Petőfi Népe, 1969. február (24. évfolyam, 26-49. szám)

1969-02-05 / 29. szám

1909. február 5. szerda I. oldaf A fagykárok felmérése A megbecsülés jele Papírra vetik a retek ma ff ot Nyolcvanszor 120 centi­méteres vékony papírra ve­tik a korai retket Röszkén. a Kossuth Tsz gazdái, úgy. hogy megfelelő távolság­ban szemenként ragasztják rá. Erre az aprólékos mun­kára most. télen bőven jut idő. Amikor az időjárás kedvező lesz. az íveket mű­anyagfóliák alá kihelyezik a kertekbe, azután homok­kal szórják le, majd jól meglocsolják. A papírlapok teljesen eláznak, s ezzel az eljárással már előre kiala­kítják a legjobb tenyészte- rületet. a kikelt növényt nem kell ritkítani. Építőiparunknak 1901 és 1975 között egymillió lakást kell elkészítenie. Ekkora fe­ladatra csak úgy vállalkoz­hatott, ha az építés hagyo­mányos módszerét gyökere­sen megváltoztatja, Így ke­rült sor a teljes fal, illetve födém nagyságú paneleket nagy sorozatban készítő házgyárak létesítésére. 1968-ban kezdett beérni e gyártáskorszerűsítési elha­tározás gyümölcse, amidőn a pécsi és a dunaújvárosi kezdeti próbálkozások után a fővárosban is üzembe lé­pett két házgyár (az egyiket a Szovjetunióból, a másikat Dániából vásároltuk). Ez azonban még kevés lenne a nagy célkitűzés eléréséhez, ezért a közeli években Mis­kolcon, Debrecenben, Győ­rött, Szegeden, a Dél-Du- nántúlon további házgyárak épülnek, és sor kerül a har­madik budapesti házgyár létrehozására is. Függetlenül az időjárástól A fagyos időszak beálltá­val azelőtt abba kellett hagyni a vasbetonból ké­szülő házak építését, ha­csak védőtetővel és fűtés­sel nem enyhítették a hide­get. A házgyári technoló­gia egyik előnye, hogy a szerkezetek üzemi előállí­tása az időjárástól függet­lenné, mindamellett folya­matossá teszi az építkezést Másik nagy előny a jelen­tős időmegtakarítás, hiszen az elemek helyszíni össze­állítása gépesítéssel gyor­sítható szerelő munkát igé­nyel, ami mind a munka­idő, mind a munkáslétszám szempontjából lényeges megtakarításokat eredmé­nyez. Az épületek minősé­ge is javul, mivel a ház­gyárban ideális körülmé­nyek között készülhetnek az épületelemek, elmarad a helyszíni vakolás és fes­tés, hiszen azt már az üzemben elvégzik. Készül a panel A házgyár „szívét” a gyártósorok alkotják, ahol a betonhabarcs és az acél­betét építőelemekké „egye­sül”. A panelek sablonjai fémből készülnek, „tepsi” alakúak. Miután beolajoz­ták a sablont (hogy ne ra­gadjon bele a beton), elhe­lyezik benne a beton „ge­rincét” képező acélbetéte­ket, az ajtó- és ablaktoko­kat s a védőcsövekbe búj­tatott villanyvezetékeket. Ezután beöntik és elegyen­getik a betonkeveréket, amit a fémsablon rezegte- tésével még tovább tömö­rítenék. A lesimított felüle­tű, még „puha” panej sab­lonnal együtt az órlelőhely­Még tél van, de remél­hető, hogy olyan szigorú és tartós hidegek, mint de­cember és január hóna­pokban voltak, nem is­métlődnek meg. A vegetáció szünetelése alatt szőlőink általában a mínusz 15 Celsius-fokos hi­deget különösebb károsodás nélkül elviselik. Ennél na­gyobb lehűlést már csak egyes fajták tűrnek el. A hidegnek nemcsak a nagysága, hanem a tarta­ma is befolyásolja a fagy kártételét. Ezen a télen me­gyénk különböző részein a lehűlés