. évfolyam, 26-49. szám)

1969-02-14 / 37. szám

1969. február 14. péntek 8 oMeT Szembesítés a piaccal Egyes külföldi lapok „pián szocializmusnak’ne­vezik a kibontakozó gazda­ságirányítási rendszerün­ket. A meghatározás nem pontos. Ez a minősítés fi­gyelmen kívül hagyja a népgazdasági tervezés to­vábbra is érvényesülő sze­repét. Csupán a korábbi, minden termelési részletre kiterjedő központi utasítá­sok szűntek meg. Népgaz­dasági tervezésünk tovább­ra is meghatározó irányt jelöl meg esztendős, ötéves, illetve másfél évtizedes szinten. Kétségtelen viszont, hogy a központi elképzeléseken belül nagyobb befolyáshoz jutnak a piaci törvények. Ezért mind több vállalat végez nálunk piackutatást. Néhány hónapja beszámol­tunk a Bács-Kiskun me­gyei Fémtömegcikkipari Vállalatnál lezajlott ese­ményről. A kalocsai köz­pontban megjelentek a vál­lalattal kapcsolatban álló kereskedelmi szervek kép­viselői. megismerkedtek az új gyártmányokkal, és köz­vetítették azokat a kíván­ságokat, amelyekkel mi, a vásárlók nyitunk be nap mint nap az üzletekbe. Ér­demes megvizsgálni, hogy milyen eredményeket ho­zott az igények, illetve az előállítási lehetőségek szem­besítése. Elhangzott például. hogy az itt készülő asztali- lámpák tetszetőseit, de ki­fogásolták a fényhatásukat. Egyéb javaslatok Is felve­tődtek. s a vállalat az idei tervét már ezek figyelem­be vételével - szabta meg. Kiderült, hogy miből telí­tett be a piac. és mi iránt növekszik a -kereslet. A vállalat „vette a lapot”, és a többi között ül vonalú, a korábbinál jobb hatásfo­kú higanygőzlámpákat kez­dett gyártani. Az idén már 10 ezer darabot készítenek el belőlük. A piackutató jellegű an- kéton természetesen olyan kijelentések is elhangzot­tak. amelyeket később a szerződések nem erősítettek meg. A 130 millió forintos előzetes megrendelés­ből 00 millióra viszont le­hetett ékíteni. Ez a terme­lési érték így Is megha­ladja — 12 rml!ió forinttal — a tavalvi produktumot. S nekünk, ..fogyasz­tóknak” sem mindegy, hogy a pultokra kerülő termé­kek tetszetősek, igazán kor­szerűek-e, vagy pedig olyan cikkek, amelyeknek a gyár­tását nem előzte meg a „Piac jelzéseinek” fe1 mé­rése. H. F. Háztáji gazdaságok mai szemmel A termelőszövetkezeti mozgalomnak szerves része a háztáji gazdálko­dás, együtt fejlődtek; így ez a termelési forma is töb- bé-kevósbé 20 esztendős múltra tekint vissza. No ha szerepe még ma is vál- .ozik, de jelentősége nem csökken. Az MSZMP Központi Bi­zottsága 1960-tól hozott va­lamennyi — mezőgazda- sági termelésre vonatkozó — elvi határozatában meg­erősíti a háztáji gazdasá­gok jelentőségét, a gazdái kodás mai viszonyai kö­zött. E határozatok széles körben való ismertetése mozgósító jellegű, mert többek között eloszlatja a háztáji gazdaságok lénye­gét sértő nézeteket, s ugyanakkor határozottan rámutat a gazdaságok szük­ségességére A háztájira vonatkozó rendeletek betartása min­den termelőszövetkezetnek alapvető kötelessége, de ér­deke is. Termelőszövetkeze­teinkben rendszerint a ház­táji gazdaságok nagyságá­nak meghatározása okozza a legtöbb problémát E földterület nagysága 0,5-től 1 kát. holdig terjedhet. Leghelyesebb, ha a terület- nagyság megállapításakor elsősorban a termelőszö­vetkezeti tagok szorgalmát, közös munkában való rész­vételét, valamint családjuk szociális helyzetét tekintik mérvadónak. Ilyen elvet követve, helyes, ha a meg­engedett 800—1600 négyszö­göles határon belül, na­gyobb háztáji földet kap­nak azok a családok, ame­lyeknek tagjai