Petőfi Népe, 1969. február (24. évfolyam, 26-49. szám)

1969-02-13 / 36. szám

1969. február 13. csütörtök 3 oldal Sikeres próbálkozások Kevés gazdaságban tör­tént egy év alatt annyi kedvező változás, mint a kiskunfélegyházi Bem Jó­zsef Termelőszövetkezei­ben. Pedig a 3200 holdnyi területből csak 400 a kö­zepesen kötött talaj, a töb­bi homok. Nehéz küzde­lem folyik itt tehát a ter­mészettel. a mostoha körül­ményekkel. — Az elmúlt esztendő a fordulat éve volt nálunk — mondogatják elégedetten a tagok. — Sokat léptünk előre, többet, mint a? elő­ző időben bármikor. Triticale és dohány Hajdú Gyula, aki 1963­ban főagronómusként kezd­te, majd az elmúlt év áp­rilisában elnökké válasz­tották így jellemzi az el­múlt esztendőt: — A száz hold szőlő és az ugyanennyi gyümölcsös csak kis része a homokte­rületnek. Hasonlóképpen a 75 holdas cellulóznyár-te- lepítésünk, amelyhez az idén 70 és jövőre újabb 80 hold társul. Fő gondunk az összes homokterület le­hető leggazdaságosabb hasznosítása. Sok töpren­gést okoz ez a vezetőknek. Elhatároztuk, hogy a lehe­tőségekhez mérten éssze­rűbben gazdálkodunk és át­alakítjuk a vetésszerke­zetet. Rozs helyett foko­zatosan triticalet vetünk. Tavaly 35 holdon arattuk, az idén már 204 holdról fogjuk betakarítani. A jobb homokon 18 mázsát ho­zott holdanként az új ga­bona. Még a gyengébb te­rületeken is 10 mázsa kö­rül adott. Ugyanakkor a rozs a silány homokon nem éri el az 5 mázsát holdan­ként. Másik főnövényünk a do-' hány, amit cukorrépa he­lyett vetünk. 1964-ben még 24 holdunk volt csak a füstölni valóból, tavaly már 164 holdról szedtük. Sike­res próbálkozásunk volt a zöldborsó is 160 holdon, amely hatezer mázsa szálas takarmányt is adott. Öntözött legelő Az idén új feladatokat tűztek ki. Elsősorban a ta­karmánytermesztés növelé­sét, valamint az állatte­nyésztés fejlesztését. — A legelők hasznosítá­sát nagyon fontosnak tart­juk. Az idén könnyebb lesz a helyzetünk, mert kutat fúra ttunk és 80—10C hold legelőt tudunk öntözni, legalább 200 milliméter mesterséges csapadékkal látjuk el. Együttműködünk a Gödöllői Agrártudományi Egyetem professzoraival a hozamok növelése érdeké­ben. Mesterséges gyeptele­pítéssel javítjuk a szálasta- karmány-ellátást. Tanul­mányozzuk a fejlett állat- tenyésztő országok mód­szereit és tavasztól őszig nem istállózzuk a jószágo­kat, hanem a szabad le­gelőn tartjuk. Az állattenyésztés fej­lesztése létkérdés számunk­ra azért is, mert a silány homokterületeinken nem tudjuk a talajerőpótlást megoldani. Kétszer annyi szerves trágya kellene, mint amennyi rendelke­zésünkre áll. Sikeres kezdeményezés az a tsz-közi gépjavító üzem. amelyet a Bem Tsz vezetősége szorgalmazott a Kiskunság és a Zö’d Me­ző Termelőszövetkezettel ka^tve. Szp'"’''! kő­ktsz-szel kézi szerszámok gyártására, a Ferroglóbusz- szal 600 ezer forintos meg­állapodásra került sor nem­rég. Ezenkívül más üze­mekkel is kapcsolatban vannak. A legnagyobb „slá­ger” azonban az SZK—3-as kombájnok átalakítása si­lózó berendezésekké. Köz­ismert, hogy nincs elegen­dő ilyen gép az ország nagyüzemeiben, a megle­vők teljesítményét is nö­velni kellene. Nos, a Bem Tsz vezető szakemberei együttműködve más üze­mekkel olyan teljesítmé­nyű silózót készítettek — tavaly már ki is próbálták —, amelynek teljesítménye kétszerese a jelenlegi be­rendezéseknek. Az idén 30 darabot készítenek belőle az ország különböző me­zőgazdasági nagyüzemei részére. A gépjavító téli elfog­laltságot jelent, vagyis a traktorosoknak, gépészek­nek folyAmato6 foglalkoz­tatást. Együtt a tagsággal Beszélgetésünk végén az elnök elgondolkozva mond­ja: — A sok erőfeszítésnek van némi eredménye. 