Petőfi Népe, 1969. február (24. évfolyam, 26-49. szám)
1969-02-08 / 32. szám
1969. február 8. «romba! 1 oMaf Az igazgatóra várni kellett. A folyosón sétálgatva ötvennégy oklevelet számoltam össze, valameny- nyit a gazdaság borai nyerték a különféle versenyeken. Emlékezetem szerint a szobákat is ilyen oklevelek díszítik, a Kiskőrösi Állami Gazdaság borait, gyümölcseit dicsérve. Az oklevelek többsége újkeletű, tehát olyan időszak sikereit jelzi, amikor már egyre nagyobb létszámú, specialistákból álló zsűrik, egyre szigorúbb követelmények alapján bíráltak. A nagyüzemi viszonyok között termelt, előállított borok ezen a területen is, hely .álltak a versenyben. Hálás téma lenne elemezni a sikereket. De van egy másik érdekes téma is. A Kiskőrösi Állami Gazdaság fennállása óta nagy összegű állami támogatást kap. Egyetlen kérdést tettem fel az igazgatónak: hogyan kívánnak kilábalni a jelenlegi nehéz helyzetből, hogyan akarják nyereségesHOSSZÚTÁVON zést 1970-re tervezzük. Évente húszezer sertést tudnánk itt hizlalni, a kísérletek a herceghalmi gazdaságban a telep számos előnyét igazolták. És, mivel a szerződés szerint a trágyát teljes egészében mi hasznosítanánk — a Csukástónál és ökördinéi levő tőzegtelepek ötvenmillió mázsára becsült készlete biztosítaná az almot — évente háromezer vagonnal tudnánk bedolgozni a kétezer holdnyi szőlőbe, gyümölcsösbe. szik — a vizsgálatok is igazolják. Megkezdtük a gépsoron feldolgozott és a hagyományos módszerrel préselt borok összehasonlító A tlszteséges eszközökkel dolgozó partner a piacokon mindig jó partner, a jó áru mindig keresett. Hosszú távon ez a legnagyobb garancia az értékesítésre. Ha az új ültetvények teremnek, és évente 50—70 ezer mázsa szőlőt szüretevizsgálatát. Az eddigi ered- lünk úgy három, négy Alkalmazkodni nem szégyen VÍZ A talajerő visszapótlás mellett az öntözés megoldása a legnagyobb problémánk, egy-egy aszályos esztendő nálunk, jelenleg kivédhetetlenül milliós károkat okoz. Itt csak térvekről, ajánlatokról beszélhetek. Ezen a területen — a VITUKI adatai alapján — nem lehet megoldani a csőkutas öntözést, mert a talajban — mivel nem hordalék — nincs kavicsréteg. A kádakat betonozzák az épülő bócsai borkombinátban. mények alapján, ízre, illat- esztendő múlva — átbillen ra, tisztaságra az új mód- majd a mérleg, és a vársé tenni a gazdálkodást? Egy-egy kút legfeljebb csak szerrel préselt borok jobbak. Palackozót nem építünk, a Kecskemét környékén felépülő, nagy teljesítTALAJERŐ — Nálunk az első helyen mindig a bor szerepelt, de én mással kezdeném *—> mondja Tóth Sándor, a gazdaság igazgatója. Homokos területeinken a nagy telepítési programot nem adni, tehát fúrása nem kifizetődő. A megoldás csak a felszíni vizek összegyűjtése lehet, a régi természetes tárolókba. Nálunk a belvízrendezéssel részben az öntözést is megoldhatnánk. Mivel a terület rendezése csak járási szinten valósítható meg, a magányos próbálkozásoknak nem követte nem is követhette, sok értelmük van. Égetően az alia“en_y.e/_ztes. pír,hf ^ szükséges volna összefogni mos fejlesztése. A talajerő visszapótlás elmaradt, így a nagyobb termőképességű szőlőfajták nem tudták hozni a kívánt eredményt. Elsődleges feladatunk tehát az egyensúly megteremtése. A Solti és a Kalocsai az érdekelteknek, és elkészíttetni a terveket, hiszen az állami támogatás csak 1970-ig van érvényben. A mi gazdaságunk tizennégy község határában terül el, az ottani tanácsok, gazdaságok segítségére van szükség. Itt ez az egyedüli Állami Gazdasággal megái- megoldás — reméljük milapodást kötöttünk egy sertéskombinát közös erővel történő létrehozására. A hitelkérelmet elküldtük, a helykijelölés folyik. Eddig a jelenlegi intézkedések. A tervek? — A százhároimmiUió forintos beruházás megvalósítását márciusban kívánjuk megkezdeni, a befejeelőbb megvalósul. Mi már megtettük az első lépést, érdeklődtünk a tervek iránt, szakértőkkel véleményeztettük a költségeket. GÉPEK Az ősszel üzembe helyezett „nemzetközi” szőlőfeldolgozó gépsort — úgy látAlkaírészek a mikroszkóp alatt A különféle precíziós alkatrészek, mfiszerskálák és mérőidomszerek pontosságát már nem lehet szabad szemmel ellenőrizni, ezért a finommechanikai gyártástechnológia egyre nélkülözhetetlenebb készülékei a gyártmányvizsgáló mikroszkópok. A Szovjetunióban most olyan univerzális mérőmikroszkópot fejlesztettek ki, amely különféle műszerek és gépalkatrészek szögeinek, kalibráló szerszámok osztásainak és fogaskerékprofilok pontosságának mérésére alkalmas. Az új berendezés segítségével jelentősen növelhető a finom- mechanikai alkatrészek gyártmánypontossága és a kalibráló osztások finomsága. ményű üzemhez csatlakoztunk. Magunknak csak egy óránkénti ezer liter teljesítményűt szereztünk be, ezt majd a bócsai kombinátban üzemeltetjük. Ezt a 26 millió forintos költséggel épülő üzemet májusban adják át az építők, és őszre már itt dolgozzuk fel a termés legnagyobb részét. Gépparkunk — a szőlő- feldolgozó kivételével — nem mondható korszerűnek. Traktoraink között négy-, sőt hatévesek is vannak, de ezt az átmeneti időszakot még kibírják. Pénzeszközeinket úgy koncentráljuk, hogy a nagyobb beruházások valósuljanak meg először. Százvagonos hűtőházunk a nyárra elkészül, saját kivitelben építjük, nyolcmillió forintért. A sárga- és az őszibarack, a téli alma, a csemegeszőlő biztosítja majd kihasználását, a tavaszi időszakra pedig bérbeadhatjuk például a konzervgyárnak. BOR — Sokan mondják, a bor- értékesítés nehézségei egyre nőnek, a csaknem ezer hold, rövidesen termőre forduló ültetvény borával nagy gondjaink lesznek. Én nem így látom. Tavalyi termésünket már az utolsó literig eladtuk, és ha sikerül véghezvinni terveinket, betartani a magunk elé tűzött kezelési, minőségi, tisztasági normákat, nem lesz problémánk. ható árváltozásokat is figyelembe véve, megvalósítjuk majd a nyereséges gazdálkodást Baranyi Pál Nagyon is köznapi a tárgy ahhoz, hogy megihletné a képzeletet Még azokét sem serkentette működésre, akiknek nem lehet érdektelen a téma, mivel a szakmájukba vág. A túróról van szó. Pontosabban az étkezési tehéntúróról, amit csak fél- vagy egykilós csomagolásban lehet vásárolni az üzletekben. Aki viszont nem akar egy ültő helyében ennyit befalni, annak kizárólag a piacon mérnek ki — nagyon szívesen — ennél kevesebbet a tejfeldolgozással házilag foglalkozó nénikék. De a csemegében vagy az élelmiszerboltokban nem méricskélnek ilyen rangon alul levő dolgot az eladók. S az ipar sem ad kisebb tasakokban étkezési tehéntúrót a kereskedelemnek. Vajon miért? A Baranya megyei Tejipari Vállalat Bácsbokodi Vajüzemében, ahol tavaly 180 ezer kilónyi étkezési túrót készítettek, azt válaszolták, hogy csak a fel-, illetve egykilós csomagolású adagoknak van hivatalosan megszabott ára. Ezért nem forgalmazhattak például negyedkilónyi mennyiségeket. S a kereskedelem képviselői egyébként sem jelezték mindeddig ilyen irányú választékbővítő igényeiket Valahol a termékforgalmazás labirintusában tehát elakadtak azoknak a vásárlóknak a reklamációi, akik üres táskával fordultak ki az üdétekből és a piaci standok felé vették az irányt, ha volt idejük. A bácsbokodi feldolgozó üzemben csaknem 200 ezer forintos költséggel korszerűsítik az étkezésitúró-ké- szító műhelyt. Csempézik a falakat, a lehető leghigié- nikusabb környezet megteremtésére törekszenek. Március végére végeznek e részleg felújításával. Kölcsönösen hasznos lenne, ha a technológiai fejlesztés eredményed a fogyasztók választékosabb ellátásában, igényesebb kiszolgálásában is kamatoznának. Sohasem késő ellesni a piacon áruló nénikék időnként rugalmasabb, alkalmazkodóbbnak bizonyuló módszereit. H.F. Készül a papíripar fejlesztési programja Új gyárak épülnek — Tervezik a dél-dunai kombinátot Személyenként 85 kg papír Könnyűiparunk legdinamikusabban fejlődő és legnagyobb jövő előtt álló ágazata a papíripar. Hazánkban az egy lakosra jutó évi papírfogyasztás körülbelül 40 kilogramm, vagyis több mint négyszerese a háború előttinek. Különösen az elmúlt 6—8 esztendő hozott nagy változásokat az iparágban. Jellemző adat: 1938-ban 55 ezer tonna papírt és kartont állítottak elő hazánkban, 1958-ban 109 ezer