Petőfi Népe, 1969. február (24. évfolyam, 26-49. szám)

1969-02-12 / 35. szám

1989. február IS. meet ÓM S ofífof >4 világon az első Könyv a triticaleról Mi a triticale és hogyan keletkezett? A vá­lasz: a triticale a búza és a rozs keresztezéséből szár­mazó állandósult jellegű köztes típusú hibrid, amely se nem búza. se nem rozs, de valójában részben búza is, meg rozs is. Így kezdi dr. Kiss Ár­pád, a Duna—Tisza közi Mezőgazdasági Kísérleti In­tézet igazgató helyettese a világ első. triticaleról szóló könyv bevezetőjét A napokban megjelent mű választ ad arra, ho­gyan született, ez az érde­kes növény. A botanikusok már száz évvel ezelőtt az 1870-es években kísérletez­tek búza-rozs keresztezé­sekkel, hogy tisztázzák a két növénynemzetség kap­csolatát Wilson angol bo­tanikus volt. az első, aki az Edinburghi Botanikai Tár­saságnak először mutatta be azokat a meddő, addig soha nem látott kalászo­kat amelyeket a búza és a rozs keresztezéséből ka­pott A botanikusok nem sok figyelembe részesítet­ték a próbálkozást a nS- vénynemesftők érdeklődé­sét azonban felcsigázta. 1890-ben Rimpau német növénynemesftő meglelent az első termékeny hibrid­del. Ma már azt tapasztal­juk, hogy a világ minden részében újult erővel foly­tatják a búza-rozs keresz­tezések előállítását Kiss Árpád könyve részletesen foglalkozik a külföldi és a hazai kísérletekkel A szov­jet nemesítők is kiváló eredményeket értek el. Pi- szarev fagyálló triticaléit Kecskeméten a' kombiná­ciós nemesítés! program­ban 19G6 óta ismerik. Meiszter ugyancsak szov­jet kutató természetes bú­za-rozs hibrideket talált Szaratov környékén. A szerző részletesen Is­merteti azt a hosszantartó munkát, amelynek eredmé­nyeképpen létrejött az új növény. Ismeretes, hogy Kiss Árpád világviszonylat­ban is figyelemre méltó eredményeket ért el a triti­cale előállításában. Az új növény hazánkban roha­mosan hódítja meg mind­azokat a homokterületeket. ahol eddig csak rozsot ter­mesztettek. Kiss Árpád ismerteti a szakemberek vélemé­nyét is. „A kecskeméti Magyar— Szovjet Barátság Termelő­szövetkezet elnöke már 1961-ben kért tőlem egy kevés magmintát. Adtam is pontosan 4 és fél kilo­grammot azzal, hogyha be­válik. akkor szaporítsa, ha nem. semmisítse meg. 1966-ban ebből a négy és fél kilogramm vetőmagból 900 mázsát csépeltek. Ügy gondolom, ennél jobb aján­lólevél nem kell az állan­dósult búza-rozs hibrid­nek ... 1965-ben 20 kataszt- rális hold, 1966-ban és 1967-ben 50—50 katasztrá- lis hold triticalet vágtak le zölden, amelyet részben si- lózva. részben frissen etet­tek. Véleményük szerint a zöld futószalagban a rozsot jól kiegészíti, mert amikor már a rozs nem etethető, akkor már vágható a tri­ticale. Még virágzás ide­jén is zsenge, nem úgy mint a rozs. amely ebben a fejlődési állapotban már lés. A besilózott triticale Kosa Antal elnök szerint igen ízletes, lédús, leveles takarmányt adott, amelyet az állatok szívesen fogyasz­tottak. A sejtések és a szarvasmarhák a triticale abrakját kedvelik, de etet­hető baromfiakkal is ... Ezek az előnyök voltak azok, amelyek miatt a ter­melőszövetkezetek a triti­calet a rozs és az őszi ár­pa elé helyezték. Mint ko­rábban már említettem a nagyon gyenge talajon, ahol a takarmány létkér­dés, még a kukoricával szemben is előnyben ré­szesítették. A Kecskemét környéki nagyüzemek a tri- ticaleban elsősorban a ho­mok abraktakarmányát látják, de alkalmasnak tartják kenyérgabonának is. Véleményünk szerint cipója kellemes illatú, íz­letes.” A szerző ezenkívül szá­mos mezőgazdasági nagy­üzem szakembereinek vé­leményét ismerteti. Az ötletes. ízléses és korszerű fedőlapot Tóth István, a Duna—Tisza kö­zi Mezőgazdasági Kísérleti Intézet fotóművésze készí­tette. Az ő alkotásai a könyvben megjelent fény­képek is. A sejttani kromo­szóma képek eredeti mik­roszkópfelvételek, amelyek a