1967- ben 13 440, az elmúlt esz­tendőben pedig 14 200 fo­rint volt az egv tagra jutó jövedelem a közösből. A bruttó termelési érték 1967-ben 13 millió, tavaly már 19 millió forint volt. Ez mutatja, hogy próbál­kozásaink sikerrel jártak. Természetesen mindezt a vezetőség csak úgy tudta megoldani, hogy mellé állt a tagság. Nélkülük nem ju­tottunk volna előbbre. Mindent részletesen megbe­szélünk a gazdákkal. Az a véleményünk, hogy ha ők elfogadják javaslatainkat, az már önmagában fél si­ker. K. S. N egyedmillió hagyatéki ügy sorsa Az elmúlt esztendőben minden községben a törvé­nyes előírások szerint tisz­tázták a termelőszövetke­zetek használatában levő földek tulajdonjogi kérdé­Próbafúrás a laMériumlan Geológiai kutatófúrások előtt, kőolaj- és földgázlelő­helyek keresésekor pontosan meghatározzák a kőzetke­ménységet, hogy a megfelelő keménységű fúrófejekkel cs gépteljesítménnyel kezdhessék meg a munkát. A ha­gyományos laboratóriumi berendezésekben csak szabá­lyosan vágott kőkockák vagy hengerek helyezhetők el Két szovjet mérnök most olyan készüléket tervezett, amely bármilyen alakú kőzetmintán elvégzi a szüksé­ges méréseket. A PER—3 típusú berendezés rögtön pa­pírra jegyzi a próbafúrás során változó fúróerőt, a fú­rófej forgási sebességét, így pontos tájékoztatást ad a kutatófúrás elvégzéséhez szükséges műszaki adatokról. fürdőkád — de még mindig kérés A jayár főmérnökének tájékoztatója töttek A fürdőkád gyakran sze­repel a hiánycikkek listá­ján. Megyénk számára az első negyedévre mindössze 500 hazai gyártmányt sike­rült beszerezni a Bács.— Szolnok megyei Vas- és Műszaki Nagykereskedelmi Vállalatnak. A tavalyi ha­sonló időszakban ennek csak a fele került szabad­kereskedelmi forgalomba nálunk. Külföldi vállala­tokkal ugyancsak tárgyal­nak, hogy import fürdő­kádakkal elégíthessék ki a keresletet. A magyar fürdőkádakat a Lampart Zománcipari Művek kecskeméti gyárá­ban készítik. Immár a két­milliomodik példányon is túl vannak a fennállásuk óta. Szabó Lajos főmérnök válaszolt arra a kérdésre, hogy mit várhatunk az idei évben. Számoljunk csak! — Még mindig nagyon nehéz a hazai és a külföldi igényeket egyidejűleg ki­elégíteni. Kézi gyártással 106 ezer fürdőkád volt az a mennyiség, amit a leg­jobb esetben egy esztendő­ben el tudtunk érni. Ta­valy — az egymillió dollá­ros gépsor munkába állí­tásával — áttértünk a fej­lett. valóban nagyüzemi gyártásra, s 70 százalékkal emelkedett a terme'ésünk Az e'múlt évben 80 ezer szegedi kovács kádat exportáltunk, mivel a népgazdaságnak szüksé­ge van a devizára. A fenn­maradó mennyiségből — levonva az állami lakás- építési program szükségle­tét (kb 86 ezer) — mintegy nyolcezret vásárolhatott meg a lakosság az üzletek­ben. — Az idei gazdasági év kezdetére elsajátították a munkások az új berendezé­sek kezelésének, karban­tartásának fogásait és mó­dosítjuk, továbbfejlesztjük a gépi eljárásokat is. A tervünkben már 200 ezer fürdőkád készítése szere­pel. Ennek több mint 50 százalékát külföldre szál­lítjuk. Az ország határain belül 98 ezer kád marad, amiből 80 ezret az állami lakásépítkezések Igényel­nek. Tehát a tavalyinál tíz­ezerrel