Petőfi Népe, 1969. február (24. évfolyam, 26-49. szám)
1969-02-12 / 35. szám
1989. február IS. meet ÓM S ofífof >4 világon az első Könyv a triticaleról Mi a triticale és hogyan keletkezett? A válasz: a triticale a búza és a rozs keresztezéséből származó állandósult jellegű köztes típusú hibrid, amely se nem búza. se nem rozs, de valójában részben búza is, meg rozs is. Így kezdi dr. Kiss Árpád, a Duna—Tisza közi Mezőgazdasági Kísérleti Intézet igazgató helyettese a világ első. triticaleról szóló könyv bevezetőjét A napokban megjelent mű választ ad arra, hogyan született, ez az érdekes növény. A botanikusok már száz évvel ezelőtt az 1870-es években kísérleteztek búza-rozs keresztezésekkel, hogy tisztázzák a két növénynemzetség kapcsolatát Wilson angol botanikus volt. az első, aki az Edinburghi Botanikai Társaságnak először mutatta be azokat a meddő, addig soha nem látott kalászokat amelyeket a búza és a rozs keresztezéséből kapott A botanikusok nem sok figyelembe részesítették a próbálkozást a nS- vénynemesftők érdeklődését azonban felcsigázta. 1890-ben Rimpau német növénynemesftő meglelent az első termékeny hibriddel. Ma már azt tapasztaljuk, hogy a világ minden részében újult erővel folytatják a búza-rozs keresztezések előállítását Kiss Árpád könyve részletesen foglalkozik a külföldi és a hazai kísérletekkel A szovjet nemesítők is kiváló eredményeket értek el. Pi- szarev fagyálló triticaléit Kecskeméten a' kombinációs nemesítés! programban 19G6 óta ismerik. Meiszter ugyancsak szovjet kutató természetes búza-rozs hibrideket talált Szaratov környékén. A szerző részletesen Ismerteti azt a hosszantartó munkát, amelynek eredményeképpen létrejött az új növény. Ismeretes, hogy Kiss Árpád világviszonylatban is figyelemre méltó eredményeket ért el a triticale előállításában. Az új növény hazánkban rohamosan hódítja meg mindazokat a homokterületeket. ahol eddig csak rozsot termesztettek. Kiss Árpád ismerteti a szakemberek véleményét is. „A kecskeméti Magyar— Szovjet Barátság Termelőszövetkezet elnöke már 1961-ben kért tőlem egy kevés magmintát. Adtam is pontosan 4 és fél kilogrammot azzal, hogyha beválik. akkor szaporítsa, ha nem. semmisítse meg. 1966-ban ebből a négy és fél kilogramm vetőmagból 900 mázsát csépeltek. Ügy gondolom, ennél jobb ajánlólevél nem kell az állandósult búza-rozs hibridnek ... 1965-ben 20 kataszt- rális hold, 1966-ban és 1967-ben 50—50 katasztrá- lis hold triticalet vágtak le zölden, amelyet részben si- lózva. részben frissen etettek. Véleményük szerint a zöld futószalagban a rozsot jól kiegészíti, mert amikor már a rozs nem etethető, akkor már vágható a triticale. Még virágzás idején is zsenge, nem úgy mint a rozs. amely ebben a fejlődési állapotban már lés. A besilózott triticale Kosa Antal elnök szerint igen ízletes, lédús, leveles takarmányt adott, amelyet az állatok szívesen fogyasztottak. A sejtések és a szarvasmarhák a triticale abrakját kedvelik, de etethető baromfiakkal is ... Ezek az előnyök voltak azok, amelyek miatt a termelőszövetkezetek a triticalet a rozs és az őszi árpa elé helyezték. Mint korábban már említettem a nagyon gyenge talajon, ahol a takarmány létkérdés, még a kukoricával szemben is előnyben részesítették. A Kecskemét környéki nagyüzemek a tri- ticaleban elsősorban a homok abraktakarmányát látják, de alkalmasnak tartják kenyérgabonának is. Véleményünk szerint cipója kellemes illatú, ízletes.” A szerző ezenkívül számos mezőgazdasági nagyüzem szakembereinek véleményét ismerteti. Az ötletes. ízléses és korszerű fedőlapot Tóth István, a Duna—Tisza közi Mezőgazdasági Kísérleti Intézet fotóművésze készítette. Az ő alkotásai a könyvben megjelent fényképek is. A sejttani kromoszóma képek eredeti mikroszkópfelvételek, amelyek a Bács-Kiskun megyei Nyomda Vállalat jó munkáját dicsérik. A szöveget a Pécsi Szikra Nyomdában készítették. A könyv nemcsak a gabonatermesztő szakembereknek. hanem minden mezőgazdásznak értékes tájékoztatást nyújt. Tekintettel a nagy érdeklődésre, valószínűleg újabb kiadásra lesz szükség. K. S. Üzlet sz A külvilág neszeit, az i selője. Időnként árumintá-1 A szerepek itt hirtelen üzemi élet zaját dupla ajtó kát hoznak be. Ízlelgetés, | cserélődnek. Dr. Telekiné hangfogója szűri meg. Az csönd, vélemény. A szűkablakot nehéz függöny fe- | szavú, lényegretörő szakkezdeményez: — Nem tudnának a celoNcgycn az asztal körül: Molnár István, Mándy Er no, Kiss Peter István és dr. Teleki Andrásné. di. Az elzárt igazgatói szobában négy ember tárgyal. Két vállalat két-két képviMagyar szakértők a világ húsz országában Ezer kutatóbázis — ENSZ-megbizások Külföldiek gyakran kérdezik: honnan meríti energiáját, utánpótlását, s eredményeit a nemzetközileg is mind jelentősebb sikereket arató magyar tudományos élet? Hazánkban mintegy ezer kutatóhelyen csaknem 40 ezer embert foglalkoztatnak, s a tudományos kutatók és munkatársaik jelenleg is több, mint tízezer témán dolgoznak. A tudomány szerepének növekedését tanúsítja az, hogy a nemzeti jövedelem 1960 óta mintegy 50 százalékkal emelkedett, Ördögmotolla? Lehet, hogy valaha sokan ilyennek képzelték az örödgmotollát, de a képen látható berendezés tudomásunk szerint nem vállal rokonságot a fantáziaszültc szerkentyűvel. Ehelyett szerényen megelégszik azzal, hogy a Szentendrei Papírgyárban napról napra fáradhatatlanul végezze a különleges, nagy méretű borítékok ragasztását. ugyanakkor a kutatásokra fordított kiadások megduplázódtak. Hazánk — lehetőségeihez képest — tudományos eredményeit és tapasztalatait igyekszik átadni más országoknak. Erről tanúskodik az a tény, hogy jelenleg a világ húsz országában dolgoznak magyar szakértők. A közelmúltban érkezett például jelentés a Guineában működő magyar geológus expedíció első sikereiről. Kutatóink a földpát ércek feltárásában vesznek részt, s a guineai őserdőkben rövid idő alatt jó eredményeket értek el. A világon egyedülálló hatalmas ásványmezőt találtak; a földpát, a tiszta kvarc és a csillám-lelőhelyeken kívül több helyen berill telléreket is felfedeztek. Ez azért is feltűnést keltett, mert a franciák hat évtizeden át eredménytelenül kutattak ezen a területen berill után. Guineában egyébként évek óta dolgoznak magyar geológusok és dr. Ferenc Károly főgeológus készítette el az afrikai ország első geológiai térképét. Mongóliában geológusaink ugyancsak eredményesen tevékenykednek. Jelentős volfram-, kén- és fluorft- előfordulásokat tártak fel a hatalmas területű ázsiai országban. Kubában magyar szakemberek segítségével szervezték meg az ország geológiai adattárát, s dolgozták ki a nyers- anyagkutatási terveket. Vízkutatóink immár világszerte híresek munkás sagukról, s nem véletlen, hogy az ENSZ is Magyarországról cüldött hidrológusokat Nigériába és Maliba. Egy máik expedíciónk — ugyaniak az ENSZ megbízásá- oól — kilenc afrikai országban tett körutat, s dolgozott ki javaslatokat, terveket a vízellátási problémák megoldására. Mongóliában különösen eredményesen dolgoznak vízkutatóink. Eddig több mint 300 helyen fakasztottak vizet, rendkívül nagy segítséget nyújtva ezzel az állattenyésztéshez. Tudományos intézeteink felajánlották szolgálataikat a FAO-nak is; segítséget nyújtanak járványok megfékezésében, betegségek felderítésében, oltóanyagtermelés megszervezésében, illetve az általános állategészségügyi rendszerek kiépítésében. Több országban orvosaink működnek, más országokban pedig a gyógyszergyártás kialakításához nyújtunk segítséget. Ghánában már működik az a gyógyszergyár, amely a magyar