Petőfi Népe, 1969. február (24. évfolyam, 26-49. szám)
1969-02-13 / 36. szám
i. oldal 1969. február 13. csütörtök A telefontól a telefaxig A kép útja az eseménytől az olvasóhoz A képrögzítőbe épített telefonon a londoni diszpécser jelentkezik: „Adom a vonalat Moszkvának!” — mondja, és máris konferálja a kép tartalmát A tekercs útiára indul, s a vonalkákból körülbelül 13 perc alatt kialakul a kép.” Bizonyára feltűnt az olvasóknak, hogy hónapok óta valamennyi megyei lapunkban, de különösen a képtávíróval rendelkezőknél megnövekedett a világ legfrisebb, legizgalmasabb eseményeiről készült fotók száma. Mindazok a képek, amelyek a Telefoto — AP —MTI—KS jelzéssel jelennek meg a lapban, az említett módon — a tengerentúlról tenger alatti kábelen, az európai kontinens különböző pontjairól pedig vonalon — érkeznek Fél évvel ezelőtt a Központi Sajtószolgálat a megyei napilapok megbízásából bérbe vette az Associated Press képügynökség faximile típusú képrögzítőjét, a telefaxot. Ezen a készüléken a London—Párizs—Frankfurt—Zürich— Bécs vonalon keresztül jutnak a képek — naponta mintegy hatvan —■ Budapestre. az MTl-n keresztül a Központi Sajtószolgálathoz. A megyei lapok és a világ képügynökségei A Központi Sajtószolgálat ezekből, továbbá a Foto International és a UPI- képügynökségek kollekciójából válogatja össze a megyei lapok számára a külföldi fotók választékát. A képek egy része, különösen azok, /amelyek éjszaka, vagy a délelőtti órákban érkeznek, gyorspostával jutnak a szerkesztőségekbe, a késő délután érkezők pedig — legyenek azok hazaiak vagy külföldiek — kép távírón. A tervek szerint a már képtávíróval ellátott nyolc szerkesztőségen kívül ebben az esztendőben további megyei lapoknál — közöttük a Petőfi Népe szerkesztőségében is felszerelik a képtávíró-berende- zést. Ez pedig a szerkesztőségek technikai korszerűsítésének egyik rendkívül fontos eleme, hiszen ezáltal a megyei lapok bekapcsolódnak a világ nagy képügynökségeinek vérkeringésébe. A korszerűségnek fő jellemzője a sajtóban a frisseség. Megyei újságjainknak sem elegendő tehát csak telexgépeikkel bekapcsolódniuk a világeseményekről tudósító, a hírek ezreit ontó hírügynökségek hálózatába: mindehhez ma már szorosan hozzátartozik az események gyors képi illusztrálása is. Ezt a célt szolgálja a -képtávíró. a telefax. A korszerű laoszerkesz- tést néhány évtizeddel ezelőtt a többi között a telefon. később a telex jelentette. Ma azonban a 2—3 percen belül jó minőségű, előhívott képet adó modern riportergép segítségévek a korszerűen felszerelt szerkesztőségek és nyomdák már biztosítani tudják, hogy egy-egy eseményről készült felvétel után 20 perc múlva induljon a rotációs gép. A riportergépkocsi, mint egy mozgó laboratórium. képtávíróadóval van felszerelve. amely egyenesen a gyorsmaró klisográfnak továbbítja a képet és így biztosítja, hogy 20 perc múltán már tízezerszámra onthatják a körforgó gépek a legfrissebb eseményekről képben is tájékoztató újságot. Megyei napilapjaink ugyan ettől még messze vannak, de hogy ezt elérjék, már tettek egy lépést, mi több. jelentős lépést Űj kollégák A mai szerkesztőségben az újságírók, szerkesztők, gépírók mellett telexkezelők is dolgoznak. Azonban a szerkesztőségi technika természetesen színelemekre bontva. A kéneket most már a megyei lapok szerkesztőségeibe kell eljuttatni. Ez pedig úgy történik, hogy a Központi Sajtószolgálat és valamennyi képtávíróvai rendelkező megyei lap szerkesztősége egy időben postai telefonvonalon — erősítő közbeiktatásával — kapcsolatot létesít. A központban a matt papírszalagon érkezett képeket reprodukálják és a reprodukált fényes képet egy Neva-rendszerű szovjet adóberendezés hengerére erősítik. A képet „Halló, szerkesztőségek! Indul az adás!” — hangzik fel a készülékben a pesti diszpécser hangja —, s az adóhenger útjára induL (Gámán Gábor felvétele.) továbbfejlesztésével ugyanilyen természetes lesz a fehérköpenyes híradástechnikus, vagy a káptávíróhá- lózat központjában a híradástechnikai mérnök. A tévé és a rádió gyorsütemű fejlődése a lapkészítésben is változást eredményezett. A legfrissebb híranyag-továbbításban a napi sajtó nyilván nem versenyezhet a televízióval és a rádióval. A rádiózás és televíziózás általános elterjedése mégsem csökkentette az újságolvasók számát, sőt. különösen vidéken, növelte. Ebben az összefüggésben tehát jogos igény a sajtóval szemben, hogy az események hátterét, összefüggéseit mélyrehatóan magyarázza. s a megnövekedett vizuális igényt is jól válogatott érdekes ese- ményfotókkal elégítse ki. Hogyan születik a telefoto? A képrögzítő automatikus készülék, s nem igényli, hogy a kezelőszemélyzet állandóan figyelemmel kísérje; így éjjel is működik. A faximile típusú képrögzítőt olyan képek vételére tervezték, amelyek telefonvonalon (megfelelő átalakítás esetén rádión) vett jeleket használhat fel. A gépben egy nagy tisztaságú acélíróél és forgócsavar között egy elektroérzékeny papír halad, állandó sebességgel. A csavarvonal érintkező pontján áram folyik a papíron keresztül, s így kémiai reakció jön létre, ami a papírt elszínezi. Ennek az elszíneződésnek a mértéke az áram nagyságától függ; az áram nagyságát pedig a vonalon vett jel vezérli. Tehát a csavarvonal forgása és a papír mozgása együttesen hozzák létre a metszéspontok eredményeként a papíron a vízszintes sorokat. Vagyis ahol az áram keresztülfolyik, egy jel jön létre és így épül fel a kép. A gép egyébként színes fotók továbbítására is alkalmas, megvilágítják, s a különböző tónusértékekről visszaverődő fényt egy fotocellára irányítják, a fotocellára eső változó fényerő azután váltakozó erősségű elektromos jeleket kelt. Az így nyert jeleket pedig telefon- vonalon továbbítják. A technikának, a szerkesztőségi munkában is mind nagyobb szerepe lesz. A század eleji szerkesztőségben elegendő feltétel volt a gyorsírni tudó újságíró és a telefon. Ma már a kéntávírózás is a sajtó természetes tartozéka, hogy segítségével az ország és a világ eseményeiről ne csak hiteles beszámolót, hanem vizuális információt is nyújtson az olvasónak. (boros) Elkészült a Tanácsköztársaság emlékműve Befejező szakaszához érkezett Budapesten a Felvonulási téren emelkedő Tanácsköztársasági emlékmű építése. Elvonultak a kőfaragók, akik gránittömbökből formálták meg a bronzba öntött katonaalak architektúráját. Az építmény teljes méretben körülbelül három emeletnyi magas; a dinamikus meg- formálású, rohamléptű harcos alakja körülbelül hétIfjúsági táborok — sorsjátékból Országos verseny bontakozott ki a fiatalok körében a január 15-én kibocsátott ifjúsági táborozási sorsjegyek terjesztésére. A fiataloknak kétszeresen is szívügye a vállalkozás, amelyet a KISZ Központi Bizottsága titkárságának határozata alapján hirdettek meg. összesen több mint félmillió forintot fordítanak a legjobb eredményt elérő KlSZ-bizott- ságok, úttörőcsapatok, ifjúkommunista közösségek jutalmazására. Ezenkívül a teljes bevételt — amelynek öszege előreláthatólag meghaladja a hét és fél millió forintot — a KISZ budapesti