Petőfi Népe, 1969. február (24. évfolyam, 26-49. szám)

1969-02-12 / 35. szám

4. oldal 1969. febrnár IS. merd» Elye a hatósági jogkörrel Beszéljünk a magán-kiskereskedelemről Versengő ifjúság A KISZ megyei bizottságának akcióprogramja J. T. „Fényes” tervek Látogatóban a Világítástechnikai Állomásnál A Parlament kupolaterm énnek karzatán reflekto­rok egészítik ki a régi kristálycsillár fényét. A Kommunista Ifjúsági Szövetség Bács-Kiskun me­gyei Bizottsága elkészítette, s az alapszervezeteknek ki­adta az 1969. évre vonat­kozó akcióprogramját. Leg­fontosabb feladatként a kezdeményezések számá­nak fokozását tűzték ki az iparban, mezőgazdaságban dolgozó, vagy az iskolák­ban tanuló fiatalok elé. Az akcióprogram körvonalazza a legfontosabb tennivaló­kat, amelyeket fiataljaink­nak ebben az évben ed kell végezniük. Üzemben A tervek teljesítésében, a minőség, a műszaki szín­vonal javításában, a ráfor­dítások. az önköltség csök­kentésében ifjúmunká­saink. KISZ-szervezeteink az eddiginél többet akar­nak tenni a különböző, ha­tékony munkaversenyfor­mákkal. helyi akciókkal, a lehetőségek jobb kihaszná­lásával. A szocialista ver­senymozgalmak szervezése során az üzemi KlSZ-szer- vezetek szorosabban mű­ködnek együtt a gazdasági és- pártvezetéssel, a ver­senyek megindításánál egyeztetik a nevelési köve­telményeket a termelési igények összhangjával, s szem előtt tartják, hogy az össztársadalmi igény, a vállalati és egyéni érdek harmonikusan illeszkedjék. A KISZ-szervezetek to­vábbra is nagy gondot for­dítanak a szocialista címért A földeken A mezőgazdaságban dol­gozó fiatalok, a közös gaz­daságok KISZ-szervezetei előtt nemes cél: a gazda­ságok megerősítése, az ön­álló gazdálkodás feltételei­nek megteremtése áll. A mezőgazdaságban az ifjú­Az idei tervek teljesíté­se a tavalyinál jóvál na­gyobb feladatot ró a ter­melő üzemek dolgozói mel­lett az ifjúmunkásokra. A megye szocialista ipara ugyanis 1969-re 10 milliárd forintos termelési értékterv megvalósítását irányozza elő. amely 7—8 százalékos növekedést jelent. Az üze­mek exporttevékenysége 10,5 százalékkal növekszik. Tovább nő az ipari foglal­koztatottság, amely újabb lehetőséget ad a fiatalok elhelyezkedéséhez. küzdő kollektívák segítésé­re, szélesítik a Szocialista munka ifjú brigádja cí­mért folyó küzdelmet, nö­velik a munkabrigádok szá­mát, propagálják az ered­ményeket. illetve az anya­gi és erkölcsi ösztönzés módjait. Az éves munka során, tekintettel a gazda­sági mechanizmus reform­jára, az üzemi KlSZ-szer- vezetek életében fontos sze­repet kapnak az országos és helyi védnökségek. A közúti járműprogram fe­letti védnökségbe például ebben az évben bekapcso­lódnak a Kecskeméti Ter­vező Iroda és a Csepel Autógyár kunszentmiklósi telepének ifjúmunkásai. A tömeges versenyformák kö­zül továbbra is fontos sze­repet kap a takárékossági és újítómozgalom, valamint a kommunista műszak és vasárnap. sági versenymozgalmak irá­nyítása. szervezése, a gaz­daságvezetők és a KISZ- szervezetek közös feladata. Követelmény, hogy a ter­melési mozgalom formái megfeleljenek az önálló gazdálkodás követelmé­Az ötvenes évek első fe­lének megszorításai, korlá­tozó intézkedései után az 1957-ben kelt törvényerejű rendelet adott új lendüle­tet a magán-kiskereskede­lem gyakorlásának. Leg­utóbb pedig a tavaly jú­liusban kibocsátott rende­let jelentett egészséges ösz­tönzést, amelynek követ­keztében napjainkban a magán-kiskereskedelem egyre inkább betölti a neki szánt szerepet, ellátja fel­adatait Vegyes bolttól a presszóengedélyig Értelemszerűen minde­nekelőtt a tanyavilágban, s a nagyobb zárt települések peremkerületeiben van szükség a kereskedelem fe­hér foltjainak eltüntetésé­re. Jó segítséget jelentett a belkereskedelmi miniszter­nek az elmúlt év közepén kelt utasítása, amelynek alapján a megyei tanács vb 12 községet ruházott fel hatósági jogkörrel, s így néhány közérdekű szakma gyakorlásához az érintett községi tanácsoknak is jo­gában áll az iparengedélyt kiadni. Annál rugalmasabb a fennálló rendelkezés, mi­vel a rendeletben tételesen felsorolt szakmákon kívül indokolt esetben egyéb ágak gyakorlását is engedélyez­hetik a hatósági szervek. A számításba vehető ke­reskedelmi ágak közül el­A tudomány fejlődése Tádzsikisztánban A közép-ázsiai Tádzsikisztán­ban, anol az Októberi Forrada­lom eiött minden 2u0 lakos kö­zül csupán egy tudott írni-ol- vasm, ma tóbo, mint 50 tudo­mányos kutatóintézet mukö- dik. A köztársaság főiskoláin és középfokú szakiskoláiban 65 000 diák tanul. A tadzsik tudósok kutatásai iránt nemcsak a Szovjetunió­ban mutatkozik érdeklődés, hanem más országokban is. A meteorokat, az üstökösöket és a vaitozo csillagokat tanulmá­nyozó tadzsik nemzeti asztro­fizikai intézettel 46 ország csil­lagászai tartanak kapcsolatot. Magyar könyvek az NOK-ban A Német Demokratikus Köz­társaságban az ötvenes évek kezdetétől rendszeresen fordít­ják es népszerűsítik a magyar irodalmi termékeket. A listán a jelenkori Írok mellett klasz- szikuskent Petőfi -Sándor, Jó­kai Mór, Vörösmarty Mihály és masok szerepeltek. Nagy népszerűségnek örvendenek az NDK-ban a magyar antológiák. Prozairo.nk mellett József At­tilát, Ady Endrét és Radnóti Miklóst oiy rangos műfordítók, nnnt Franz Fühmann, Stepnan Hermlin, Heinz Kalau ültették át német nyelvre. Több iparcikk a lakosságnak A Szovjetunióban a fogyasz­tási iparcikkek gyártásának 7,5 százalékos növelését irányoz­ták elő lu69-re. Következéskép­pen a fogyasztási cikkek gyár­tása gyorsabb ütemben fog növekedni, mint a termelési eszközöké. A kulturális és ház­tartási cikkek gyártását 12 szá­zalékkal növelik. Ezen belül a sőrendűen fontosak a ve­gyesboltok, illetve a zöld­ség-elárusító helyek. De célszerű volt a kecskemé­ti városi, valamint az izsá- ki községi tanácsnak az az intézkedése is, amely lehe­tővé tette mész-, épület- és tüzelőanyag magán-kiske­reskedelmi árusítását. Az állami vállalat ugyanis el­sősorban a nagyobb tételek kiszolgálására hivatott. Ugyanilyen megfontolásból helyeselhetjük néhány mag- és terménykereskedői ma­gánengedély kiadását Is, ami mindenekelőtt a ház­táji állattartóknak igen elő­nyös. A gazdaságirányítási re­form szülte jó példák kö­zött előfordul presszóengé- dély kiadása is. A község lakói eddig nélkülözték a szolid, kulturált szórakozó­helyet, amelyet most a ha­tóság támogatásával, köz- megelégedésre sikerült lét­rehozni. A májliba -tenyész­téséről híres Kiskunfélegy­házán vágott baromfit áru­sít magán-kiskereskedő. Újabb félszáz magán­kereskedelem Tavaly január 1-én a megyében 436 magán-kiske­reskedés volt. Az év során még több mint félszáz új engedély kiadására került sor. A már említett szak­hűtőgépek kibocsátását 17 