Petőfi Népe, 1969. február (24. évfolyam, 26-49. szám)

1969-02-08 / 32. szám

1969. február 8. «romba! 1 oMaf Az igazgatóra várni kellett. A folyosón sétálgatva ötvennégy oklevelet szá­moltam össze, valameny- nyit a gazdaság borai nyerték a különféle ver­senyeken. Emlékezetem szerint a szobákat is ilyen oklevelek díszítik, a Kiskőrösi Állami Gaz­daság borait, gyümölcseit dicsérve. Az oklevelek többsége újkeletű, tehát olyan időszak sikereit jelzi, amikor már egyre nagyobb létszámú, spe­cialistákból álló zsűrik, egyre szigorúbb követel­mények alapján bíráltak. A nagyüzemi viszonyok között termelt, előállított borok ezen a területen is, hely .álltak a versenyben. Hálás téma lenne ele­mezni a sikereket. De van egy másik érdekes téma is. A Kiskőrösi Állami Gazdaság fennállása óta nagy összegű állami tá­mogatást kap. Egyetlen kérdést tettem fel az igazgatónak: hogyan kí­vánnak kilábalni a jelen­legi nehéz helyzetből, ho­gyan akarják nyereséges­HOSSZÚTÁVON zést 1970-re tervezzük. Évente húszezer sertést tud­nánk itt hizlalni, a kísér­letek a herceghalmi gaz­daságban a telep számos előnyét igazolták. És, mivel a szerződés szerint a trá­gyát teljes egészében mi hasznosítanánk — a Csu­kástónál és ökördinéi levő tőzegtelepek ötvenmillió mázsára becsült készlete biztosítaná az almot — évente háromezer vagonnal tudnánk bedolgozni a két­ezer holdnyi szőlőbe, gyü­mölcsösbe. szik — a vizsgálatok is iga­zolják. Megkezdtük a gép­soron feldolgozott és a ha­gyományos módszerrel pré­selt borok összehasonlító A tlszteséges eszközökkel dolgozó partner a piacokon mindig jó partner, a jó áru mindig keresett. Hosszú tá­von ez a legnagyobb garan­cia az értékesítésre. Ha az új ültetvények te­remnek, és évente 50—70 ezer mázsa szőlőt szürete­vizsgálatát. Az eddigi ered- lünk úgy három, négy Alkalmazkodni nem szégyen VÍZ A talajerő visszapótlás mellett az öntözés megoldá­sa a legnagyobb problé­mánk, egy-egy aszályos esz­tendő nálunk, jelenleg ki­védhetetlenül milliós káro­kat okoz. Itt csak térvek­ről, ajánlatokról beszélhe­tek. Ezen a területen — a VITUKI adatai alapján — nem lehet megoldani a csőkutas öntözést, mert a talajban — mivel nem hor­dalék — nincs kavicsréteg. A kádakat betonozzák az épülő bócsai borkombinát­ban. mények alapján, ízre, illat- esztendő múlva — átbillen ra, tisztaságra az új mód- majd a mérleg, és a vár­sé tenni a gazdálkodást? Egy-egy kút legfeljebb csak szerrel préselt borok job­bak. Palackozót nem épí­tünk, a Kecskemét környé­kén felépülő, nagy teljesít­TALAJERŐ — Nálunk az első helyen mindig a bor szerepelt, de én mással kezdeném *—> mondja Tóth Sándor, a gazdaság igazgatója. Homo­kos területeinken a nagy telepítési programot nem adni, tehát fúrása nem ki­fizetődő. A megoldás csak a felszíni vizek összegyűj­tése lehet, a régi termé­szetes tárolókba. Nálunk a belvízrendezéssel részben az öntözést is megoldhat­nánk. Mivel a terület ren­dezése csak járási szinten valósítható meg, a magá­nyos próbálkozásoknak nem követte nem is követhette, sok értelmük van. Égetően az alia“en_y.e/_ztes. pír,hf ^ szükséges volna összefogni mos fejlesztése. A