Petőfi Népe, 1969. február (24. évfolyam, 26-49. szám)
1969-02-12 / 35. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! XXIV. évf. 35. szám 1969. február 12, SZERDA Arat 80 fillér Évforduló küszöbén A Magyar Tanácsköz- é* társaság 50. évfordulójának küszöbén vagyunk. Egy évvel ezelőtt már megszülettek a tervek az évfordulók — az 1918-as polgári demokratikus forradalom, a KMP megalakulása és a Tanácsköztársaság kikiáltásának 50. évfordulója — méltó megünneplésére. És most alig négy-öt hét választ el bennünket ez utóbbitól is. Hogy röpül az idő! Vajon eleget tettünk-e terveinknek, megváló ult-e amit elképzeltünk? Nehéz volna számotvetni mindazzal, amit falvakban és városokban tettek már eddig is azért, hogy az ünnepi fények szépen lobogjanak. Nagyarányú gyűjtés indult mindenfelé a proletárforradalom emlékeinek megmentésére, megőrzésére. Múzeumok és népfrontszakkörök, helytörténészek és úttörők fogtak e munkához és az eredményt számos kiállítás mutatta be az érdeklődő közönségnek. A kulturális rendezvények egész sora az évfordulók jegyében született. Éppen napjainkban folynak azok a seregszemlék, ahol az ifjú generáció megható igyekezettel és magas hőfokú átéléssel a forradalom napjait idézi az előadóművészet eszközeivel. Az ünnepet megelőzően tudományos ülésszakra kerül sor, ahol a Tanácsköztársaság időszakának, s főként helyi vonatkozásainak elemző értékelését adják a szakemberek, tudományos kutatók. Lapunk, a Petőfi Népe már hosszabb ideje közöl visszapillantó megemlékezéseket a kortársaktól, szemtanúk tollából, s a levéltárak, könyvtárak dokumentációs anyagából. T alán nem túlzás azt mondani, hogy már ez idáig is kellő igyekezettel és eredményességgel próbáltuk megyénkben feltárni a Magyar Tanácsköztársaság és a megelőző időszak tiszteletre méltó hagyományait. A hátralevő hónapban azonban még nagyon sok a teendő. Jó lenne, ha a készülődés most érné el a csúcspontját. A hősi napokra való emlékezés természetesen nem egyetlen dátumhoz, a március 21- hez kötődik. Ez valóban a legsorsdöntőbb napja, de nem egyetlen jelentős eseménye volt a Tanácsköztársaság dicsőséges korszakának. Falvakban és városokban egy-egy helyi esemény mgünmplésére is sor kerül az 50. évforduló kapcsán. Sok helyen most örökítik meg marandóan a fehérterror áldozatainak emlékét. Táblát avatnak, másutt ünnepi tanácsülésen utcákat neveznek el róluk. Kegyeletes szép pillanatai lesznek ezek az ünnepség- sorozatnak. KIem választhatók el a * * félévszázados történelmi eseménytől egyéb évfordulóink sem. Például a felszabadulás ünnepe, melynek gondolatköre kapcsolódik elődeink harcaihoz, példájához. Május elsején nehéz volna úgy megemlékezni a munkásosztály, a dolgozók nagy ünnepéről, hogy ne jutna eszünkbe az első szabad magyar május elseje, 1919. május 1., melynek sok szemtanúja még itt él közöttünk. S van valami jelképes abban is, hogy szűkebb pátriánk, Bács- Kiskun megye, illetve a Duna—Tisza köze — éppen 25 esztendeje lesz az ősz- szel! — felszabadulásának negyedszázados évfordulóját is ünnepli az idén. ifiinderről szólnunk, beszélnünk kell, nem szabad elhallgatnunk az érzelmekre is ható tényezőket. Mindazokat, melyek büszkeséggel töltenek el bennünket, melyek a haza szeretetére, elődeink munkájának, áldozatainak őszinte és fokozott megbecsülésére tanítanak bennünket. Most, a nagy évforduló küszöbén gondoljuk át még egyszer tennivalóinkat. A történelmi tettekre, haladó hagyományainkra való emlékezés nem reszort kér■ dése. Nem csupán pedagógusok és tisztségviselők dolga, s nem is csalt művelődési vagy propagandafeladat. A ki részt vállal belőle, *• senkinek sem tesz szívességet, s köszönetét, elismerést sem várhat érte senkitől. De az bizonyos, hegy ő maga is gazdagabb lesz általa. Jobban megérti mindazt, amiért napjainkban küzdünk és dolgozunk, s amiért dolgozni és küzdeni érdemes. F. TÓTH PÄL Az Új csarnok 1964 közepén kezdődött 3 1968. december 31-ével fejeződött be a 100 millió forintos rekonstrukció a iskunfélegyházi Vegyipari 1 épgyár ban. A nagyszabású munka utolsó fázisában épült, 6200 néovzetméter alapterületű új csarnokot is — 32 millióba került — birtokba vették már a munkások. Itt elsősorban cönnyűvegyipari készülékeket és élelmiszeripari berendezéseket gyártanak. A gyár az idén több mint 350 millió forint értéket termel, s ebből 210 millió az export, mélynek többsége a Szovjetunióba irányul. Az új csarnokban éppen egy szovjet vegyi- gyárnak készülő keverőberendezéseket szerel Sebők István KISZ-brigádja. (Pásztor Zoltán felvétele.) Ötezerrel több ipari munkás A munkaerő-gazdálkodásról tárgyalt a megyei tanács végrehajtó bizottsága A megyei tanács végrehajtó bizottságának tegnapi ülésén először a vb-tit- ;árság szervezési és gazdasági osztályának tevékenységéről szóló beszámoló került napirendre. Mélyreható vita után a vb elismerését fejezte ki az osztály munkájáért. Ezt követően a munkaügyi osztály előterjesztése alapján az 1968. évi munkaerő-gazdálkodás tapasztalatairól és az ezzel kapcsolatos idei feladatokról tárgyaltak. — Az új gazdasági mechanizmus tervszerű munkaerőgazdálkodást igényel mind a vállalatok, mindaz irányító szervektől — állapította meg a munkaügyi osztály jelentése. — Megyénkben az ipar ex- tenzív fejlesztése továbbra is célkitűzés marad. E tekintetben tavaly tovább javult a lakosság foglalkoztatottsága. Míg 1967- ben 51 956-an, addig 1968 végén 57 ezren dolgoztak a megye iparában, beleértve az építőipart is. Bár egyre inkább figyelemmel kell lenni arra, hogy a megye munkaerőtartalékai nem korlátlanok — s ez elsősorban a férfi Borvetélkedő és szaktanácsadás Eredeti ötlettel igyekszik tovább javítani kapcsolatait a termelőszövetkezetekkel a Magyar Állami Pincegazdaság. BorvetélkeA DNFF képviselője Kalocsán Kedden délután Kalocsára látogatott Le Huü Van, a Dél-vielnami Nemzeti Felszabadítási Front budapesti állandó képviseletének vezetője, hogy részt vegyen a 37-es Budapesti Forradalmi Ezred ünnepi csapatgyűlésén. A kedves vendéget a laktanyában a parancsnok fogadta és az egység, nevében meleg szavakkal üdvözölte. A fogadáson jelen volt Varga Ferenc. a járási rártbizottság első titkára és Kovács Gyula, a járási tanács vb-elnökhelyettese is. A fogadás alkalmával baráti eszmecsere közben, a forradalmi ezred parancsnokának ismertetése után, Le Huü Van szólalt fel és örömét fejezte ki, hogy Kalocsára látogathatott, s megismerkedhetett azokkal az elvtársakkal, akik oly sokat segítenek a dél-vietnami nép felszabadító harcában, végső győzelmében. A fogadás után Le Huü Van elvtárs részt vett és felszólalt az ünnepi csapatgyűlésen. Hangsúlyozta: az amerikai imperialisták is nagyon jól tudják, hogy a szennyes háborújuk a délvietnami nép győzelmével végződik, egyelőre azonban tanácstalanok, hogyan hajtsák végre visszavonulásukat. Az ünnepi csapatgyűlés végén az egység parancsnoka átnyújtotta a kedves vendégnek a katonák értékes ajándékait. dőt rendez, amelyen bármelyik közös gazdaság részt vehet. Lényege három hét- decis palackot kell beküldeni minősítésre a pincészetekhez, abból a borból, amelyet el akarnak adni a pincegazdaságnak. A bírálatot neves szakemberekből álló bizottság végzi, melynek tagja az illetékes termelőszövetkezeti területi szövetség képviselője is. A jó minősítést elért borokat még országos bizottság is ellenőrzi. Ha megfelel a kívánalmaknak az ital, akkor a pincegazdaság a szokásosnál valamivel magasabb áron vásárolja meg és az illető termelőszövetkezet címkéiével hozzák forgalomba. Az érdekes vetélkedő célja, hogy a közös gazdaságok tájjellegű, jó minőségű boraival megismerkedjen a közönség. Az érdeklődés máris igen nagy. Eddig 30 féle bor futott be a pincegazdaság alföldi üzeméhez. A lakíteleki Szikra például négyféle italt küldött. A termelő- szövetkezet eddig 2400 hektoliter bort adott el a pincegazdaságnak. Az elmúlt évi jelentős mérvű szőlőrothadás következtében egyes borok kezelése igen nagy gyakorlatot és hozzáértést kíván. A megye számos termelő- szövetkezetében még nincs nagy tapasztalatokkal ren delkező borász. Ezért a pincegazdaság kapcsolatot keres valamennyi bortermelő szövetkezettel és ingyenes szakmai támogatást nyújt a tároláshoz és a kezeléshez. Máris több termelőszö- vetkezet kérte a pincegaz- 1 daság segítségét. munkaerőkre vonatkozik — megállapítható, hogy az 1968. évi termelésnövekedést nem a termelékenység emelése, hanem elsősorban új munkások alkalmazása révén érte el az ipar. A foglalkoztatottság javulásával viszont csökkent a megyéből elvándorlók száma. Az elmúlt eactendőben helyenként továbbra is, problémát okozott a nők munkába állítása. Jelenleg a felmérések szerint 46 ezer nő dolgozik otthon a háztartásban, s közülük mintegy 15 ezerre tehető azoknak a száma, akiket — megfelelő munkahely esetén — a termelésbe be lehet vonni. Az idén 10 ezernyi fiatal munkába lépésével lehet számolni. Elhelyezésük nem jelent gondot, mert a különböző vállalatok, gazdaságok igényt tartanak munkájukra. A végzős szakmunkás- tanulók 75—80 százalékának alkalmazásáról máris kedvezően döntöttek a vállalatok. További munkaerőtartalékot jelent a termelés jobb megszervezése. Erre ösztönöz az is, hogy az év végéig már 55—60 ezren dolgoznak majd csökkentett munkaidőben. A végrehajtó bizottság megállapította, hogy Bács- Kiskun megye a jövőben is olyan terület lesz. ahol a mezőgazdaság — az intenzív művelést igénylő növénykultúrák miatt— több munkaerőt igényel. Erre az iparfejlesztési célkitűzéseknél nagyobb figyelemmel kell lenni. Ezért a jövőben még gondosabban kell foglalkozni a tervszerű munkaerő-gazdálkodással. A munkaügyi osztály a mezőgazdasági és élelmezésügyi osztállyal működjön szorosabban együtt a munkaerőszükséglet felmérésében. Jó törekvésnek tartaná a vb azt is, ha az ipari üzemek dolgozóik számára lehetővé tennék több szakma elsajátítását, mert így könnyebbé válna az egyes területeken jelentkező munkaerőhiány, illetve időnkénti munkaerőfelesleg üzemen belüli átcsoportosítással való áthidalása. A végrehajtó bizottság ezután a munkaügyi osztály, a művelésügyi osztály, a mezőgazdasági és élelmezésügyi osztály ügyrendjére vonatkozó előterjesztéseket vittatta meg, majd bejelentéseket tárgyalt. I Nagy Ottó
