Petőfi Népe, 1969. február (24. évfolyam, 26-49. szám)
1969-02-05 / 29. szám
4. oldal 1989. február 5. szerda GiiFulé szálloda A Mercedes-gyár guruló hotelje világszerte egyre nagyobb népszerűségnek örvend. Sikerének titka egyszerű: az éjszakai pihenés kb. 50 százalékkal olcsóbban oldható meg, mint a rendes szállodákban vagy a vasúti hálókocsikban. Az autóbusz után akasztott „háromemeletes** utánfutóban 39 személy számára van fekvőhely, a kis konyhában pedig reggeli és vacsora melegítésére is lehetőség nyílik. Túlzott kényelemről persze nem lehet beszélni (egy-egy utasra mindössze 190x70x95 cm-es férőhely jut), de a vékony pénzű turistáknál nem ez az elsődleges szempont... A szívekre is apellálva Társadalmi akció egy szociális otthonért Decemberi ülésén a kecskeméti járás tanácsa behatóan foglalkozott a járási szociális otthon helyzetével és fontos távlati tervek kapcsán foglalt határozottan állást. Évtizedes gond az öregek, az arra rászorulók intézményes, szervezett elhelyezése a kecskeméti járásban. Legalább félszázra Felújítják az értékcikk-árusító automatákat Az utóbbi években került sor megyénkben is postai értékcikk-árusító automaták alkalmazására. A megyében felszerelt 67 automatából 54 a nagyobb forgalmú postahivatalokban, 13 pedig közterületen működik. Ez utóbbiak kórházakban, MÁVAUT-pályaudvarokon, a Kecskeméti Centrum Áruházban, továbbá ■— időszakos jelleggel — Szeli - di-tónál vannak felszerelve. Az automaták jelenleg régi érmékkel működnek. Ebben az évben valameny- nyi berendezés felújítására sor kerül, s alkalmassá válnak új érmék befogadására és a díjszabás változásnak megfelelő bélyegek árusítására. A közönség kiszolgálási idejének bővítése, színvonalasabb ellátása érdekében Kecskemét 2. postahivatalnál, s a megye járási székhelyein 1—1 olyan automata-sorral felszerelt modem pavilon felállítását tervezi a posta, melyek révén lebonyolíthatók a legszükségesebb postai szolgáltatások — mint az értékcikk-árusítás, levél- és táviratfeladás, helyi és helyközi távbeszélgetés éjjel és nappal. Ezeket a postahivatalok zárva- tartási ideje alatt is igénybe lehet venni. Előreláthatólag 1969—70-ben kerül sor a pavilonok felállítására. Tervezik — folyamatosan — mintegy 60 bélyeg-, képeslap-, egyéb postai értékcikk és pénzérmeváltó automata felszerelését is. Gyilkosság egy régi ügy miatt Tragikus veszekedés történt hétfőn, a késő esti órákban Nagybaracskán. A községi kultúrházban obsitos búcsúztatási ünnepséget rendeztek, amelyen részt vett Matacz Imre 51 éves tsz-tag, Nagybaracska. Dózsa György út 31. szám alatti lakos és Lengyel János 51 éves pék kisiparos, Nagybaracska Petőfi utca 1. szám alatti lakos is. Az ünnepség befejezése után mindketten alaposan felöntöttek a garatra és hazamentek. Éjszaka 11 óra tájban Matacz Imre elment Lengyel János lakására, betörte az utcai ablakot és harsány hangon bekiabált. — Gyertek ki!... Meg- •ftrk benneteket! Lengyel János, aki ekkor még nem feküdt le, egy vaslapátot vett magához, s kiment az utcára. Lengyel és Matacz először veszekedni kezdett egy fiatalkorukból származó nőügy miatt, majd dulakodtak, amely verekedéssé fajult. A verekedés hevében Matacz bicskát rántott, s Lengyelt szíven szúrta. A veszekedésre a környékben lakók az utcára siettek és a súlyosan sebesült Lengyelt a közelben lakó orvoshoz vitték. A körzeti orvos beavatkozása már nem járt eredménnyel, ugyanis