igen eltérő volt Sok helyen elérte a szóló­ra, hogy 8—9 óra múltán az már megfelelőnek mondha­tó. Az érlelés után burkoló­anyaggal vagy vakolóha­barccsal látják el a panel egyik oldalát, s ezután ve­szik ki, a sablonból. Ekkor következik az ajtó- és ab­lakszárnyak felhelyezése, a belső falfelületek festése, tapétázása vagy más módon való csinosítása. Az innen raktárba kerülő elemek már csak a speciális kikép­zésű szállító járműre vár­nak. Meg kell még emlékez­nünk a házgyár két fontos üzemegységéről: a folyama­tos és automatikus beton­keverő-berendezésről, vala­mint az acélbetéteket előál­lító üzemrészről. Ez utóbbi­ra az jellemző, hogy ott a hagyományos — vágással, hajlítással és kézi kötözés­sel előállított — acélbetétek helyett ún. hálóvasalást ké­szítenek, acélszál-egyengető és vágó gépek, valamint ponthegesztő automaták se­gítségével. Mit nevezünk térelemnek? Több országban is pró­bálkoznak azzal, hogy még a házgyárban teljes szobá­vá — ún. térelemmé — ala­kítsák ki a födém- és fal­lőre veszélyes hideg hatá­rát. Az ólmos esők fokoz­ták a rügyek elpusztulását A hideggel szemben leg­érzékenyebb a gyökérzet, amely már mínusz 7—8 Celsius-fok talajhőmérsék­let mellett kifagy. Szeren­cse, hogy nálunk a talaj a gyökerek mélységében rit­kán hűl le ilyen mérték­ben. Ezt főleg a hótakaró akadályozza meg, sajnos ebben az évben eddig ke­vés hó esett! Az előzetes vizsgálatok a rügyek rész­beni megfagyását mutatták Ezért célszerű a szőlős gazdaságokban a hajtatási se, hiszen az egyes „kocká­kat” csak egymás mellé, il­letve fölé kellene helyezni. Kisebb épületegységeket — konyhát, fürdőszobát, vé­cét — már nálunk is gyár­tanak térelemként, a du­naújvárosi házgyárban. A lakószobák előállításának nem is annyira házgyári technológiai akadályai van­nak, hanem az a tény, hogy egy-egy ilyen egység súlya több tíz tonnát is elérhet, tehát mind a szállítása, mind pedig a beemelése speciális, nagy teljesítményű eszközöket igényel. Ez az eljárás csak akkor terjed­het el széles körűen, ha vasbeton helyett műanyag, könnyűfém és üveg lesz a térelem anyaga. Február 17-én Baján, a Bácskai Termelőszövetke­zetek Területi Szövetségé­nek rendezésében, egyhetes tanfolyamot indítanak a termelőszövetkezeti ellen­őrző bizottságok elnökei részére. A negyven hallgató -ilyan témákkal ismerked­het meg, mint a tsz-ek mű­ködésével összefüggő törvé­nyességi kérdések, különös próbák elvégzése, melyek egyrészt tájékoztatnak a rügyek egészséges állapotá­ról és termékenységéről is. A vizsgálat alapján dön­tünk a tavaszi metszés módjáról, a meghagyható rügyek számáról, vagyis a tőkék megterheléséről. Ha a fagy kártétele nem volt nagy, úgy az elpusztult rü­gyek százalékos arányában emeljük a tőkéken megha­gyandó rügyek számát. Ha a károsodás rendszertelen volt, vagyis a vesszők tel­jes hosszában elszórtan ta­lálunk egészséges és fa­gyott rügyeket, akkor hagy­junk szálvesszőket a itőké- ken. A hajtatási próbát már most időszerű elvégez­ni. Az ismertetett vizsgálat költsége jelentéktelen azzal a terméskieséssel szemben, amely a bizonytalanságban helytelenül végzett metszés következtében állhat elő. Elvégzésük viszont, ha nem is teljes, de jobb és meg­nyugtatóbb eredményhez vezethet. Kwaysser István a Kecskeméti Felsőfo­kú Mezőgazdasági Tech­nikum tanszékveze­tője. 1924-ben Alföldi Mező- gazdasági Intézet néven Szegeden egy szántóföldi termesztéssel tudományo­san foglalkozó intézmény létesült. A kutatómunka fejlődése során ebből szer­veződött 1950 őszén a Me­zőgazdasági Kísérleti Inté­zet, majd 1955-ben a Dél­alföldi Mezőgazdasági Kí­sérleti Intézet. A nagy szá­mú tudományos kutatógár­da tevékenysége szorosan kapcsolódik a Dél-Alföld mezőgazdasági termelésé­hez. E tájba tartozik a mi megyénk egy része is. Az intézet tudományos taná­csának több megyei vezető szakember, termelőszövet­kezeti vezető tagja; Fontos poszton Ilyenkor télen, amikor pihen a természet az el­múlt évi tudományos mun­ka eredményeinek összesí­tését végzik a kutatók. Most az íróasztalok mellett folyik a vita, a kísérletek értékelése. Dr. Szániel Imre igazgató fiatalember. Készségesen és örömmel tájékoztat az in­tézet munkájáról. — Harminckét tudomá­nyos munkatárs és 16 se­gédmunkatárs dolgozik nálunk. Ezek közül 27-en növénynemesítéssel, hatan tekintettel a választott szer­vek tevékenységére, az ál­lami felügyelet és az ellen­őrzési bizottságok tevé­kenységének főbb összefüg­géseire. Az utolsó napon kötetlen megbeszélés for­májában történik a tanfo­lyam tapasztalatainak és az ellenőrző bizottságok javas­latainak megbeszélése. A termelőszövetkezeti tag­ság jelentős része tanúságot tett a nagyüzemi gazdál­kodáshoz való ragaszkodás­hoz. Sokan közülük a meg­alakulás óta, vagy azt kö­vetően folyamatosan részt vesznek a közösség életé­ben és munkájában. Gyakran beszédtéma mostanában, hogy a mező- gazdaságban — az ipari üzemekhez hasonlóan — törzsgárdajeivényt és pénz­jutalmat kellene adni az ar­ra érdemeseknek. Egyre több termelőszövetkeze­tünkben közeledik az alapí­tás 10. 15.'és 20. évforduló­ja. Az ünnepi megemléke­zéseken alkalom nyílik az alapító tagoknak ezek át­adására. Több termelőszövetkezet kérésére a Bácskai Mező- gazdasági Termelőszövetke­zetek Területi Szövetsége kidolgozta a törzsgárdajel- vény adományozásával kapcsolatos elképzeléseket és az ajánlást elküldte va­lamennyi tagszövetkezet­nek. Eszerint a törzsgárda tagjának tekinthetők azok, akik legalább 10 éve tagjai a termelőszövetkezetnek és 1968. január 1. előtt a fér­fitag legalább 120, a nőtag legalább 100 munkaegysé­agroteehnikai, nyolcán ta­lajjavítási, heten agrár­ökonómiai és üzemszerve­zési kutatásokkal foglal­koznak. Jellemző, hogy ha­zánk mezőgazdasági terme­lése szempontjából jelen­tős dél-alföldi tájon nincs mezőgazdasági egyetem, vagy főiskola. Ezért is elő­nyös, hogy az intézet Sze­geden, a Dél-Alföld tudo­mányos életének centru­mában, hazánk egyik leg­jelentősebb egyetemi váro­sában van. Az önök me­gyéjével igen jó a kapcso­latunk. Tudományos taná­csunk tagja többek között dr. Petrányi István, a Kis­kunhalasi Felsőfokú Mező- gazdasági Technikum tan­székvezetője, dr. Pavisa Er­nő, a mélykúti Űj Élet Ter­melőszövetkezet főagronó- musa. Mind a ketten a me­zőgazdasági tudományok kandidátusai. Homoki tapasztalatok Igen sokoldalú az intézet tevékenysége. Foglalkoznak többek között a dél-alföldi homok javításával és szán­tóföldi hasznosításával. Ez utóbbi téma Antal József igazgatóhelyettes hatáskö­rébe tartozik. Több irányú homo­ki kísérleteket folytatunk. A homokvédelemmel, javí­tással, zöldtrágyázással, a növényi sorrend helyes megállapításával; a kuko­rica, a lucerna és a homo­ki bab agrotechnikájával foglalkozunk. Másfél évti­zedes kutatómunka van mögöttünk. Véleményünk szerint a zöldtrágya és mű­trágya együttes alkalmazá­sával számottevően lehet emelni a terméseredmé­nyeket a homokon is. Kí­sérleteink szerint a kuko­ricánál és a rozsnál 3—5 mázsa hozamiavulást lehet elérni rövid idő alatt. Nehéz lenne felsorolni get, vagy munkanapot tel­jesített, 1968. január 1-e után pedig a termelőszö­vetkezet alapszabályában meghatározott kötelező munkanapokat ledolgozta. A tízéves folyamatos tag­sági viszonnyal rendelke­zők bronz, a 15 évesek ezüst, a 20 éves tsz-tagsá- got elérők pedig arany fo­kozatot kapnak. Az ajánlás foglalkozik a pénzjutalom odaítélésének mértékével & feltételeivel is. Külön fejezetben foglal­koznak a kizáró okokkal, vagy a törzsgárdajelvény visszavonásával. A jelvényeket az Állami Pénzverde készítette igen ízléses kivitelben. Az első­ket a katymári Rákóczi Termelőszövetkezetben ad­ták át 38 alapító tagnak, a közös gazdaság 10 éves fennállásáról megemlékező jubileumi közgyűlésen. A példát a körzet vala­mennyi termelőszövetkeze­te követni kívánja. A kezdeményezés figye­lemre méltó és jelzi a szö­vetkezeti mozgalomban régóta résztvevők erkölcsi és anyagi megbecsüléséi. Kereskedő Sándor valamennyi kísérletünket. A homoki takarmányter­mesztés lehetőségeinek ku­tatásánál figyelmünk a ho­moki babra irányult. Fe­hérjében gazdag, kitűnő ta­karmánynövény, jó előve- temény. Legcélszerűbb őszi takarmánykeverék után vetni, május közepén. Zöld­hüvelyes termése kiváló si­lótakarmány. Sikerült népszerűsítenünk a tarlóburgonya vetését is a nagyüzemekben. A mi környékünkön kisparaszti hagyomány a gabona után burgonyát vetni. A szegedi járásban tavaly is három­ezer holdon termesztettek nyári burgonyát. A homoki talajművelés fontos eszközének tartjuk az általunk kikísérletezett hengert. A Városföldi Ál­lami Gazdaság vezető szak­embereivel együttműködve sikerült tökéletesítenünk és nagyon jól bevált a gaz­daságban. Érdemes volna elterjeszteni. Hasznosításra várnak Az intézet vezetői el­mondják, hogy egyre szo­rosabbá válik a kapcsola­tuk megyénk mezőgazda- sági nagyüzemeivel. Sok kí­sérleti eredmény gyűlt már össze, amelynek alkalmazása jelentősen növelné a homo­ki növénytermesztés ered­ményeit. Az idén ki akarják bő­víteni a szaktanácsadó szolgálatot. A szántóföldi homoki növénytermesztésen kívül a rét és legelő, va­lamint a sziklatalaiok ja­vítása témáiéban is jelen­tős eredményeket értek el. Frről maid a legközelebbi alkalommal adunk tájékoz­tatást. K. S. Házépítés - futószalagon re (a „sütőbe”) kerül, ahol | elemeket. Könnyen eikép- gőz hatásának teszik ki. A zelhető, hogy ezzel a mód­gőzölés meggyorsítja a be- szerrel még gyorsabbá vál­tom szilárdulását, olyannyi- I na az épületek összeszerelé­Naponta egy emelet épül előregyártott eljárással az egyik moszkvai építkezésen. Tanfolyam a tsz-ellenőröknek Közös érdek a kapcsolatok A Mezőgazdasági tudományos központ CíOSITGSG Szegeden

Next

/
Thumbnails
Contents