Petőfi Népe, 1969. február (24. évfolyam, 26-49. szám)

1969-02-14 / 37. szám

4. oldal 1969. február 14. péntek FAGYPONT ALATT A februári tél, a hófú­vások után csikorgó hide­get hozott, s immár na­pok óta makacsul a fagypont alatt maradt a hőmérő higanyszála. A nagy hideg, s az ehhez pá­rosuló erős szél a szabad­ban dolgozó emberek szá­mára rendkívüli megterhe­lést jelent, hiszen munká­jukat éppen úgy el kell végezni, mintha kellemes lenne az időjárás. A pályamunkás A MÁV kecskeméti ál­lomása hatvanhárom vál­tójának, jó néhány kitérő­jének tisztítását, karban­tartását bízták Pintér Tibor élőmunkáéra és brigádjá­ra. Hiába a bunda, a me­leg csizma — 8 és fél órát a szabadban, a metsző szél­ben eltölteni, nem tréfado­log. — Atfázunk a hidegben, de a munkát nem hagyhat­juk abba, hiszen a vona­toknak közlekedniük kell — mondta Pintér Tibor. — A legnehezebb ilyenkor a váltók jégtelenítése, eh­hez nem elég a lapát, a seprű, ide már csákány kell. Nem is volt fennaka­dás, a váltók mindig jól működtek, mert ha szük­séges volt, naponta kétszer is megtisztogattuk. A gépkísérő A vágányok között, a gu­ruló vagonok közé belépni nyáron is rendkívül veszé­lyes, de télen, amikor csú­szik a pálya, ez a veszély még fokozódik. Olajos Ist­ván azt tartja, nem sza­bad a vagonok közé bújni, amíg azok meg nem áll­nak. — Személy- és tehervo­natok összeállítása a dol­gom. Ilyenkor a vagonok kapcsai a hidegtől szinte sütik az ember markát, de sem ezt, sem a tömlők összekapcsolását kesztyű­ben nem lehet elvégezni. Nem panaszképpen mon­dom, de tízórás kintlét után minden porcikánk fázik. A műszak végére az olaj, a korom nemcsak a ruhánk­ra, az arcunkra is rá­fagy Az autóbusz« vezető A kecskeméti 1-es autó­busz a leghosszabb útvo­nalon közlekedik. Pogány László, az Ikarusz 55-ös- sel reggel 5 órakor 13 fo­kos hidegben indul. — Jegesek az utak — | mondja —, ilyenkor nem lehet fékezni. A bal lábam a műszak végére teljesen elzsibbad, ugyanis a ten­gelykapcsolót több ezerszer kell kinyomni, hogy a mo­tor erejével fékezhessek. Nem könnyű Pogány | László dolga, de hogy ki­váló gépkocsivezető, azt bizonyítja: 16 éve dolgozik az AKÖV-néL Az épületbontó A régi Don-kanyar fo­gyatkozó épületeinél Krá- lik Pál, a ladánybenei Er­dei Tszcs egyik gazdája balta fokával tisztogatja meg a téglát a keményre száradt habarcstól. Kezét vörösre csípte a hideg, en­nek ellenére jókedvűen vá­laszolt a kérdésre. — Ügy dolgozunk, hogy ne fázzunk. Ha nagyon hi­deg van, bemegyünk a kö­zeli melegedőbe, ahol min­dig akad néhány korty for­ró tea. Csak az a baj, hogy rum nincs benne — veti oda tréfásan, s eközben egy pillanatra sem áll kezében a munka. — Csinálni kell, mert nem lesz meg a napi nyolcvan forint. kellett a veszélyre figyel­meztetnem. A nyolcórás szolgálatból mindössze fél­órát töltök melegedéssel, a váltásig van még néhány órám... Gémes Gábor Gondolatok a köszönésről Ahogy az idő halad, úgy változik a köszönések módja, divatja. Amikor gyermek vol­tam, a jó napot járta, mert úgy gondoltuk, egy jó napnál szebbet, jobbat nem kívánha­tunk egymásnak. Figyelem a fiatalokat, most úgy köszönnek egymásnak, hogy szia, pedig nem sziu-in- diánok, meg kutyás változat­ban úgy, hogy csau! Ezeket eddig megmosolyogtam, de a napokban Pesten voltam és A rendőr Nagy Imre rendőr tize­des: — A hideg, a jéggel bo­rított utak súlyos balese­tek forrásai lehetnek. Ezért nemcsak a közrendre, ha­nem az emberek biztonsá­gára is ügyelünk járőr- szolgálatunk alatt. A gya­logosok, hogy mielőbb me­leg helyre érjenek, körül­tekintés nélkül száladnak át az úttesten. Ma a Sza­badság téren sok embert Újjáépítés Répcelakon A Szénsav-termelő Válla­lat répcelaki gyáregységé­ben január 2-án történi robbanást követően gyors ütemben megkezdték a gyár helyreállítását Az újjáépítésben 12 vállala' vesz részt. A romokat mái eltakarították az építők a megsérült kazánházom és laboratóriumon dolgoznak A felső