rendszere­sen részt vesznek a közös munkában. A háztáji gazdaság mé­reteit bizonyos vonatkozás­ban befolyásolják a terme­lés hagyományai, illetve a közös gazdaság szerkezete. Ezért tehát a táj termelés igényéből fakadó helyes gazdaságszerkezet kialakí­tása, amely a közős gazda­Óriás alumínfumcsarnolt Előregyártott elemekből épül az Inotal Alumínium- kohó új üzemcsarnoka. Az ország legnagyobb alumí- niumcsamokának építői már a belső szerelésen dol­goznak. (MTI-foto — Kovács Sándor felvétele.) I ­1 ság korszerű szocialista nagyüzemmé válásával egyre inkább kiteljesedik, a háztáji szerkezetében is változásokat idéz elő. Ez főképpen azokon a helye­ken mutatható ki, ahol a közös fő profilját a szőlő, gyümölcs és kertészeti ter­melés adja. Űj jelenség az is, hogy a nagyüzemi telepítésekkel párhuzamosan a második ötéves terv időszakában a háztájiban is nagyarányú szőlő- és gyümölcstelepí­tés történt. A fejlődés azt mutatja, hogy a háztáji gazdaság szerkezetében a szőlő és a gyümölcs aránya jelentősen növekszik. S " " " " ok gondot okoz ter­melőszövetkezeteink­ben a háztáji föld helyé­nek kijelölése is. Erről semmilyen szabály, vagy rendelet nem intézkedik. A rendelkezések csupán arra utalnak, hogy a zárt kert­ben, vagy belterületen le­vő földet, illetve annak egy részét háztáji földként megtarthatja magának a szövetkezeti tag. Egészen más elbírálás alá esik a „közösből kimért” terület, amelynek helyét sokhelyütt még ma is gya korta változtatják. Ez per­sze nem helyes megoldás. A háztáji gazdaság ugyan­is — mivel elsősorban csa­ládi szükségletre termel —, ház körüli gazdaságnak is tekinthető. Ha a földek tá­vol vannak, sok gondot okoz a családtagok munka­erejének kihasználása, a termények hazaszállítása, stb. A háztáji gazdaság csak akkor töltheti be sze­repét, ha a föld állandó helyen van és válóban a lakóház közelében terül el. Csak így válik lehetővé tartalékainak jobb kiakná­zása is. Nem kevésbé fon­tos, hogy a tagokkal idő­ben közöljék a föld kije­lölésének időpontját és he­lyét. Ez növeli a tagok bi­zalmát. munkakedvét, a ta­laj állapotának ismereté­vel figyelembevételével eldönthetik azt is, hogy mi­kor mit vessenek. háztáji állatállomány _ _ takarmányszükségle­tének legnagyobb részét a tagok többé-kevésbé e for­rásból fedezik. Helyesek azok a kezdeményezések megyénk egyes területein, miszerint a szövetkezeti ve­zetők már a takarmány- mérleg összeállításánál fi­gyelembe veszik a háztáji állomány esetleges takar­mányszükségletét is. A szá­las- és lédús takarmányok biztosítása azonban min­denképpen a közösre hárul, ennek fontosságát alátá­masztja az a tény, hogy a legnagyobb zöld tömeget igénylő szarvasmarhából egy kh területre a félegy­házi járásban 1,4 darab jut. míg a közösben ez a szám csak 0.8. A zöld- és a .siló- takarmányok naponkénti felhasználást és szétosztást igényelnének, amit megva­lósítani nem lehet, már csak költséges volta miatt sem. Ezért a legjobb meg­oldást azokban a szövetke­zetekben látjuk, ahol a szarvasmarha zöldtakar- mány-ellátását elsősorban jó legelők biztosításával szolgálják. A téli lédús ta- ’ armányel'átást pedig úgv oldják meg, hogy a közös gazdaságokban is több ta­karmányrépát termesztenek részesművelés útján. Á háztáji gazdaság egyik igen fontos rendelte­dbe az is, hogy a család saját fogyasztásán túl árut adjon a népgazdaságnak, ezáltal növelje a tag jöve­delmét. A reprezentatív felmérések a megyében 620 család átlagában azt mu­tatják, hogy 1967—68-as esztendőben