talajerő visszapótlás elmaradt, így a nagyobb termőképességű szőlőfajták nem tudták hozni a kívánt eredményt. Elsődleges feladatunk te­hát az egyensúly megte­remtése. A Solti és a Kalocsai az érdekelteknek, és elké­szíttetni a terveket, hiszen az állami támogatás csak 1970-ig van érvényben. A mi gazdaságunk tizennégy község határában terül el, az ottani tanácsok, gazda­ságok segítségére van szük­ség. Itt ez az egyedüli Állami Gazdasággal megái- megoldás — reméljük mi­lapodást kötöttünk egy ser­téskombinát közös erővel történő létrehozására. A hitelkérelmet elküldtük, a helykijelölés folyik. Eddig a jelenlegi intézkedések. A tervek? — A százhároimmiUió fo­rintos beruházás megvaló­sítását márciusban kíván­juk megkezdeni, a befeje­előbb megvalósul. Mi már megtettük az első lépést, érdeklődtünk a tervek iránt, szakértőkkel véleményez­tettük a költségeket. GÉPEK Az ősszel üzembe helye­zett „nemzetközi” szőlőfel­dolgozó gépsort — úgy lát­Alkaírészek a mikroszkóp alatt A különféle precíziós alkatrészek, mfiszerskálák és mérőidomszerek pontosságát már nem lehet szabad szemmel ellenőrizni, ezért a finommechanikai gyártás­technológia egyre nélkülözhetetlenebb készülékei a gyártmányvizsgáló mikroszkópok. A Szovjetunióban most olyan univerzális mérőmikroszkópot fejlesztettek ki, amely különféle műszerek és gépalkatrészek szö­geinek, kalibráló szerszámok osztásainak és fogaske­rékprofilok pontosságának mérésére alkalmas. Az új berendezés segítségével jelentősen növelhető a finom- mechanikai alkatrészek gyártmánypontossága és a ka­libráló osztások finomsága. ményű üzemhez csatlakoz­tunk. Magunknak csak egy óránkénti ezer liter telje­sítményűt szereztünk be, ezt majd a bócsai kombi­nátban üzemeltetjük. Ezt a 26 millió forintos költség­gel épülő üzemet májusban adják át az építők, és őszre már itt dolgozzuk fel a ter­més legnagyobb részét. Gépparkunk — a szőlő- feldolgozó kivételével — nem mondható korszerű­nek. Traktoraink között négy-, sőt hatévesek is vannak, de ezt az átmeneti időszakot még kibírják. Pénzeszközeinket úgy kon­centráljuk, hogy a nagyobb beruházások valósuljanak meg először. Százvagonos hűtőházunk a nyárra el­készül, saját kivitelben épít­jük, nyolcmillió forintért. A sárga- és az őszibarack, a téli alma, a csemegeszőlő biztosítja majd kihasználá­sát, a tavaszi időszakra pe­dig bérbeadhatjuk például a konzervgyárnak. BOR — Sokan mondják, a bor- értékesítés nehézségei egy­re nőnek, a csaknem ezer hold, rövidesen termőre forduló ültetvény borával nagy gondjaink lesznek. Én nem így látom. Tavalyi termésünket már az utolsó literig eladtuk, és ha sikerül véghezvinni terveinket, betartani a ma­gunk elé tűzött kezelési, minőségi, tisztasági normá­kat, nem lesz problémánk. ható árváltozásokat is fi­gyelembe véve, megvalósít­juk majd a nyereséges gaz­dálkodást Baranyi Pál Nagyon is köznapi a tárgy ahhoz, hogy megih­letné a képzeletet Még azokét sem serkentette mű­ködésre, akiknek nem lehet érdektelen a téma, mivel a szakmájukba vág. A túró­ról van szó. Pontosabban az étkezési tehéntúróról, amit csak fél- vagy egy­kilós csomagolásban