Petőfi Népe, 1969. február (24. évfolyam, 26-49. szám)
1969-02-09 / 33. szám
4. oldal 1969. február 9. vasárnap Melyik a szebb? Az új gazdasági mechanizmus ma már az élet minden területén érezteti hatását. A megrendelők igényesebbek lettek, a vállalatoknál pedig pezsgőbbé vált a a kalocsai pártszékház szításé is. A megrendelő — a megyei pártbizottság — azt kérte a Bács megyei Tervező Vállalattól, hogy több elgondolás közül válogathasson, mert a szépen fejlődő Duna menti város számára nem mindegy, milyen középületeket emelnek falai között a jövőben. lül pályázatot hirdettek, amelyre hat tervet nyújtottak be. A pályamunkákat elbíráló zsűribe meghívták Tárnái László Ybl- díjas szegedi építészt, Illés Lajost, a Csongrád megyei Tervező Vállalat főmérnökét, a pártközpontból Solymár Tibor épületgépészt és : Budai József építészt. A megyei pártbizottságot Hajlik Gábor osztályvezető, a kalocsai járási és városi pártbizottságot Berta Somogyi László képviselte. A zsűri megállapította, hogy bár a tervezők — akik a sürgős megrendelékészítették pályaműveiket, s mindössze egy hónap állt rendelkezésükre — nívós, ötletes, elmélyült munkáról tanúskodó terveket készítettek. Az első díjat megosztva Neuhauser Lászlónak és Gedei Árpádnak ítélték oda. A második díjat Kerény József nyerte. Igen jónak ítélték meg Neuhauser Lászlóné, Krizáik László és Kozma Mihály terveit, amelyeket megvételre alkalmasnak találta^. A megrendelők kívánságára mindkét elsődíjas pályaműre kidolgozzák a beruházási programot, s a gazdaságosabbat építik Zárszámadás Hartán Tegnap tartotta tizedik zárszámadását a hartai Béke Termelőszövetkezet. A jubileumi közgyűlésen a tsz elnöke, Tóth V. Imre, még a hartai adottságokat ismerve is — igen jó eredményekről számolt be. Hétszázholdas búzatáblájuk az aszály ellenére csaknem 24 mázsás, az őszi árpa pedig 28 mázsás átlagtermést adott. Ugyanakkor rekord - mennyiséget, holdanként 338 mázsát takarítottak be a cukorrépából. A gazdaság évi árbevétele — csak a két fő ágazatból — meghaladta a 21 millió forintot. Nagyrészt az ügyes értékesítésnek köszönhető. hogy közös vagyonuk az idén két és fél millió forinttal nőtt, mint- etrv ötszöröse a tíz esztendő előttinek. 1968-ban a tagoknak 10 millió forintot osztottak ki munkabér formájában. Az elnök ismertette az új gazdasági év terveit is. 1939-ben 208 férőhelyes szarvasmarha-istállót építenek. Befejezik az öntözőfürt építését is, így több mint 1300 kataszteri holdon függetleníthetik a termelést az aszálytól. 173 milliós r Az Országos Baromfiipari Vállalat kecskeméti gyáregységében. ahol évek óta tart a rekonstrukció, és csaknem 173 millió torin- tot költenek a gyár ' ;»erűsítésére, bővítésére, új üzemrésznek jelölték ki a helyét. Közvetlen a gyár szomszédságában tollfeldolgozó részleget alakítanak ki, ahol,a gyárban ösz- szegyűlt baromfitollat és a társvállalatoktól érkezett nyersanyagot dolgozzák fel. i\em a lakóhelytől függ. 1964-ben a munkaerő-ellátásban mutatkozó nehézségek enyhítésére határozta el a Postavezérigazgatóság, hogy a két- és több emeletes lakóházak földszintjén csoportos kézbesí- tő-levélszekrénvkéket szereljenek fei. Ez meg is történt. Kecskeméten — az első ütemben felszerelt levélszekrényekről kiderült, hogy a célnak nem felelnek meg. Ezeket ebben az évben újabb típusúakra cseréli ki a posta. Erről örömmel értesítjük a közönséget. Lenne azonban néhány szavunk azzal a panasszal kapcsolatban, hogy azokból a bizonyos első szériá- jú levélszekrényekből nemcsak