és megyei bizottságainak rendelkezésére bocsátják új vezetőképző és üdülő táborok építésére, valamint a meglevők fejlesztésére. Az ifjúsági táborozási sorsjegyek terjesztése március 15-én zárul, majd március 31-én tartják a sorsolást, amelyen gazdára találnak a jutalmak, az öröklakás, a gépkocsik, motorkerékpárok, televíziók, rádiók és egyéb értékes nyereménytárgyak. Előadás a technikumban A numerikus szerszámgépvezérlés időszerű kérdéseivel foglalkozott tegnap Kecskeméten a Felsőfokú Gépipari Technikumban Hatvány József, a Magyar Tudományos Akadémia Automatizálási Kutató Intézetének osztályvezetője. Szólt a jövő irányzatairól, a vezérlő berendezések és a szerszámgépek rendkívül gyors változásáról. Az előadást a felsőfokú technikum tanárai, automatika- szakos diákjai illetve a MTESZ Gépipari Tudományos Egyesületének tagjai hallgatták meg. méteres, öt-hat tonna súlyú. Az emlékműszobrászatban is rendhagyóan számít az alapzat formája. Hatalmas betontömbökből kirakott, fölfelé húzódó spirálvonal vezet a szobor aljáig. Tavasszal zöld gyepszőnyeget húznak a talapzat tetején. Utána már csak az emlékmű közvetlen környezetének parkosítása lesz hátra. A tanácsköztársasági évforduló előtt nyolc-tíz nappal tá- volítják el az emlékművet eltakaró — óriási dobozhoz hasonlító faépítményt. Az avató ünnepségig lepel borítja majd a monumentális képzőművészeti alkotást. Mirelit békacomb Nyugaton keresett ínyencség, a békacomb, üzemszerű termelésére készül fel az idén a szolnoki Felszabadulás Halászati Tsz. A MAVAD-dal közösen korszerű hűtőházat és feldolgozót létesítenek. A kecskebékát eddig — évi három-négyszáz mázsás tételben — Óve szállították főleg Franciaországba, Svájcba és Nyugat-Németország- ba. Ezek egyrésze azonban a hosszú úton elpusztult. Sikeres kísérletek tapasztalatainak hasznosításával az idén már, az exportbéka zömét nyúzott állapotban értékesítik. A fehérhúsú ízletes békacombot a hűtő- házban kocka alakúra fagyasztják és mélyhűtött állapotban szállítják. Egy kiló békacomb előállításához három kiló élő békára van szükség. Felelőtlenség, vagy...? Általános, de nagyon rossz szokás télen a traktorokat, erőgépeket úgy indítani, hogy nyílt lánggal melegítik a különböző, mozgó alkatrészeket. Való igaz, hogy a megdermedt olaj szinte béklyóként fogja a fogaskerekeket, váltókat, tengelyeket, s a motor könnyebben indul, ha az olaj, a forgórészekre felkent zsír csupán eredeti hivatását teljesíti, keni az acélt, óvja a kopástól. Erre a kezdő traktoros is rájön, ezért, ha már vékony fagyréteg borítja a földet, s valamivel nehezebben indul a motor, fogja a keze- ügyébe kerülő első tüzet fogó anyagot, s a traktor aló gyújt. A tények így leírva ta-. Ián humorosnak tűnhetnek, azonban az élet, a gyakorlat tragédiákkal, súlyos anyagi károkkal döbbenti rá a traktorosokat, gazdasági vezetőket, tűzrendészed szakembereket, hogy a szakértelem hiánya, a felelőtlenség, milyen veszélyekkel járhat. Január 10-én a kecskeméti Petőfi Tsz traktorosa, Kéri László, szalmát rakott á traktor alá, meggyújtotta, s arra várt, hogy a megdermedt olaj folyékonnyá váljon. Arra nem is gondolt, hogy a nyílt láng elégeti a műanyagból készült üzemanyagvezetéket, s hogy néhány méterre hatalmas szalmakazal áll, mellette lakóépületekkel. Felelőtlenségére csupán akkor döbbent rá, amikor lángokban állt a traktor. Folytassuk egy másik, január 30-án történt esettel. A városföldi Dózsa Tsz traktorosa, Fő a rövidség! Lovas nemzet vol- ben álltam, épp tunk — rövidítő ezért nem