a háztáji gaz­daságokból az évi árbevé­tel családonként 5—15 ezer forint között Ingadozott. A jövedelmek különbö­zősége érdekes összefüg­gésre hívja fel a figyel­met. Annál a közös gazda­ságnál, ahol az átlagosnál magasabb a szétosztott jö­vedelem, a háztájiból szár­mazó árbevétel is maga­sabb az átlagnál. A továb­bi tapasztalatok azt is Iga­zolják, hogy az új gazdasá­gi mechanizmus első évé­ben mintegy 6—10 száza­lékkal emelkedett ez az ár­bevétel. Befejezésül szeretném hangsúlyozni, hogy a ház­táji szerepével, lényegével szemben áll az áruterme­lő jelleg elsődleges han­goztatása. A mezőgazdasá­gi dolgozók, családok egész évi jövedelmében ennek csak kiegészítő szerepe le­het. A közös nagymértékű fejlődésével a háztáji je­lentősége fokozatosan csök­ken. Gátolná azonban nép­gazdaságunk erősödését, hn mesterségesen gyorsítanánk ezt a folyamatot. Bármi­lyen intézkedés, amelyik erre irányul, csökkentené a mezőgazdaságban az álta­lános termelési kedvet. Dr, Laczkó Tibor, a kiskunfélegyházi járási pártbizottság titkára Kétforintos szőlő A VILÁGPIACON folyó versenyben csakis a növek­vő hozamok és a csökke­nő önköltségek mellett áll­hatjuk meg helyünket. Vo­natkozik ez a mezőgazda- sági termelésre is. Több ki­váló szakemberre, gépre, épületre, vegyszerre, mű­trágyára van szükség év­ről évre. Ezek a legfonto­sabb feltételei a korszerű­sítésnek, amelyről elég gyakran esik szó napjaink­ban. A különböző fórumo­kon elhangzott javaslato­kat igyekeznek megvalósí­tani mezőgazdasági nagy­üzemeink. A párt- és ta­nácsvezetés a lehetőségek­hez mérten ehhez minden segítséget megad ugyanúgy, mint az egyéb intézmé­nyek. Az előbbrehaladás azon­ban lehetne gyorsabb is. Az elmúlt évtizedben meg­gyorsult a szakemberek képzése. Ma már a nagy­üzemek vezetői többségük­ben képesek a konszrű gaz­dálkodás megvalósítására. A gazdasági reform szin­tén elősegíti a mezőgazda­ság intenzív fejlesztésének gyorsítását, a technikai forradalom következetesebb végrehajtását. A GABONATERMESZ­TÉSBEN nagyrészt megva­lósítottuk a legkorszerűbb elveket. Másik fontos nö­vényünk a szőlő termeszté­se azonban nagyobbrészt még kisüzemi módon tör­ténik. Csaknem 80 ezer hold hagyományos szőlő- telepítés van, ahol még nem lehet alkalmazni a gé­peket és többek között ezért is drágán termelik a szőlőt, emiatt természetei sen a bor önköltsége is magas. A korszerű terme­lést csak a rekonstrukciós terv végrehajtásával tud­juk megoldani. Hogy a korszerű terme­tályának lakiteleki gazda­sága, ahol a dúsított tőzeg és nagyadagú műtrágyázás, valamint az öntözés hatá­sára olyan magas hazomo- kat értek el, hogy a nagy ráfordítások ellenére két forintba került egy kilo­gramm csemegeszőlő. A hagyományos szőlőtelepíté­seken olyan alacsony a ter­més, hogy többször felme­rül a kérdés, érdemes-e egyáltalán foglalkozni sző­lőműveléssel ilyen körül­mények között. 1960 óta mintegy 20 ezer katasztrá- lis hold ilyen, jóformán hasznavehetetlen szőlőt vágtak ki a megyében. EZERT figyelemre méltó a rekonstrukciós terv, amelynek végrehajtási elő­készületei most folynak. Természetesen a saját anya­gi erőforrások mellett ál­lami támogatásra is szük­ség lesz a nagyarányú fel­újításhoz. Korszerűsítésre vár a többi termelési ágazat is. Például a zöldségtermesz­tésben egyre nélkülözhetet­lenebbé válnak a palánta­nevelő házak. Az előirány­zott beruházások megvaló­sítása azonban igen lassan halad. Oka többségében a hitel folyósításának elma­radása. Az 1970-ig terve­zett húsz központi