Lengyel János a nagy vérveszteség, illetve halálos szúrás következtében életét vesztette. A megyei rendőr-főkapitányság Matacz Imrét előzetes letartóztatásba helyezte, s ellene emberölés miatt indított büntetőeljárást. A halálos végű verekedés ügyében a vizsgálat még tart. G. G. tehető azoknak az egyedülálló embereknek a száma, akik nem is minden esetben anyagiakban szűkölködnek, hanem a tanyai magány, a közösségből való kiszakítottság érzésének a terhét hordozzák; a családot, a társadalmat, az emberi szót és szeretetet nélkülözik, ami forintokkal nem pótolható. A jelenlegi, 25 személyes otthon Belsőnyírben nem felel meg céljának. Nemcsak kezdetleges, korszerűtlen, de a felmérések szerint az 1971-ben már mintegy százra tehető gondozott elhelyezésére sem alkalmas. A kecskeméti járás párt és tanácsi vezetői nagy szabású akciót kezdeményeztek e probléma megoldására. Terveik szerint a meglevő épületet mintegy 6 millió forintos beruházással százszemélyes járási szociális otthonná alakítják át. Az új létesítmény költségeihez a járási tanács vb és a községi tanácsok saját alapjaikból összesen 3 millió forinttal járultak hozzá. Az összeg még hiányzó másik felét széles körű társadalmi összefogásra számítva szándékoznak előteremteni. Szükség van ehhez arra, hogy a községi pártszervezetek, a mező- gazdasági nagyüzemek, a különböző jellegű szövetkezetek, vállalatok, valamint az egészségügyi intézmények, s nem utolsósorban a tömegszervezetek erejükhöz mérten anyagi részt vállaljanak ebből az akcióból. Nem kevésbé igénylik a lakosság önkéntes hozzájárulását, ami a kecskeméti járás 18 községének aktív dolgozóit, munkavállalóit véve alapul, s tőlük egyenként két év alatt átlagosan csupán 50— 50 forint támogatást kérve — milliókat jelent Az elképzelés szerint azok, akiknek lelkiismerete megszólal, áldozatkészsége megnyilvánul, díszes emléklapot kapnak majd nyugta gyanánt és helyett. A szép, modern, egészséges otthon — amelynek már a tervei is elkészültek — két nagy épületszárnyból áll majd, kényelmes szobákkal, a szükséges higiénikus berendezéssel, orvosi rendelővel. Egy-egy gondozottra évente 14—16 ezer forint fordítható. Mivel általában idős parasztemberekről van szó, „háztájit” is létesítenek számukra az otthon körül. Nem kell tehát megszokott életritmusukból kizökkenniük, s amelyikük kedvet érez ehhez, a rendelkezésre álló 8—9 hold egy részén kertészkedhet, vagy állattartással, gondozással is foglalkozhat. A konyha- kertészet mellett gyümölcsös, park és sétány is szolgálja napjaik hasznos és kellemes eltöltését. Az akció gondolata már most, a kezdeti stádiumban is nagyfokú megértésre talál. Többen — köztük Hetényegyháza és Bugac némely szövetkezeti gazdasága —, máris megtették konkrét felajánlásukat. Bizonyosak vagyunk abban, hogy minden fórum, a járás minden dolgozója magáévá teszi az életrevaló ötletnél jóval többet jelentő, a szívre és áldozatkészségre apelláló kezdeményezés ügyét, s az önkéntes összefogás a szép cél érdekében feltétlenül meghozza a kívánt eredményt, J. T. Ötvennyolc tűz gyermekjátékból Növekedett az anyagi kár A múlt évi tűzesetek statisztikája a napokban készült el a megyei tűzren- dószeti parancsnokságon Felkerestük Sebestény István tűzoltó alezredest, a tűzrendészeti parancsnokság vezetőjét, s arra kértük, hogy tájékoztassa olvasóinkat a múlt évi tűzkárokról, azok okairól, s tanulságairól. — Az elmúlt esztendőben összesen 289 tűzeset történt, ami 38-cal volt kevesebb, mint 1967-ben. A kevesebb tűzeset, sajnos, nem járt együtt azzal, hogy csökkent volna az anyagi kár, ugyanis a 289 tűz következtében 1 millió 800 ezer forint anyagi kár keletkezett, amely 200 ezer forinttal haladja meg az 1967. évit. Egyetlen villám- csapás következtében, május 13-án a kisszállási kendertároló telephelyén például 348 ezer forint kár keletkezett. — A különböző iparágakban hogyan alakult a tűzesetek száma? — Ipari üzemeinkben 35 százalékkal volt kevesebb a tűz, mint 1967-ben, az anyagi kár viszont 55 százalékkal növekedett. A mezőgazdaságban a tűzesetek 8, a kárérték pedig 20 százalékkal volt több, mint 1967-ben. A mezőgazdaságban különösen a második negyedév aszályos időjárása játszott közre a tüzek keletkezésében. Három hónap alatt 63 — főleg gabona — tűz keletkezett, amely 250 ezer forinttal károsította meg a mezőgazdaságot. Érdemes külön foglalkozni a termelőszövetkezetek tűzrendészeti helyzetével. A közös gazdaságokban 1968-ban 45-ről 64-re emelkedett a tüzeseSörcímkék az ablakon Leülök a vonatban, jó meleg van, kellemes idebentről elnézni az ablakon kívül „hátra szaladó” világot. De pár pillanat múlva ságot oltani kelL irányzókészség csök- Csak persze, akkor ken már ilyenkor. már kényelmetlenné válik a helyzet, mikor egyeseknél a megivott szesz mennyiamikor már nyílt sége „minőségi” vál- pályára ér a szerelS mi italkedvelő magyarok olyan megértőek, „humánusak” vagyunk ilyen helyzetekben. Él valami ócska, vény — valami megzavarja a szemlélődést. Két címke, amelyen ez oltozást eredményez, kalendárium-ízű ál- Ha például kanyar- láspont sokakban, hogy ittas embernek el kell nézni e otrombaságait. ban, váltón áthala dóban a keskeny fo lyosó sem tudja kis vasható: „Kőbányai függőlegesen tartani (Talán ilyen atabarna sör, különle- a szomjúságát oltó visztikus előérzet polgárt, így ő baráti közvetlenséggel csimpaszkodik esetleg pontosan az id- dogálók közt to- vábbtörekvő nyakába. Mivel pedig helye ezeknek? Per- sok pityókás hazafi vágva megszabadulsze, nem messze roppant szívjóságba ni a malligán-fo esik, ilyenkor, hallatlan „kulturáltsággal” csókolja a füledbe a Kőbányai Sörgyár termékéges áru.” Barna széle van az ablaküvegre tapasztott két papírlapocskának, s a „barna sör” betűi pirosasak. De ott a hat ilyenkor?: „Ki tudja, holnap nem én szorulok-e majd kíméletre?”) Szóval, az italta- lan átlagdolgozó igyekszik jópofát van ide a büféfülke. Nem kis tülekedéssel lehet átvergődni a keskeny folyosón egymás hegyén-hátán sörözge- nek Immár elhasz- tő utasok sűrűjén, nált zamatát, szeszHol attól kell tartani, hogy a kapato- sabb vendég löttyin- ti le sörrel az ember ruháját, hol meg a füléhez kell kapnia, olyan páradúsán leheli meg ábrázatát valamelyik vendég. No de ne kényeskedjünk. Emberi dolgok mindezek, a szomjúfokát. Amelyik pedig még jobban megtelt szeretettél, orcádhoz nyomlntja a csillogóra nyalt sörösüveg száját. No nem, mert így akarta. Á! Ö az ajkaid közé tuszkolta volna, mintegy békepipa gyanánt, csakhát ha borbán-sörben is az igazság — az kokkal belengett környezettől, s örül, mikor ez sikerül. No persze némi kis önzés is van a dologban. Mert ugyebár, ölelkező honfitársunk kedveskedését ivócimborái is ellágyult arccal honorálják. Mondván, milyen „kulturált”, jóérzésű is a haver; gekkel, s olyan „kul- onzetlenul megosz- turált» eljárással is, szene az „udvariasság”. Egy-egy szempár már különös izgatottsággal ragyog fel: „Mi az, talán nem tetszik az ú r-nak? Derogál a szagunk?!... Azok az idők pedig elmúltak ...” — Tehát mégiscsak biztonságosabb jóképpel, türelemmel, lehámoznunk magunkról az ölelő és sört lötyög- tető karokat, mintsem „elvi” nézeteltérésbe keveredni finomlelkű, ádáz önérzetű szivornyá- zókkal. No nem mindig van ez így. Ám még mindig elég gyakran. Sokszor attól függetlenül, hétvége van-e, vagy eleje. A bor, sör nem ismer dátumot, a vo- natozók túlnyomórésze sem ismeri egymást, s ha száraz a torok, mindjárt van ok borbarátságra. Melyet meg-meg- pecsételnek pad alá rúgott, törött üvetaná kortyát ezzel a vadidegen, ám józan pacákkal, akinek... Akinek azonban mintha nem is olyan natívon tetmint a két sörös címke az ablakon. Nem szólva egyéb „pecsétekről.” Tóth István tek száma, s az anyagi kár 400 ezerről 575 ezer forintra nőtt. Ez azt bizonyítja, hogy a mezőgazdasági nagyüzemeik közül jó néhányban nem tartják be a szükséges előírásokat, illetve nem fordítanak gondot a megelőző intézkedésekre. — Érdemes megjegyezni, hogy a lakóházi tüzek száma 30 százalékkal csökkent. Ennek okát vizsgálva megállapíthatjuk, hogy hatásos volt a megelőző tűzrendészeti ellenőrzés, s az önkéntes tűzoltók tevékenysége, akik a községi lakonázak 97 százalékát tűzrendészeti szempontból felülvizsgálták. Hasonlóan jó munkát végeztek az ingatlankezelő és a kéményseprő vállalat dolgozói a városi lakóházak tűzrendészeti ellenőrzésében. — Milyen okok játszottak közre leggyakrabban a tüzek keletkezésében? — A legtöbb tüzet a gyermekek okozták, a múlt évben is 58 esetben állapítottuk meg ezt. Annak ellenére, hogy széles körű propagandát fejtettünk ki a szülők, a nevelők körében, s kértük, hogy zárják el a tűzgyújtó eszközöket, mégis nyolccal több tüzet okoztak a gyerekek, amely 300 ezer forint anyagi kárral járt. Július 7-én például a ga- rai Vörös Csillag Tsz-ben gyermekjáték miatt égett le a birkahodály, amely 170 ezer forinttal károsította meg a közös gazdaságot. A másik gyakori tűzkeletke- zési ok a tiltott helyen való dohányzás. Emiatt tavaly 42 tűzeset történt, hattal több, mint 1967-ben, s az anyagi kár 93 ezerről 150 ezer forintra növekedett. Építési hibából már kevesebb tűz keletkezett, ugyanis az 1967. évi 53-ról 36-ra csőikként, s a kár is tízezer forinttal volt kevesebb. — Hallottuk, hogy új eszközökkel gyarapodott a tűzoltóság.,. — Ebben az évben befejeződik a hírközlő rendszer tökéletesítése. Ez annyit jelent, hogy valamennyi tűz- oltógépkocsi a megye bármelyik részéről URH-rádió- val hívhatja a saját, vagy a megyei parancsnokságot. Ez a hírközlő rendszer hozzásegít bennünket a tűz keletkezése és eloltása közötti idő lerövidítéséhez. A kecskeméti tűzoltóság — a megismétlődő olajtüzek elfojtása érdekében — egy poroltó berendezést, valamint egy haboltó készüléket is kapott. Felsőbb parancsnokságunk — javaslatunkra — gondoskodott a magasépítéseknél előforduló tűzesetek oltásáról is, ennek érdekében egy gépe- zetes tolólétrát kap a kecskeméti tűzoltóság. — A tűzesetek tanulságairól csak annyit szeretnék megjegyezni, hogy a szülők és a nevelők zárják el a tűzgyújtó eszközöket; ipari és mezőgazdasági üzemeinkben, a lakóházakban tartsák be a tűzrendészeti szabályokat — fejezte be nyilatkozatát Sebestény István tűzoltó alezredes. Gémes Gábor