szá­zalékkal, a tv-készülékekét mintegy 15,5 százalékkal, a háztartási vegyicikkekét több mint 15 százalékkal, a mű­anyaggyártmányokét pedig csaknem 36 százalékkal fogják növelni. A bolgár energiaipar sikerei Bulgária viUamosenergia­termeiése a népi hatalom évei­ben meghatvanszorozódott, s tavaly elerte a 16 milliárd ki­lowatt órát. Az országban je­lenleg 18. együttvéve kétmillió kilowatt kapacitású vlllanyte- lepet építenek, vagy bóvitenek. Románia rádióipara A* első romám gyártmányú rádióvevő-készüléket 1958-ban bocsátották ki. Tíz évvel ké­sőbb 1968-ban Románia már 385 ezer rádiót és 160 ezer te­levíziót gyártott. Könyv- és lapkiadás Varsóban A lengyel könyvpiacon éven­te csaknem tizezer mű Jelenik meg. Ezek közül kilenc és fél ezret a 13 legnagyobb varsói kiadó vállalat bocsát közre. A lengyel fővárosban 960 kiad­vány jelenik meg, ezek közé tartozik 363 havi folyóirat, 75 hetilap és 1# napilap. Vasűtvillamosftás Csehszlovákiában Csehszlovákiában eddig 2142 kilométernyi vasútvonalat — vagyis a hálózat 15,2 százalé­kát villámositották. A távlati terv a csehszlovák vasútvona­lak 40 százalékának villamosí­tását irányozza elő. máikon kívül nemcsak dl- vatáruboltok, bazárok, vagy dohányárudák serken­tik a kreskedelem vérke­ringését, de akad magán­kézben levő vendéglő, ki­főzés, drogéria is. A kiskő­rösi járásban a közelmúlt­ban hét pecsenyesütő ka­pott iparengedélyt. A külterületek jobb ellátásáért — A hatóságok a továb­biakban is támogatják, fő­ként a még ellátatlan vi­dékeken, a magán-kiskeres­kedői iparigazolványok ki­adását — mondja dr. Tóth Dénes, a megyei tanács vb kereskedelmi osztályának főelőadója. Véleményünk szerint a jó kereskedelmi érzékkel bíró magánosok bekapcsolása a forgalomba — kettős előnnyel jár. Amellett, hogy a település­központoktól távoleső he­lyeken eljuttatják az árut a fogyasztóhoz, e boltok minimális nyitvatartási ide­je 48 óra, míg a felső ha­tár nincs megszabva. Késő estig, sőt vasárnaponként is árusíthatnak tehát, áthidal­va, ellensúlyozva így az állami kereskedelem holt­idejét. Hogy mekkora a lét- jogosultságuk, éppen a mi tanyákban, szállásokban bővelkedő megyénkben ezt felesleges hangsú­lyozni. És hogy meg is felelnek céljuknak, azt bizonyítja, hogy a magán­kiskereskedelmi egységek­nek több mint a felét a ta­nyavilágban, vagy a váro­sok, községek peremkerüle­teiben találhatjuk meg. Egyre nagyobb szerepet játszik utcáinkon, a mű­emlékek, a szobrok meg­világításánál, de lakása­inkban is a fény. A Vilá­gítástechnikai Állomás, a Magyar Tudományos Aka­démia világítástechnikai bizottságával közösen so­kat tesz „a fény terjeszté­se” érdekében. Látogatásunkkor az ál­lomás vezetője, Gács Ist­ván, az Egyesült Izzó stockholmi fiókvállalatá­nak jelentését elemezte éppen a legutóbbi lámpa- vizsgálatokról. Az adatok alapján ugyanis az állo­más készíti el a műszaki véleményt. Részt vesznek az Elektrotechnikai Egye­sület és a Szabványügyi Hivatal munkájában is, mint szakértők. Legfontosabb feladataik között most a fővárosi vi­lágítási tervek foglalják el az első helyet. Sokkal több lesz a neonreklám, a ki­rakatok, a középületek megvilágítását korszerűsí­tik. Az Egyesült Izzó ha­talmas, 30 méter magas lámpaoszlopot kíván felál­lítani a város egyik leg­forgalmasabb pontján, az Engels téren. A szokatla­nul magas lámpaoszlopon nagyerejű