több. összesen 18 ezer kád jut a kiskereske­delmi üzletekbe. Az üzletemberek szerint a belföldi piacon egy­két éven belül kiegyenlí­tődik a kereslet és kí­nálat aránytalansága. Hogyan készülnek fel er­re az időszakra? — A fürdőkád elsősor­ban higiéniai cikk. de kül­leme. formája, felületének simasága, illetve színe sem mellékes. Az idén már 30 százalék körü'i mennyiség­ben gvártunk kék. zö'd. sárga és rózsaszínű káda kát — a tavaivi 1 száza­lékkal szemben. Elképzel»-. selnk között újabban, pasz­tell szürke fürdőkád gyár­tása is szerepel. A színek­re vonatkozó elképzelésein­ket összehangoljuk a hód­mezővásárhelyi és a bu­dapesti fajanszgyárak ter­veivel. Ezeken a helyeken ugyanis színes fürdőszoba- csempéket készítenek. Kí­sérleteket végzünk a labo­ratóriumunkban. hogy sa­ját színskálával állhassunk elő. Ezekből a változatok­ból a második negyedévben — keresletfelmérő jelleg­gel — egyelőre százas szé­riákat gyártunk. Ugyancsak kísérletképpen úgyneve­zett anatómiai kádakat ter­vezünk. amelvek az embe­ri test formáját követik. A fürdőkád öble fokozatosan keskenyedik, a szarkofág alakjához hasonlít. Ezen­kívül áttérünk a paraboli­kus ívekből kialakított for­mák gyártására. A termé­kek így tetszetősebbek, mi­vel ezzel a módszerrel eny­hébbekké válnak a perem illetve az oldalfal vonalai. — Akad-e olyan ajánlata az igényesebb lakásbe- rendezők számára, am* egy harmonikus összha­tású fürdőszobát teremt? — Például: sárga fürdő­kád és mosdó, borvörös ''semne. illetve fekete-fe­hér kí'kockás padlóburko- 1 at. Vagy: ugyanilyen pa­dozat kék fürdőkáddal mosdóval és sárga csem­pékkel. H. F. seit. A munka során nem várt mértékben jelentke­zett egy érdekes probléma. Kiderült, hogy Magyar- országon elképesztően ma­gas a rendezetlen örökösö­dési ügyek száma. A ter­melőszövetkezetek haszná­latában 590 ezer hold olyan terület van, amelynek tu­lajdonosa meghalt, de a hagyatékkal kapcsolatos el­járást még nem folytatták le. A tulajdonjog tisztázá­sára nem kevesebb, mint 250 ezer esetben kell eljá­rást indítani. Negyven esztendő alatt A szám szinte hihetetle­nül magas. Csupán akkor értjük meg, ha arra gon­dolunk, hogy már a hábo­rú előtti években is gyak­ran elhanyagolták az örö­kös személyének jogi tisz­tázását, mivel ilyenkor je­lentős összegű illetéket kellett fizetni. Az ötvenes években azután a beszol- gáltatási kötelezettségre va­ló tekintettel az örökösök szinte elbújtak a tulajdon­jog tisztázása elől. A hat­vanas években pedig azért nem igyekeztek rendezni ezt az ügyet, mert a föld egyébként is a tsz-ben volt, a tulajdonjog meg­szerzése lényeges előnnyel nem járt. Így szaporodott össze — mintegy 40 esz­tendő alatt — a negyed- millió ügy. Most azonban nem lehet tovább halogatni a rende­zést. A tsz-ek használatá­ban lévő földek tulajdon­jogát mindenképpen tisz­tázni kell. Erre a munká­ra valóságos haditerv ké­szült, az igazságügyminisz­ter a gyorsításra külön belső határozatot és nyil­vános rendeletet hozott. Mi történik tehát? A már tavaly összeállí­tott jegyzékekből kiválo­gatják a rendezetlen ügye­ket. Ahol a tulajdonos meg­halt, ott a tanács behívat­ja az örökösöket és elké­szítik az úgynevezett ha­gyatéki leltárt, tehát tisz­tázzák, hogy ki halt meg. ml a hagyaték és ezt ki örökli. Ezt a munkát, ismé­teljük, a tanács végzi a hivatalból. Külön jelentke­zésre legfeljebb akkor van szükség, ha a hagyatéki ügy