újságokat, levelet is ki lehetett csenni. Tény, hogy az ilyen szekrény nem jó. Ám nem térhetünk napirendre a- csenések felett — történjenek azok bármilyen szándékból —. hogy lesz új fajta berendezés, és azzal megoldódik a biztonság. Magáról a magatartásról ejtsünk pár szót. amely arra visz rá valakit, hogy újságot, levelet lopjon. Holtbizonyos, hogy nem krimi-ügyek mozzanataként tűnt el egy-egy levél a szekrényekből, s nem azért emeltek ki valamilyen sajtóterméket. mert az illetőnek nem volt pénze újságra. Valamilyen régi, rossz ösztön hat ilyenkor, amit talán csak körülírni tudunk: ártani, rongálni, kárt okozói — ióbb híján. Még azt sem állíthatjuk, hogy . szórakozásijai, legalább is nem minden esetben. Legtöbbször arról lehet szó, hogy kilátszik a ládából a levél vagy lap csücske, s az a bizonyos ösztön már működik is. No persze, nem öntudatlanul, mert annyira „észnél van” a tettes, hogy előbb körülnéz: rajta ne csípjék. A kártevőknek ez a fajtája rongálja a nyilvános telefonállomásokat is. A megyében csak a városokban vannak ilyenek. Mindössze tíz a számuk, s részben pályaudvaron, részben utcán vannak elhelyezve. Felháborítja az embert, amikor a posta egyik jelentéséből olvassa: a nyilvános távbeszélő-állomások egy része többet üzemképtelen. mint használható. Tudjuk ezt a kecskemétiekről is: a tízből 5 állomás a megyeszékhelyen van. Milyen elfuserált lelkületű lények rongálják ezeket? S állandóan! Pedig senkinek nem kell bizonygatni, mit jelent a ma emberének a telefon. És milyen komoly költséget, anyagbeszerzés szempontjából pedig igen nagy gondot jelent a megrongált nyilvános távbeszélő állomás helyreállítása... Szégyellhetik magukat a városi randalírozók; ellenpéldaként tudják meg. hogy a falvakban felszerelt segélykérő állomásokat még egyetlen esetben sem rongálták meg. Ami egyúttal azt is bizonyítja, hogy a magatartás kulturáltsága nem éppen attól függ, városi-e valaki, vagy falun él. A törpe akkor is törpe, ha a hegytetőn áll. S egy ember attól még nem lesz kulturált, ha a lakásbejelentője városba szól. Tóth István Felül Neuhauser László, alul Gedei Árpád építész kalocsai járási és városi pártszékházterve. Teljes üzem a népfrontbizottságokban Jóllehet, az időjárás néha-néha közbeszól, 6 egy időre megnehezíti a közlekedést a megye különböző tájai között — az élénk munka hírei csak eljutnak hozzánk a népfronthizottsá- gokból is. Mondhatjuk „teljes az üzem”. Február 10-én délelőtt a Hazafias Népfront bajai járási elnöksége a tanács és a népfront munkakápcsola- tát tárgyalja meg. Aznap délután a bajai városi népfrontbizottság a tanácstagok munkájának segítéséről tanácskozik. 11-én — Kisjó Sándor: Jönnek a gondolatok fervadtan ülök a kis táskagép előtt és töröm a fejem, hogy miféle humoros ötlettel lehetne mosolyt fakasztani a kősziklából, amikor beállít nagy sebbel-lobbal sógornőm kislánya, Éva. Hatodik általánosba jár és mindig rengeteg újságot mesél, ám ezúttal már előre csendre intik: — Sándor bácsi most nem ér rá (ez én vagyok), Sándor bácsi dolgozik. Az éppen jó, örvend a gyerek, most ugyanis 6 se csevegni jött, rém nagy a gondja, iskolai feladatról van szó. Tanárnőjük azt mondta, kedvük szerint való témáról írjanak és 6 arról akar írni, hogyan dolgozik az író. Azt jött nézni. Rendben, hangzik a válasz, de akkor zajtalanul ülj. — Jaj, de remek lesz — sutyorog, gyorsan lekuporodik a rekamié sarkán és nézi az írót. Az író meg a gépnek fordul és nézi a billentyűket. Jtt eghitt pillanat. Az grt író dolgozik és