Bács-Kiskun megyei Nyomda Vállalat jó mun­káját dicsérik. A szöveget a Pécsi Szikra Nyomdában készítették. A könyv nemcsak a gabonatermesztő szakem­bereknek. hanem minden mezőgazdásznak értékes tájékoztatást nyújt. Tekin­tettel a nagy érdeklődésre, valószínűleg újabb kiadás­ra lesz szükség. K. S. Üzlet sz A külvilág neszeit, az i selője. Időnként árumintá-1 A szerepek itt hirtelen üzemi élet zaját dupla ajtó kát hoznak be. Ízlelgetés, | cserélődnek. Dr. Telekiné hangfogója szűri meg. Az csönd, vélemény. A szűk­ablakot nehéz függöny fe- | szavú, lényegretörő szak­kezdeményez: — Nem tudnának a celo­Ncgycn az asztal körül: Molnár István, Mándy Er no, Kiss Peter István és dr. Teleki Andrásné. di. Az elzárt igazgatói szo­bában négy ember tárgyal. Két vállalat két-két képvi­Magyar szakértők a világ húsz országában Ezer kutatóbázis — ENSZ-megbizások Külföldiek gyakran kér­dezik: honnan meríti ener­giáját, utánpótlását, s eredményeit a nemzetkö­zileg is mind jelentősebb sikereket arató magyar tu­dományos élet? Hazánkban mintegy ezer kutatóhelyen csaknem 40 ezer embert foglalkoztat­nak, s a tudományos kutatók és munkatársaik jelenleg is több, mint tízezer témán dolgoznak. A tudomány szerepének növekedését ta­núsítja az, hogy a nemzeti jövedelem 1960 óta mintegy 50 százalékkal emelkedett, Ördögmotolla? Lehet, hogy valaha so­kan ilyennek képzelték az örödgmotollát, de a képen látható berendezés tudomá­sunk szerint nem vállal ro­konságot a fantáziaszültc szerkentyűvel. Ehelyett szerényen megelégszik az­zal, hogy a Szentendrei Pa­pírgyárban napról napra fáradhatatlanul végezze a különleges, nagy méretű borítékok ragasztását. ugyanakkor a kutatásokra fordított kiadások megdup­lázódtak. Hazánk — lehetőségeihez képest — tudományos ered­ményeit és tapasztalatait igyekszik átadni más orszá­goknak. Erről tanúskodik az a tény, hogy jelenleg a vi­lág húsz országában dol­goznak magyar szakértők. A közelmúltban érkezett például jelentés a Guineában működő ma­gyar geológus expedíció első sikereiről. Kutatóink a földpát ércek feltárásában vesznek részt, s a guineai őserdőkben rövid idő alatt jó eredményeket értek el. A világon egyedülálló ha­talmas ásványmezőt talál­tak; a földpát, a tiszta kvarc és a csillám-lelőhe­lyeken kívül több helyen berill telléreket is felfedez­tek. Ez azért is feltűnést keltett, mert a franciák hat évtizeden át eredménytele­nül kutattak ezen a terüle­ten berill után. Guineában egyébként évek óta dolgoz­nak magyar geológusok és dr. Ferenc Károly főgeo­lógus készítette el az afri­kai ország első geológiai térképét. Mongóliában geológusa­ink ugyancsak eredménye­sen tevékenykednek. Jelen­tős volfram-, kén- és fluorft- előfordulásokat tártak fel a hatalmas területű ázsiai országban. Kubában ma­gyar szakemberek segítsé­gével szervezték meg az ország geológiai adattárát, s dolgozták ki a nyers- anyagkutatási terveket. Vízkutatóink immár vi­lágszerte híresek munkás sagukról, s nem véletlen, hogy az ENSZ is Magyarországról cüldött hidrológusokat Ni­gériába és Maliba. Egy má­ik expedíciónk — ugyan­iak az ENSZ megbízásá- oól — kilenc afrikai or­szágban tett körutat, s dol­gozott ki javaslatokat, ter­veket a vízellátási problé­mák megoldására. Mongóliában különösen eredményesen dolgoznak vízkutatóink. Eddig több mint 300 helyen fakasztot­tak vizet, rendkívül nagy segítséget nyújtva ezzel az állattenyésztéshez. Tudományos intézeteink felajánlották szolgálataikat a FAO-nak is; segítséget nyújtanak járványok meg­fékezésében, betegségek fel­derítésében, oltóanyag­termelés megszervezésében, illetve az általános állat­egészségügyi rendszerek ki­építésében. Több országban orvosa­ink működnek, más or­szágokban pedig a gyógy­szergyártás kialakításá­hoz nyújtunk segítséget. Ghánában már működik az a gyógyszergyár, amely a magyar tervek és tech­nológiák alapján épült. Nemrég kezdődött meg a lagosi gyógyszergyár épí­tése is, amely közös ma­gyar—nigériai igazgatással létesült, s magyar eljárá­sok alapján nagy mennyi­ségű gyógyszert állít majd elő. Ehhez hasonlóan — szintén közös vállalkozás-1 ban —, Indiában is új gyógyszergyár építéséhez nyújt segítséget Magyar- ország. Ezek az eredmények — bár közel sem adhatnak teljes képet — fémjelzik szellemi életünk nemzet­közi sikereit. Az a tény pedig, hogy a magyar tudomány kép­viselői mintegy 125 nemzetközi tudsmányos szervezet munkájában vesznek részt, további lehetőségeket te­remt a szélesebb és gyü­mölcsözőbb kapcsolatok ki­építésére. N. L. mai beszélgetést néha sze­mélyes hang oldja fel. Mo­soly, nevetés, de mintha a megkönnyebbült kifejezésen mögött is a lecsapni kész figyelem állna őrt. Az egye­düli cél az üzlet. Oiyan megállapodások, esetleg en­gedmények elérése, amelyek mind a két fél számára egyaránt előnyösek. A FÜSZÉRI-lől jöttek Mándy Ernő és Kiss Pé­ter István a Fehér—Veszp­rém megyei Élelmiszer és Vegyiáru Nagykereskedelmi Váüalat megbízottai. A Ba­laton környékét is ez a rUSZÉKT látja el áruval. A két központi előádó most az igényeket testesíti meg. Ok a ezdeményezök. — Tudnának-e az első negyedévben négy- és hat­tojásos metélt tésztát szál­lítani? — vetik fel például. — 20 kilós csomagolásban egy vagonra van szüksé­günk, további két vagon­nal pedig 25 kilós zsákok­ban kérjük a terméket. Űjabb árut kóstolnak meg. Némi töprengés, majd elnangzik a kijelentés a darált keksszel kapcsolat- oan; — Ilyen minőségben ne­gyedévenként több vagon- nyi tételt átveszünk. S az elhatározás indoklá­sa, amit hangosan nem mondott ki Mándy Ernő: nálunk kevés lisztes árut gyártanax. A kerestet sok­kal nagyobb a felkínált mennyiségnél. Rendben van, hozzaíogung A házigazda Molnár Ist­ván, a Kalocsa és Vidéke Sütőipari Vállalat igazga­tója és dr. Teleki Andrásné áruforgalmi előadó. — Ezek szerint hozzáfo­gunk a darált keksz gyár­tásához. 15—20 dekás cso­magolásban megfelel? fán csomagolóanyag beszer­zésében segíteni? Molnár István még min­dig a kézi készítésű tészta- féleségek megrendelésén töpreng. — Szóval összesen 3 va­gonnal kötnek le. Ez ne­künk naponta 10 mázsát jelent. Szép, szép, de hol fogunk ennyit előállítani? Majd beleegyezően hoz­záteszi: — Rendben van, Hajóson éo Kunszentmiklóson nyom­ban elkezdjük a nagy koc­kás tészták készítését. A csomagolt áru szállítására még visszatérünk. Akiknek nevük van A hosszúkás, téglalap alakú teremben sűrűbb lett a levegő az elszívott ciga­retták füstjétől. A tárgyaló asztalon megbontottan he­vernek az új nápolyiféle­ségek dobozai, a tarhonyás zacskók, s hiányos az egyik tányérkán a próbaképpen megfőzött metélt tészta adagja. A hivatalos hangu­latú párbeszédeknek vége. A kereskedők közvetlen vallomásként mondják el: — Mi idig örömmel uta­zunk oda tárgyalni, ahol kezdeményező készséggel találkozunk. Itt pedig rend­szerint akad valami kel­lemes meglepetés. A kalo­csaiaknak már nevük van. — Az állandó tájékozó­dásnak, a jugoszláviai ta- pasztalatcsere-utaknak, a kiállításokon való rendsze­res részvételünknek is kö­szönhető mindez — magya­rázza Molnár István. — Az idén öt-hat féle újdonság­gal akarunk előállni. A tészta- és édességfélék ter­melését bővítjük. Még eb­ben az évben szeretnénk megkezdeni egy tészta-^ és édességipari üzem építését Kalocsán. A nváron pedig mintaboltot működtetünk a Balaton mellett. Az elszigetelő ajtók, a fényhatásokat tompító füg­gönyök mögött négy ember leleményessége, tájéko­zottsága és koncentráló képessége vajúdott■ Sajátos, bár mind megszokottabbá váló légkört teremtett, hogy önálló vállalkozásokra berendezkedett vállalatok kép­viselői gyűrköztek. Üzlet született. 4 gazdasági reform egyik, immár sokadik szülöttje. Halász Ferenc

Next

/
Thumbnails
Contents