valami módon elsik­kadt volna. A hagytéki leltár elkészí­tése után az ügyintézés út­ja kétfelé ágazik. Ameny- nyiben az örökségben olyan lávák is találhatók, ame­lyek nem állnak a tsz használatában, akkor eze­ket a vagyontárgvakat a régi, megszokott úton ve­hetik birtokukba az örökö­sök. A tsz használatában álló ’avakra azonban a napok­ban kiadott 2'1969. ÍT. 21.) t. M. számú rendelet vo­natkozik. A hagvatéki lel­tárt a tanács uevnncsak hi­vatalból megküldi a köz­jegyzőnek. A köziegvző nem hívat be senkit, tár­gyalást nem tart. hanem ugyancsak hivatalból be­szerzi a szükséges adatokat *s tárgyalás nélkül birtok­ba adta az örvösöknek a baava+éVot. Erről mindenki értesítést kap. Fellebbezés IS napon belül Ha valaki a köziegvző5 ntározntot sérelmesnek ta ’ái*a. akbor 15 nano- H»ir,> fellebbezhet. A fellebbe­zést a bíróság vizsgálja fe­lül és vagy elutasítja, te­hát érvényben tartja as eredeti határozatot, vagy pedig új eljárásra utasítja a közjegyzőt. Ebben az esetben már tárgyalást is kell tartani. Amennyiben ilyen tárgyalásra kerül sor, akkor az örökösök az örök­ség értékének 2 százalékát fizetik hagyatéki eljárási illeték címén. Egyébként az egész eljárás illeték- mentes. Tehát a tsz hasz­nálatában álló föld örök­lése után fizetni csak ak­kor kell, ha vitára, felleb­bezésre, vagyis tárgyalásra kerül sor. A jogerős határozat után Ha a határozat jogerőre emelkedett, azt megkapja a földhivatal, a telekkönyv és a termelőszövetkezet is. Amennyiben az örökös tsz- tag, egyszerűen annyi tör­ténik. hogy ezután az örö­költ terület után is kap földjáradékot. Ha nem tsz- tag, az eljárás bonyolul­tabb. Ilyenkor a tsz felszó­lítást küld az illetőnek. A nem tsz-tag örökös három hónapon belül kérheti fel­vételét a termelőszövetke­zetbe. Abban az esetben, ha felveszik, az örökölt föld a tulajdonában marad és utána föl diára dákot kap. Ha nem veszik fel, akkor legfeljebb egyes kivételes esetekben — például ha­szonélvezet címén - ma­radhat magántulajdonban a föld. Általában azonban ugyanúgy megváltás alá kerül, mint a többi nem tsz-tag földtulajdonosok te­rülete. Egyet kell megje­gyezni: az örökösödési el­járás a mentesítési kére­lem szempontjából halasz­tást jelent. Mentesítési ké­relmet csak tavaly decem­ber 31-ig lehetett beadni, de ha valaki most örököl a tsz használatában álló föl­det és erre jogcíme van, akkor kérhet mentesítést, azaz személy! földtulaj­dont. Ismételjük azonban, mindezekre a kivétele*, gyorsított intézkedésekre a termelőszövet,''ezfek hasz­nálatában levő földek ese­tében kerül sor. Az igazságügyi annará- tus esvébként rendkívüli erőfeszítéssel igyekszik a nenvedmilliónvi 0®vet mi- e’őbb rendezni. Közjegy­zői munkát fognak végez­ni mindazok a bírák, aki­ket egvéb munkáink alól mentesíteni lehet. Az lgaz- ságügyminiszter a lebonvo- Iftásra február 1-től számí­tott hat hónanot engedé­lyezett. a bírák azonban megkísérlik, hogv a nagy­tömegű munkával előbb végezzenek. F. B. Védik a vadállományt Az 50—60 centiméteres hótakaró nehezíti az álla­tok közlekedését a Gemen- ci Állami Erdő- és Vad- gazdaság rezervátumaiban. A kiterjedt Duna menti er­dőkben lánctalpas trakto­rok nyitnak csapásokat, s teherautók szállítják a ta­karmányt az etetőhelvekre. '■egtöbbet az apróvadak -zenvednek. De hóba ful- 'sdmk és megfagytak az újszülött vadmalacok is.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents