Petőfi Népe, 1969. február (24. évfolyam, 26-49. szám)

1969-02-02 / 27. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! A szaktudás forrásai Mélykúton tartották a mezőgazdasági könyvhónap megyei megnyitóját Zsúfolásig megtelt tegnap délelőtt Mélykúton a mozi. A közönség, a környező ter­melőszövetkezetek tagsága érdeklődéssel várta az ün­nepséget, amelyet a könyv­terjesztés helyi eredmé­nyeinek elismeréséül az idén Mélykúton rendeztek. A megyei könyvtár erre az alkalomra szakáganként bibliográfiát állított össze. Az olvasók ebből tájéko­zódhatnák a mezőgazdasági szakirodalom legújabb ki­adványairól. A kis füzete­ket most első ízben itt osz­tották ki az összegyűl teli­nek. Tíz óra után kezdődött a megnyitó ünnepség, ame­lyen részt vettek a párt- és tanácsvezetés járási, vala­mint helyi képviselői. Meg­jelent "advánszky Imre, a járási pártbizottság első tit­kára ■ ■. Hegedűs István, a járás tanács vb elnöke, to­vábbá a megyei könyvbarát bizottság képviseletében Pankovits Józsefné, a nő­tanács megyed titkára, Fegyvesyné Góhér Anna, a megyei könyvtár igazgatója, valamint dr. Mezei István, a megyei Lapkiadó Válla­lat igazgatója. Az ünnepséget Marosi Gyula, a községi párt-vb titkára nyitotta meg, ez­után a helybeli általános iskola énekkara és Forgács Tibor, a Kecskeméti Kato­na József Színház művésze adott rövid műsort, majd dr. Glied Károly, a megyei tanács vb-elnökhelyettase emelkedett szólásra. Ma, midőn a technika forradalmi korát éljük és nap mint nap új speciális eszközökkel, munkamódsze­rekkel kerülünk szembe, el­engedhetetlen a szakmai képzettség széles körű fo­kozása — mondotta dr.! Glied Károly. Az utóbbi években ennek megfelelően hihetetlen mértékben meg­növekedett az érdeklődés a szaktudás forrása, a könyv és folyóiratok iránt. Jellem­ző, hogy 1964 óta folytono­san emelkedik a falusi fmsz-üzietek könyvforgal­ma. Jelenleg az évi könyv- vásárlás Bács-Kiskun me­gyében 18.90 forint lakoson­ként. Megnövekedett a könyvtárak forgalma is. Tavaly a Bács-Kiskun me­gyei kölcsönzés eredménye egyedülálló volt az ország­ban. Több mint három mil­lió kötetet kölcsönöztek az olvasók, ebből az ismeret- terjesztő művek forgalma 800 000 felett volt, a me­zőgazdasági szakkönyvek kölcsönzésében szintén ami megyénk a legjobb az or­szágban. Mind a minőség, mind pedig mennyiség tekinteté­ben a kiskunhalasi könyv­tár hálózata a legjobb. Eh­hez sokoldalú segítséget adott a párt- és tanácsszer­vek támogatása, nem utolsó sorban az az anyagi áldo­zat, amelynek következté­ben 5 év alatt _ csaknem egy harmadával nőtt a járás könyvtárainak könyvállo­mánya. Azért rendeztük a me­zőgazdasági könyv és szak­folyóirat napjának idei megnyitóját Mélykúton, mert a kimagasló eredmé­nyekkel büszkélkedő kis­kunhalasi járásban is Mély- kúton a legjobbak az ered­ményeik. A község lakóinak 23 százaléka beiratkozott ol­vasó, az összes kölcsönzés 4,2 százaléka mezőgazdasá­gi szakkönyv, 21,5 százalé­ka pedig ismeretterjesztő mű. Glied elvtárs ezután vázolta a megyei mezőgaz­daság helyzetét, ismertette a tavalyi eredményeket és szólt az új gazdasági mechanizmus beveztésének tapasztalatairól. Megnyitó beszédét a következő sza­vakkal fejezte be: — Az új gazdasági Irá­nyítás valamennyiünktől magasabb szintű szakmai felkészültséget és tevékeny­séget követel. Hogy ennek megfelelhessüník, lankadat­lan szorgalommal kell ké­peznünk magunkat, mert enélkül a mezőgazdaság korszerűbbé tétele nem kép­zelhető el. Legyen a mező- gazdasági könyveknek és folyóiratoknak szentelt nap az idén motorja a harma­dik ötéves terv szellemi forradalmának és szakmai ismeretszerzés széles körű kibontakoztatásának. Magyaroszásra látogat a jugoszláv Fock Jenőnek, a Magyar Forradalmi Munkás Pa­raszt Kormány elnökének meghívására a közeli na­pokban nem hivatalos lá­togatásra Magyarországra érkezik Mika Spiljak, a ju­goszláv végrehajtó tanács elnöke. Sirokkó a Tőserdőben Egy hete dolgozik Jancsó Miklós forgatócsoportjával a Sirokkó című magyar-francia koprodukcióban ké­szülő filmen. Jancsó alkotótársa, Hernádi Gyula az 1934-ben meggyilkolt jugo szláv király elleni merény­let magyarországi előzményeit eleveníti fel forgató- könyvében. A horvát nacionalisták anarchista-fasisz­ta csoportja, a rejtélyes usztasa szövetség Horthyék titkos egyetértésével a Csongrád megyei Jankapusz- tán szervezkedett annak idején. A filmben a Kiskunsá­gi Erdőgazdaság tőserdei vadászháza jeleníti meg főhadiszállásukat. Képünkön Jancsó Miklós instruál­ja a két főszereplőt, akiket — noha franciák — nem keli különösképpen bemutatni. Marina Vlady meg­annyi nálunk is sikert aratott film sztárja és Jaques Charrier, aki ezúttal nemcsak főszereplő, producer is. Marquis Film néven önálló vállalatot alapított, hogy együtt dolgozhasson Jancsőval. (Képes beszámolónk a forgatásról az 5. oldalon.) Felavatták Bácsalmáson a szövetkezeti áruházát Szombaton délelőtt ünne­pélyes keretek között átad­ták rendeltetésének Bács­almáson az új szövetkezeti áruházat. Az avató ünnep­séget Brachna János, a Szö­vetkezetek Országos Szö­vetsége Igazgatóságának tagja, a MÉSZÖV elnöke nyitotta meg. Egyebek közt elmondta, hogy a megyei fogyasztási és értékesítő szövetkezetek többsége ma már városi színvonalú ke­reskedelmi egységekkel rendelkezik. Tavaly 2 mil­liárd 163 millió forint érté­kű árut adtak el, s ebben mind nagyobb arányt kép­viselnek a ruházati cikkek is. Ezután Bédícs István, a Bácsalmás és Vidéke Álta­lános Fogyasztási és Érté­kesítő Szövetkezet igazga­tója mutatta be az 5 mil­lió forintba került, vonzó­an berendezett, egyemele­tes ruházati áruházat a vendégeknek. A bácsalmási létesítmény nagyságrendben a megye szövetkezeti áruházai kö­zött a kiskőrösi után a má­sodik helyet foglalja el. Méterárut, kötött divatcik­keket, cipőket, népművésze­ti és háziipari termékeket, illetve szőrmeféleségeket forgalmaznak itt Több mint érdekesség, hogy igyekeznek meghono­sítani az áruházban a leg­újabb hazai módszereket, illetve figyelembe vették a Német Demokratikus Köz­társaság kereskedelmi gya­korlatának néhány tapasz­talatát Az egyes osztályok között mutatós fényképfel­vételek igazítanak el. Az eladók előre megszabott, három-négy méteres helyen mozognak, kínálják az árut, számláznak és csomagol­nak. A cipőosztályon az or­szágban elsőnek rendezked­tek be teljes önkiszolgálás­ra. Ez a részleg az emelet felét elfoglalja. Egy impozáns áruház a tapasztalatok alapján min­dig kiszélesíti a vonzáskört A tervek szerint a bácsal­mási is körülbelül 10 szá­zalékkal megnöveli az éves forgalmat Jelenleg 6 mil­lió forintos árukészletet rejtenek a falak. Az el­adók előzékenységén, az igazán korszerű, keresett termékek kínálatán múlik, hogy hányszor ennyit ad­nak eL H. F. XXIV. évi, 27. szám 1969. február 2. VASÄRNAP Árat 1 forint A Központi Statisztikai Hivatal jelentése a népgazdaság 1968. évi fejlődéséről (2. oldal) Erdősi József nyilatkozata megyénk 1968. évi gazdasági és gazdaság- politikai tevékenységé­ről és az 1969. évi fő feladatokról <3—4. oldal) Bekerített nyaralók Elbeszélés a 7. oldalon j'Ponr (9. oldal) Bondor József építésügyi és városfejlesztési miniszter Kecskeméten Tegnap Kecskemétre lá­togatott Bondor József épí­tési és városfejlesztési mi­niszter. Elkísérte őt útjára Szabó János, az ÉVM első miniszterhelyettese, Szilá­gyi Lajos miniszterhelyet­tes, Pócza János, a minisz­térium pártbizottságának titkára és Padányi Mihály, a minisztérium főcsoport­vezetője. A vendégeket Er­dősi József, a megyei párt- bizottság első titkára, Buda Gábor, a megyei pártbizott­ság titkára, dr. Varga Jenő, a megyei tanács vb-elnöke és dr. Kőrös Gáspár, a me­gyei tanács vb-elnökhelyet­tese fogadta. A megye ve­zetői a településfejlesztés­ről, a közművesítésről és a lakásépítkezésről tárgyaltak az építésügyi és városfej­lesztési miniszterrel, vala­mint kíséretének tagjaival. Buda Gábor a megye te­lepülésfejlesztési elképzelé­seit ismertette. Ezután Szi­lágyi Lajos a központi te­lepülésfejlesztési koncepci­ókról beszélt. Élénk beszél­getés alakult ki a települé­sek közművesítéséről. Ez­után a megye vezetői az 1969—70-es évek, valamint a negyedik ötéves terv la­kásépítési programját is­mertették, s arra kérték a minisztert, nyújtson segít­séget ahhoz, hogy a megye építőipara a nagyarányú programot korszerű épület- szerkezetekkel és technoló­giával valósíthassa meg. Bondor elvtárs elmondta, hogy a negyedik ötéves terv lakásépítési programja igen nagy feladatokat ró nemcsak az építőiparra, ha­nem az építőanyagiparra is. Arra kell törekedni — mondotta —, hogy minél jobb anyagi, műszaki fel­tételeket teremtsünk az épí­tőiparnak a lakásépítési terv megvalósításához. Ezután a miniszter és a társaságában levő minisz­tériumi vezetők, valamint a megye vezetői egyeztették elképzeléseiket a település- fejlesztésre, a közművesí­tésre és lakásépítési tervek végrehajtására vonatko­zóan. Ezt követően a ven­dégek megtekintették Kecs­kemét város fejlesztésének makettjét, majd a megye vezetőinek kíséretében a város építkezéseire látogat­tak el. A város központjá­ban Erdélyi Ignác, a városi pártbizottság első titkára és íteile Géza tanácselnök fogadta az építésügyi mi­nisztert, s a társaságában levő vezetőket. Ismertette az itt folyó bontási munká­kat és építkezéseket. Innen a Fémmunkás Vállalathoz mentek, ahol Horváth Já­nos igazgató a 10 000 négy­zetméteres nagycsarnokot mutatta be. A széchenyi- városi építkezésnél Dörner Henrik, a Bács megyei Ál­lami Építőipari Vállalat igazgatója kalauzolta a ven­dégeket Bondor elvtárs vé­gül a méheslaposi félkész­ház akciós lakótelepre, majd a Zománcipari Művek léte­sítményeihez látogatott el. N. O.

Next

/
Thumbnails
Contents