palán­tanevelőből eddig csak négy létesült és négy épí­tését kezdték meg. Napirenden van a ser­tés- és szarvasmarha-te­nyésztés korszerűsítése. A modem agro- és zootech- nika-módszerek elterjeszté­sében, népszerűsítésében sokat tehetnek a termelő- szövetkezetek területi szö­vetségei is. A NAGY beruházások­hoz p.ipn'oan a saját anya­gi erő mellett szükséges a földművelésügyi és a pénz­ügyi kormányzat nagyobb lés esetenként szinte tőre- 1 mértékű támogatása is. dékére csökkenti a költsé­geket, arra példa a Szőlé­szeti Kutató Intézet Kecs­keméten levő homoki osz­Enélkül ugyanis a fejlődés gyorsabb üteme nem való­sulhat meg. K. S. Huszonöt nagylétesítmény tervein dolgoznak az IPARTERV mérnökei külföld is mindinkább felfigyel. A többi között A budapesti IPARTERV számos kisebb megbízatása mellett 25 nagylétesítmény tervdokumentációján dol­gozik. Körülbelül nyolcmil- liárd forint értékű beruhá­zás terveit készítik el az intézet szakemberei. Ipar- telepítési politikánk új irá­nyai a rajzasztalokon is tükröződnek: szinte min­den dokumentáció a vidék­nek készül. Már tervezik az évi egy­millió hektoliter sört és 12 ezer tonna malátát előállító borsodi sörgyárkombi­nátot. Az új létesítmény 850 mil­lió forintba kerül, a ter­vek Mészöly András veze­tésével készülnek. Az or­szág egyik legnagyobb be­ruházása lesz a kistcrcnyci űj öntöde ahol évente 106 ezer ton­na öntvényt készíthetnek majd. Jellemző méreteire, hogy teljes beruházási költsége 4,5 milliárd fo­rintot tesz ki. Az IPARTERV mérnö­keinek rajzasztalain kör­vonalazódik a Magyar Rá­dió és Televízió új. a leg­modernebb technikai be­rendezésekkel és feLszere- 'ésev'’el ellátott székháza Is. Ez a budapesti intézet készíti a szovjet technoló­giával működő nagy ház­gyárak terveit is. Az IPAR­TERV rajzai alapján épült fel a győri és a miskolci házgyár, s jelenleg a szegedi és a debreceni házgyárat ter­vezik. A gyöngyösi hőerőmű, a székesfehérvári könnyű­fémmű, a debreceni és a szigetvári nagy teljesítmé­nyű konzervgyár, valamint a Tiszai Vegyikombinát új polietilén gyára mind-mind a vonalak és a formák e kitűnő komponistáinak fantáziája, számításai alap­ján valósulnak meg. Meg­kezdődött az intézetben az új 12 ezer nézőt befogadó nagy budapesti fedett sport- csarnok terveinek papírravetése is és nem kevésbé fontos hét nagy hűtőtároló tervdoku­mentációinak elkészítése. Ezek az egyenként négy­ezer tonna befogadóképes­ségű tárolók a Baki Álla­mi Gazdaságban, valamint Andráshidán, Hodászon, Kemecsén. Balkányban és Alagon létesülnek. A magyar ipari terve­zők munkásságára a Indiában vagongyár, Irakban, Szíriá­ban, a Szovjetunióban, Csehszlovákiában és Bul­gáriában korszerű, nagy­teljesítményű vasbetongyá­rak épültek, Kubában és Indiában pedig üveggyár kezdte meg működését az Intézet szakembereinek ter­vei alapján. Űjabban a Né­met Demokratikus Köztár­saság részére végeznek nagy értékű tervezési mun­kákat Most készül az úgynevezett univerzális iparosam ok, a jövő üzemi épülete. Nem­zetközi tapasztalat ugyanis, hogy egy ipari épület ál­talában 35 év alatt avul el, ugyanakkor a technológiák 3—5 évenként módosulnak, illetve változnak. A régi épületbe az új gépek be­szerelése mindig gondot okoz. Most a magyar ter­vezők által kialakítandó új, univerzális üzemcsar­nok lehetővé teszi, hogy — könnyű szerkezetei révén —, az igényeknek megfelelően íz üzemépületek szétszed­hetők és ismét összerak- hatók legyenek. N. L.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents