Petőfi Népe, 1969. február (24. évfolyam, 26-49. szám)

1969-02-12 / 35. szám

1969. február 12. szerda 5. oldal Lesz-e „Könyvet postán”? Hol vizsgázhatnak az egyénileg tanuló felnőttek? A Művelődésügyi Minisz­Iskolai szünetek Mint ismeretes, a Ta­nácsköztársaság kikiáltásá­nak 50. évfordulója, már­cius 21-e munkaszüneti nap. A Művelődésügyi Mi­nisztérium — ezzel össze­függésben — szabályozta az alsó- és középfokú oktatá­si intézmények tanítási rendjét. Eszerint március 20-án szombati időbeosz­tás szerint tanítanak az is­kolákban, 21-én és 22-én nincs tanítás. Március 23-a — az igazgató által meg­szabott órarend alapján — rendes tanítási nap, tehát gondoskodni kell a napkö­ziotthonok működéséről és a tanulószobai foglalkozá­sok megtartásáról is. Egy­idejűleg a minisztériumban azt a tájékoztatást adták, hogy az iskolákban a tava­szi szünet a rendtartásban előírtaknak megfelelően alakul, vagyis április 5-től 13-ig tart. A szünet előtti utolsó tanítási nap április 3-a, csütörtök, a szünet utáni első tanítási nap áp­rilis 14-e, hétfő. Illik lába alá a Tőserdő puha hó takarója: kövön is úgy lépked, mintha suba­szőnyegen járna. Óvatosan, majdhogynem félénken fi­gyeli a Jancsó-stáb mozgal­mas kavargását, pedig nem is tudja hirtelen megmon­dani, innen vagy túl van-e ötvenedik filmjén. Lenvi­rág szeme, álmodó arckife­jezése, vékony szálú arany­haja akkor is elárulná orosz származását, ha ta­gadná. Dehogyis tagadja, büszke rá. Hat nyelven be­szél és játszik. — Tudja, hogy Magyar- országon, ha elhangzik Ma­rina Vlady neve, még ma is legtöbben a Boszorkány­ra gondolnak? — Igazán? Kedves. Sze­rettem ezt a francia—svéd filmet. Tényleg lehetséges, hogy már 13 éve készült? — Ugyan, mintha tegnap láttuk volna. Azóta miben játszott, kikkel dolgozott legszívesebben? — Ó, hát ezt minden új­ságíró megkérdezi. Persze a makacsságuk arra is vall, hogy sokat elárul az er­Tarifatárgyalást folytat a Művelődésügyi Miniszté­rium a posta illetékeseivel: találjanak módot a könyv­küldemények és az írásos kultúra más termékei szál­lítási díjainak, portójának enyhítésére. A kiadók és a terjesztő vállalatok ugyan­is nemcsak a boltokban, .hanem tekintélyes hányad­ban a posta útján bonyolít­ják a könyvkereskedelmet. Például két tekintélyes szá­mú olvasótábor, a 20 000-es tagságú Országos Műszaki Könyvklub és a Mezőgaz­dasági Könyvbarátok Köre, amelynek 26 000 tagja van, egészében postán rendeli és kapja meg a legfrissebb szakkönyveket, a sokféle újdonságról tájékoztató ki­adványokat. A feladók most elmondták: fontolóra veszik ezt a vállalkozást — kényszerűségből. A műsza­kiak klubjának könyvhír- ad.ója, amely a tagoknak díjmentesen jár, példá­re a kérdésre adott válasz. Neveket mondjak? Michel de Vilié, Marco Ferrari a legkedvesebb rendezőim ... De mégsem. Az az igazság, hogy minden új feladat iz­gat. — Tehát most Jancsó és a Sirokkó? — Ez rendhagyó eset. A múlt nyáron láttam a Csil­lagosok, katonákat. Az elő­adás után hosszan töpreng­tem, mi teszi ilyen össze­téveszthetetlenül egyénivé ezt a filmet. A telefon sza­kította meg töprengésemet. Azt kérdezte a gyártó cé­gem, van-e kedvem egy magyar rendező, Jancsó Miklós filmjében játszani. — Moszkvából jött, Szer- gej Jutkevics Csehovot megjelenítő életrajzfilmjé­nek klasszikus világából. Most néhány hét a mi or­szágunkban, Jancsó szikár realizmusa. Alig végez itt, Itáliában Marco Ferrari, a Méhkirálynő kegyetlenül igaz humorú rendezője vár­ja. Hogyan tud ilyen viha­ros sebességgel változni? — Ez a mesterségem. nyonként 77 fillér előállítá­si költséggel készül, és most a postai díjszabás mó­dosítása után 60 fillér por­tóköltséggel juttatható el a címzettekhez. A jelenlegi árszabás mellett egy évre körülbelül 11 millió forint portóköltség-emelkedéssel kell számolniok a könyv­kiadás és terjesztés szak­embereinek. Különösen a „Kultúra” Külkereskedel­mi Vállalatnak kell mé­lyen a zsebébe nyúlnia, mi­vel egyedül itt ötmillió fo­rint pluszköltséget kell vál­lalni, előteremteni. A Kiadói Főigazgatóság véleménye szerint okkal- joggal engedhetne vala­mennyit a posta díjszabásá­ból a könyvkereskedelem­nek, mint az egyik tekinté­lyes forgalmat jelentő „nagyfogyasztójának”. El­lenkező esetben* a kiadók beszüntetik a „Könyvet postán” szolgáltatásukat. ahol lehető leg­több a szabadság. Tudja, mekkorát tévedtem? Azt hittem képtelen leszek el­végezni a dramaturgiai fő­iskolát, de úgy látszik meg­segített a szerencse. — Hogy tetszik a téli Magyarország? — Biztos vagyok benne, hogy sokkal jobban tetsze­ne, ha lenne időnk szem­lélődni a munkán kívül. De ez komoly ügy, más mint az eddigi filmjeim, nagy fegyelmet igényel. Ami ke­vés szabad idő van, azt múzeumokban, szállodák­ban, uszodákban töltjük. Ezek pedig a világ minden országában egyformák. Ta­vasszal talán sikerül eljön­nöm ide magánemberként, lehet, hogy még magyarul is megtanulok. — Mi táplálja ezt a von­zalmat? — Nem csupán a tehet­séges filmrendezők, Jancsó tórium egy korábbi rende­leté értelmében már rég­óta lehetőség van arra, hogy a dolgozók általános isko­lájának és középiskolájá­nak anyagából azok is vizs­gát tehessenek, akik egyé­nileg tanulnak. Nem szük­séges tehát beiratkozniuk a dolgozók iskolájába, fel­készülhetnek tankönyvből, magántanár segítségével, vagy anélkül, és megszerez­hetik a bizonyítványt. A rendelkezés eddig csu­pán az érettségivel kapcso­latban tartalmazott bizo­nyos megkötöttséget. A gimnázium negyedik osztá­lyát már a dolgozók isko­lájának hallgatójaként kel­lett elvégezni, s csak ez­után jelentkezhetett bárki érettségi vizsgára. Nemré­giben ezt az előírást is fel­oldották, az idén tehát már (Pásztor Zoltán és Tóth Sándor képei.) Makk, Kósa ... Igyekeztem sok mindent megtudni önökről, mielőtt idejöttem. Az olyan apróságodtól kezdve, hogy kiválóak fut­ballban és vívásban, égé­sién az olyan tiszteletre méltó teljesítményekig, mint az, hogy Shakespeare minden sora megjelent ma­gyarul. Franciául csak a fele. — Miért érzi jelentősnek a Sirokkót? — Mert ez lesz az első igazi magyar—francia ko­produkció. Az eddigiekben csak külsőségeket impor­táltunk. Magyar tájat, ma­gyar lovakat, magyar ze­nét ... Most a magyar ta­lentummal egyesülünk. — Reméljük, nem utol­jára. — Utoljára? Ez csak a kezdet! Szabó János az egyénileg tanuló felnőt­tek is érettségizhetnek. A vizsgák lebonyolításá­ról érdeklődtünk dr. Búzás Jánostól, a Pedagógus Szak- szervezet megyei felnőttok­tatási bizottságának titká­rától. — Annak ellenére — mondta —, hogy a rendel­kezések már régen lehető­vé teszik a bizonyítvány megszerzését mind az ál­talános, mind a középis­kolában az egyénileg ta­nulók részére is, viszony­lag igen kevesen élnek ez­zel a joggal. Bács-Kiskun megyében évente 100— 120-an tesznek vizsgát ilyen módon az általá­nos iskolában és 20—25-en középiskolában. Pedig ezt a lehetőséget éppen azért teremtette meg a Művelő­désügyi Minisztérium a felnőtt dolgozók számára, hogy minél többeket se­gítsen tanuláshoz. Fontos érdeke társadalmunknak az általános műveltség lehető­leg gyors emelése, s ehhez minden utat meg kell nyit­nunk, minden jó módszert hasznosítanunk kell. Az egyéni tanulás pedig az egyetlen járható út azok számára, akik változó, vagy kötetlen munkaidőben dol­goznak, sokat utaznak, V agy munkakörük követ­keztében csak rövidebb ideig tartózkodnak egy-egy helyen. Másrészt társadal­milag is hasznos ez a mód­szer, hiszen csökkennek az oktatás költségei. — Hogyan lehetne bővíteni az egyéni tanulásban részt­vevők körét? — Ez széles körű társa­dalmi feladat. Egyrészt jobb propagandára lenne szükség. Másrészt javítani kellene az egyéni tanulás feltételeit is. Ebben sokat segíthetnének a vállalatok és gazdaságok vezetői. A megyében eddig csupán egyszer fordult elő, hogy a munkahely a saját költ­ségére tanfolyamot rende­zett az egyénileg tanuló dolgozók számára: Kecske­méten, a tűzoltóságnál. Nem mondom, hogy a vál­lalatok nem értik meg ilyen irányú törekvéseinket, mert azt már több ízben elér­tük, hogy a dolgozók isko­lája üzemi osztályt indít­hatott, s ennek a költsé­geit felerészben a munka­hely vállalta. De tovább kellene bővíteni a kört. Az Akadémiai Kiadó ha­marosan közreadja a Nagy Októberi Szocialista Forra­dalom világtörténelmi je­lentőségével foglalkozó ta­nulmánykötetet. A könyv első részében Pach Zsig- mond Pál akadémiai le­velező tag tanulmánya kap helyet a Szovjetunió történelmi szerepéről. A másik rész Lenin tevékeny­ségét vizsgálja. Andics Er­zsébet akadémikus Lenin történeti látásmódja című tanulmánya mellett Balogh Sándor Lenin és a kulturá­lis forradalom című mun­kája szerepel ebben a rész­ben. A tanulmánykötet har­madik és egyben legterje­delmesebb részének lámája a Nagy Októberi Szocia­Erre igen sok lehetőség van. Az üzemek és gazda­ságok a kulturális alapból előkészítő tanfolyamokat rendezhetnek, s hasonló­képpen segíthetnek a mű­velődési házak is. A tan­folyamok, különösen az ál­talános iskolát végzők szá­mára, nem túlzottan költ­ségesek. — Kik jelentkezhetnek egyéni felkészülés alapján osztályozó vizsgára? — Bárki, aki túlhaladta a tanköteles kort. Termé­szetesen a felnőttek szá­mára írt tankönyvből kell készülnie, s akár két osz­tály anyagából is vizsgáz­hat. Aki azonban korábban már beiratkozott a dolgo­zók iskolájába, de kima­radt, vagy kizárták, csak egy év várakozási idő után vizsgázhat. — Hogyan történik a je­lentkezés? — A lakóhelyhez, vagy a munkahelyhez legköze­lebb eső dolgozók iskolájá­ban a vizsgaidőszak előtt legalább egy hónappal be kell mutatni a korábbi ta­nulmányokat igazoló bi­zonyítványt. Akik szakmun­kástanuló iskolát végeztek, különbözeti vizsgát tehet­nek és a dolgozók gimná­ziumának esti, vagy leve­lező tagozatán a második osztályban folytathatják ta­nulmányaikat. Az úgyneve­zett emeltszintű szakmun­kásképzés résztvevői a har­madik osztályba léphetnek, s csupán két tárgyból kell különbözeti vizsgát tenniük, azokból, amit a szakmun­kástanuló iskolában nem tanultak. — Mikor és hol tartják a vizsgákat az egyénileg ta­nulók számára? — Évente háromszor: ja­nuárban, júliusban és szep­temberben lehet vizsgát tenni. Az általános iskolá­ban a vizsga ingyenes, a gimnáziumban a tanulmá­nyi eredménytől függően 40-től 100 forintig terjed­het a vizsgadíj. Bács-Kis­kun megyében minden já­rásban és városban egy ál­talános iskolát jelöltek ki a vizsgákra, a középiskolások vizsgáit pedig a Kiskun- halasi Szilády Áron Gim­náziumban és a Kecskeméti Katona József Gimnázium­ban tartják. Itt kell tehát jelentkezni is. M. L. mával összefoglalóan Ne­mes Dezső akadémikus fog­lalkozik. Kívüle századunk magyar történetének több jeles kutatója elemzi az Októberi Forradalom ma­gyar és nemzetközi vonat­kozásait. Gázfűtés a múzeumokban Baján már kelle­mes, fűtött helyiségek vár­ják a múzeumlátogatókat. Kecskeméten pedig ez év második negyedében kez­dik meg a szerelést, s a jö­vő télre készülnek el a munkával. A megyei ta­nács a két múzeum gázfű­lista Forradalom magyaror­szági hatása. Ezzel a te­tőséhez félmillió forintot adott. Két francia Magyarországon MARINA Marina Vlady jelenetre várva. JAQUES Jaques Charrier maga a párizsi charme. A filmvi­lág sokszoros szépfiúja, elbűvö­lően könnyed tár­salgó, bravúros sí­ző, szenvedélyes vadász, és noha nem szereti ha emlegetik, Brigit­te Bardot hajdani férje. De szelle­messége nem csil­logó felszín, ellen­kezőleg: a tudásá­ban biztos ember elegáns játéka, aki megveti az ol­csó sikert. Nehe­zen képzelhető el másképp, hogy hajlandó lett vol­na magyar film­nek társvállalko­zója és főszerep­lője lenni. — Hogyan vá­lasztotta a színé­szi pályát? — Dehogyis vá­lasztottam. Mér­hetetlen lustasá­gom irányított ide. Olyan foglal­kozást kerestem, Jaques Charrier mint fegyveres usztasa. ^ Tanulmánykötet a Nagy Októberi Szocialista Forradalomról

Next

/
Thumbnails
Contents