lehet vásárolni az üzletekben. Aki viszont nem akar egy ültő helyében ennyit befal­ni, annak kizárólag a pia­con mérnek ki — nagyon szívesen — ennél keveseb­bet a tejfeldolgozással há­zilag foglalkozó nénikék. De a csemegében vagy az élelmiszerboltokban nem méricskélnek ilyen rangon alul levő dolgot az eladók. S az ipar sem ad kisebb tasakokban étkezési tehén­túrót a kereskedelemnek. Vajon miért? A Baranya megyei Tej­ipari Vállalat Bácsbokodi Vajüzemében, ahol tavaly 180 ezer kilónyi étkezési túrót készítettek, azt vála­szolták, hogy csak a fel-, illetve egykilós csomago­lású adagoknak van hiva­talosan megszabott ára. Ezért nem forgalmazhattak például negyedkilónyi mennyiségeket. S a keres­kedelem képviselői egyéb­ként sem jelezték minded­dig ilyen irányú választék­bővítő igényeiket Valahol a termékforgalmazás labi­rintusában tehát elakadtak azoknak a vásárlóknak a reklamációi, akik üres tás­kával fordultak ki az üdé­tekből és a piaci standok felé vették az irányt, ha volt idejük. A bácsbokodi feldolgozó üzemben csaknem 200 ezer forintos költséggel korsze­rűsítik az étkezésitúró-ké- szító műhelyt. Csempézik a falakat, a lehető leghigié- nikusabb környezet megte­remtésére törekszenek. Március végére végeznek e részleg felújításával. Köl­csönösen hasznos lenne, ha a technológiai fejlesztés eredményed a fogyasztók választékosabb ellátásában, igényesebb kiszolgálásában is kamatoznának. Sohasem késő ellesni a piacon áruló nénikék időnként rugalma­sabb, alkalmazkodóbbnak bizonyuló módszereit. H.F. Készül a papíripar fejlesztési programja Új gyárak épülnek — Tervezik a dél-dunai kombinátot Személyenként 85 kg papír Könnyűiparunk legdina­mikusabban fejlődő és leg­nagyobb jövő előtt álló ágazata a papíripar. Ha­zánkban az egy lakosra jutó évi papírfogyasztás körülbelül 40 kilogramm, vagyis több mint négysze­rese a háború előttinek. Különösen az elmúlt 6—8 esztendő hozott nagy vál­tozásokat az iparágban. Jellemző adat: 1938-ban 55 ezer tonna papírt és kar­tont állítottak elő hazánk­ban, 1958-ban 109 ezer ton­nát, 1968-ban pedig több mint 260 ezer tonnát. A szakemberek már be­hatóan foglalkoznak a pa­píripar negyedik ötéves ter­vének és távlati tervének kidolgozásával. Az előzetes számítások szerint 1975-ben mintegy 600 ezer tonna papír- és kar­tonterméket állítanak elő, vagyis körülbelül kétszer annyit, mint az 1970. évi előirányzat. A már műkö­dő gyárak bővítésén, kor­szerűsítésén túl több, tel­jesen új, modem üzem épí­tésére kerül sor. Már épül az ország első mikron-pa­pírgyára Lábatlanon, ahol az első papírgyártó egység jövőre kezdi meg a terme­lést, majd további három gép munkábaállításával el­érik az évi 35 ezer tonnás kapacitást. Itt a többi kö­zött selyempapírt, légiposta­papírt, szalvétát, biblianyo- mó-papírt, valamint több­féle famentes, finom cso­magolóanyagot gyártanak majd. A négy papírgyártó gépet mintegy kilencmillió dollárért finn cégtől vásá­rolták. E gyár felépítése után Lábatlanban újabb papírüzemet létesítenek, ahol elsősorban egészség­ügyi papírokat állítanak majd elő. Az évi 15 ezer tonna kapacitású új üzem építkezése az