tonnát, 1968-ban pedig több mint 260 ezer tonnát. A szakemberek már behatóan foglalkoznak a papíripar negyedik ötéves tervének és távlati tervének kidolgozásával. Az előzetes számítások szerint 1975-ben mintegy 600 ezer tonna papír- és kartonterméket állítanak elő, vagyis körülbelül kétszer annyit, mint az 1970. évi előirányzat. A már működő gyárak bővítésén, korszerűsítésén túl több, teljesen új, modem üzem építésére kerül sor. Már épül az ország első mikron-papírgyára Lábatlanon, ahol az első papírgyártó egység jövőre kezdi meg a termelést, majd további három gép munkábaállításával elérik az évi 35 ezer tonnás kapacitást. Itt a többi között selyempapírt, légipostapapírt, szalvétát, biblianyo- mó-papírt, valamint többféle famentes, finom csomagolóanyagot gyártanak majd. A négy papírgyártó gépet mintegy kilencmillió dollárért finn cégtől vásárolták. E gyár felépítése után Lábatlanban újabb papírüzemet létesítenek, ahol elsősorban egészségügyi papírokat állítanak majd elő. Az évi 15 ezer tonna kapacitású új üzem építkezése az előzetes program szerint 1973-ban kezdődik és 1975-ben fejeződik be. Nagy rekonstrukciót hajtanak végre a Budafoki Papírgyárban is. A régi. 8—9 ezer tonna kapacitású kartonlemezgyártó gépsort újjal cserélik fel, Műhelyek az ipari tanulóknak TOBOROZ A FÉMMUNKÁS Fordulatot hoz a Fémmunkás Vállalat kecskeméti gyárának életében az idei év. A tervek szerint március—április hónapokban megkezdődik a termelés az új, több mint 10 ezer négyzetméteres alapterületű, impozáns szerelőcsarnokban. Ezzel a szabadban végzett munkák elenyésző mennyiségűre csökkennek. Bár a létesítményt még nem adták át rendeltetésének, a gyár vezetőit már további elképzelések foglalkoztatják. A tervek között újabb, két hajóból álló csarnok építése szerepel. A felszabaduló üzemrészeket az ipari tanulók veszik birtokba, s így a szakmunkás- képzés körülményei jelentősen javulnak. A Fémmunkás Vállalat kecskeméti gyárának gyors ütemű fejlesztése és korszerűsítése az előzetes felmérések alapján mintegy 300—400 munkás felvételét teszi szükségessé. Az üzem vezetősége ezért dolgozókat, illetve szakmunkás- tanulókat toboroz. Figyelemre méltó kezdeményezés, hogy Kecskemét városának és járásának területéről naponta egy-egy iskola felső tagozatos tanulói és a szülői munkaközösségek tagjai érkeznek a gyárba. A vendégek — szakemberek kíséretében — megtekintik az üzemeket és tájékoztatást kapnak az ott folyó munkákról. A fiatalok, s a szülők elbeszélgetnek a gyár dolgozóival, s a helyszínen győződnek meg a vasipari munkák érdekességéről. Ez a gyakorlat komoly segítséget nyújt a szülőknek és a pedagógusoknak, s nem utolsósorban a pályaválasztás előtt álló tanulóknak. X. S. ennek teljesítménye 30 ezer tonna lesz. Nyíregyházán, évi 50 ezer tonna teljesítményű hullámpapír- és zsáküzemet létesítenek. Az építkezés hamarosan megkezdődik. Számottevő a dunaújvárosi új cellulózgyár építése is. Itt a jelenlegi évi 22 ezer tonnás kapacitást megduplázzák és a cellulózüzem melletti papírgyárban is bővítik az író-nyomópapír- termelést. A döntő, az alapvető változást a tervezett dél-dunai hatalmas papírkombinát építésétől várhatják. Az első négy építési szakasz a tervek szerint 1977-ig valósul meg, ekkor a kombinát körülbelül 330 ezer tonna papírgyártó, 300 ezer tonna cellulózt előállító és mintegy 90 ezer tonna papírfeldolgozó kapacitással rendelkezik majd. A tervek pedig eleve úgy készülnek, hogy később még tovább bővíthessék a papírgyártó üzemeket. Szakembereink jelenleg a tanulmánytervek kidolgozásánál tartanak, de várhatóan 1970-ben megkezdődik a beruházás. A hazai termelés nagyarányú növelésével és a jelentős importtal 1980-ig várhatóan sikerül elérnünk az egy főre jutó 85—90 kg-os évi fogyasztást, s ezzel Magyarország a papírral közepesen ellátott nemzetek sorába léphet. N. L. Művelődésiház- bővítés Tompán Három és fél millió forintot fordítanak az idén a tompái művelődési ház bővítésére. Az építkezés befejezése után a kibővített kultúrtermet előreláthatólag az év utolsó negyedében adják át rendeltetésének. I