tervek és technológiák alapján épült. Nemrég kezdődött meg a lagosi gyógyszergyár építése is, amely közös magyar—nigériai igazgatással létesült, s magyar eljárások alapján nagy mennyiségű gyógyszert állít majd elő. Ehhez hasonlóan — szintén közös vállalkozás-1 ban —, Indiában is új gyógyszergyár építéséhez nyújt segítséget Magyar- ország. Ezek az eredmények — bár közel sem adhatnak teljes képet — fémjelzik szellemi életünk nemzetközi sikereit. Az a tény pedig, hogy a magyar tudomány képviselői mintegy 125 nemzetközi tudsmányos szervezet munkájában vesznek részt, további lehetőségeket teremt a szélesebb és gyümölcsözőbb kapcsolatok kiépítésére. N. L. mai beszélgetést néha személyes hang oldja fel. Mosoly, nevetés, de mintha a megkönnyebbült kifejezésen mögött is a lecsapni kész figyelem állna őrt. Az egyedüli cél az üzlet. Oiyan megállapodások, esetleg engedmények elérése, amelyek mind a két fél számára egyaránt előnyösek. A FÜSZÉRI-lől jöttek Mándy Ernő és Kiss Péter István a Fehér—Veszprém megyei Élelmiszer és Vegyiáru Nagykereskedelmi Váüalat megbízottai. A Balaton környékét is ez a rUSZÉKT látja el áruval. A két központi előádó most az igényeket testesíti meg. Ok a ezdeményezök. — Tudnának-e az első negyedévben négy- és hattojásos metélt tésztát szállítani? — vetik fel például. — 20 kilós csomagolásban egy vagonra van szükségünk, további két vagonnal pedig 25 kilós zsákokban kérjük a terméket. Űjabb árut kóstolnak meg. Némi töprengés, majd elnangzik a kijelentés a darált keksszel kapcsolat- oan; — Ilyen minőségben negyedévenként több vagon- nyi tételt átveszünk. S az elhatározás indoklása, amit hangosan nem mondott ki Mándy Ernő: nálunk kevés lisztes árut gyártanax. A kerestet sokkal nagyobb a felkínált mennyiségnél. Rendben van, hozzaíogung A házigazda Molnár István, a Kalocsa és Vidéke Sütőipari Vállalat igazgatója és dr. Teleki Andrásné áruforgalmi előadó. — Ezek szerint hozzáfogunk a darált keksz gyártásához. 15—20 dekás csomagolásban megfelel? fán csomagolóanyag beszerzésében segíteni? Molnár István még mindig a kézi készítésű tészta- féleségek megrendelésén töpreng. — Szóval összesen 3 vagonnal kötnek le. Ez nekünk naponta 10 mázsát jelent. Szép, szép, de hol fogunk ennyit előállítani? Majd beleegyezően hozzáteszi: — Rendben van, Hajóson éo Kunszentmiklóson nyomban elkezdjük a nagy kockás tészták készítését. A csomagolt áru szállítására még visszatérünk. Akiknek nevük van A hosszúkás, téglalap alakú teremben sűrűbb lett a levegő az elszívott cigaretták füstjétől. A tárgyaló asztalon megbontottan hevernek az új nápolyiféleségek dobozai, a tarhonyás zacskók, s hiányos az egyik tányérkán a próbaképpen megfőzött metélt tészta adagja. A hivatalos hangulatú párbeszédeknek vége. A kereskedők közvetlen vallomásként mondják el: — Mi idig örömmel utazunk oda tárgyalni, ahol kezdeményező készséggel találkozunk. Itt pedig rendszerint akad valami kellemes meglepetés. A kalocsaiaknak már nevük van. — Az állandó tájékozódásnak, a jugoszláviai ta- pasztalatcsere-utaknak, a kiállításokon való rendszeres részvételünknek is köszönhető mindez — magyarázza Molnár István. — Az idén öt-hat féle újdonsággal akarunk előállni. A tészta- és édességfélék termelését bővítjük. Még ebben az évben szeretnénk megkezdeni egy tészta-^ és édességipari üzem építését Kalocsán. A nváron pedig mintaboltot működtetünk a Balaton mellett. Az elszigetelő ajtók, a fényhatásokat tompító függönyök mögött négy ember leleményessége, tájékozottsága és koncentráló képessége vajúdott■ Sajátos, bár mind megszokottabbá váló légkört teremtett, hogy önálló vállalkozásokra berendezkedett vállalatok képviselői gyűrköztek. Üzlet született. 4 gazdasági reform egyik, immár sokadik szülöttje. Halász Ferenc