halogén lámpák egész sora világítja majd meg a teret, teljes terje­delmében, hasonlóan a ró­mai Termini pályaudvar előtti magas lámpaoszlop­hoz. Az ország minden részé­ben szakértői tanácsokkal segítik az idegenforgalmi érdekességű közintézmé­nyek, műemlékek jobb, ha­tásosabb megvilágítását. A Parlament kupolacsorno- kának karzatán például modern reflektorokat ál­lítottak fel. A neve2ietes sárospataki kollégium könyvtárában eddig nem volt mesterséges világítás. A feladatot ők oldották meg, éppúgy, mint az egri könyvtár ese­tében, ahol az eddigi lám- pabúráfcat fénycsöves és izzós lámpatestekkel vál­tották fel. Egyre többen kérik az állomás tanácsát, munká­juk így idén sem lesz ke­vesebb, mint eddig, ök örülnek ennek — terveik „fényes” megvalósulásá­nak ... H. nyelnek. Ezért a növényvé­delmi és talajmunkákban úgynevezett műveleti ver­senyeket szerveznek, ame­lyek ugyan rövid ideig tar­tanak, de eredményük könnyen lemérhető. A kam­pányidőszakokra meghir­detett versenyek a tavaszi növényápolást, az őszi be­takarítást, az aratást kí­vánják segíteni. A parasztfiatalok, KISZ- szervezetek kiemelt felada­ta a kenyérgabona, a ta­karmánybázis biztosítása, illetve időben való betaka­rítása. Ennek érdekében a falusi KISZ-szervezetek fiataljai csatlakoznak a kombájnos versenyhez. A szakmai ismeretek gyarapítását valamennyi közös gazdaság KlSZ-szer- vezete elsőrendű feladatá­nak tekinti. Iskolákban A tanintézeti KlSZ-szer- vezetek megtisztelő felada­ta, hogy tanulóifjúságunk szocialista nevelésében se­gítséget nyújtsanak. A tan­intézetekben működő KISZ-alapszervezetek első­rangú politikai tevékeny­ségüknek tekintik a tanu­lás hatékonyságának eme­lését, a szocialista tudat megteremtését Ezért a ta­nulókat arra ösztönzik, hogy minél többen vegye­nek részt a különböző ta­nulmányi versenyekben, mozgalmakban. A fizikai munka megbecsülése, a pá­lyaválasztási gondok meg­oldása érdekében ipari és mezőgazdasági munkahe­lyeken tesznek látogatáso­kat szereznek személyes tapasztalatokat A honvé­delmi Ismeretek tantárgy gazdáivá váltak az iskolai KISZ-szervezetek. s kere­sik, erősítik kapcsolataikat az MHSZ-szervezetekkeL illetve a helyi katonai ala­kulatokkal. Az iskolák KISZ-szervezetei megszer­vezik a Ki miben tudós, a Szakma kiváló tanulója ta­nulmányi versenyeket, s nyáron, ősszel pedig 15 megyei építőtáborban 11 ez­ren vesznek részt az ország minden vidékéről a mező- gazdasági munkákban. G. G. Sikeres filmpályázat A Bács megyei Moziüze­mi Vállalat odaítélte a Kortársak című szovjet filmmel kapcsolatos pályá­zat díjait. Julij Rajzman alkotása a szocialista fejlődés égető közéleti kérdéseit állította középpontjába, s a téma fontosságára való tekintet­tel a MOKÉP és a Mozi­üzemi Vállalat pályázaton mérte föl a film hatását. A filmre vonatkozó négy kérdésre megyénkből 800 néző küldött választ, kö­zülük a hetényegyházi Svendor Lajos tanúskodott a film legmélyebb megér­téséről, a Moziüzemi Válla­lat egy Kvarc filmfelvevő­géppel jutalmazta. A ke­rekegyházi Kovács Klára és Vörösmarty László egy- egy Beirette fényképezőgé­pet, a kecskeméti Egyed Lajosné és a bajai Balogh Mátyás 500 forintos vásár­lási utalványt kapott vála­száért. További tíz néző 200 forintos utalványban része­sült, 24-en kétszemélyes mozibérletet kaptak. Á testvérországok életéből

Next

/
Thumbnails
Contents