kép a súlyosan megsérült kazánház hely­reállításáról készült Jobb oldali képünkön: Speciális brigád ultrahang­gal átvizsgálja a gyár va­lamennyi műszaki beren­dezéseit (MTI-foto — Kovács Sándor felvétele.) Űj könyvek a könyvhónapra hallottam, hogy egy fiú így kiáltott egy lánynak: „Kolom- polom!’” Sokáig spekuláltam, mire rájöttem, hogy ez mit jelent: A kolomp valamikor a vezérürü nyakán lógott, hang­ját követte a többi birka. Ez a fiú egy főkolompos volt, akit tanácsos követni! Én annak örülök, ha a régi, jól bevált módon köszöntenek: jó napot, jó estét! Akár fia­talok, akár idősebbek. A hetvenéves: Lakos László Szalkszentmárton Gyors, pontos, megbízható Ez a felirat olvasható a Kis­kunfélegyházi GELKA-szerviz- ben. Én viszont azt mondom, egyik szó sem jellemzi mun­kájukat! Vásároltam egy tv-készülé- ket, amely sajnos, a garanciá­lis idő alatt legalább tizenöt­ször elromlott. A GELKA-t hívtam. A tizenötödik alka­lommal a szerelő ezt mondta: ha ismét rossz lesz, ütögessék. De a legjobb lenne, ha rend­szeresítenének egy pálcát, hogy mindig kéznél legyen. Ezzel elment és elvitte a garancia- levél utolsó szeletkéjét. A készülék ismét elromlott. Karácsony előtt telefonon, sze­mélyesen kértem, hogy küld­jenek szerelőt. A válasz hatá­rozott volt és elutasító: „Az önök körzetéhez tartozó sze­relő szabadságon van, mi pe­dig karácsonykor nem dolgo­zunk”. Így az egész karácsony tv-nézés nélkül telt el. Sajnos, a december elején vásárolt rádiónk is elromlott, és amikor hosszas várakozás után kijött a szerelő, az is­mert tanács hangzott el: ha recseg, vagy zúg a készülék, ütögessük az oldalát. Már há­rom hete is elmúlt, hogy is­mételten kihívtuk a GELKA szerelőjét és várjuk egyre fo­gyó türelemmel a garanciális időn belüL Vagy lehet, hogy csak utána jönnek? Szeretném tudni: „Gyors, pontos és megbízható” az a szerelő, aki ilyen lassan jön és ilyen furcsa tanácsokat ad. EL Józsefné, Kiskunfélegyháza, Kálvária 16. (A Kiskunfélegyházi GELKA- szervizt eddig jóhíréről ismer­tük, de a szerelő szakember tanácsát mi is furcsának ta­láljuk. A szerviz válaszának — természetesen — helyt adunk. Szerk.) Árpa és kavics Február 6-án 1122-es bolt­ban vásároltam 4 kilogramm árpát. Láttam, hogy nagyon szemetes, piszkos, de magam is csodálkoztam, amikor átszi- tálás után kiderült, hogy a ki­logrammonként 3,80 forintért vásárolt 4 kilogramm árpából 95 deka föld és kavics. Nem tudom, hogyan kerül­het ilyen áru kereskedelmi forgalomba? Ha pedig nincs rendes, tiszta árpa, akkor a szemetes, kavicsos változatot miért nem adják olcsóbban? Törő József Kecskemét Több nagysikerű mező- gazdasági könyv jelent meg a napokban, örösi Pál Zol­tán; Méhek között című könyve immáron hetedik kiadást ért meg. A szerző nevét minden méhészkedő ismeri hazánkban, számta­lan érdekes, hasznos méhé­szeti tanulmány szerzője. A Mezőgazdasági Kiadó által megjelentetett szakkönyv hét kiadásának összpél- dányszáma eléri a 60 ezret. Mit nyújt a hetedik ki­adás? Bővült a könyvben a tenyésztéssel és az anyane­veléssel foglalkozó fejezet, de a szerző a könyvnek minden fontosabb fejezetét átdolgozta, hiszen szüksé­ges volt az új kutatási ered­mények közlése is. A kezdő méhésztől a kutatóig min­denki részletes útmutatást talál a könyvben, amely élvezetes, olvasmányos stí­lusa mellett szakmailag rendkívül igényes. Ismeret- terjesztő műnek is bátran nevezhetjük. Azok számára, akik most kezdenek mé- hészkedni, a könyv ötletes képek százaival ismerteti a különböző gyakorlati fogá­sokat. A magyar paprika világ­hírnek örvend, nemcsak hazánkban, külföldön is népszerű a zamatok király­nője. Ezzel magyarázható az is, hogy Angeli Lambert könyve a paprikatermesz­tésről most jelent meg ne­gyedik, bővített kiadásban a Mezőgazdasági Kiadó gondozásában. A szerző ed­digi műveiben, s ennek a műnek régebbi kiadásai­ban is főleg az étkezési paprika termesztésével fog­lalkozott. Most megtaláljuk a