előzetes prog­ram szerint 1973-ban kez­dődik és 1975-ben fejező­dik be. Nagy rekonstrukciót haj­tanak végre a Budafoki Papírgyárban is. A régi. 8—9 ezer tonna ka­pacitású kartonlemezgyártó gépsort újjal cserélik fel, Műhelyek az ipari tanulóknak TOBOROZ A FÉMMUNKÁS Fordulatot hoz a Fém­munkás Vállalat kecske­méti gyárának életében az idei év. A tervek szerint március—április hónapok­ban megkezdődik a terme­lés az új, több mint 10 ezer négyzetméteres alapterüle­tű, impozáns szerelőcsar­nokban. Ezzel a szabadban végzett munkák elenyésző mennyiségűre csökkennek. Bár a létesítményt még nem adták át rendeltetésé­nek, a gyár vezetőit már további elképzelések fog­lalkoztatják. A tervek között újabb, két hajóból álló csarnok építése szerepel. A felsza­baduló üzemrészeket az ipari tanulók veszik birtok­ba, s így a szakmunkás- képzés körülményei jelen­tősen javulnak. A Fémmunkás Vállalat kecskeméti gyárának gyors ütemű fejlesztése és kor­szerűsítése az előzetes fel­mérések alapján mintegy 300—400 munkás felvételét teszi szükségessé. Az üzem vezetősége ezért dolgozó­kat, illetve szakmunkás- tanulókat toboroz. Figye­lemre méltó kezdeménye­zés, hogy Kecskemét váro­sának és járásának terüle­téről naponta egy-egy is­kola felső tagozatos tanulói és a szülői munkaközössé­gek tagjai érkeznek a gyár­ba. A vendégek — szak­emberek kíséretében — megtekintik az üzemeket és tájékoztatást kapnak az ott folyó munkákról. A fiata­lok, s a szülők elbeszélget­nek a gyár dolgozóival, s a helyszínen győződnek meg a vasipari munkák érdekes­ségéről. Ez a gyakorlat ko­moly segítséget nyújt a szülőknek és a pedagógu­soknak, s nem utolsósor­ban a pályaválasztás előtt álló tanulóknak. X. S. ennek teljesítménye 30 ezer tonna lesz. Nyíregyházán, évi 50 ezer tonna teljesítményű hul­lámpapír- és zsáküzemet létesítenek. Az építkezés hamarosan megkezdődik. Számottevő a dunaújvárosi új cellulózgyár építése is. Itt a jelenlegi évi 22 ezer tonnás kapacitást megdup­lázzák és a cellulózüzem melletti papírgyárban is bővítik az író-nyomópapír- termelést. A döntő, az alapvető változást a tervezett dél-dunai hatal­mas papírkombinát épí­tésétől várhatják. Az első négy építési sza­kasz a tervek szerint 1977-ig valósul meg, ekkor a kombinát körülbelül 330 ezer tonna papírgyártó, 300 ezer tonna cellulózt elő­állító és mintegy 90 ezer tonna papírfeldolgozó ka­pacitással rendelkezik majd. A tervek pedig ele­ve úgy készülnek, hogy ké­sőbb még tovább bővíthes­sék a papírgyártó üzeme­ket. Szakembereink jelen­leg a tanulmánytervek ki­dolgozásánál tartanak, de várhatóan 1970-ben meg­kezdődik a beruházás. A hazai termelés nagy­arányú növelésével és a je­lentős importtal 1980-ig várhatóan sikerül elérnünk az egy főre jutó 85—90 kg-os évi fogyasztást, s ez­zel Magyarország a papír­ral közepesen ellátott nem­zetek sorába léphet. N. L. Művelődésiház- bővítés Tompán Három és fél millió forintot fordítanak az idén a tompái művelődési ház bővítésére. Az építkezés befejezése után a kibőví­tett kultúrtermet előrelát­hatólag az év utolsó negye­dében adják át rendelteté­sének. I

Next

/
Thumbnails
Contents