a tanulni vágyó ifjúság figyeli, hogyan születik a mű. Itt ugyanis mű fog születni, muszáj nekie és az író arra gondol, hogy jó-e a póz? Képeslapokban nem egyszer látott fölvételt, a tévé képernyőjére legutóbb pedig a filmhíradóban is, amint asztala előtt ül az író és egyre-másra fogannak a magasztos gondolatok. Ehhez, ugyebár, ihletett arc, átszellemültségtől táguló szembogár és munkára lendülő kéz szükségeltetik. No, ezeket egyelőre összehozom, megvan, hát akkor gyerünk az alkotással, tovább késlekedni nem lehet, az ifjúság figyeli, hogyan dolgozik az író. Nem jön a gondolat. Cigarettára gyújtok, ezzel lehet nyerni fél percet és az ifjúság tudja, hogy az író, amiközben a gondolatok jönnek, eszi a cigarettát. De most aztán már nincs további szélhámoskodásra idő, az ifjúság türelmetlenül várja, hogy kopogjon az átkozott gép. Ne- kiugrom hát, megzörgetem a billentyűket, majd csak kijön belőle valami... & s ebben a pillanat& ban csoda történik. Titkos sugallat, vagy mi, de megszületik az első két sor: Harminc nemes Budára tart, Szabad halálra kész... Hogy mi az a szabad halál, hirtelenében nem is tudom pontosan, a kezdet azonban bíztató. Rég olvastam ilyen gördülékeny két sort. Ballada lesz ebből, azt hiszem, vanv más etfajta. Annyi máris bizonyos, hogy Harminc nemes bajtárs előtt Kont, a kemény vitéz... .Ajo, de most mit csí- náljanak a harminc nemesek, ha már átfáradtak a pesti oldalról Budára, mert gondolom, onnan indultak, ha Budára tartanak. Az a gyanúm, hogy a bősz király előtt meg fognak állni zordonan, ám a gép is megáll, mert nem tudom tovább Garai versét. De tűnődésre nincs idő, a sarokban az ifjúság ül és figyeli, hogyan dolgozik az író. Gyerünk hát más témára, hiszen a téma a földön hever. És írja a gép, szinte magától: Hős vértől pirosult gyász- tér sóhajtva köszöntlek ... Ez is szép, tagadhatatlanul nemes veretű mondanivaló, kevés költő rög'nöz, csak úgy, géphez ülve, szemtanú előtt, ilyer. masz- szív sort. Ebből, ,t hiszem, valami époszfélét alkotok majd, ha lesz rá időm, de most nincs, mert az ifjúság tágra nvilt szemmel issza a nagy élményt: dolgozik az író. Megszilajodott immár a gép is, ropog és száguld tüzes táltosként, s születik az új mű: Talpra magyar, hí a haza, itt az idő, most vagy soha, rabok legyünk vagy szabadok... Aztán szökell majdnem egy századot: Lehunyja kék szemét az ég, lehunyja sok szemét a ház, dunna alatt alszik a rét, aludj el szépen, kis Balázs... gymást érik a szebb& nél szebb gondolatok, nem is veszem észre, amikor vendégünk lábujjhegyen elhagyja az alkotás babéros színterét, már kintről .állom: — Csuda érdekes. Csak leül é- jönnek a gondolatok. Én azt hiszem, attól <dik olyan szépen a feje búbján... Kecskeméten —, a városi elnökség vitatja meg a földtörvény végrehajtásával kapcsolatos népfronttennivalókat. 12-én a kecskeméti járási népfrontelnökség a mezőgazdasági szakbizottság munkaprogramját elemzi. Ugyanekkor kerül sor a könyvbarátbizottság legközelebbi feladatainak meghatározására. Február 13-án, Jánoshalmán, tanácstagok és népfrontbizottsági tagok tartanak megbeszélést — a téli továbbképzés keretében —, a községpőlitikai munkáról. Tompán ugyancsak ezen a napon lesz téli továbbképzés. Kecskeméten — szintén 13-án —, a járásnál ülésezik a honismereti bizottság. Üzletünkben az alábbi időszerű mezőgazdasági cikkek beszerezhetők: VETŐMAGVAK, NÖVÉNYVÉDŐSZEREK. műtrágyák, melegagyi ABLAKKERETEI KERTÉSZÜVEGEK, továbbá mezőgazdasási KISGÉPEK. Vetőmagbolt Baja, Béke tér 11. 5