könyvben a fűszerpapri­ka termesztésének ismerte­tését is. A gladiólusz, vagy ahogy magyarosan nevezik, kard­virág, színekben és árnya­latokban egyik leggazda­gabb virágunk. Nemesíté­sével hazánkban már négy­száz évvel ezelőtt is fog­lalkoztak. Akkoriban mezei dárdácska, majd később madárliliom néven emle­gették. Azóta népszerű, mióta Dél-Afrikából új faj­ta került Európába. Sípos Eleknek a gladióluszról írt könyve a virág termeszté­sének titkaiba avatja be az olvasót. Nagy hasznát veszik a könyvecskének a nagyüzemi kertészek is. Aki azt akarja, hogy a kertben örömét lelje, is­mernie kell a növények biológiáját, fiziológiáját Ehhez nyújt segítséget Zatykó Lajos—Z. Draskóczi Erzsébet „Nagy öröm a kis­kert!” című könyve. Meg­ismerteti az olvasót a kor­szerű virág-, fa- és kony- hanövény-kertészeti eljárá­sokkal, közérthető, világos, élvezetes stílusban. Hogyan kell jövedelmező melléküzemágat szervezni, és vezetni? Erre ad vá­laszt könyvében dr. Szőke Albert, aki a gyakorlati munkát jól ismerő közgaz­dász szemével látja a ten­nivalókat A kötet központi témája természetesen a jövedelmezőség. Napjaink­ban megoldandó problémá­kat világít meg a „Mellék­üzemágak szervezése, veze­tése, elemzése” című kö­tet, amely a Magyar Mező- gazdaság Szakkönyvtára sorozatban Jelent meg, és 2500-as példányszáma ugyancsak kevésnek tűnik. Sreten Vukanic „Kukori- catermesztés egyszeres ke- resztezésű hibridekkel” c. könyve a jugoszláv szak­emberek világszerte szen­zációszámba menő eredmé­nyei mögé ad betekintést. ötvenkét részleg, 19 szakma A Szegedi Járási Általá­nos Ktsz Sándorfalván bő­víti tevékenységét. Szege­den és környékén 52 rész­lege 19 szakmában szolgál­ja a lakosságot Űjabb betontermékeket gyárt családi házak építé­séhez. Betongyűrűk, kémé­nyek ajtókeretek készülnek évi 4 millió forint érték­ben. A vágóhidak hulla­dékanyagából szappant főznek ütmeknek. A lakos­ság számára hagyományos módon zsírbegyűjtő cserélő tevékenységgel juttatnak háziszappant, de kívánság­ra szappan helyett szap- panpehelyt is cserélnek. Csongrád megyei Hírlap Kórusfesztivál Veszprémben Júniusban a megyeszék­hely egy-két naora gyer­mekváros lesz. Több száz fiú és leány érkezik ven­dégségbe Veszprémbe. A Magyar Úttörők Szövetsé­gének Országos Elnöksége ugyanis itt rendezi meg az országos úttörőnagykórus- fesztivált. A kórusokat az Úttörő Szövetség Elnöksé­ge hívja meg, s azok ve­hetnek részt a fesztiválon, akik a kulturális szemlén arany oklevelet nyernek, vagy akik a megyei (buda­pesti) bírálóbizottságok ér­tékelése szerint a legjobb munkát végzik. Napló Fiatal lányok fóruma A Diósgyőri Gépgyárban a nőbizotteág, a KISZ és a szakszervezet kezdeménye­zésére tavaly szervezték meg a fiatal lányok fóru­mát. Célja, hogy az érett­ségizett, illetve a nyolc általánost végzett, s a gyárban nyolc-hat órás munkaidőben dolgozó fia­tal lányokat összefogja, se­gítsen nekik megtalálni munkájukban a szépséget és az értelmet. Emellett a fórum természetesen szó­rakozást is nyújt, játékos versenyeivel, vidám klub­délutánjaival. Északm agyarország Dilt Jockey és társai Űj népművelési formá­val kísérletezünk — mond­ja Bállá Gábor Tamás, a Jászberényi Déryné Műve­lődési Központ igazgatója. A napokban volt a pre­mierje a szép (és értelmet­len) nevű klubnak. Mint­egy 120 tánczenerajongó fogadta és újráztatta lel­kesen a hírneves Európa- zenekar kitűnően Lntonált számait. Negyvenen jelentkez­tek a klubba, amely­nek programján a kéthe­tente ismétlődő tánczene­kari produkció mellett ze­netörténeti előadások is szerepelnek. A nagyközön­ségnek pantominestet ren­dezünk Köllő Miklóssal és a Dominó-együttessel. A Minerva klub tagjainak dr. Király István pszichológus tart előadást február 21-én a spiritizmusról. A jászsá­gi irodalmi alkotókörben pedig Czine Mihály iroda­lomtörténészt látjuk vendé­gül február 19-én. Szolnok megyei Néplap A megyei lapok írják.

Next

/
Thumbnails
Contents