okoz kü- nemzet lettünk, lönösebb gondot, ha Hosszú, de dicsősé- valamelyik lapban ges volt az út a a BITUMEN hirde- MATEOSZ-tól az tésére bukkanok. ÁFÉSZ-ig, a MA- Nyomban tudom, TUTIBlKUTI-tól az hogy a Bikkfatuskó- SZTSZ-ig. De az el- értékesítő Mezőgaz- telt évtizedek során dasági Nagyüzem nemcsak hozzáed- népszerűsíti áruját, ződtünk a hol ógö- Régi jóismerősöm a rög dallamossággal BIVAJ (Bihari Vaj- csengő, hol gyerek- tizem)> 8et a BAversként ható cégelnevezésekhez, hanem immár le is tudjuk fordítani őket magyarra. Világéletemben jó rejtvényfejtő híréROM (Balotai Roncsgyűjtő Mozgalom) népgazdasági fontosságú tevékenységét Is mindenkor nagyra értékeltem. Valamennyi hasonló intézmény elé példaként állíthatom a LEKVÁR (Leken- cei Városszépítő Részleg) lelkes és eredményes ügyködését. S emlékezhetünk rá, mekkora elismeréssel nyilatkoztak a nyugati partnerek legutóbb a GYÜGE (Gyü- mölcsglancoló Egyesülés) minőségi munkájáról, a megannyi fényesre su- vikszolt almáról, dinnyéről stb! A napokban ugyan zavarba jöttem egy pillanatra. Egy körlevélben a GÖGYI ajánlotta fel szolgáltatásait. Megdöbbenésem azonban csak addig tartott, míg az aláírásról rá nem jöttem, hogy a Gólyafészek- gyártó Intézete a feladó. Sajnos, mostanában egy fia gólya sem kerülgeti a házunk táját, így a körlevelet iktatás után ad acta helyeztem. Nem mulaszthatom el viszont, hogy a kedves figyelmet ne viszonozzam, s legalább annyit ne üzenjek a GÖGYI- nak: hákösz! Az?.z: hálás köszönet... Beke Pál, meggyújtott olajos ronggyal próbálta üzemképes állapotba hozni erőgépét. Mondani sem kell, hogy a kifolyt üzemanyagtól a gumikerekek kigyulladtak, s a tűz a traktor után kapcsolt pótkocsira is átterjedt. Ítéljük el tehát egyértelműen a traktorosokat, akik a termelés, a szállítás érdekében megpróbáltak elindulni? Teljes egészében nem ők a felelősek, bár a látszat, a tűz okozása ellenük szól! Hogyan lehet elindulni ezekkel a traktorokkal télen, ha nem melegítik fel? Sehogy! Akkor? A tűzrendészeti előírások megengedik, hogy az erőgépek differenciálművét — de semmi mást! — benzinlámpával, nyílt lánggal melegítsék. A benzinlámpa lángját azonban irányítani lehet a melegítendő felületre. nem beszélve a láng hosszának szabályozásáról. Az ilyenfajta melegítés nem egyenértékű a szalma, illetve az olajos rongy tüzével. hanem annál jobb, hasznosabb. biztonságosabb. Miért nem ezzel az eszközzel melegítették a traktorosok a gépeket? Két eset lehetséges: vagy nem volt benzinlámpájuk — ez a gyakoribb —, vagy ha volt. nem használták. Ha nincs melegítő berendezés — ezekről egyébként a gazdaságok vezetőinek kell gondoskodni — hidegindításhoz lehet alkalmazni indítómotort. Ez kizárttá teszi a tűzeseteket, megóvja a gépeket, az értékeket, az emberek testi épségét. S, ha a két traktor leégésének anyagi oldalát nézzük — a Petőfinél tíz. a Dózsánál ötezer forint kár keletkezett —. ezért a pénzért már beszerezhettek volna indítómotort, vagy néhány benzinlámpát. Megyénkben, a termelő- szövetkezetekben sok erőgép dolgozik télen is. Ha a traktorosok mindenütt az előbb említett példák szerint indítanák járműveiket. felmérhetetlen anyagi kár származna közös gazdaságainkban. Felelőtlenség, rossz szokás — írtuk cikkünk eleién. Anélkül, hoev menteni akarnánk a traktorosok cselekedeteit. szeretnénk figyelmeztetni: az emberek életét, a társadaimi tulajdont nem csak fegyelmezéssel, felvilágosító munkával. ellenőrzéssel, de a szűk.séwfM} berendezésekkel, előrelátással is óvni, védeni kell. Gémes Gábor
